Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-25 / 172. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. július 25., csütörtök Fortuna, te Több hónapos vita - sorozatos igazítások, alkuk - után az Országgyűlés végre elfogadta a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényt. A téma hűen kapcsolódik a mai magyar társadalom mindennapjaihoz: a szerencse szerepe ugyanis sohasem értékelődött föl annyira mint éppen napjainkban. A fogadók pénzéből Ki ne emlékezne a közelmúlt minden képzeletet felül-, múló lottólázára? A hetente -duzzadó tízmilliók megnyerésének még oly halvány reménye is milliók fantáziáját gyújtotta lángra, s talán egyedül a játék szervezőit nem ihlette a megszokottnál több találékonyságra. Pedig most, amK kor már az állami szerencsejáték szervezői is részvénytársasági formában működnek, elvárható volna, hogy a világ minden táján profi módon megszervezett és lebonyolított lottójátékban résztvevők ne csak több pénzért, hanem ennek megfelelően tökéletes biztonsággal játszhassanak. Befizetett pénzüknek a nyereményalapba kerülő hányada és a föl sem vett nyeremények sorsa felől pedig — ha nem is dönthetnek —, legalább pontos információik legyenek. Most ugyanis az a helyzet, hogy a befizetett forintokból méltánytalanul nagymérvű elvonásokon túl még azzal is büszkélkedik a sorsát neiti éppen a szerencsében kötő részvénytársaság, hogy évente jelentős összeggel támogatja a sportot. Csak éppen nem saját nyereségéből, amiből jutna is, maradna is, hanem a nyereményalapból — azaz a fogadók pénzéből. Mázli van, szerencse nincs . Ha az általuk szervezett játékokhoz sem elég az a szerencse, hogy helyesen tippeltünk a számokra, totómérkőzések eredményeire, hanem még azt a veszélyt is szerencsésen ki kell kerülnünk, hogy szállítás közben lába kél befizetett — esetleg nyertes — szelvényünknek, akkor nincs mit csodálkozni más, forgalomba került szerencsejátékok amatörizmusán. Botrányok soráról szerezhettünk tudomást a különféle — vitatható céda törvényességgel, legalább is kellő engedélyek nélkül — árusított sorsjegyek kapcsán. Vannak szerencsejátékok, amelyeket úgy hirdetnek meg, hogy a fogadóközönség részéről nincs mód annak a mérlegelésére: a bevétel és a kifizetett össznyeremény miként aránylik egymáshoz. Magyarán: nem tudni, hány szelvény kerül forgalomba, azt pedig még kevésbé, hogy ha nyilvánosságra hoznák is ezt az adatot, valódiságát hogyan és ki ellenőrizné? Hány nyerő szelvény van — és milyen értékkel -jppéldául (hogy a.Szerencsejáték Rt-nél maradjunk) a borítékos sorsjegyek egy-egy, nem tudni, milyen hosszú szériájában? Milyen meggondolásból nevezi ki nyerőnek az Express Money és sportos utódja azt a vásárlót, aki csupán a pénzét kapja vissza az alumínium-réteg lekaparása után? Csak nem azért titulálják így, mert másként nem reklámozhatnák e játékot úgy, hogy „minden hatodik nyer”? Vagy itt a legfrissebb botrány, a Mázli-sorsjegyek sztorija. A bizományos-árusok hibája miatt úgy döntött a kibocsátó, hogy nem lesznek nyeremények, inkább visszafizeti az eladott szelvények árát. ígérete szerint kamatostul, de vajon hogyan viszonylik majd e kamat az OTP személyi kölcsönök 36 százalékos sápjához? Lehet, hogy megéri egy- egy újsütetű vállalkozónak majd — e példa analógiájára — sorsjegyet kibocsátani, aztán fél év múlva pardont mondani? Bízunk — hiszen bíznunk kell — a törvényalkotókban, s azokban, akiknek a szerencsejáték-törvény rendelkezéseinek betartatása, s az ellenőrzés a feladatuk. Kárpótlási lutri Lesz munkájuk bőven, hiszen amíg az embert súlyos tragédia nem érinti, a váratlan gazdagságot tartja a legnagyobb szerencsének. S bíznunk kell a „toronyőrben” azért is, mert ma már a sorsjáték mindennapjaink szerves tartozéka lett. Gondoljunk csak a frissen elfogadott kárpótlási törvény egyik passzusára, amely szerint a kárpótlási jeFotoillusztració (Király J. Béla) gyek bizonyos sorozatai féléves időtartamra kivonhatok a forgalomból. Hogy melyek, azokat a törvény maga is a szerencsére bízza. Hogy elkerülhető legyen bármiféle szubjektív szempont. Akihez kegyes lesz Fortuna, az Zrínyi Miklóssal együtt mondhatja: „Sors bona, nihil aliud”, vagyis csak jószerencse kell, semmi más — a boldoguláshoz. De mi lesz a többiekkel? Schöffer Jenő p Harmadik menet az arab-cigány perben Újabb KGB Az alakulóban lévő Orosz Állambiztonsági Bizottság (RKGB) nem a vetélytársa lesz a szovjetnek, nem is egyszerű másolata, hanem támasza és segítője — jelentette ki Viktor Ivanyenko tábornok, a Szovjetunió legnagyobb köztársasága most alakuló titkosszolgálatának elnöke. Rendőrkézen az osztrák csaló A bécsi Interpol által körözött csalót fogott el a Győr- Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság. Walter Schriberertschnig 39 éves osztrák állampolgár ellen egy győri panziótulajdonos még március elején tett bejelentést, miszerint a teniszoktató 9 napot töltött a panzióban, majd fizetés nélkül távozott. Mint ismeretes, múlt év szeptemberében tetőzött a Kaposváron tanuló arab diákok és a helyi cigányok közötti konfliktus. Egyik este tizenkilenc arab fiatalember benzines palackokkal, késekkel fölfegyverkezve elindult, hogy bosszút álljon a cigányokon. Á rendőrség azonban megakadályozta őket tervük megvalósításában, az ügyészség pedig vádat emelt ellenük. Eddig két tárgyalás volt. Már biztos, hogy augusztus 29-én harmadik is lesz. Az ügyet tárgyaló dr. Szollár Pál megyei bírósági tanácselnököt a legújabb fejleményekről kérdeztük. — Milyen ítéletet hozott az első- és a másodfokú bíróság? — Az elsőfokú kaposvári városi bíróság mind a 19 arab fiatalembert bűnösnek találta közveszélyokozás bűntettének előkészületében, és egyenként hat-hat hónapi, egy évre felfüggesztett szabadságvesztésre, a Magyar Köztársaság területéről való kiutasításra ítélte őket. A fiatalkorú 19. rendű vádlottat egy év próbára bocsátotta. Áz elítéltek fellebbeztek. Másodfokon a megyei bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyben pótnyomozást rendelt el. Döntését arra alapozta, hogy az elsőfokú bíróság nem tisztázta, ki miben vétkes. Mivel a magyar jog nem ismeri a kollektív büntetést, az egész ügyet megalapozatlannak találta, és szükségesnek tartotta az előzmények pontosabb rendőri földerítését. Ezt a megyei bírósági végzést a Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek találta, hatályon kívül helyezte és a Somogy Megyei Bíróságot újabb eljárás lefolytatására utasította. — Miért határozott így a Legfelsőbb Bíróság? — Szerinte az ügy megközelítése jogi szempontból mind az első, mind pedig a másodfokú bíróság részéről téves volt. Az arabok nem közveszély okozása bűntettének előkészületével, hanem csoportos garázdaság kísérletével vádolhatok. A két bíróság megállapítása — az arabok tömegverekedéshez készültek — nem vitatható. Ez viszont csoportos garázdaság. Ebben az esetben nem szükséges tisztázni, kinél milyen fegyver volt, milyen magatartást tanúsított, kik voltak a szervezők. Hiba volt, hogy a megyei bíróság a pótnyomozás elrendelésével teljesíthetetlen feladat elé állította a nyomozó hatóságot. Például előírta, hogy tisztázzák néhány vádlott személyazonosságát. Erre nincs szükség, ugyanis a tetten ért gyanúsítottak nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól azon az alapon, hogy sikerült valódi nevüket eltitkolni. — Kétséges, sikerül-e a vádlottakat megidézni a harmadik tárgyalásra. — A büntető eljárási jog szerint az elsőfokú bíróságon — ritka kivételtől eltekintve — csak a vádlott jelenlétében tartható meg a tárgyalás. Másodfokú tárgyaláson azonban nem kötelező a megjelenése. (Szegedi) Naprendszeren kívüli bolygó Brit kutatóknak — feltételezésük szerint — olyan bolygót sikerült felfedezniük, amely egy földünktől mintegy 30 ezer fényév távolságban levő csillag körül kering. A tudósok a már 1985-ben felfedezett pul- zárt vizsgáivá figyeltek fel a távoli planétára utaló jelekre. A neutroncsillagoknak vagy pulzároknak mindössze néhány kilométer az átmérőjük, ugyanakkor gyűszűnyi anyaguk egymillió tonnát is nyomhat. Óriási csillagrobbanás maradványairól van szó, amelyek nagyon gyors forgómozgást végeznek és rádiójeleket sugároznak. Az orvos tanácsa o A nyár a strandolás, a fül-orr-gégészeti szakrendelésen pedig a fülzsírdugó eltávolításának és a hallójárat-gyulladások kezelésének ideje. Hogy e betegségek meleg időben gyakoribbak, ennek oka a fokozott verejtékezés (a hallójáratban is vannak verejtékmirigyek), az összegyűlt fülzsírnak a víztől való meg- duzzadása, fürdővizeink nem megfelelő tisztasága és a nem megfelelően végzett fültisztogatás. A fülzsír fokozott termelődése vagy a hallójárat túl szűk volta hajlamosít a hallójárat eltömeszelődésére. Ez ellen nem nagyon lehet mit tenni. Figyelni kell azonban erre, hogy megelőzzük a fülzsírdugó kialakulását és a hallójárat-gyulladást. A külső hallójárat egy többszörös hajlított, „S” alakú, a dobhártyánál végződő csatorna; külső kétharmada porcos, belső harmada csontos felépítésű. Hossza felnőttben 22-26 mm, átmérője átlagosan 7-9 mm. A csontos-porcos határon a legszűkebb, a dobhártya előtt kiboltosodik. A porcos részen apró szőrszálak tüszői és nagy mennyiségű mirigy található, ezek termelik a fülzsírt. A pihesző- rök tüszőibe apró verejtékmirigyek is szájadzanak. A fülzsír (más néven coerumen) faggyúból és a verejtékmirigyek váladékából álló zsíros anyag. A csontos hallójárat bőrében azonban sem szőrök, sem mirigyek nincsenek, a bőr közvetlenül a csonton fekszik, rendkívül sérülékeny, s ha megduzzad, igen fájdalmas. A külső hallójárat általában öntisztító. A fülzsír sárgás színű, eleinte híg, a levegőn azonban megkeményedik, és ez a viasz-szerű anyag nagyobb tömeggé tömörülve elzárhatja a hallójáratot. Az így keletkezett dugó eleinte mindig a keletkezés helyén, vagyis a külső hallójárat külső harmadában van. Spontán ürülését akadályozhatja a hallójárat túlságosan szűk, kanyargós volta, illetve csontkinövés. Ezek az anatómiai rendellenességek műtéttel korrigálhatok. Idősebb egyéneknél a hallójárat porcos elemeinek sorvadása miatt szűkülheti réssé a csatorna, esetleg erősebb szőrök akadályozhatják a fülzsír kiürülését. Lehet ismeretlen eredetű, föltehetőleg genetikai oka is a A fülzsír és a hallójárat-gyulladás szokatlanul nagy mennyiségű fülzsír termelődésének. Szerencsére ez elég ritka. A leggyakoribb, a hallójárat célszerűtlen „tisztításával” töme- szelődik össze a fülzsír, és elzárja a hallójáratot. — A vattás fültisztítók a közhiedelemmel ellentétben — nem a felnőttek hallójáratának tisztítására valók. Ezekkel a csecsemők fülhajlatait kell babaolajjal tisztítani, s méretüknél fogva szerencsére nem is férnek be a picinyek hallójáratába. A felnőttekébe, sajnos igen. A fülzsírt azonban nem lehet velük kitörölni a hallójáratból, csak beljebb nyomni, és összetömíteni, s akkor már spontán nem is ürül ki. A hallójárat bemenetébe kisodródott fülzsírt a törölköző sarkával vagy zsebkendővel lehet kitörölni. A hallójáratba azonban semmivel sem szabad belenyúlni. Ez megfelelő műszerrel — a fül-orr-gégész feladata. A fülzsírdugó tünetet, dugultságérzést, halláscsökkenést csak akkor okoz, ha a hallójárat teljesen ki van töltve. A legkisebb rés, amely a dugó és a fal között keletkezik, javíthatja az addig rossz hallást, de ellenkezőleg, víz bejutása — tusolás, hajmosás — teljesen el is ronthatja. Fájdalom nem tartozik a fülzsírdugó tünetei közé, kivéve ha a fülzsírt erőszakosan a hallójárat mélyébe, a dobhártya felszínére nyomjuk. A hallójárat fájdalmas, teljes elzáródása tehát nem máról holnapra következik be. A közeledő bajra rendszerint apró jelek hívják föl figyelmünket, ezért a fülzsírdugó eltávolítását ne halasszuk ügyeleti időre! A legegyszerűbb és a legsikeresebb gyógyeljárás, s ez a legkíméletesebb is, a fül szakszerű kimosása. Ezt csak akkor szabad elvégezni, ha a dobhártya ép (nyílásmentes). Ne kísérletezzünk vele házilag, bízzuk a szakorvosra. © A külső hallójárat hámgyulladásának leggyakoribb oka a sérülés. A felületi sérülésen át hám alatti réteg diffúz gyulladása alakul ki, leggyakrabban a Streptococcus baktérium fertőzi meg. Az egészséges ép hám ellenálló a fertőzésekkel szemben. A hallójárat-gyulla-. dásokat sok esetben megelőzhetjük, ha kerüljük annak tisztítását, óvjuk attól, hogy víz jusson bele. Szigorúan tilos különböző eszközökkel (gyufaszállal, csattal, stb.) tisztogatni a hallójáratot, vakarni, mivel felületes hámsérüléseket okoznak és a hallójárat túlzott kiszárításával is hajlamosítanak gyulladásra. Mivel a fülzsír kifejezetten gombaellenes, leginkább az állandó letörlésekor ott gombák telepedhetnek meg és gyulladást okozhatnak a hallójáratban. A betegség heves fülviszketéssel jár, sőt fájdalommal is, ha a kínzó viszketés miatti vaka- ródzással sérülést okozunk, s ezeken át gennykeltő baktériumokkal felülfertőződik. Külső hallójárat-gyulladást okozhatnak vírusok (influenza- és herpeszvirus), allergia (hajfesték, sampon, táplálékkal bejutott érzékenyítő anyag). Gyakori az ekcéma, amelyet szappanos víz vagy uszodavíz okoz. A cukorbetegség is hajlamosít fülviszketésre és hallójárat-gyulladásra. A külső hallójárat-gyulladás heveny szakaszában igen erős a fájdalom. A hallójárat fala erősen megduzzad, rés- nyire beszűkítheti a járatot, s ezzel halláscsökkenést okoz, hőemelkedés, esetleg láz is fölléphet. Kezdetben rendszerint savós, később gennyes váladékozás jelentkezik. A duzzanat a hallójárat porcos szakaszán kezdődik, s rövidesen az egész hallójáratra, sőt a fülkagylóra, a fülkagyló előtti, alatti területre is kiterjed. Ilyenkor az állkapocsízület közelsége miatt a rágás is nehéz és fájdalmas. A szőrtüszőkből kiinduló Staphylococcus- (gennykeltő baktérium) fertőzés a furunkulus: ez heves fájdalommal, lázzal, esetleg szájzárral, a nyirokmirigyek gyulladásával jár. Ellátása fülorvosi feladat. A gyulladás okozta fájdalom orvoshoz viszi a beteget, s gyakran hosszas kezelést kíván. Célszerű a váladékot rendszeresen leszívni, a hallójáratba a duzzanat mérséklésére burow-oldatba mártott csíkot helyezni, s eleinte naponta cserélni. A duzzanat megszűnte és a fájdalom mérséklődése után fülcseppel kezelhető (sajnos, ezekből Magyarországon kicsi a választék). A makacs, nem gyógyuló esetekben gombás fertőzésre gondolhatunk, s annak megfelelően kell kezelni. Dr. Bárdos Éva fül-orr-gégész adjunktus
