Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-17 / 166. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. július 17., szerda Endresz és Magyar óceánrepülése A 60 évvel ezelőtti első és egyetlen magyar óceánrepülés nemcsak rekordot jelentett, hanem a gép nevével— Justice tor Hungary — felhívta a világ figyelmét arra a kis országra, melyet a világháború vérszomjas nagyhatalmai a porig súj­tottak, de amelyről — máig is példát mutatóan — nem feled­keztek meg az Amerikába szakadt vérei. Magyar Sándor, mellette jobbra Endresz György Bicskén, a gép odaérkezése után A trianoni rablóbéke (1920. június 4.) 10. évfordulójára kí­vánták óceánrepüléssel az amerikai magyarok a világ fi­gyelmét felhívni, de a géppel kapcsolatos rengeteg nehéz­ség miatt erre a rendkívüli tel­jesítményre csak jóval később kerülhetett sor. A kezdeményezés az ame­rikai magyarok érdeme volt, akiknek az erre a célra alakí­tott Magyar Óceánrepülő Bi­zottsága 1930 nyarán vehette át a Lockheed repülőgépgyár­ban a Sirius típusú gépet. Az első rekord A feladat végrehajtására az amerikások itthonról Endresz .György (1893-1932) világhá­borús pilótát, *a Magyar Aero- szövetség oktatóját kérték ki, akinek nevéhez négy légi győzelem fűződött. Navigáto­rának a 33 éves Magyar Sán­dort jelölték ki, aki a világhá­borúban megfigyelő tiszt volt, 1920-21-ben Szegeden piló­tavizsgát tett, majd 1925-ben Kanadába vándorolt ki. Javas­latukra aztán a gépen több je­lentős átalakítást hajtottak végre s ennek munkálatai egy évet vettek igénybe. Befejez- tükkel 1931 júniusában Detro- itból New Yorkba repültek. Az ottani repülőtér akkor teljes óceánrepülési lázban égett, a különböző nemzetiségű piló­tákat a rádióriporterek, a film­operatőrök lesték, nehogy va­lamelyikük interjú nélkül tud­jon elszökni a tenger felé... In­nen a Justice fór Hungary az USA legkeletibb repülőterére, Harbour Crace-be repült és a 2000 kilométeres szárazföldi útvonalat 7 óra 20 perc alatt berepülve, már helyi rekor­dot állított fel. Az időjárás nem megfelelő Július 13-án reggel a New York-i meteorológiai központ az időjárás némi javulását jósolta, de Harbour Grace-ben az idő változatla­nul kedvezőtlen volt. A piló­ták ennek ellenére az ideg­tépő várakozást tovább nem vállalva, július 15- én délután 5 óra 20 perckor felszálltak. A 400 lóerős motor alig bírta a 4000 kilogrammos túlter­helést, s a sűrű ködben még a repülőtér épületeit, a kör­nyező erdők fáit a gép ép- penhogy csak túl tudta szár­nyalni. Az éjjelt az óceán fe­lett töltötték a viharos idő­ben, csupán az iránytűre hagyatkozva. Három alka­lommal sikerült helymegha­tározást kapniuk, először a Canadian Pacific „Auraria” gőzösétől, majd 7 óra 40 perckor az Írország partjaitól nem hessze haladó hajótól, végül a La Manche-csatorna feletti áthatolhatatlan ködben a Maya gőzöstől. Innen Strassbourg, a Bodeni-tó melletti Friedrichshafen kö­vetkezett, majd amikor Ulm- nál elérték a Dunát, a ra­gyogó időben már pihenhe­tett a navigátor, ehettek volna, ha a Harbour Grace-i vendéglősnő ehető dolgokat csomagolt volna be ré­szükre, de az uborka- és pa­radicsomszendvicseket ki­dobálták a gépből... Linz, majd Bécs felett haladtak el, ahonnan Magyar Sándort egy volt k.u.k. katonabaj­társa rádióüzenete üdvözölte. Győr táján köhögni kezdett a motor, s Bicske felett — üzemanyag fogytán — leállt. Utóbb állapították meg, hogy a budapesti végcél előtt 30 ki­lométerre még száz liter üzemanyag volt az egyik tar­tályban, csak éppen a műszer hiányzott, ami mutatta volna, hogy melyikre kell átkapcsolni, így 5770 kilométer berepülése után 60 évvel ezelőtt 1931. jú­lius 17-én a bicskei kukorica­földön landolt a gép. Óriási siker Ennek ellenére a siker óriási volt, mert a Justiuce fór Hun­gary az első volt, amely az óceán átrepülése után ilyen mélyen hatolt be az.európai szárazföld belsejébe, felállítva ezzel a 26 óra 20 perces világ­rekordot. Az útról Magyar Sándor terjedelmes leírást hagyott hátra, de itt csak End­resz Györgynek a megérke­zés utáni szavaiból idézünk: „ Volt egy momentum az óceán felett, amikor nem adtam volna egy fabatkát sem az éle­tünkért. Viharzónába kerül­tünk s a vihar egyre lejjebb nyomta a gépet, két méter magasságban repültünk a tenger hullámai felett, borzal­mas érzés volt két méterre lenni a biztos haláltól. Ezt nem fogom soha elfelejteni.” A hős óceánrepülőket Fel­eséiről repülőgép hozta Bu­dapestre. A sok izgalomtól ágynak estek, s csak július 20-án üdvözölhette őket gróf Bethlen István miniszterelnök. Katonaruhában jelentek meg az ünnepségen, Endresz Györgyöt őrnaggyá, Magyar Sándort századossá léptették elő. Megkapták Rothermere lord 10 ezer dolláros jutalmát, amit Szalay Imre, derék ame­rikai hazánkfia 300 ezer pen­gővel toldott meg. Epilógus 1932-ben Endresz György Bittay Gyula rádiós tiszttel Rómába repült az óceánrepü­lők kongresszusára. Gépük május 21-én a leszálláskor szárnyvéggel a littoriai repülő­tér javítására kihordott dombba ütközött, és földhöz csapódva, utasaival együtt elégett. A gyász jeléül akkor a kongresszus elmaradt. Az olaszok egy Fiat típusú, két­üléses, 1000 lóerős, kétszár- nyú gépet ajándékoztak Ma­gyarországnak „Giustizia per 1 Ungheria” névvel. Ez a bu­dapesti Közlekedési Múze­umba került s az 1944-es bombázáskor megsemmisült. Magyar Sándorhoz és Szalay Imréhez az utókor hálátlan maradt, nevükről többé emlí­tés nem történt. Annyit sikerült felderíteni, hogy visszatértek Amerikába, az -előbbit Byrd repülő admirális meghívta dél-sarki expedíciójába. Kováts Andor A „Justice fór Hungary” kényszerleszállás után, 1931. július 17-én Mibe fektessük megtakarított pénzünket? (3.) További lehetőségek Veszélyben a pest- környéki erdők A főváros környéki erdőket mostanában kétszer többen — évente hozzávetőleg tízmil- lióan — keresik föl, mint 4-5 évvel korábban. Ez nehéz helyzetet teremt, gyorsan nö­vekednek ugyanis a karban­tartásra fordított kiadások.’ A turisták által hátrahagyott szemét, hulladék elszállítása 14 millió forintot emészt föl évente, további 5-6 millió fo­rint a kár a vandál pusztítások miatt. Veszélybe kerülhet a pesti peremkerületek szélén az elmúlt években telepített ezer hektárnyi új erdő is. Megeshet, hogy jó pénzért kü­lönböző beruházóknak elad­ják. Ez csak része a 15 éve indított zöldövezet-telepítési programnak. Célszerű lenne folytatni a megkezdett telepí­téseket, hiszen ezt a főváros levegője igencsak indokolja. Ez itt nem a reklám helye — a tények mégis arra ösztö­nöznek, hogy papírra vessük a reklámízű mondatot: akinek van megtakarított pénze, ér­demes betérnie a Takarék­bankhoz. Náluk ugyanis — ahogyan hirdetik is — nincs lekötés, s az 5 000, a 10 000 és a 100 000 forint címletű le­téti jegyet fél éven belüli idő­tartamra édemes igénybe venni. A 30 napig benn tartott pénzre bruttó 20, 31 naptól pedig bruttó 31 százalékot adnak. Viszont a lekötés nél­kül, de fél évnél tovább folya­matosan benn tartott pénzre az értékjegy fizet jobban; 3 havonta — kamatos kamattal számolva — éves hozamban 33,5 százalék a hozam. Nincs címletre vonatkozó előírás; az az egyetlen megkötés, hogy százasra kell kerekíteni a be­tett összeget. Az értékjegy mellett szól, hogy tulajdonosa — 10 000 forintonként 1-1 sorsjeggyel — félévenként húzáson vehet részt. (Ta­vasszal 1 millió forintos fődíjat és nyugati gyártmányú mű­szaki cikkeket sorsoltak ki.) A látra szóló kategóriába tartozik az úgynevezett köny­ves betét, amely azonban aligha kerül a népszerűségi lista élére, mert a többi befek­tetési formához viszonyítva keveset, bruttó 17 százalékot fizet. Mellette szólhat azon­ban, hogy tulajdonosa rész­összegeket is fölvehet, nem kell egyszerre az egész beté­tet megszüntetni. Az újonnan megalakult OTP-bank is nyújt ügyfeleinek lekötés nélküli betéti szolgálta­tásokat. Az egyik legismer­tebb az átutalási betétszámla. A havi (azaz a tárgyhónap 26.-i) egyenleg után, adólevo­nás nélkül 17 százalékot fizet. Ez ugyan nem a pénzpiacon elérhető legmagasabb kamat, de időtrabló díjbefizetésektől, számla-kiegyenlítésektől men­tesíti tulajdonosát. A lekötési idő körültekintő megválasztására újra és újra fel kell hívnunk olvasóink fi­gyelmét, a büntető kamat ugyanis igencsak „zsebbe vágó” szankció. Érzékelteté­sül egy példa: akit — érthe­tően — elcsábít mondjuk a ta­karéklevél 1 évi lekötésre igéd bruttó 33 százalék fölötti ka­mata, ám a lejárat előtt 48 vagy akár 24 órával kiveszi a pénzét, csupán 7,5 százalék kamatot kap az egész idő­szakra! Ferenczy-Europress (Folytatjuk) Nincs telt a kempingekben Németek, dánok, magyarok az Autós I-ben — Eltérítik a lakókocsis vendéget is (Folytatás az 1. oldalról) — Ez a szám valamivel ki­sebb, mint a tavalyi, de a csökkenés nem jelentős — mondta Fekete Istvánná, aki 16 éve vezeti az Autós I. kem­pinget. — Nálunk a nyaralók 50 százaléka törzsvendég, akik évek óta visszajárnak. Az idén a szokásosnál többen jöt­tek Dániából, körülbelül 30-an. A vendégeink többsége — mintegy 800 turista — az idén is Németországból érkezett. Érdemes megjegyezni, hogy itt található a legtöbb magyar vendég, dacára an­nak, hogy az Autós I. a Siótour legdrágább kempingje. Tavaly ilyenkor 209 hazai lakója volt a tábornak, most 243. Van olyan család, aki csaknem az egész nyarat itt tölti. A Siótour három autóskem­pingje egymás közelében épült, s a legrégebbi az Autós I. nyitott ki először: május 15-én. Az Autós II. június 10-én (jelenleg 1190 vendége van), s az Autós III., a legfiata­labb nyitott legkésőbb: július 5-én. Az utóbbinak a korsze­rűsítésére mintegy 6 millió fo­rintot költött az idén a Siótour. Fákat ültettek, több lakóko­csi-csatlakozót építettek ki, így az idén már 180 lakóko­csis vendéget fogadhatnak. A tábor területén befejezés előtt áll egy magánvállalkozásban épülő társalgó, amelyben drinkbár lesz és meleg ételt is felszolgálnak majd a vendé­geknek. Az Autós II. kemping­ben jelenleg 382-en üdülnek. Ugyancsak a tegnapi ada­tok szerint: a szemesi Hullám­ban 1435-en, a Vadvirágban 2096-an, a siófoki Aranypart kempingben 1533-an, a sóstói Ifjúságban 1549-en tartóz­kodnak. A szemesi Vadvirág, valamint a siófoki Aranypart nyaralótelep faházaiban több vendég nyaral, mint tavaly (582-en, illetve 291-en), a tá­borhelyeken viszont átlag 100-150-200-zal kisebb volt a létszám, mint a múlt év azo­nos napján. Új tapasztalat: most már nemcsak az utazási irodák előtt állnak lesben a vendégeltérítők, hanem a kempingek kapujában is. Ma­gánházak udvarára irányítják a lakókocsikkal érkezőket, s jutalékot kapnak a háztulajdo­nostól. A kempingvezetők szerint egy-egy „rámenős vál­lalkozó” naponta ötezer forin­tot is megkeres ily módon. Sz. A. Víz nélkül is meglennének Tűzoltók nyara Víz nélkül is meglennének a somogyi tűzoltók — mármint a nélkül a víz nélkül, amit az idén nyáron a különböző tüzek oltásánál használtak el. Teg­nap vendégségben jártunk ná­luk. Néhány óra alatt oldalakat kellett jegyzetelniük a riasztá­sok miatt. Kezdődött mindjárt reggel a „futkosás”. Andocson a Sefag somogyvári erdésze­tének kétmillió forint értékű faszene égett el. Még délután sem lehetett tudni, hogy való­jában mi okozta a tüzet, amely a giófoki és kaposvári tűzoltók mellett a kapolyi katonáknak is munkát adott. Balatonföldváron egy fát szállító Skoda nyerges von­tató pótkocsijának három ke­reke gyulladt ki. Égett a rako­mány is. A szakértők legalább százötvenezer forintra becsü­lik a kárt. Amikor Nagy Tibor alezre­dessel, a megyei parancsnok­kal leültünk beszélgetni az idei tapasztalatokról, éppen úton volt Marcali és Kaposvár két-két tűzoltóautója és a me­gyei parancsnokság ügyeletes kocsija, mert Somogyfajsz ha­tárából gabonatüzet jeleztek. (Utóbb kiderült, hogy csak az árokparti száraz fű lángolt, de veszélyben volt a gabona is. Szerencsére nem történt na­gyobb baj.) — A látszat csal — mondja Nagy alezredes. — Nem volt több tüzűnk az idén nyáron, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincs sok dolgunk. A mezőgazdasági üzemekben az elhasználódott géppark és a szárazság miatt megnőtt a veszély. A szegénységünk intő jel. Még csak most jön az igazi nyár. Jobban oda kellene figyelni a gépeinkre, meg az értékeinkre! — Azt suttogják, hogy az idei gabonatüzeknél előfor­dult, hogy szándékosan gyúj­tották föl a táblákat, mert így jobban járhattak a gazdasá­gok. — Szerencsére ez nem igaz. Legalábbis Somogybán nem tapasztaltunk ilyet... — Gyanítom, nem kíván­koznak a vízpartra. — Ki az, aki ne menne szí­vesen nyaralni? Nálunk ez egy kicsit nehezen megold­ható, hiszen a szolgálat azért van, hogy bármelyik pillanat­ban riaszthatok legyünk. A szolgálati rendszerünk azon­ban lehetővé teszi, hogy az úgynevezett vonuló tűzoltóink — 24 óra szolgálat után két szabadnap jár — élvezhessék a nyár örömeit is. Ha mindenki vakációra menne, akkor ki venné föl a 05-ös telefont? Nagy Jenő A Dunántúlon is érdemes elterjeszteni Támrendszeres termesztés Szakmai és' ellátási szem­pontból egyaránt érdemes és szükséges elterjeszteni a Du­nántúlon is a hajtatósátras, támrendszeres nagybani pap­rika- és uborkatermesztést. Éz volt a végkicsengése annak a kertészeti bemutatónak, ame­lyet a Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet rendezett tegnap a pölöskei fajtakísérleti állomá­son.- Mintegy hatvan kutató, nagyüzemi és magánkertész az intenzív termesztésű 23 ét­kezési paprikafajta és 15 féle uborka megtekintése után meggyőződhetett arról, hogy a Dunántúlon megéri „beszállni” a kül- és belföldi fajták verse­nyébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom