Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-27 / 148. szám
2 Katonai tárgyalások Ma egynapos munkalátogatásra hazánkba érkezik Lubos Dobrovsky, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, kollégája, Für Lajos meghívására. A januárban kötött kétoldalú katonai megállapodásnak megfelelően a két ország honvédsége közti kapcsolatok erősítéséről, továbbfejlesztéséről tárgyalnak majd a miniszterek. Szolidaritási adó Az európai Közösség hat kutatóintézete egy közös tanulmányban arra a következtetésre jutott, hogy az EK-nak évi 10 milliárd dollárt kellene fizetnie szolidaritási adóként, hogy elősegítse a Kelet- és Nyu- gat-Európa közötti fejlettségbeli különbség mielőbbi áthidalását. Orvos-per Kubában A havannai idegsebészeti intézet több neves orvosa ellen folytattak te bírósági tárgyalást kedden a kubai fővárosban. Azzal vádolják őket, hogy robbantásos merénylet végrehajtását tervelték ki Fidel Castro államfő ellen, és kísérletet tettek az akció előkészítésére. Eltévedt repülőgép Kedden egy csehszlovák katonai repülőgép technikai hiba következtében elvesztette tájékozódását, berepült a magyar légtérbe, kényszerleszállást hajtott végre s Mezőkövesden landolt. A javítást követően az északi szomszédunkból érkezett műszaki csoport helikoptere és a repülőgép is elhagyta már hazánkat. KGST-vég Budapesten Holnap Budapesten tartják a KGST 46. tanácsülését, amelyen aláírják a szervezet megszüntetéséről szóló dokumentumot. A korábbi gyakorlattól eltérően ezen a tanácsülésen nem a tagországok miniszter- elnökei, hanem többnyire állandó KGST-képviselői vesznek részt. A következő 90 nap alatt dönteni kell többek között a közös vagyon sorsáról is. A legnagyobb értéket a moszkvai KGST-palota és a hozzá tartozó épületek képviselik. Becslések szerint ez 400-500 millió dollárt is érhet. Üdvözlet képeslappal! A Képzőművészeti Kiadó Alex Kft.-je képeslapvásárt rendez kiváló minőségű, magas fényű, helyi és általános lapokból július 1-jétől 20-ig. Viszonteladók és mozgóárusok részére, amíg a készlet tart 10% árengedménnyel Vásárlás helye: Siófok, Somogyi u. 16. Nyitvatartási idő: 8-tól 16 óráig. (113368) SOMOGYI HÍRLAP 1991. június 27., csütörtök Elfogadták Függetlenség és feszültség a kárpótlási törvényt (Folytatás az 1. oldalról) Döntöttek a honatyák dr. Horváth Miklós (MDF) mentelmi ügyében. A képviselő április végén ittasan vezette gépkocsiját és balesetet okozott. A képviselők valamivel több mint a szükséges kétharmados többsége dr. Horváth Miklós mentelmi jogának felfüggesztése mellett volt. A megszavazott kárpótlási törvény értelmében kárpótlás azokat illeti meg, akiknek magántulajdona — az eredetileg javasolt 1949-es határ helyett — az 1939. május elsejét követően alkotott és a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazása által szenvedett sérelmet. Az 1949. június 8. előtti károk kárpótlásáról külön törvényt kell alkotni. Az Alkotmánybíróság kifogásolta az eredeti törvényben azt is, hogy az önkormányzatok tulajdonában levő lakások ellenértékeként el kellett volna fogadni a kárpótlási jegyet. Ezt úgy módosították, hogy a kárpótlásijegy az állami tulajdonú, illetve a törvény kihirdetése után ingyenesen az önkormányzatok tulajdonába kerülő lakások megvásárlásakor használható fizetőeszközként. A termőföld esetében alkotmányellenesnek talált megkülönböztetést az elfogadott törvény megszűnteti: a földért járó kárpótlást is a degressziós táblázat szerint kell megállapítani és termőföldhöz árverés útján lehet hozzájutni. Annak érdekében, hogy biztosítsák a termőföldben — árverés útján — történő kárpótlást, a szövetkezet, vagy jogutódja köteles kijelölni egy bizonyos földterületet. Ezt megelőzően azonban földalapot kell képezni a szövetkezeti tagok és az alkalmazottak földhöz juttatása érdekében. Ennek nagyságát úgy kell meghatározni, hogy a tagoknak 30, az alkalmazottaknak 20 aranykorona értékű termőföld jusson. Ennek az alapnak az aranykorona-értéke nem haladhatja meg a szövetkezeti és állami gazdasági földek aranykorona-értékének felét. A földhöz árverésen lehet hozzájutni, s az árverésen csak azok a kárpótlásra jogosultak vehetnek részt, akiknek kárpótlási jegyük van. A módosítások értelmében szövetkezeti és állami földeket egyaránt árverésre kell bocsátani. Ha a tulajdonos vállalt kötelezettségét megszegi, a földet állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. Az a kárpótlásra jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az árveréstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mezőgazdasági vállalkozási támogatásra tarthat igényt. (A Fidesz a tegnap délutáni sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy az Alkotmánybíróság elé viszi az elfogadott törvényt.) A délutáni interpellációk után fogadta el a T. Ház — hosszú szavazás végén — a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényt. Ljubljana: lezárt légtér A Ljubljana melletti nemzetközi repülőteret lezáratta szerdán kora délután a belgrádi Légiközlekedési Igazgatóság -jelentette helyszíni tudósításában a belgrádi rádió. A repülőtér lezárásának, hírét megerősítette a német Deutschlandfunk rádióállomás tudósítója is, aki Ljubljanából Frankfurtba akart repülni, de a légiforgalmi stop miatt nem tudott. A ljubljanai repülőtér igazgatója elmondta a német újságíró érdeklődésére, hogy a repülőtér telexet kapott a belgrádi Légiközlekedési Igazgatóságtól, amelyben az állt, hogy (helyi idő szerint) „14 órától technikai okok miatt korlátozás lép életbe a szlovén légtérben”. (Folytatás az 1. oldalról) Szlovéniában a jugoszláv néphadsereg egyes alakulatai fokozott harckészültséget léptettek életbe, a határ menti körzetekben erős csapatmozgások észlelhetők, számos páncélos alakulatot vontak össze Maribornál. A horvát szabor folytatta állandó ülését, amely már hetedik napja tart. A szabor elismerte a Szlovén Köztársaság önállóságát. Horvát zászlót lengető helyi lakosok ünnepelnek június 25-én este a horvát parlament épülete előtt. Az után, hogy a parlament elfogadta a köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot és kihirdették Horvátország függetlenségét. (MTI-Telefotó) SZLOVÉN, HORVÁT FÜGGETLENSÉG Román, görög visszhang Tartózkodás és remény Jugoszlávia két szomszédja is síkraszállt szerdán délután a délszláv szövetségi állam változatlan formában való fennmaradása mellett. A román külügyminiszter, Adrian Nastase Jugoszlávia területi egységének fennmaradását szorgalmazta, s kifejezte azt a reményét, hogy erőszak alkalmazása nélkül rendeződik a jugoszláviai válság. A görög kormány — szóvivője szerint — jugoszláv belügynek tekinti Szlovénia és Horvátország függetlenségi nyilatkozatát. — Szó sem lehet arról, hogy a görög kormány elismerje bármely jugoszláv tagköztársaság egyoldalú döntését — mondta a szóvivő. A somogyi határmente nyugodt A határtól Viroviticáig 16 kilométer az út. Két falun visz keresztül; egy cukorgyár mellett halad el, és egyenesen a főtérre fut be. Tegnap délután a kifelé tartó magyar utas útlevelét figyelmesen vizsgálta át a jugoszláv határőr. Fogta, bevitte az irodába, s csak -jó öt perc múlva hozta vissza. Az úton nyári délutáni volt a forgalom. Virovitica is álmos kisváros képét mutatja. A laktanya kapuján hatalmas jugoszláv zászlót lenget a szél. Friss színeiből következtetni lehet, hogy nem volt ideje még kifa- kítani a napnak. Bent a városban a főtéren két géppisztolyos rendőr traccsol az újságárussal. Forgalom alig. A boltok többsége délután négykor nyitott ki újra, de vevő alig akadt. Este, visszafelé jövet minden faluban — jól látható helyen — ott állt a rendőrségi autó, s az út mellett a rendőr végezte a munkáját. Abból, ami az önállóságot kikiáltó Szlovéniában és Horvátországban feszültséget jelent, itt csupán ennyit tapasztalt a látogató. S hazafelé, a határon fel sem állt a kispadról a határőr: intett: mehetnek. (Kercza) Az érem harmadik oldala * Európai Egyesült Államok vagy Európai Konföderáció? Minek van nagyobb realitása? Az Európai Konföderációnak, amelyet a bécsi Der Standard a francia elnök legutóbbi prágai fellépése nyomán „Mitterrand víziónak’’ nevez, vagy az Európai Egyesült Államok gondolatának, amelyet viszont — véletlen, nem véletlen — a német Die Welt ugyancsak víziónak minősít, igaz, Helmut Kohl bonni kancellár nevéhez kapcsolva? De lehet, hogy az európai éremnek van egy harmadik oldala is, Rudolf Kirschläger, volt osztrák államfő mintha ezt az utóbbi oldalt emlegetné, amikor így fogalmaz: nem a Közös Piac mai tagországainak holnapi Európáját kívánja mindenki azok közül, akik be szeretnének jutni — s lehetőleg minél előbb — Európába. A francia elnök elsőízben 1989-ben használta az „európai konfölderáció” kifejezést, s akkor a kontinens cseppfolyós politikai-társadalmi körülményeihez igazodó „európai strukturális egységet” értett ezen. Ma a francia külügyminisztérium már úgy értelmezi a konföderációt, mint amely „lehetővé teszi Európa számára, hogy egyenrangúan vitasson meg minden kérdést, amelyben közösen érdekelt”. Mitterrand prágai megnyilatkozásai óta világos, hogy ebben a megfogalmazásban egyaránt fontos a közös témák sokasága és az egyenjogúak vitáinak intézményesített rendszere. Környezetvédelem, be- és kivándorlás, hírközlés, közlekedés, energia, kultúra, nemzetek és nemzeti kisebbségek helye — ezek a témák kaphatnak ma láthatóan elsőbbséget egész Európát érintő témák közül. A megoldásokat pedig a föderációs szervezés kötelező döntései helyett a szuverén országok vitájában kellene megtalálni, a konföderáció nemzetközileg elfogadott normáinak megfelelően. A működéshez kis szervezetet — legfeljebb egyetlen titkárságot — képzelnek el, de mindeddig példátlan földrajzi mélységű hatáskörrel: Havel csehszlovák elnök a konföderációs Európát már olyannak rajzolta fel, amely az Atlanti óceántól — a Szovjetunió ázsiai részeit is beleértve—a Csendes óceánig érne. S ha valaki úgy gondolja, ahogy a konföderáció az egyenlőek és a még egyenlőbbek — a fejlett nyugatiak — számára szerveződik majd, annak csak a történelem válaszolhat. S aki úgy véli, hogy ez a szervezet a keletiek teljes jogú közös piaci tagságának elodázását célozná „Mitterrand e térség országainak az EGK-ba való teljes jogú felvételét újabban „tucat vagy több tucat éven belülre" jósolja) az kérdőjelbe ütközik: akkor miért csak 15-20 év múlva látják megvalósíthatónak a konföderációt? Lehet, hogy az európai államok laza szövetsége mégis az Európai Egyesült Államokat helyettesíthetné? Kohl elképzelése ugyanis — hogy a Közös Piac európai szövetségi államaként működjék — még azok szerint is sok akadályba ütközik, akik támogatják a gondolatot. A pillanatnyi föderációs elképzelések az Európai Közösség június 28-i csúcsértekezlete elé kerülnek. A tervezet három tartópillére — a közös külpolitika, a jogrendszer egymáshoz közelítése és az egységes belső piac kialakítása — csak része volna e tényleges Egyesült Államoknak. London mégis félti tőle nemzeti szuverenitását (ebben az új miniszterelnök, Major már alig különbözik elődjétől, Margaret Tha- chertől), s Franciaország is újabb és újabb kemény kérdéseket tesz fel. A föderációs egyesült Európa gyakorlatilag belső határok nélkül, gazdasági és pénzügyi unióban élne, s a közös politikát közös biztonságpolitikaként is értelmezné. Az utóbbi bizonyos időn belül integrált védelmipolitikává fejlődne. Ez részleteiben jóval több, mint az 1982-re meghirdetett közös piaci egység. A védelmi politikát érvényesítő Nyugat-Európai Unió majdani működése és hatásköre kétségeket ébreszt a Közös Piacon kívül is. Az Egyesült Államok például úgy látja, hogy ezzel a szervezettel akarják háttérbe szorítani a NATO-t és kiszorítani Amerikát a kontinensről. A Szovjetunió viszsont attól tart, hogy ebben a szervezetben helyet kapnak végül a kelet-európai térség országai is. James Baker amerikai külügyminiszter valószínűleg mindezért vázolt fel éppen az európai külügyminiszterek mostani berlini konferenciája előtt egy újabb „víziót”: egy olyan „tranzatlanti közösséget”, amely „Vancouvertől kelet felé egészen Vlagyivosztokig terjed”. Mindennek ismeretében állapítja meg elemzésében a Die Welt: „Kelet és Közép-Európa országai mind kevésbé értik, mi is lehet a szerepük ezekben a föderációs és konföderációs elképzelésekben. Pedig mindannyiunknak csak az az Európa jó, amely nekik is megfelel”. (Ferenczy-Europress)
