Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám

14 1991. augusztus 21szerda SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL Csökkenő termelés, növekvő árak A KSH SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA A főbb anyagi ágak tevékenysége IPARI TERMELÉS A megyében települt — 50 főnél nagyobb létszámot fog­lalkoztató — ipari szerveze­tek termelése az év első felé­ben erőteljes visszaesést mutatott. Az első háromhavi 18%-os termeléscsökkenést követően a második negyed­év teljesítménye 27%-kal maradt el az előző év azonos időszakáétól, így féléves szinten az ipar termelési volu­menindexe 25%-kal volt ki­sebb, mint 1990 első hat hó­napjában. (Bár az 50 főnél ki­sebb létszámmal dolgozó ipa­ri szervezetek teljesítményé­re vonatkozóan nem rendel­kezünk megyei szintű statisz­tikai adatokkal, az nagy való­színűséggel állítható, hogy termelésük növekedett ugyan, de minden bizonnyal nem olyan mértékben, hogy kompenzálni tudta volna az előzőekben említett csökke­nést.) GÉPIPAR A megfigyelt körben az ipar fő ágazatai közül a gépipar­ban 32-, a könnyűiparban 29-, az élelmiszeriparban pedig 22%-kal termeltek keveseb­bet az egy évvel korábbinál. Az élelmiszer-ipari szakága­zatok közül leginkább a tartó­sítóipar teljesítménye csök­kent (32%-kal), de 22%-os visszaesést mutat a húsiparé, 13- illetve 12%-ot a malom­iparé és a tejiparé. Az 50 főnél nagyobb létszá­mot foglalkoztató ipari szer­vezetek külkereskedelmi célú értékesítése (2,6^ milliárd Ft) folyó áron 15-, volumenében pedig 31%-kal kevesebb volt az első félévben,, mint 1990 azonos időszakában. ÉPÍTŐIPAR 1991.1. félévében a megyei székhelyű — 50 főnél na­gyobb létszámot foglalkozta­tó — kivitelező építőipar 1,6 milliárd forint összegű saját építési-szerelési munkát vég­zett, amely folyó áron 7%-kal meghaladta a tavaly ugyan­ilyenkorit, volumenében vi­szont 2%-kal elmaradt attól. A termelésvisszaesés a ma­gasépítő-iparban volt a leg­erőteljesebb (37%), de a szak- és szerelőiparé is 24%- os csökkenést mutatott, s csupán a mélyépítőipar telje­sítménye nőtt volumenében 20%-kal az elmúlt év hasonló időszakához képest. MEZŐGAZDASÁG 1991. május 31 -én Somogy megye mezőgazdasági terü­lete 359,0'ezer hektár kiterje­désű volt, 1971 hektárral (0,5%-kal) kisebb, mint 1990- ben. A bevetetlen szántóterület 2,8-szeresére növekedett egy év alatt (1990-ben 2599, 1991 !ben 7320 hektárt tett ki). A szántóföldi növények ve­tésterülete 258,2 ezer hektár, s ez 4612 hektárral (1,8%-kal) kevesebb, mint tavaly. Ebből kukorica 73,0 ezer hektár, ami 4603 hektárral (5,9%-kal) ki­sebb terület a múlt évinél. A kalászos gabonák összes ve­tésterülete (93,1 ezer hektár) alig (0,8%-kal) csökkent. Az ipari növények közül egyharmadával —12,9 ezer­ről 17,1 ezer hektárra — nö­velték a gazdaságok a napra­forgó területét. A repce vetés- területe (9,9 ezer. hektár) 2,3%-kal lett nagyobb, -a cu­korrépáé 14,7%-kal növeke­dett. Borsót 1628 (15,1 %-kal), szóját 323 hektárral (27,4%- kal) kisebb területen termel­nek az idén megyénkben (9149 illetve 855 hektáron), míg a burgonyával bevetett terület 10,5%-kal lett na­gyobb, így 3,3 ezer hektárt tett ki az idén. ÁLLATTENYÉSZTÉS Megyénkben a nagyüzemi mezőgazdaság szarvasmar­ha-, sertés- és juhállománya egyaránt csökkent a múlt év­ben. Szarvasmarhából 1991. június 30-án összesen 65 ezer darabot vettek nyilván­tartásba, ez 94,7%-a az előző évinek. Ezen belül az állami gazda­ságok 15,5 ezer szarvasmar­hát tartottak, 3,7%-kal keve­sebbet, mint egy évvel koráb­ban. A termelőszövetkeze­tekben 1,6%-os a csökkenés, így állományuk 44,3 ezer da­rabot tett ki/ Fogyott a nagy­üzemi tehénállomány is, ösz- szességében 9,8%-kal. A sertésállomány rendkívüli mértékben, csaknem egyhar­madával csökkent a nagyüze­mekben. Az állami gazdasá­gok június végi (26,6 ezer db) sertésállománya csak 36,4%- a az egy évvel ezelőttinek, az anyakocáknak is csak 50,3%- át tartották meg (2520 dara­bot). A termelőszövetkezetek­ben csaknem azonos mérté­kű a sertés- és ezen belül az anyakoca-állomány fogyása; sertéseik száma 91,7 ezer darab, ezen belül az anyako­cáké 7,2 ezer, ami 22,4- illet­ve 20,5%-kal kevesebb a ta­valyinál. A kistermelők állatállomá­nyát az általános mezőgaz­dasági összeírás keretében a március 31-i állapot szerint regisztrálták. Ekkor 13,4 ezer db szarvasmarhát és 162,4 ezer db sertést tartottak a megye kisgazdaságaiban. Az állatok és állati termékek felvásárlása a vágómarha és a vágóbaromfi kivételével nem érte el az 1990. I. félévi szintet Somogybán. Vágó­marhából 11,4%-kal, vágóba­romfiból csaknem kétszere­sére (91,7%-kal) növekedett a felvásárlás. Vágósertésből 12,2-, tehéntejből 20,.6%-kal kevesebbet értékesítettek. A lakosság életkörülményei Somogy megyében az anyagi ágak körébe tartozó, 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetek 1991. I. félévének átlagában 69,5 ezertnunkavállalót fog­lalkoztattak, 13%-kal (10 ezer fővel) kevesebbet, mint tavaly ugyanilyenkor. A megfigyelt gazdasági ágak közül csak a közlekedés létszáma növeke­dett kismértékben, a többi mindegyikében kevesebben dolgoztak, mint 1990. I. fél­évében. A legkisebb mértékű létszámfogyás az iparban (8%), míg a legmagasabb az építőiparban (23%) mutatko­zott. BÉR ÉS KERESET Az anyagi ágak — teljes munkaidős — dolgozóinak bér- és keresetalakulásában meglehetősen nagy különb­ségek mutatkoztak az első félévben. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőttek a bruttó keresetek az előző évi­hez mérten a közlekedés és a kereskedelem területén (60- ill. 52%-kal), legkevésbé pe­dig a mezőgazdaságban (20%-kal). Ennek megfele­lően legmagasabb az átlag- kereset a közlekedésben (19 784 Ft), míg legalacso­nyabb a termelőszövetkeze­tekben (10 022 Ft). Az ipar egészére nézve 13 031 Ft az átlag. FOGLALKOZTATÁS A munkaerő-piaci helyzet markáns jellemzője továbbra mogyban 7373 munkanélkülit regisztráltak, ennek 26%-át Kaposváron és környékén, 15%-ot pedig Marcali körze­tében. Júliusban 6366 főnek folyó­sítottak Somogybán munka­nélküli-segélyt illetve -járadé­kot, ez 20%-kal több, mint az előző hónapban. Az összes­ből 58% munkanélküli-jára­dékot, 31% munkanélküli­segélyt, 10% pályakezdő-se­gélyt kapott, a többi pedig ún. átmeneti járadékot. A segélyezettek 32%-a 30 . év alatti, 64°/o-uk pedig 30 és 55 év közötti, 61%-uk nő. A havi bruttó segély összege •7084 Ft NÖVEKVŐ ÁRAK 1991 első hat hónapjában a megye lakosságának folyó Háztartástípus • Aktív háztartások a) 1 aktív korú felnőtt 1 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 1 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt 2 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt 3 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel Nyugdíjas háztartások b) 1 személyes 2 személyes 3 személyes pénzbevétele az MNB adatai sze ri nt 20,6%-kal—az o rszá- gosnál mérsékeltebben — emelkedett az egy évvel ko­rábbihoz képest; reálértéke (a fogyasztói árszínvonal emeJ- kedését figyelembe véve) 11,1 %-kal csökkent. 1991. I—VI. hónapjában a fogyasztói árszínvonal 35,7%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos idő­szakában. Az idei áralakulás tendenciájában nagy hason­lóságot mutat a tavalyival: a legnagyobb árnövekedés most is az év elején, decem­berről januárra következeit be, ezt követően a növekedé­si ütem (nem az abszolút érte­lemben vett növekedés!) hó­napról hónapra mérséklődött. Az év első hat hónapjában az élelmiszerek árai emelkedtek a legkisebb mértékben, 25,0%-kal. (Igaz viszont, hogy itt a „bázis” igen magas, 10369 9441 15892 14 856 21 710 19723 17 996 16953 24158 22111 29 205 27 410 33151 30990 36 625 34 242 26 262 24208 31 653 29798 36 518 34149 39992 37 401 43 466 40653 his2en 1990-ben az élelmi­szerárak nőttek a legerőtelje­sebben; az éves szintű 128,9%-os árindexen belül az élelmiszereké 135,2% volt.) A kiadási főcsoportok közül a legnagyobb árnövekedés a fűtés, a háztartási energia kö­rében következett be; itt az első hat hónapban 62,6%-kal voltak magasabbak az árak. Erőteljes árnövekedés történt a szolgáltatásoknál is; ösz- szességében 38,6%. Az átla­got nem érte el a ruházati cik- • kék (31,7%) és a tartós fo­gyasztási cikkek (32,4%) I— VI. havi árnövekedése. A létminimum (az a havi nettó összeg, amelyből egy háztartás, egy család a leg­szerényebb, de atársadalom- ban még elfogadható színvo­nalon képes megpíni). 1991.f júniusában az alábbrak sze­rint alakult". 10369 9441 7 946 7428 7 237 6574 8 998 8477 8053 7370 7301 6853 6630 6198 6104 5707 8754 8069 7913 7450 7 304 6830 ,6665 6234 6209 5808 7651 6918 6589 5874 6 326 5774 7 651 13178 18979 6918 11748 17322 a) A gyermek 0—14 éves, a 15 évés és idősebb személy felnőttként van figyelembe véve. b) Aktív kereső nélküli háztartások. A leggyakoribb háztartástípusok létminimumértékei Egy háztartásra Egy főre (forint) városok községek városok községek is a munkanélküliek számá­nak növekedése hónapról hó­napra. Figyelemre méltó vi­szont, hogy Somogybán az első négyhavi erőteljes emel­kedés után májusban vala­melyest csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. (Ért­nek oka jórészt a Balaton-par- ti szezonális munkaerő-ke­reslet élénkülése volt.) Azóta azonban ismét gyorsuló nö­vekedési ütem tapasztalható; júniusra 9,6, júliusra 11,4%- kal nőtt a munkanélküliek száma az előző hónaphoz viszonyítva. A munkanélküli­ségi ráta már meghaladja az 5%-ot. A munkaerő-keresle­tet jól jellemzi, hogy csökkent a bejelentett betölthető állás­helyek száma, júliusban 1506 volt a megyében, csaknem 12%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban. A munkaerő-kereslet csök­kenésével szemben a mun­kaerő-kínálat tovább növeke­dett. A munkahelyet keresők száma (júliusban 8364) 14%- kal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva, közülük csak 9%-nak'volt az adott időpont­ban munkaviszonya, többsé­gük munkanélküli illetve pá­lyakezdő. Július 20-án So­KÖZLEKEDÉS 1991 első hat hónapjában a szállítási vállalatok autóbusz- járatain 28,2 millió főt szállí­tottak, 9,0%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos idő­szakában, míg az utaskilomé­ter-teljesítmény 0,9%-kal emelkedett. Ezen belül a helyközi autóbusz-forgalom teljesítménye az előző sor­rendben 0,4%-kal mérséklő­dött illetve 1,5%-kal emelke­dett. 1991. január—május hó­napban Somogy megyében 219 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt 16,7%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszaká­ban. A balesetek 14,6%-a ha­lálos, 53,4%-a súlyos és 32,0%-a könnyű sérülése? kimenetelű volt. A halálos kimenetelű és súlyos sérülé­sek részaránya az ország megyéi közül Somogy me­gyében a legnagyobb! Az első öt hónapban a megye te­rületén 342 személy szenve­dett balesetet, 11,9%-kal ke­vesebb, mint a tavalyi év azo­nos időszakában. A balesetet szenvedett • - személyek 10,8%-a meghalt, 41,5%-a súlyos és 47,7%-a könnyen sérült. Az összes baleset 23,7%-át ittasan okozták, az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett balesetek száma 4,0%-kal emelkedett az egy évvel ko­rábbi azonos időszakhoz ké­pest. OKTATÁS Az 1991/92. tanévre a me­gye középiskoláiba 3522 ta­nuló jelentkezett, s csaknem háromnegyed részüket fel­vették. A június 25-i beiratko­zások szerint a középiskolák nappali tagozatos I. és „0" osztályaiba 2536 fiatalt vettek fel, 9%-kal többet az egy év­vel korábbinál. A gimnáziu­mokban indítandó 32 osztály­ba 948-an, a szakközépiskola 54 osztályába 1588-an irat­koztak be. A megye területén lévő 17 szakmunkásképző iskolába összesen 2948-an (közöttük középiskolai végzettségűek is) jelentkeztek, de a felvettek ^száma az 1991. május 31 -i ál­lapotnak megfelelően 2420. Idegenforgalom Somogy megye kereske­delmi szálláshelyein 1991. I. félévben 64 ezer vendég,372 ezer vendégéjszakát töltött el. Ez az elmúlt év azonos idő­szakához viszonyítva 35,3 il­letve 44,1%-os csökkenést jelent. A külföldi és belföldi vendé­gek száma egyaránt 35,3%- kal csökkent. Évről évre job­ban nyílik az ólló a Magyar-' országra érkező külföldiek száma és az általuk igénybe vett kereskedelmi szálláshe­lyi forgalom alakulása között. A privát lakás- és szobaki­adás a visszatérő vendégeket elszívja a szervezett forga­lomból. 1991.1. félévében a Balaton Somogy megyei partszaka­szának közvetlen part menti településein a kereskedelmi szálláshelyeket 49,7 ezer vendég, 312,8 ezer vendég- éjszakára vette igénybe. Ez az elmúlt év azonos idősza­kához viszonyítva 37,3 illetve 46,6%-os csökkenést jelent. Ezen belül a külföldi ven­dégek száma 35,7, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 45,0%-kal csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom