Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-25 / 172. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1991. július 25., csütörtök Egyre fontosabb lesz a kiskert A modern mezőgazdaság­ban egyre nagyobb szerepet kap az a szektor, amely nem jelent főfoglalkozást, hanem csupán a másutt szerzett jö­vedelem kiegészítését szol­gálja. Amíg a modern mező- gazdaság egyre kevesebb ember számára biztosíthat fő- foglalkozást, a kiegészítő me­zőgazdaság igen széles réte­gek számára marad fontos és vonzó. Az emberek szeretnek dolgozni A kisegítő mezőgazdaság megnövekedett jelentősége több okra vezethető vissza. A modern társadalomban meg­növekedett a szabadidő. Amig a munkaidő heti 60 óra volt, nem lehetett arra gondolni, hogy a munkások még valami­féle kisegítő tevékenységet is folytassanak. Jelenleg a kise­gítő gazdaságban végzett munka ugyan nagyon sok ná­lunk, talán a legtöbb Európá­ban, mégis azt mondhatjuk, Tévé a falon A televíziógyártók közül el­sőként dob piacra a Sharp ja­pán elektronikai cég olyan folydékkristályos televíziót, amely a falra akasztva hasz­nálható. A készülék mindösz- sze 3 centi vastag, képernyő­jének átmérője 24 centi, súlya pedig másfél kiló. ára mintegy 120 ezer forintnak megfelelő összegért kapható. Forró víz partot mos Az alaszkai partok közelé­ben két évvel ezelőtt futott zá­tonyra az Exxon Valdez tank­hajó, belőle 35 ezer tonna nyersolaj ömlött a vízbe, me­lyet a" hullámok a partra sodor­tak. A katasztrófa nyomai las­san eltűnnek, 18 hónap alatt csaknem teljesen sikerült megtisztítani a 600 kilométe­res partszakaszt. A part meg­tisztítását 70 fokra felmelegí­tett tengervízzel végezték, nagy nyomással lemosva a sziklákat és a homokfövenyt. Dalma üzem Zalában Dalma Rt. néven 15 hazai gazdasági szervezet, bank, külkereskedelmi vállalat és a svájci Hattel AG társaságot alapított gyümölcs-, zöldség sűrítmények előállítására a Zala megyei Gutorföldén. A volt tangazdasági hűtőházból kialakított üzemben október végén kezdődik a termelés. A Dalma üzem az első évben 50 ezer tonna almát, meggyet, körtét és zöldségfélét dolgoz fel sűrítménynek bel- és kül­földi piacokra. Csökkentik a légszennyezést Az Európai Közösség tag­országainak környezetvédelmi miniszterei jóváhagyták azt a tervezetet, amelynek célja legkésőbb 1996-ra igen jelen­tősen csökkenteni a teherau­tók és az autóbuszok lég- szennyezését. Szakértők sze­rint a határozat segítségével 40-60 százalékkal sikerül majd visszafogni a jelenlegi szennyezőanyag-kibocsá­tást. A díezel-teherautók szennyező hatásának korláto­zására megszabott normák hasonlóak lesznek az Egye­sült Államokban 1994-ben ha­tályba lépő normákhoz. hogy ez adja a munka közben szerzett sikerélmények több­ségét, hogy ez a többlet- munka sok örömmel is jár. A lakosság nagy részénél nem tartott lépést a munkavi­szonyban elért jövedelem az igények növekedésével. Ezért az igények kielégítése érde­kében inkább meghosszabbí­totta munkával töltött idejét, mintsem az igényeit csök­kentse. Kikerülik az adózást Minél gazdagabb egy tár­sadalom, annál nagyobb lesz a termelői ár és a fogyasztói ár közötti különbség. Az elmúlt száz év során a termelői ár a fogyasztói ár százalékában mindenütt csökkent. Ennek az általános jelenségnek az az oka, hogy a termelés után je­lentkező költségek, a csoma­golás, a tárolás, az elosztás viszonylag megdrágult, eze­ken a területeken sokkal las­sabban és kevésbé nőtt a termelékenység, mint magá­ban a termelésben. A lakos­A volt szocialista országok közül kétségtelenül az egykori NDK halad a leggyorsabban a kapitalista gazdasággá való átalakulás útján. Jóllehet Magyarország és az egykori Kelet-Németország között igen sok az eltérés a korábbi és főleg a mai viszo­nyok, feltételek tekintetében, mégsem tanulság nélküli egy pillantást vetni, hogyan áll az „új tartományok helyzete” — így hívják az egykori keleti részt. Az egyik, számunkra is ta­nulságos német tapasztalat, hogy igen nehezen boldogul­nak az NDK állami vállalatai­nak privatizálásával. Jóllehet a szövetségi kormány több­száz profi menedzsert küldött a folyamat meggyorsítására, az mégis lassan és nehézke­sen megy. Kiderült ugyanis, hogy a szocialista nagyvállalatok je­lentős része egyszerűen át- alakíthatatlan az energiarend­szer,, a technológia, a termé­ság okosan reagált erre az ál­talános jelenségre: felérté­kelte az önfogyasztásra tör­ténő termelést. így történhe­tett, hogy a házikertben ter­melt zöldség termelői költsége akár háromszorosa is lehet a szakosodott gazdaságban termeltnek, ám a termelőnek mégis olcsóbb, hiszen a bolti zöldségáraknak legfeljebb ha­toda a termelői ár. A fogyasztói árak a kisegítő mezőgazdasági költségekhez képest azért is egyre maga­sabbak, mert nagy az árak adótartalma. A modern társa­dalmakban egyre nagyobb az ösztönzés arra, hogy min­denki maga csináljon meg mindent, amihez nincs feltét­lenül szükség iparosra, adózó vállalkozóra. Sportnak sem utolsó A modern technika mellett dolgozó munkásnak, hivatal­noknak egyre kevesebb a közvetlen sikerélménye. A fu­tószalag mellett nem születhet sikerélmény, a bürokráciában kék teljes cseréje nélkül. Vagyis a gyárakból csupán a csupasz falak használhatók. Jellegzetes példája ennek a Trabant megreformálásának kudarca. A zwickaui autógyár egy­szerűen képtelen volt befo­gadni a Volkswagen-motoro- kat, kiderült, hogy hiába be­szélnek egy nyelvet, a keleti és nyugati országrész között akkora a munkamorálbeli, a technológiai különbség, ami lehetetlenné teszi a Trabi mo­dernizálását. A keletnémet vállalatok nagy részének életképteien- sége azért is aggasztja a szö­vetségi kormányt, mert a munkanélküliség mind riasz­tóbb méretű. A februári há­romnegyed milliós munkanél­küli létszámhoz hozzá kell számítani 1,8 millió részmun­kaidőben dolgozót, akik közül sokan rövidesen szintén elve­szíthetik állásukat. A hatalmas közigazgatásból 700 ezer embert bocsátottak még kevsébé. Az élet megol­dotta ezt a problémát, hiszen a dolgozók számára a sike­rélményt az az idő jelenti, amelyet nem a főmunkahe­lyen töltenek. Fő forrás ehhez a másodgazdaság, a kisegítő gazdaság, a hobbimunka. Nem elhanyagolható szem­pont: a lakosság jelentős többsége a kívánatosnál, az egészségesnél kevesebb fizi­kai mozgást végez. Ez csak részben pótolható sporttal, egyelőre sokkal szélesebb tömegek számára a másod— és a kisegítő gazdaság jelent fizikai igénybevételt. A modern technika, a fóliá­tól a mélyhűtőig nagyban segí­tette a kisegítő gazdaság ter­jedését. A fólia lehetővé tette a házikertekben is a primőrök termelését, a mélyhűtő a meg­termelt zöldség, hús, gyü­mölcs tárolását. Ennek követ­keztében a másodgazdaság minden fogyasztói társada­lomban nő, a gazdaság egyet­len másodszektorában sem annyira, mint a mezőgazda­ságban. E jelenséggel minden agrárreformnak számolnia kell. Kopátsy Sándor el, akik most bérük 70 száza­lékát kapják és várólistán vannak. Az év végére összes­ségében hárommillió munka- nélkülivel számolnak, ez az aktívkorú keletnémet népes­ség egyharmada. Vannak persze biztatóbb hí­rek is, amelyek jelzik, hogy egy-két évi igen mély válság után minden bizonnyal mere­deken emelkednek az új tar­tományokban a gazdasági mutatók. A szövetségi kormány 15 milliárd márkát ígér a gazda­sági szerkezet átalakítására — ám igencsak megnézik, mire adják a pénzt. Elsőbbséget kapnak az inf­rastrukturális beruházások, radikális változás várható az energiaszektorban: az egész energiahálózatot átalakítják, a legrövidebb időn belül össze­kapcsolják a nyugati ország­rész vezetékeivel, és az igen szigorú .szövetségi környezet- védelmi előírásokat életbe lép­tetik a keleti részen is. A tej és a számítógép Nemcsak nálunk lassú a privatizálás Hárommilliós munkanélküliség a volt NDK-ban? A KÉTÜTEMŰEK KÁRTÉTELEI A világ mind több országá­ban kirekednek a forgalomból a kétütemű motorral működő járművek. Hazánkban azon­ban még bőven van belőlük: mintegy 700 ezerre teszik az üzemben levő Trabantok, Wartburgok és Barkasok számát! Pedig ezek a régen elavult motorok megengedhe­tetlenül szennyezik a'levegőt és pocsékolják az üzemanya­got. Ezeknek a motoroknak az a sajátosságuk, hogy a motor kenését szolgáló olajat a ben­zinbe keli keverni, har­minc—ötven liter benzinhez egy liter olajat. Ez az olaj azonban nem ég el a benzin­nel együtt, hanem a kipufogó­gázokkal a szabadba távozik. A kétütemű motorok rossz ha- tásfokúak is, az el nem égett benzinködöt szintén kibocsá­tanak. A kétütemű motorok kipufo­gógázai nehezebbek a leve­gőnél, ezért az utak környeze­tében, a fák levelein rakódnak le. Ezredmilliméter vastag­ságú olajfilm a vizek felületén elpusztítja az alatta levő élő­lényeket. Leheletnyi olajréteg már megakadályozza a növé­nyek anyagcseréjét (olajper- mettel növényeket lehet ir­tani). Ezenkívül az olaj rom­bolja a betont, a vakolatot is. Nem véletlen, hogy az újon­nan tatarozott házak a főútvo­nalakon néhány év alatt tögk- remennek. A kétütemű motorok kipufo­gógázai természetesen az^ emberi szervezetre is fokozot-* tan károsak, mivel jóval na-- gyobb mennyiségben tartal­maznak ólmot, szén-mónoxi- dot, nitrogén-oxidpkat, for­maldehidet és benzinprént, mint a négyütemű motoroké. Mivel még jó ideig együtt kell élni e kétütemű autókkal, két mód kínálkozik a kipufo­gógázaik kártétele elleni vé­dekezésre: vagy füstszűrő ka­talizátorral kell ellátni őket, vagy négyüteművé kell átala­kítani a kétütemű motorokat. Képünkön: Négyütemű mo­tor egy régi Trabantban, mel­lette feltalálója, a gyöngyösi Kis-Benedek Gyula. A január elsején bevezetett új tejminősítési rendszer szi­gorúbb követelményeket tá­maszt a gazdákkal és a tej­ipari vállalatokkal szemben egyaránt. Hogy megfelel-e az új követelményeknek a tej, azt a hagyományos, lassú vizsgá­latokkal csak a központokban lehetett ellenőrizni. S ha csak egy tartálynyi gyengébb minő­ségű tej bekerült az aznapi szállítmányba, akkor az az összes tejet felhígította, minő­ségét rontotta. E problémán segít a keszt­helyi Pannon Agrártudományi Egyetemen kifejlesztett új, kisméretű és hordozható ké­szülék. A tej és általában a fo­lyékony élelmiszerek számí­tógépes, automatizált vizsgá­latát dr. Szabó László, a ké­miai tudományok kandidátusa a szombathelyi Inter PC Szá­mítástechnikai Kft.-vel közö­sen dolgozta ki. Az analizátor tulajdonkép­pen meghatározza a folyé­kony élelmiszerek infravörös tartományában a fényelnyelés mértékét, amelyből pontosan lehet következtetni egy-egy anyag minőségi összetevőire, így a tej esetében a készülék­kel mérhető a tejcukor-, a tej- zsír- és a szárazanyag-tarta­lom; a gyümölcsleveknél, a paradicsomnál a cukor- és szárazanyag-tartalom, sőt a boroknál az alkoholtartalom is. Ez utóbbi élelmiszereknél szintén jó tudni már a helyszí­nen, hogy alkalmas-e exportra vagy sem. Sok esetben azon­nal dönteni kell, hogy a valós érték ismeretében mi legyen a termés sorsa, s annak megfe­lelően szállíthatják további feldolgozásra. Hazánkban eddig csak köz­ponti laboratóriumokban vé­geztek hasonló vizsgálatokat egy költséges és terjedelmes külföldi berendezéssel. Az olcsóbb és mozgatható hazai helyettesítője annyiban is többet tud, hogy magát az analizátort is számítógép vei zérli, s így egész finom és gyors méréseket is rögzít. Az adatfeldolgozást számítógép végzi. A még név nélküli ma­gyar vizsgálórendszerért most versenyeznek a műszertech­nikai gyárak és a vállalatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom