Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-01 / 178. szám

1991. augusztus 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Csökkent az ipar termelése Az ipar termelése az első félévben valamennyi ágazat­ban csökkent, a termelési ér­ték az első hat hónapban 697,9 milliárd forint volt. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szerint a terme­lés mennyisége 20 százalék­kal maradt el az elmúlt év ha­sonló időszakához képest. A visszaesés az alapanyaggyár­tásban és a feldolgozóiparban volt a legerőteljesebb. A ko­hászati termékek termelésé­nek csökkenése meghaladta a 20 százalékot, aminek oka, hogy nagymértékben vissza­esett a belföldi kereslet, illető­leg az export ebben az ága­zatban. A feldolgozóiparon be­lül a legnagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal — a gépipar termelése csökkent. Az ok itt, a belföldi kereslet csökkenése és a kelet-európai piaci lehetőségek beszűkülé­sén túl az, hogy elhúzódott a legnagyobb gépipari vállalatok átszervezése. A vegyiparon belül a műtrágya és növény­védőszer gyártása 31 száza­lékkal, a gumiipar termelése 26 százalékkal esett vissza. Hasonló a helyzet a könnyű­iparban, ahol a textilipar ter­meléscsökkenése a legszem­beötlőbb. A termelés vissza­esése miatt a vállalatok az első félévben 1,7 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint az elmúlt év első fél­évében. A bányászati termé­kek közül szénből 8,9 millió tonnát hoztak felszínre, ez csaknem azonos a tavalyival. Csökkent viszont — mégpedig 17,6 százalékkal — a kohá­szat területén a melegen hen­gerelt rúd- és idomacél terme­lése. A gépipari termelésben nagymértékben, 55,9 száza­lékkal nőtt a kerékpárgyártás. Az ipari termelés túlnyomó többségét 700 gazdálkodó szervezet adja, ahol mintegy 752 ezren dolgoznak. Ezek az üzemek 300 dolgozónál töb­bet foglalkoztatnak. Az ipar­ban az átlagbér 15 901 forint, ez 34,7 százalékkal maga­sabb, mint egy évvel koráb­ban. A regisztrált munkanélkü­liek száma 165 ezer volt június végén. Az elbocsátások leg­nagyobb arányban továbbra is az ipart, elsősorban a gépipart érintik. Jelentős a megrende­lések visszaesése miatt az építőiparban tapasztalható munkanélküliség is. Lemondott a polgármester Lemondott tisztségéről Kő­kút polgármestere, Németh Józsefné, ezért új polgármes­tert kell választani Kőkúton és a két társközségben: Alsóta- pazdon és Göngyöspusztán. A polgármesternő meglehető­sen sajátos helyzet nyomán döntött így. A kőkúti önkormányzatba egyetlen egy kőkúti képviselő sem került. Jóllehet amíg ott 260-an élnek, a másik két te­lepülés összlétszáma is keve­sebb Kőkút el akart válni társai­tól, de a kiírt szavazásra ke­vesen mentek el, így jogszerű döntés nem születhetett. A helybeliek szerint félő, hogy a hét végén sem dől el, hogy lesz-e új polgármester. Számítani kell egy újabb fordulóra. Magyar gyerekek — külföldről Soha ennyi, határainkon túl élő magyar nemzetiségű gye­reket nem fogadott még az or­szág, mint ebben az évben. Legalább negyvenezren is­merkedhettek meg tájainkkal, hagyományainkkal, és még újabbak érkeznek — közölte Horváth Balázs tárca nélküli miniszter Zánkán, a gyermek­üdülő-központban, ahol a miniszter négyszáz jugoszlá­viai, nagyrészt vajdasági gye­rekkel találkozott. Hangsú­lyozta, hogy a külföldön élő gyerekek fogadásában kulcsszerepe van és lesz a jö­vőben is Zánkának, éppen ezért érthetetlen számára, hogy még mindig vitatkoznak a hasznosítás módjain. Meggyőződése, hogy a rö­vidlátó üzleti szempontokat meg kell előznie a hosszabb távra ható célnak, nevezete­sen, hogy a határainkon túl élő magyar gyerekek is megis­merhessék az országot, töké­letesíthessék nyelvtudásukat, hiszen ez is hozzájárul ma­gyar identitástudatuk kialakí­tásához. Philips márkaszervizet nyitott tegnap Kaposváron az Enter Kft. Az utóbbi években többféle elektronikai termék került az országba, de ezek szervízelésével sokáig senki sem foglalko­zott. Az Enter Kft. része a Megoldás Rendszerháznak, amelyik az egyik legnagyobb forgal­mazója a Philips termékeknek. Most megnyílt boltjukban vállalkoznak majd a márkával ellá­tott biztonsági berendezések árusítására és felszerelésére is. Rövidesen fiók-szervizt nyit­nak a Balaton déli partján. Gyertyás László felvétele Ikarusok Iránba Elkészült és útnak indult Iránba az első tizenhat Ikarus autóbusz. Az iráni Belügymi­nisztérium Városfejlesztési és Közigazgatási Hivatala, vala­mint a teheráni polgármesteri hivatal összesen háromezer autóbuszt rendelt a magyar autóbuszgyártól. Az iráni fél kérésére az Ikarusban meg­gyorsították a gyártást, amelynek eredményeképpen határidő előtt elkészült az első 16 autóbusz, amelyet az iráni fél szakemberei megelége­déssel fogadtak. A buszokat az Ikarus budapesti gyárában kedden vagonokra rakták és szerda hajnalban útnak indí­tották. A járműveket iráni igénynek megfelelően Mann- motorral és német Voith—vál­tókkal szerelték fel. Érdekes­ség még, hogy a buszokat a magyar ízlésnek szokatlanul rózsaszín, lila és zöld színek árnyalataira festették, ugyan­csak iráni kérésre. Az Ikarus- ból augusztusban az üteme­zett 200 busz helyett százzal többet szállítanak Iránba. ELNÉZÉST KÉRTEK A TÁVOLMARADÁSÉRT Újra lesz romafórum Barcson A romaparlament a cigány­ság gondjainak enyhítését igyekszik előmozdítani. Ennek jegyében szervezett országo­san romafórumokat azzal a szándékkal, hogy alaposan megismerje valamennyi tér­ség cigány lakosságának vé­leményét. A barcsi romafórumot július 24-re tűzték ki. A meghívókon jelezték, hogy a rendezvényen részt vesz a romaparlament főtitkára és ügyvezető titkára is. Mint július 25-i számunkban megírtuk, a két vezető nem je­lent meg sem a délelőtti — az önkormányzat és a kisebbségi vezetők számára meghirdetett —, sem pedig a délutáni — a cigány lakosságnak szerve­zett fórumon. Ez visszatet­szést váltott ki mind a helyi vezetőkből, mind pedig a mű­velődési házban összegyűlt cigányokból. A fórumot ugyan a budapes­tiek nélkül is megtartották, ám elmaradtak a meghívóban jel­zett napirendek: egyebek mel­lett a romaparlamentnek az országgyűléshez és a minisz­tertanácshoz intézett petíció­jának ismertetése. Tegnap fölkereste szer­kesztőségünket Oláh József és Farkas Flórián, (a romapar­lament ügyvivői) és közölték: augusztus 8-án (csütörtökön) a romaparlament főtitkárának részvételével ismét tartanak romafórumot Barcson — A július 24-i fórumon a fő­titkárunk és az ügyvezető tit­kár azért nem tudott részt venni, mert gépkocsijuk meg­hibásodott. Elnökünk ezt nagyon saj­nálja. Ő mindenképpen szere­tett volna lejutni Barcsra. Hogy valóban meg akartuk tartani a fórumot Barcson, azt bizo­nyítja, hogy most itt vagyunk és újra a rendezvény meg­szervezésén fáradozunk — mondta Oláh József. Még hozzáfűzte: — Barcson már jártunk. Ta­lálkoztunk a polgármester úr­ral, a cigányokkal és egyeztet­tük az újabb időpontot. Ezúton is elnézést kérünk tőlük, a vendégektől, a sajtótól. Arra kérünk mindenkit, hogy 8-án újra tiszteljen meg bennünket a részvételével. A romaparlament ügyvivői elmondták, hogy a korábbi napirenden nem változtatnak: az említett petíció ismertetése mellett szó lesz a cigányszer­vezeteknek az etnikum életé­ben betöltött szerepéről, a kapcsolatrendszerekről, a ci­gánykisebbség lehetőségeiről, jogairól, kötelezettségeiről. Sz. N. Sok hűhó semmiért? Olcsó húsnak... Egy somogyira 20 deka kedvezményes hús jut (Folytatás az 1. oldalról) — Hogy részesednek a so­mogyi üzletek ebből a meny- nyiségből? — Amíg a készlet tart, a 30 tonna kedvezményes értéke- sítésű sertéshúst és a zsira­dékot a megyei üzletekbe szállítjuk ki. Természetesen csak azokra a területekre, ahová eddig is vittünk tőke­húst. Kaposváron 4 üzletet jelöl­tünk ki a kedvezményes árusí­tásra, Siófokon 2, Boglárlellén 2, Fonyódon pedig 1 üzletben vásárolhatnak majd az akciós húsból. — Az igényelhető ártámo­gatás visszaigényléséhez mel­lékelni kell a kereskedelmi egységekkel kötött szerződé­seket is arról, hogy az ártá­mogatást továbbadják a vá­sárlóknak... — A kaposvári áfész már megkötötte ezt a szerződést és a Kaposkerrel is előkészí­tettük. — Várhatóan nagyobb lesz az igény, mint amekkorák a lehetőségek. Miért csak ennyit kapott Somogy? — Más megyék is szállíta­nak ide tőkehúst és készítmé­nyeket. Az akcióban elnyert mennyiséget nyilván mindenki saját „háza táján” értékesíti. — Ékkora mennyiség 3-4 nap alatt elfogy. Mi lesz a 10 napos akció további részé­ben? — Feszültségeket, sok esetben megmagyarázhatat­lan helyzeteket produkálhat ez az intézkedés. Ha elfogyott a 30 tonnányi készlet, minden további igényt ki tudunk elégí­teni — természetesen napi áron. Az üzletekbe hasított félser­téseket szállítanak. Miután nem testtáji bontásra alapo­zott a kedvezmény, kérdéses: elosztás lesz-e vagy kereske­dés. A Dél-Somogyi Mezőgaz­dasági Kombinát azért nem pályázott, mert nincsenek készletezési problémái — mondta Ivusza Tamás vezéri­gazgató. Nem pályázott a Bala- ton-part ellátásában nagy részt vállaló BeReKhús Kft sem. Talán előre érezték a botrányszagot. Avagy azért maradtak távol, mert szerintük mindez csak sok hűhó sem­miért? Mert a böhönyeiek 17 tonnájával együtt is csak 20 dekányi kedvezményes hús­áru jut egy somogyi fogyasz­tónak. Mészáros Tamás KÜLFÖLDÖN TÖBBET FIZETNEK Veszik a cérnát PANASZ A PANASZKÖNYVRE Egy vizsgálat tapasztalatai Összegezték az első félév gazdasági eredményeit a Nagyatádi Cérnagyárban. Legfőbb feladatuknak a gyár és a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat talponmaradását tar­tották. — Az első félévben — mondta Lovró Imre, a gyár főmérnöke — a kitartó piacku­tató munka eredményeként volt munkánk: senkit nem kel­lett elküldeni, csupán a termé­szetes csökkenés miatt va­gyunk 77-tel kevesebben. Az éves termelési feladatainkat időarányosan teljesítettük, 870 tonna cérnát állítottunk elő, ebből majd ötszáz tonna került nyugati exportra. Part­nereink a munkaigényesebb, nagyobb értékű cikkek gyártá­sát igényelték. Az év első fe­lében — a nagy tétel igénylő felhasználók mellett — tovább növekedett a gyárral partneri viszonyba kerülő magánvál­lalkozók, kft-k száma. A partnerek változásához való alkalmazkodás nem volt zökkenő nélküli a sokféle ren­delés miatt. A cérnázóban és a kiszerelőben például kapaci­tásfelesleg alakult ki, a festő­dében viszont a gépi kapaci­tás kevés volt. Gondot okozott a rendkívül nehezen színezhető alap­anyag is. A főmérnök el­mondta, hogy a belföldi piac felvevőképessége csökkent: a konfekcióüzemek jóval keve­sebb árut szállítanak a volt szocialista országokba. Ez az igényükön is lemérhető. Jó hír, hogy valamelyest növeke­dett a varrócérna külpiaci ára, s ez 13 millió forinttal javította a gyár eredményét. Az első félév alapján abban reménykednek a gyár vezetői, hogy az év végére elérik a 25-30 millió forintos nyeresé­get. Ehhez szükség van a fo­lyamatos rendelésekre, az ér­tékesítésre, a termelési költ­ségekkel való ésszerű gaz­dálkodásra. Sajnos, a kamatok, továbbá a külföldi kintlevőségek jelen­tősen rontják a nyereséget, és egyre \ nehezebb pénzügyi helyzetet teremtenek. Dorcsi Sándor A kis füzetet valaha pa­naszkönyvnek nevezték, ké­sőbb az előkelőbb vásárlók könyve nevet adták neki. Úgy tetszik, hogy a névváltozta­tással a lényeg nem változott. Ugyanúgy eltűnik, mint régen, s a bejegyzésnek mostanában sincs sok foganatja. A keres­kedelmi és piacfelügyelőség is hasonló megállapításokra ju­tott, amikor a fővárosban és hét megyében a vásárlók könyveit vizsgálta. A hét me­gye között volt Somogy is, ahol egy állami vállalat, egy részvénytársaság, két áfész és 85 üzlet panaszkönyveit nézték meg. Az egyik megállapításuk, hogy már a vásárló sem veszi komolyan a vásárlók könyvét. Alig akad panaszos bejegy­zés. Újfajta módiként a have­rok írnak bele dicsérő szava­kat. Akinek gondja van az az újságokhoz és a rádióhoz for­dul, s nem a felügyeleti szerv­hez. A médiákban jobban bíz­nak az emberek. Talán azért is, mert rossz tapasztalataik vannak, főleg a kisebb telepü­léseken. A somogyi ellenőrzé­sek során is kiderült, hogy a bejegyzés néha el sem jut a címzetthez, vagy ha véletlenül oda is kerül, akkor általános válaszokat kap a panaszos. Mindenki magyarázza a bizo­nyítványát. A kaposmérői Pokol pincé­ben csak azért nem írtak még be a vásárlók könyvébe, mert olyan nem is volt. A vendég­lőkben esztétikai okokra hi­vatkozva a lehető legügye­sebben rejtik el a füzeteket. Ha meg szem előtt van, akkor lehetőleg használhatatlan tol­lat mellékelnek hozzá. Egy­szerűen fölösleges a magán- kereskedőkön számon kérni a vásárlók könyvét. Ők ugyanis saját maguk intézik ügyeiket, mert a polgármesteri hivatalok nem tekintik feladatuknak az ilyen bejegyzések kivizsgálá­sát. A somogyi ellenőrök is megállapították, hogy végre rendezni kellene a magánke­reskedők jogállását, de min­denekelőtt korszerűsíteni a vásárlók könyvét. Ami most van, az nem sokat ér. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom