Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-25 / 172. szám
1991. július 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 Mit keres Andy Vájná Magyarországon? Hollywood magyar ura A hazai közönség nem ismeri Andy Vajnát, de ismeri Andy Vájná filmjeit. E sorok írója pedig ismeri Vajnát, abból az időszakból, amikor még nem volt Hollywood magyar ura, csak egy a sok ambiciózus producer közül. 1984-ben jártam nála egy három helyiségből álló irodában, ahol poszterek gurultak egymás tetején, s mindössze két-három titkárnő el tudta végezni a munkát. Vájná pedig arról mesélt, hogy várta ki, amig a Rambo forgatókönyve végigjárta az összes hollywoodi stúdiót, megélt vagy tíz átiratot, s végül eredeti árának töredékéért (320 ezer dollárért) meg lehetett venni. A Rambo második része 400 millió dollárt forgalmazott (ebbe persze benne voltak a Rambó-kegy- tárgyak értékesítéséből származó bevételek is), Vájná pedig egycsapásra Hollywood legsikeresebb vállalkozója lett. 13 éves korában disszidált és kizárólag saját kitartásának és eszének köszönheti, hogy remek üzleti vállalkozásokkal egyengette útját. Volt parókagyáros, volt hongkongi mozitulajdonos, s volt filmforgalmazó is. Barátjával, Mario Kassarral döntött úgy, hogy gazdaságoKiállítás A harangöntés művészetét bemutató kiállítás nyílik a hétvégén a pécsi Helytörténeti Múzeumban. A II. János Pál pápa magyarországi látogatásának alkalmából szervezett tárlaton az esztétikai élmény mellett a harangöntés mesterségét is megismerhetik az érdeklődők. Müvésztábor A képzőművészet különféle ágait képviselő alkotók nemzetközi táborban találkoztak Barcson. Az SMK minden évben megszervezett táborában alkotó légkört teremtenek az értékes munkák megszületéséhez. sabb saját gyártású filmet forgalmazni, mint másét. így épült fel a Carolco székház West Hollywood legforgalmasabb helyén a Sunset Boulevard legszebb kanyarulatában, hirdetvén, hogy ebben a városban van egy stúdió és forgalmazó, amely egyszerre képes szerződtetni két olyan szupersztárt, mint Arnold Scwarzenegger és Sylvester Stallone. A siker csúcsán Vájná kiszállt és önállósult. Ginergi nevű filmvállalata évente négy filmet készít. Az Éden utolsó napjai c. filmmel (főszereplője Sean Connery) mutatkozik be a közönségnek, ezt követi a Mars hercegnője c. sci-fi, majd Ridley Scott rendező filmje, a Paramour, és a Ton Cruisefő- szereplésével készülő Nágy idők c. film. Vajnát úgy tartják számon, hogy mindent megad egy jó forgatókönyvért, jól megfizeti a rendezőt és a sztárt, és ritkán fekteti be a pénzét olyan filmbe, ami nem nyereséges. Mit keres most Magyarországon? Elsősorban érzelmi okokra hivatkozva, nosztalgiából alapította a hazai piacot elárasztó amerikai filmforgalmazó vállalatát, az Interco- mot. Filmet forgatni itt már Új AIDS-ellenes gyógyszert engedélyezett az Egyesült Államok Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) — jelenti a Springer Külföldi Sajtószolgálat. A „Di- danosine”, rövidítve „DDI” nevű szert, amely erősíti az emberi szervezet ellenállóképességét az AIDS-fertőzéssel szemben, a Bristol-Meyer Squibb gyógyszergyár fejlesztette ki. Az USA-ban eddig egyetlen hivatalosan árusított „AZT” nevű gyógyszertől eltérően a „DDI” nem közvetlenül támadja meg a szervezet ellennem akar — mondta néhány nappal ezelőtt, amikor egy pesti moziban összefutottunk. Mozikat venni? Azt igen. Építeni még inkább. Vájná, aki csak akkor beszél terveiről, amikor már majdnem megvalósultak, annyit mondott jelenlegi magyar üzleti tárgyalásairól, hogy gondolkodik néhány multiplex építéséről. A multiplex olyan mozi, melyben legalább négy-öt teremben lehet egyszerre vetíteni. Sokan kérdezhetik, miért töri a fejét a bővítésen egy zseniális üzletember akkor, amikor Magyarországon hétről hétre csökken a mozik látogatottsága, és általános vélemény, hogy az emberek még kevesebbet fognak járni moziba. Vájná üzleti filozófiája azonban az, hogy konjunktúra idején kell megválni egy jól- menő üzlettől, s olyasmibe kell fektetni a pénzt, ami belátható időn belül még nagyobb hasznot hoz. Vállalkozásainak sikere nem hagy kétséget afelől, hogy okosan gondolkozik. Másfelől az sem elhanyagolható tanulság, hogyha Andy Vanda súlyos dollárösszegeket hajlandó fektetni a jövőbe, talán a hazai közvéleménynek is oka van némi optimizmusra... Návai Anikó állóképességét csökkentő AIDS-vírust, hanem a vele szembeni védekezés hatását próbálja növelni. Az amerikai hatóságok azért járultak hozzá a gyógyszer árusításához, hogy a további kísérleteket minél szélesebb tapasztalatokra támaszkodva folytathassák. A hivatal szóvivője kijelentette, hogy amennyiben a szer „nem felel meg a várakozásnak, az engedély még mindig visszavonható”, de az az eddigi kísérletek során „biztosnak és hatékonynak” bizonyult. Új gyógyszer az AIDS ellen Amerikában Hagyományok nyomában Szennában Népművészetek országos tábora A szennai falumúzeum ad otthont a népművészetek, a népi hagyományok iránt érdeklődőknek. Nem véletlen ez, hiszen a nagy hírű skanzen ideális hely azoknak, akik a kaposvári Fehér Ló Utazási Iroda felhívására jelentkeztek: ők, mintegy huszonötén egy héten át ismerkednek a kézművesség tudományával. A nemezezéssel, a szövéssel, a gyöngyfűzéssel és a korongozással. Mindezt különféle érdekes programok egészítik ki: lehet lovagolni, kemencében kenyeret sütni, íjászkodni, gyümölcsöt szedni a szennai dombokon és táncházban szórakozni. Moór Zsuzsa Kerepestar- csáról, Jasznics Ágnes Mária- gyűdről érkezett. A diáklányok itt belekóstolnak a népművészet titkos csodáiba és saját örömükre és hasznukra ismerkednek az évszázados fortélyokkal. Mondják, hogy ez különösen azoknak hasznos, akik művészeti iskolákban tanulnak. Nemcsak iskolások érkeztek ide. Lahner Olga középiskolai rajztanár Győrből jött. — Rajzszakkörömnek tanulok, hogy továbbadhassam az elsajátítottakat. Eredeti hagyományokkal foglalkozunk itt, és ez nagyon jól hasznosítható később — mondja. Az ország minden részéből jelentkeztek a Fehér Ló Utazási Iroda felhívására: idősek éppúgy, mint általános iskolások. Az első egyhetes turnusban főleg budapesti egyetemisták voltak, míg a mostaniban teljesen vegyes a kép. Akkor Baktay Patrícia, ezúttal Koltay Magdolna baranyai rajztanár vezeti a foglalkozásokat. Dr. Gyócsi Jánosné, az utazási iroda ügyvivője, a tábor vezetője azt mondja, hogy roppant nagy volt az érdeklődés. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán bekövetkezett vezetőváltások miatti bizonytalanság miatt tudtak csak két turnust szervezni, de jövőre talán többet sikerül. — A sokféle népművészeti hagyomány mellett számos tartalmas rendezvényt szerveztünk a táborlakóknak, akik között volt 80 éves nagymama is, és többen családjukkal együtt érkeztek. Irodánk ösz- szefogja a Zselicséget, hogy ne csak a hagyományos utazási irodai feladatokat lássa el. A látogatót arról győzik .meg a Szennában tapasztaltak, hogy sokan vannak, akik nem hagyják veszni a népi hagyományokat. És ezek nemcsak maguknak szereznek örömöt, hanem közös értékeinket mentik és Szennát is a rangjához méltó programokkal népszerűsítik. Varga Zsolt BRITTA WINCKLER: Riválisok fehér köpenyben 8 Ahogy a kollégákkal, az .ápolószemélyzettel és a betegekkel viselkedett, rokon- szenvet és elismerést keltett. Még dr. Keller is belátta, hogy Wrangler doktorról a korábbi véleményét korrigálnia kell. Mind jobban háttérbe szorult ellenérzése e nála fiatalabb ember iránt, akit elébe helyeztek. A közös munka Wrangellel komplikációmentes volt, és mint ember ellen sem lehetett kifogása. A Szent Anna Kórházban új szelek fújtak. A megbeszélések — amelyek Rottach professzor idején rendszertelenek voltak — most a napi munka rögzített részévé váltak. Ezeken minden orvosnak részt kellett vennie, és dr. Wrangel fontosnak tartotta, hogy mindenki véleményt mondjon a különböző esetekről. Ez a fiatal segédorvosokra is vonatkozott, még ha hiányzott is a kellő tapasztalatuk. — Nemcsak hallgatni kell — biztatta őket az új igazgató főorvos —, hanem saját véleményt is nyilvánítani. Csak így lehet tanulni. Főorvosnak lenni vagy mint én, igazgató főorvosnak, még messze nem jelenti azt, hogy hibátlanok, csalhatatlanok vagyunk... Annak ellenére, hogy dr.Wrangel szolgálatba lépése óta a munka valamivel szigorúbb, feszesebb lett, senki sem panaszkodott. Dr. Keller- nek sem volt kifogása az új szellem ellen, de az már nem tetszett neki, hogy Wrangel túl gyakran tartózkodott Barbara Fernbach közelében. Keller doktornak az volt az érzése, hogy az új főnök érdeklődése Barbara Fernbach iránt nemcsak a kollégának szól. S ez bosszús féltékenységet keltett benne. A szívbaja számára sem volt ez gyógyír. Barbara Fernbach észrevette, hogy Keller doktort bántja valami, de azt gyanította, hogy ez a remélt, de el nem nyert igazgató főbrvosi állással függ össze. — Megkérdezem, és megpróbálom megvigasztalni — gondolta. Az alkalom hamar eljött, Wrangel doktor szolgálatba lépésének negyedik napján. Barbara Fernbach éppen a „K” szobából jött ki, ahol a kereskedelmi tanácsos unokáját nézte meg, és Uschi Zimmermann újszülöttjétől vett szövetmintát. A laboratórium felé ment éppen, amikor találkozott dr.Kellerrel. — Halló, Matthias! — szólította meg. — Hogy van? — Megvagyok — morogta. — Gondok? — kérdezte. — Hogy érti ezt: szakmailag vagy egyébként? — kérdezett vissza dr. Keller, és mindjárt felelt is saját kérdésére. — Szakmailag tulajdonképpen minden rendben. Különben — folytatta átmenet nélkül más témára térve —, von Angern kereskedelmi tanácsos az előbb hívott fel Párizsból, ahol üzleti úton van, és érdeklődött az unokájáról. — A baba jól van, és ha egyetért ezzel, két-három nap múlva hazaengedhetjük az édesanyjához. — Rendben van — egyezett bele dr. Keller. — Az öregúr két-három napon belül megjelenik itt, és akkor már magával viheti a „szemefényét”. Másodpercekig figyelte az orvosnő a főorvost. Feltűntek neki a kis mély ráncok szája sarkában. — Mi bántja, Matthias? — kérdezte hirtelen. Dr. Keller, nem nagyon sietett a válasszal; hallgatva nézte Barbarát. Az nem sokáig gondolkodott, határozott: — Ha nincs valami fontosabb dolga, jöjjön velem a laboratóriumomba — mondta energikusan —, ott zavartalanul beszélgethetünk! Nem várt választ, már el is indult a folyosón. Dr. Keller habozott egy pillanatig, aztán követte... Barbara kicsit bizonytalanul fordult az íróasztala mellett álló főorvoshoz. — Most pedig tudni akarom, Matthias, mi nyomasztja? Jó barátok vagyunk... Vagy nem? .,— Igen — válaszolt halkan dr. Keller. — Ha rajtam állna, akkor..., akkor... A fene egye meg — folytatta átmenet nélkül —, egyszer mégiscsak meg kell magának mondanom: végtelenül sokat jelent számomra, és én lennék a legboldogabb ember a földön, ha örökké együtt lehetnék magával. Szavait mély sóhajtás kísérte. — No, most már tudja, és nyugodtan kinevethet. Barbara Fernbach mereven nézett a főorvosra. Amit az imént hallott, s ami nem volt egyéb, mint szerelmi vallomás, ha ugyan éppen nem házassági ajánlat, először át kellett gondolnia. Úgy érezte, hogy lerohanták. — Mi lenne ezen nevetni való? — kérdezte másodpercek múlva, amikor visszanyerte lélekjelenlétét. — Egyáltalán nem tartom nevetségesnek, ha valaki bevallja egy másik embernek, hogy kedves neki, hogy szeretné vele megosztani minden örömét és bánatát. Mindenesetre örülök annak, amit mondott. Dr. Keller szeme felragyogott. — Ez azt jelenti, hogy... — Kérem, ne folytassa! — szakította félbe a főorvost Barbara. Sejtette, mit akar még mondani. De azt is tudta, hogy válasza csalódást okozna neki, és ettől szerette volna megkímélni. Nagyon kedvelte dr. Kellert mint kollégát és mint embert is. De Barbara Fernbach tisztában volt azzal, hogy két ember együttéléséhez többre van szükség, mint az, hogy kedvelik egymást. Dr. Keller vonásain árnyék futott át. — Semmi baj, Barbara — szólt halkan —, nem fog többet előfordulni. Ez keserűen hangzott, és szemmel láthatóan fáradságába került az, hogy uralkodjék magán. — Butaság volt tőlem azt hinni, hogy egy szép, fiatal nő hozzáköti az életét egy olyan vén szamárhoz, mint én vagyok, akinek ráadásul még egy felnőtt lánya is van. — Ne túlozzon — feddte meg Barbara Fernbach a főorvost. — Maga egyáltalán nem olyan öreg... — Mindenesetre öregebb vagyok, mint a mi tisztelt igazgatónk — szaladt ki akaratlanul dr. Keller száján. Későn harapott az ajkába. Az orvosnő szeme elkerekedett. — Mit akar ezzel mondani? — kérdezte halkan. — Felejtse el... — kerülte meg a magyarázatát Keller. — Nem — válaszolta energikusan Barbara Fernbach. — Tudni akarom, mire célzott. Dr. Keller vonakodott. — No, jó — adta meg magát —, csak azt akartam ezzel mondani, hogy dr. Wrangel magát nagyra becsüli, és úgy tetszik, nemcsak a kollégát látja magában. — Téved, Matthias — tiltakozott hevesen Barbara. (Folytatjuk)
