Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-16 / 192. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. augusztus 16., péntek Távcsöves figyelőszolgálat Nagy teljesítményű távcsö­veket állított föl kísérleti jelleg­gel Siófok, Balatonalmádi és Keszthely térségében a Magyar Életmentő-egyesület. így több mint tízkilométeres körzetben felfedezhetők, akik valamilyen okból bajba jutottak a tavon. Polgármesterek találkozója Augusztus 26. és szeptem­ber 3. között rendezik meg Ta­tabányán az európai városok vezetőinek találkozóját. 15 nyu­gat- és észak-európai, továbbá cseh, szlovák, jugoszláv és olasz város polgármestereit, valamint gazdasági vezetőit lát­ják vendégül. Brazil cégek hazánkban Hamarosan megkezdi műkö­dését Magyarországon a brazil Sid és a magyar Műszertechni­ka Vállalat közös cége, amely banktechnikai gépek gyártásá­val foglalkozik. Egy másik brazil érdekeltségű cég, a Staroup is színre lépett: a Gutman Kft.-ben a Hungarotex a partnere, és szabadidőruhák forgalmazásá­val foglalkozik. Keletről jött a vész? Kevesebb angolnát vet partra a víz A múlt éjszakai vihar alapo­san felkavarta a tó vizét, s így az iszapban rekedt tetemek is partra vetődtek tegnap reggel­re. Frank Dezső, a megyei ön- kormányzat környezetvédelmi főmérnöke mégis inkább arról számolt be, hogy csitulóban az angolnapusztulás. — Bár konkrét okot a szak­emberek nem tudtak mondani a nagyméretű pusztulásra, to­vábbra is elsősorban az úszó- hólyag-férgességre gyanak­szunk. Európában ez már jól ismert kórokozója az angolná­nak, a keleti országokból impor­tált halakkal került kontinen­sünkre,. — Állítólag az idei telepítés Marokkóból származik. Elkép­zelhető, hogy onnan jött a vég­zet is? — Korábban Spanyolország­ból és Franciaországból impor­tálta a Balatoni Halgazdaság az ivadékot. Az idei balatoni pusz­tulásnál csak kifejlett, ivarérett haltetemeket találtak; ivadékot, úgynevezett üvegangolnát még nem. — Eldőlt-e végre, hogy angol­naélettér a Balaton vagy sem? — Egyre inkább erősbödik az a vélemény, hogy a kialakult ökológiai helyzet, a beszűkült élettér okozhatta a tömeges pusztulást. Erre alapozottan ki­jelenthető, hogy a Balaton nem angolnaélettér, bár telepítéskor az ökológiai láncra hivatkoz­tak. — Hogyan állnak a kárelhárí­tási munkákkal? — Augusztus 5-én kaptam azt a feladatot, hogy az operatív munkákat segítsem mint a megyei önkormányzat szakem­bere. A somogy megyei köz­gyűlés környezetvédelmi és műemléki bizottságának tagjai a rendkívüli helyzetre való te­kintettel 200 ezer forint támoga­tást biztosítottak a kárelhárítás során felmerülő kiadásokra. A BIB is juttatott 100 ezer forintot. Ezeket az összegeket nem az önkormányzatok használják fel, hanem általános célú kifize­tésekre fordítjuk. M.T. Napi 70 tonna lisztet csomagolnak a Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kaposvári nagymalmában. Somogybán a leg­nagyobb megrendelő a Balaton Fűszért, a megyehatáron túl pedig a Pest megyei Alfa Fűszért, neki havonta 50 vagonnyi csomagolt lisztet szállítanak. (Fotó: Gyertyás László) „TITKOS” FALUGYŰLÉS VOLT RINYASZENTKIRÁLYON Gyanúsított van, bizo még 1991. augusztus 2-án Ri- nyaszentkirályon dr. Virágh Zol­tán mb. megyei tiszti főorvos, valamint dr. Czeizel Endre or­vosgenetikus falugyűlést tartott a több mint öt hónapja tartó vizsgálatok eredményeiről. A vizsgálatok az elmúlt három évben fejlődési rendellenessé­gekkel született csecsemők, il­letve az azt előidéző okokkal foglalkoztak. Meglepő volt a hír­közlő szervek, valamint a tárgy­ban vizsgálatot végző szakem­berek teljes kizárása. Tudomá­som szerint a sokakat foglal­koztató tragikus ügy tárgyalá­sára — a falugyűlésre — a megye, de még Nagyatád veze­tő egészségügyi szakembereit sem hívták meg. A zsúfolási telt kultúrházban a hallgatóság előtt dr. Virágh Zoltán összefoglalójában ke-’ vésbé határozottan, dr. Czeizel Endre azonban félreérthetetle­nül közölte: az előidéző ok a Fii­ból E rovarölő szer, amelyet a környező halastavaknál hasz­nálnak. Gyakorlatilag a Tv2 Napzárta előtt c. július 11-i műsor Flibollal kapcsolatos íté­letét ismételte meg. Ennek lé­nyege, hogy 1988, 1989, 1990 tavaszán az ügyben szereplő édesanyák mérgezett halat fo­gyasztottak a közeli halastóból, és torz csecsemők születtek. Az alkalommal élve és a vizs­gálatot végző kollégáim, vala­mint a magam nevében, azon­nal szót kértem. Igyekeztem megcáfolni a Flibollal kapcsola­tos álláspontot. (Ma már mind­inkább meggyőződésem, hogy a Flibolnak a fentiekhez semmi köze.) Dr. Virágh felhívta a fi­gyelmemet: nem hívtak meg és nem a kettőnk vitájára hívták össze a falugyűlést. A helyzetet az elnökségben helyet foglaló rinyaszentkirályi polgármester mentette meg, aki közölte a hallgatósággal: ő hívott meg engem, amit ezúton is köszö­nök neki. Cáfolatom lényege: Egyértelműen állították he­■ teken át, hogy valamennyi édesanya rendszeresen fo­gyasztott mérgezett hajat aler­hesség kezdetén. Nos, kiderült, hogy egy család tiltakozik, és határozottan állítja, hogy nem ettek halat. Itt mi az ok? Más családok, ahol nem emlékeztek pontosan a halfogyasztásra, a körzeti orvosnő szerint mégis felkerültek a kérdőívre, mond­ván : akkortájt volt húsvét, biztos ettek halat!? (Ez bizony távol áll a hiteles, szakmailag elfogad­ható, tudományos igényű fel­méréstől, noha senki nem vitat­ja a körorvosnő sokrétű munká­ját.) A nyilvánosság előtt a fen­tiek már úgy jelentek meg, hogy valamennyi édesanya rendsze­resen fogyasztott halat! Ez te­hát nem igaz. n Tovább növeli a kételyeket és a cáfolatot erősíti, hogy az öt szomszédos község mel­lett Csokonyavisontára is került nagy mennyiségű hal a tavaszi időszakban, az említett három évben. Ezekben a községek­ben azonban semmi probléma nem volt, pedig bizonyítottan több terhes anya fogyasztott a „mérgezett" halból a tavaszi időszakban. Mi itt a magyará­zat? n Rendkívül meglepő volt, O. hogy most ismerte el elő­ször dr. Czeizel, egy esetben inkább valószínűsíthető az al­kohol, mint a peszticid. (Ezt eddig a közegészségügy ki sem merte ejteni.) Tehát látható, hogy az egységes Flibol-elmé- let töredezik.- A kritikus 12-es tóból szár- 4. mazó halmintákban az ál­lategészségügy 1991. márciu­sában 0,13; 0,15 és 0,26 mg/kg triklórfon hatóanyagtartalmat mért. Czeizel doktor szerint ez azt jelenti, hogy a halak kifogá­sakor 160—180-szor maga­sabb lehetett a maradék érték, mint az engedélyezett. Mivel rendkívül gyorsan, órák alatt hidralizáló (elbomló) vegyszer­ről van szó, állítom, hogy a fenti semmiféle bizonyítékkal nem szolgál arra, hogy 1990 tava­szán, a kritikus időszakban je­len volt-e a triklórfon hatóanyag a halakban! A másik nagy kér­dés, hogy a 160—180-szor ma­gasabb hatóanyag-szennyező­dés egyáltalán kialakulhatott-e a halhúsban? Ehhez rendkívül szennyezett halastavi víz szükséges! Való­színű, hogy ebben a halak el­pusztulnak. Ez egy igen egy­szerű modellvizsgálattal ellen­őrizhető. Miért zárkózik el ettől a miniszter biztos? Egy kérdésre válaszolva dr. Czeizel is elis­merte, hogy 1991 tavaszán vizsgált úgymond „mérgezett” halakból 1990 tavaszán, a kriti­kus időszakban a lakosság nem fogyaszthatott. Ezekután végképp érthetet­len a Flibol-elmélet. Nem is szólva arról, hogy 1988-ra és 1989-re vonatkozóan már csak a hipotézisek maradnak. Ko­rábban is nagy nyilvánosságot kapott a triklórfon nyugat-euró­pai betiltása. Ez nem igaz! Legalább hat országban ma is engedélyezett és használják.- A falugyűlésen dr. Czeizel kétséget kizáróan dráma­ian ecsetelte a, Fiiból károsító hatását. Ezekután többen kitar­tóan követelték a Balatoni Hal­gazdaság szankcionálását, a vezetők megbüntetését, vala­mennyi illetékes elszámoltatá­sát. A felvetésekre természete­sen sem a halgazdaság, sem az állategészségügy nem vála­szolhatott, mert megjelenésü­ket nem tették lehetővé. Kérdé­sem: a halgazdaság perma­nens, hónapokon át történő „vád alatt tartása” szerencsés dolog-e, különösen ha még egyáltalán nem tisztázott a Fii­ból mint ok? Nem lenne tisztes­ségesebb, ha a halászati tech­nológiát, a halegészségügyi kérdéseket az arra illetékes felügyeletet ellátó hatóság téte­lesen felülvizsgálná a halgaz­daságnál, s ha bizonyított a fe­lelőssége, akkor törvényes úton eljár vagy eljárást kezdemé­nyez az igazságügyi szervek­nél? (Azt soha senki nem vitat­ta, hogy a triklórfon nem rendel­kezik halgazdasági engedély- okirattal.) További kérdések, amelyeket a falugyűlésen is föl­vetettem: — A vizsgálatra 1991. már­cius 21-én összehívott, szak­emberekből kialakított nagy létszámú bizottság szakmai konzultációs megbeszélésére, a vizsgálati eredmények együt­tes kiértékelésére és a szakmai állásfoglalás kialakítására mind a mai napig egyetlen alkalom­mal sem került sor. Miért akadá­lyozza ezt meg a miniszteri biz­tos, dr. Virágh? Miért nem lehet a vizsgálatban résztvevők szá­mára nyilvános szakmai fóru­mot szervezni? A vizsgálatok lezártnak tekinthetők-e vagy sem? — Miért nem kerültek a nyil­vánosság elé vagy a vizsgálat­ban résztvevő szakemberek elé pl. az ELTE Környezetfizikai Laboratóriumának nehézfém­mérési eredményei vagy az OKI ásott kutak toxikus anya­gaira vonatkozó vizsgálati ered­ményei? (A szóban forgó idő­szakban még ásott kutakból it­tak az ott lakók.) Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a rinyaszentkirályia- kat sikerült az előadóknak meg­győzni a Flibolról mint előidéző okról. A kételyeket fokozza dr. Virágh váratlan bejelentése, hogy a Fiiból E mellett gyanak­szik még az Erunit nevű kukori­ca-, valamint az Adói nevű cu­korrépa-gyomirtó szerekre is. Most már végleg nem lehet el­dönteni, hogy a Fiiból igen vagy nem? Az ügy szempontjából nem lényeges, de a hatáskeltés ér­dekében dr. Czeizel Endre el­mondta a nagy számú hallgató­ságnak, hogy a veszélyes, a környezetet szennyező anya­gokat a nyugati tőkés államok­ban feltalálják, gyártják (lásd Fiiból), majd a harmadik világ­nak és nekünk eladják, hogy a káros következményeket mi viseljük. A pénzt pedig a nyuga­tiak bezsebelik. Sajnálattal kel­lett kiigazítanom szakszerűt­lenségét, ugyanis a Fiibolt min­dig is a volt NDK VEB Fettche- mietől importálták, jelenleg a Budapesti Vegyi Művek gyártja és a sokak által ismert Ditrifon név alatt kerül forgalomba. (Tudni kell még, hogy Magyar- országon egyetlen növényvédő szer sem kerülthet forgalomba, ha az egészségügyi hatóságok a megfelelő toxikológiai és egyéb vizsgálatok ismeretében nem járulnak hozzá. A halgaz­dasági használat és engedé­lyeztetés természetesen állat­egészségügyi téma.) (A faluban szóbeszéd tárgya, hogy a problémás esetek a ha­lastótól távol eső utcákban for­dultak elő, ugyanakkor azoknál a családoknál, ahol a telek vé­gében van a halastó s a „mér­gezett" halért csak le kellett sé­tálni, egészséges gyermekek születtek. Ha a falusi ember nem is nyilatkozik, az még nem jelenti, hogy az ellentmondá­sokra nem figyel föl.) A falugyűlés után néhányan elmondták nekem, hogy a Fiiból és a mérgezett hal mint ok kije­lentése után vannak családok, ahol igen súlyos konfliktushely­zet, vádaskodás, gyanakvás alakult ki. A feleség és rokonsá­ga vádolja a férjet, hogy „te- miattad van, mert te hoztad a házhoz a mérgezett halat”. Ha már ennyi kérdés és bi­zonytalanság, vitatható pont van a Flibol-ügyben, nem lett volna okosabb, ha az egészsé­gügy szakemberei alaposab­ban és körültekintőbben fognak a probléma feltárásához és ér­tékeléséhez? Hibát követtek el, hogy ígéretükkel ellentétben az előidéző ok bejelentése előtt, a vizsgálatban résztvevő specia­listák szakmai állásfoglalását nem kérték ki. Nyilvánvaló, hogy részvét nélkül ezt a tragikus ügyet senki nem kezelheti, s az is, hogy ha a felelősség konkrétan megálla­pítható, a vétkeseket a számon­kéréstől semmi nem mentheti meg. A felelősségrevonás azonban bizonytalan, könnyen cáfolható állásfoglalásra nem alapozható. Tóth István a Somogy Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás «. igazgatója HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.:11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társközsé­geik gyermekorvosi és fogorvosi ugyeletö7-! 3-ig Városkömyékhétv égi körzeti orvosi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024. Memye (rendelő). Tel.: 1. Nagyba­jom (eü. kőzp.). Tel.: 35. Kadarkút, Fö u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészség­ház), Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10-150. Fogorvos: 7—13-ig. Ba- latonföldvár (rend ). Tel.: 40-113. Ba­latonszárszó (rend.). Tel.: 40-276. Bogíárlelle (rendelő), Vikár Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyanott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórházban: 8­12- ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rend.), Bak- say u. 7. Tel.: 27, 30. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. Andocs (rendelő). Tel.: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zsi- linszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11- 222, nyitva 8-tól 20 óráig, szom­baton, vasárnap 8-tól 14 óráig. Nyit­vatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13- 440, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Bogíárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, .nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Boglár- lelle, Móra F. u. 2. Tel.: 51-295, nyitva 8-19 óráig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat.Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szomba­ton 8-14-ig. Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12,30-ig, pénteken 8-12-ig, szombaton 8-14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. Balatonszár­szó, Fö u. 60. Tel.: 40-425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig. Nyit­vatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 110. Tel.:77-015, nyitva hétfőtől csü­törtökig 7.3o-16 óráig, pénteken 7.30- 13.30-ig, szombaton 8-14-ig. Páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig.Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30-13.30-ig. Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgálat. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11­004, nyitva 8-20 óráig, szombaton és vasárnap 8-14-ig.Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041. Nyitva 8-20 óráig, szombaton, vasárnap 8-14 óráig.Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Aranykfgyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u.1. Tel.: 12- 510. Nyitva egész évben 7.30­19.30- ig, szombat-vasárnap, mun­kaszüneti napokon 7.30-13.30-ig. A nyitvatartási időn fúl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-19 óráig, szom­baton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab: Kossuth u. 65. Tel: 20-042. Nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14 óráig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület, dr. Kovács József, Nagybajom (tel.: 54), Vis- nyei Lajos, Mernye; dr. Balázs Pé­ter, Ráksi (tel.: 72-343), dr. Szeke­res Gyula, Kaposvár, Pázmány P. u. 36/a. (tel.: 12-698); dr. Szalay Szabolcs, Hetes, dr. Kovács Géza, Baté (tel.: 76-385). Marcali kerület: dr. Savanyó Jó­zsef, Bö.hönye (tel.: 70), dr. Kotz László, Öreglak (tel.: 29); dr. Bán- kuty József, Kéthely (tel.: 36); dr. Fülöp Endre, Sávoly (tel.: 15). Nagyatádi kerület: Aug. 18—19- én: dr. Gál József, Vízvár (tel.: 10); dr. Visnyei Sándor, Homokszent- györgy (tel.: 20). Aug. 20-án: dr. Sipos Imre, Csokonyavisonta (tel.: 41), dr. Nagy József, Lakócsa (tel.: 30). Aug. 18-án: dr. Szabadkai Miklós, Segesd (tel.: 4). Aug. 19— 20-án: dr. Szula József, Kutas (tel: 20). Aug. 18—19—20-án: dr. Kon­dor János, Iharosberény (tel.: 16). Siófoki kerület: dr. Lövey László, Balatonszárszó, Ifjúság u. 6. (tel.: 40-511), dr. Oláh Lajos, Bogíárlelle, Liliom u. 9. (tel.: 50-828), dr. Bogdán Tibor, Törökkoppány, dr. Farkas Lajos, Kánya (tel.: 20-284). Az ügyelet augusztus 18-án reg­gel 8 órától 21 -én reggel 8 óráig tart. A kaposvári állatkórház augusztus 19-én, hétfőn, 10 órától 12 óráig leszpyilya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom