Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-27 / 148. szám
1991. június 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Somogyvár készül az ünnepre Évforduló és vendégvárás ELJÖN AZ ÁLLAMFŐ ÉS A MEGYÉSPÜSPÖK IS — KÖZELEBB A MÚLTHOZ ÉS EGYMÁSHOZ Varga István 70 éves, itt született Somogyváron'. — Teljes az egyetértés, a lakosság örül a jubileumnak. Segít ez a falunkon is, megismernek minket az országban. Még franciák is jönnek a hétvégén — mondja az idős ember. A beszélgetésbe bekapcsolódik a falu postása is, aki szerint az idegenforgalomnak sokat használ ez a többnapos rendezvény. Polgárok örömére Somogyvár vendéglőjében beszélgettünk. Ilyenkor délelőtt kevés embert látni a faluközpontban, itt azért akadnak. Főként idősek, akik ki beszélik magukat. „Itt a világ közepe, ha nem hiszed gyere be”—áll a pult előtti táblába vésve. Akaratlanul erre nézek és valaki meg is jegyzi: Most tényleg — ha rövid időre is — Somogyvár lesz az ország közepe. Perák Józsefné sok embert ismer: ő a kocsmáros, így több véleményt foglal csokorba: — Nagyon jó érzés, hogy egy ilyen fontos eseményt megélhettünk. A falunak jó lesz az ünnepségek után is, mert fellendül a turizmus; megtudják az idegenek, hogy milyen sok itt a látnivaló: az ásatások, a templom, a műemlékek, a közeli Balaton. Meg aztán a gazdaság is fejlődhet. A falu lakói szerint fejlett a településük, és egyelőre van elég munka- lehetőség is. Természetesen, mindenki örülne, ha a hétvégi rendezvényen sikerül külföldi kapcsolatokat is kovácsolni: lehetne piaca a lónak, a nyúlnak, a juhnak, a kertek, mezők termékeinek. Az idegenforgalmi bevételekből előbb valósulhatna meg a gázprogram és a telefonhálózat. Szerencsére sok a fiatal és szorgalmasan építkeznek! Ez mindenképpen jelent valamit. A falu lakói tehát hétköznapjaik javulását is várják a jubileumi redezvé- nyektől, ezért is nagy az aktivitás. És készülnek a vendégek—köztük Göncz Árpád államfő és dr. Szendi József veszprémi megyéspüspök — méltó fogadására. Vasárnaptól cserkésztábor Kiss Iván esperes-plébánost a történelmi jelentőségű eseményről kérdeztem. — Vasárnap egy megyei cserkésztáborral vette kezdetét a jubileumi események sora. Csütörtökön, Szent László napján ünnepi szentmisére kerül sor, ahol fogadalmat tesznek a cserkészek is, majd körmenetet tartunk a romterülethez. Már most ünnepi a hangulat afaluban. Hónapok óta készítjükfel lelkileg a híveket erre, hiszen Somogyvár egyetlen lehetősége most lesz, hogy hallasson magáról, tudassa létezését. Kiss Iván arról is beszél, hogy ritkán tapasztalható összefogást lát. A helyi gazdálkodó szervezetek is mindent megtesznek a Bencés Apátság évfordulójának háromnapos ünnepségéért. Az egész település ügye ez. S hogy egyházi szempontból mit jelentenek és mit üzennek e történelmi napok? — Most, mikor új tavasz elé néz az egyház, akkor múltját is fel kell tárni és megünnepelni azt. A fiatalok történelemtudata formálásának igényét is jelenti nekünk, hiszen egykor éppen a bencés szerzetesek hozták ide a kultúrát — mondja Kiss Iván. A somogyvári plébános beszél a kiemelkedő eseményről: Szent László hermáját (ebben őrzött koponyacsontját) is Somogyvárra hozzák amely eszmeileg is óriási dolog, hiszen közel egy évezrede itt temették el őt, a bencés bazilikában. Dr. Gyenis Sándor polgármesternek minden perce drága, az ünnepségig rengeteg a feladata. Ő is bízik benne, hogy a jubileumi rendezvény hosszú időre ható lett. Mint mondja a leglényegesebb talán az, hogy közelebb hozta az embereket egymáshoz. — Többször és több százan „társadalmi munkáztak” hetek óta. hogy mindent rendbe tegyünk. Befejeztük például a környék legkorszerűbb tornaöltözőjének bővítését, a társadalmi munka ellenértékéből másfél kilométer utat építettünk. St. Gilles is elküldi képviselőit A polgármester bizakodó. A helyreállított műemléki romterületre nagyon büszke, és arra, hogy a franciaországi St. Gilles-ből is várnak hétvégén vendégeket, ahonnan annak idején az első apátok érkeztek Somogyvárra. Ez most a kapcsolatfelvétel alapja és dr. Gyenis Sándor bízik benne, hogy kulturális és gazdasági szempontból egyaránt folytatódik és fejlődik majd. Talán őszre elkészül a testvértelepülések közötti végleges szerződés, amelynek eredményét a lakosság hétköznapi életén is érezni lehet. A polgármester úgy számol: az önkormányzat 2-3 év alatt megsokszorozhatja bevételét, amely a polgárokra száll vissza. Somogyváron tehát nagy a készülődés. A falu történelmének és kultúrájának gazdagításáért dolgoznak most és remélik, hogy ez a szellemi és erkölcsi épülés a település jobb jövőjének is a záloga. Varga Zsolt 900 éves a somogyvári Bencés Apátság Ünnepi megemlékezések június 27-től június 30-ig Június 27 Szent László napja, egyházi ünnep. Este 6 órakor. Ünnepi szentmise cserkészavatással. Június 28 10 órakor. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitása. Beszédet mond Várszegi Asztrik püspök Pannonhalma főapátja (Széchenyi kastély). 11 órakor A somogyvári Bencés Apátság régészeti leletei című kiállítás megnyitása (Széchenyi kastély). 14 órakor: Tudományos konferencia a somogyvári Bencés Apátság régészeti, építészeti, egyháztörténeti -jelentőségéről. (Széchenyi kastély). 20 órakor: A Pannonhalmi Főmonostor Szkólájának hangversenye a plébánia templomban. Június 29 9 órakor: A tudományos konferencia folytatása. Június 30 3/4 10 órakor: Somogyvárra érkezik a Szent László Herma. Fogadása és ünnepélyes átvétele a romterület bejáratánál. 10 órakor: Az emlékhely világi átadása. Beszédet mond Göncz Árpád köztársasági elnök. 10.20-kor: Ünnepi koncelebrált szentmise, melynek főcelebránsa dr. Szendi József veszprémi megyéspüspök. 10.50-kor Szent László sírjának fölszentelése és koszorúzása. Ezután a Szent László Herma megtekinthető Szent László sírjánál. AZ ÜVEGVISSZAVÁLTÁS NYERESÉGES! Tisztességtelen piaci magatartás a Kaposker eljárása A költségek nőttek, a felvásárlási árak csökkentek Parlagon hatszáz hektár FORDULT A KOCKA TEJÜGYBEN — PRÓBA A KUKORICA A Somogyi Hírlap 1991. június 24-i számában „Kutyaszorítóban az üvegvisszaváltás” címmel olvastam cikket, és ezzel kapcsolatban szeretném tájékoztatni az olvasókat, hogy az üggyel a Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is foglalkozik. Dénesi Dezsőné és Viola Fe- rencné siófoki lakosok ugyanis tájékoztattak bennünket arról, hogy Kapos Kereskedelmi Vállalat siófoki vásárcsarnoki üzletében a palackozott italok és öblös üvegek betétdíja kétféle áron szerepel, méghozzá úgy, hogy alacsonyabb áron váltják azokat vissza, mint amiért azt vásárláskor felszámítják. Mi ezt a gyakorlatot tisztességtelennek tartjuk, és semmilyen közgazdasági vagy egyéb indokkal nem tartjuk megmagya- rázhatónak. Véleményünk szerint egyedüli célja az, hogy a kereskedő, lényegében mindenféle szolgáltatás nélkül többletnyereségre tegyen szert. Az ilyen gyakorlat nemcsak hazánkban, de külföldön is ismeretlen és joggal háborítja fel a fogyasztókat. Tekintettel arra, hogy felügyelőségünk alapvető feladata a fogyasztók széles tömegének érdekvédelme, és a kereskedők önkényétől való megvédése, mi ezt a jelenséget szó nélkül nem hagyhatjuk, még akkor sem, ha az üvegpalackok tulajdonképpen szabadárasak. A szóbanforgó újságíró cikkében szó van arról, hogy a máshol vásárolt betétdíjas üvegpalackokat és konzer- ves üvegeket is az üzletben váltják vissza, de arról az újságnak nyilatkozó elfelejtett tájékoztatást adni, hogy amikor a szállítóknak ezket a göngyölegeket visszaadják, azért magasabb árat kapnak, mint amennyit a vásárlóknak visz- szaváltáskor fizetnek. Ez azért van így, hogy érdekelt legyen a kereskedő az üveg visszaváltásában, ilyenformán tehát a kép úgy néz ki, hogy ha a kereskedő minél több üveget vált vissza és juttat el az iparba, annál magasabb nyereségre tesz szert, és pontosan azok a kereskedők járnak rosszabbul, akiktől a vásárolt italfélék vagy konzervek üvegjeit nem a vásárlás helyére viszik vissza, hanem éppenséggel egy másik üzletbe. Ha ez nem így volna, akkor aligha működne az országban nagyon sok helyen csakis üvegvisszaváltással foglalkozó kereskedő. A kereskedő ellen a Gazdasági Versenyhivatalnál tisztességtelen piac i magatartás miatt eljárást kezdeményezek. Gelencsér Sándor felügyelőségvezető A piacgazdaságra való áttérés a csökölyi Béke termelő- szövetkezetben eddig csak parlagot hozott. A 4500 hektáron gazdálkodó tsz szántóterületének aranykoronaértéke 11,94. Az őszi és tavaszi vetésterületek meghatározásánál már arról beszéltek: jobb volna néhány táblát parlagon hagyni. Ez több, mint 600 hektár lett. — A tavalyihoz képest felére csökkent az igényelhető üzemviteli hitel. Egyszerűen nem lett volna miből megművelni, bevetni ekkora területet —mondja védekezésül Balogh Imre, a szövetkezet elnöke. Felajánlották a földeket bérleti hasznosításra, szinte jelképes, 1000 forintos hektáronkénti áron, de 60 hektárnál többre nem akadt vállalkozó. A bérlők között már most is látszik, némelyek nem tudták mire adják a fejüket. — így aratás előtt már a másodvetéseket tervezik már. Csökölyben erre sincs szükség? — A tejelő szarvasmarha-állományt akkor futtattuk fel, amikor a tejtermelést anyagilag is ösztönözték. Mostanra fordult a kocka. 33 hízómarhát szállíthatnánk azonnal, jóval a hét mázsa felett, de nem kapunk diszpozíciót. A korábbi réteken^ kaszálókon magszárban szárad a fű. 30-40 százalékos költség- növekedés mellett lehetetlen eredményesen gazdálkodni. Főleg akkor, ha búzájukat a tavalyi átlagár 86 százalékáért, a rozst 94, az árpát 79, a zabot 75, a repcét 82 százalékért tudták csak leszerződni. De legalább van szerződésük, így az értékesítés nem okoz gondot. A kukorica lesz a próbatétel, mert ha maradnak a tőzsdei árak, akkor csak a tavalyi átlagár 60 százalékát kapják majd érte. — Ha összeszámoljuk a tervezett hozamok során várható árbevételeket, és összehasonlítjuk a megnövekedett költségekkel a ráfordításokat, akkor nem kell elemző közgazdának lenni: hektáronként 1000 forint a ráfizetés. A bérbeadás már tiszta nyereség. A művelési kötelezettség csak arra terjed ki , hogy nem engedheti meg a gyomoso- dást. A tisztító kaszálás költsége elenyésző. A piacgazdaságra való áttérés tehát mégsem parlagot termett. De mi lesz jövőre? Mészáros Tamás A Siómente-modell (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaság végülis úgy alakult át, hogy összesen nyolcvanöt fővel maradt a földhöz kapcsolódó szövetkezet négy ágazattal — növénytermelés, szarvasmarhatenyésztés, juhászat és szőlészet—, és létrejött tizennyolc ipari, kereskedelmi, és szolgáltató társaság élükön ügyvezető igazgatóval. Nincs alá- és fölérendeltség: a szövetkezet és a társaságok teljesen egyenjogú partnerek. A közvetlen központi beavatkozás, az elvonás szabályozott és korlátozott. Önálló mindenütt az irányítási és a döntési mechanizmus, a pénzügyi rendszer és természetesen valamennyi társaság profitorientált, osztalék-érdekeltségű. A tagoknak biztosított a munkajövedelmük és vagyonrészük alapján érdekeltek az eredményességben. A hajdani szövetkezeti étkezde így alakult át például önálló kft-ként működő étteremmé, a régi műszaki ágazat Farmer társasággá. Mindennemű műszaki szolgáltatást nyújtanak „külső” és „belső” igénylőnek, és keresik a további nyitás” módjait. — Sok példát lehetne sorolni arra, hogy a belső igényből születő átalakulás mennyi jó ötletnek ad teret. — mondta Boda János — Az tény, hogy ebben a nyolcszázmilliós gazdaságban a társaságokkal együtt 57 millió volt az eredmény. Az alkotó szellemnek teret kell adni! Záporoztak a részleteket is kutató kérdések, de hangzottak el ellenvetések is. — Azt vallom,— többször is utalt erre a siófoki elnök —, hogy ebben a mostani átalakulásban, amelynek korántsem vagyunk a végén, az a legcsodálatosabb, hogy mindenütt egyénileg, a sajátosságoknak megfelelően kell megkeresni az embereknek a legjobb megoldást. Másrészt: ha az átalakulást nem kíséri tartalmi változás, — akkor nem történt semmi. A tapasztalatszerzésre, a vélemények kicserélésére viszont ezzel együtt nagy szükség van. Vörös Márta Az üzemi étkezde mindenki számára nyitott, ez ellátást is javító étteremmé alakult. (Fotó: Lang Róbert)
