Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-02 / 100. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1991. május 2., -csütörtök UJ BUZAFAJTAK AZ OPTIMISTA GAZDÁKNAK Kamatok, biztosítékok Banki körkép Ki ad kölcsönt a vállalkozóknak Csökkenő adósság A dollár árfolyamának erőtel jes növekedése a márkával és a jennel szemben kedvezően hat a magyar adósságállományra. Az elmúlt időszakban dollárban kifejezve 600-700 millióval csökkent a külföldi adósság, s jelenleg 20,5 milliárd dollár körül van. A vártnál kedvezőbben alakul a konver-' tibilis fizetési mérleg. Az első negyedév végén - az előzetes becslés szerint -150 millió dollár aktívum keletkezett. Osztrák-magyar bevásárlóközpont Megkezdődött az osztrák-magyar vállalkozásban készülő törökbálinti bevásárló központ építése. A létesítmény az épülő M-0-ás körgyűrű nyugati oldalán lesz és 1993-ban készül el. A beruházás várha tóan mintegy 1,8 milliárd schil- lingbe kerül. 23 ezer négyzet méternyi területen áruházat 2500 négyzetméteren kerté szeti, 7000 négyzetméteren pedig autós áruházat építenek fel. Tőzsdeszótár A-tól Z-ig Ügynöki jutalék: az értékpapír-kereskedő (vagy bank) díjazása az értékpapírok megbízásból történő eladásáért vagy megvételéért. Vagyonadó: a vagyontömegre, ezen belül az értékpapírokra kivetett adó. Vagyonkezelés: idegen vagyon kezelése befektetési tanácsadók által. A részvényüzletben: megbízás alapján történő vagyonkezelés, ami főként az értékpapírok kiválasztásában nyilvánul meg Váltó: fizetési ígéretet dokumentáló okirat. Váltóárfolyam: devizaárfolyam, paritás; két valuta közötti cserearány. Változó jegyzés: egy tőzsdenapi nyitva tartás alatt egy értékpapír árfolyamát többször vagy folyamatosan számítják ki. Valuta: a./ egy ország törvényes fizetőeszköze; b./a tőzsdenyelvben: a különböző pénzügyi követelések kiegyenlítésének napja. Valutaparitás: a váltás árfolyama. Valutapolitika: olyan állami intézkedések összessége, amelyek a pénzpolitikával együtt a gazdaságnak fizetőeszközzel való ellátását és az árak szabályozását célozzák. Végkielégítés: egyszeri, többnyire pénzbeli kártalanítás adós vagy más jogviszony megszüntetésekor. A végkielégítés gyakran történik oly módon, hogy egy nagy részvényes átveszi a kisebbségi részvényesek részvényeit a tőzsdei árfolyamot meghaladó áron. Vegyes befektetési alap: olyan befektetési alap, amelynek vagyona részint részvényekben, részint fix kamatozású papírokban fekszik. Veszteségkorlátozó megbízatás: másként stop-loss megbízatás; nyereséget biztosító vagy veszteséget csökkentő megbízatás a tőzsdén. Az MTA Martonvásári Kutatóintézete három új búzafajtával lepte meg hazánk mező- gazdaságát. A sok jó tulajdonsággal bíró kalászosok talán a gabonakivitelünket is elősegítik. Mit tudnak ezek az új gabonák? A fontosabb szántóföldi betegségekkel szemben ellenállók, aminek a környezetvédők fognak a legjobban örülni, hiszen kevesebb vegyszer kerül így a földbe. Télállóságuk kiváló, s e tény — az utóbbi csapadékmentes telekre gondolva—nagy érték. A Martonvásári 19-es, azaz MV-19 jól tűri a szárazságot. E korai fajta adja a legjobb minőséget a hazai korán érők közül. A másik két fajta, az MV-20 és az MV-21 — régebben MV-3287, illetőleg MV-1088 fajtajelölt — középkorai éré- sűek és jó minőségű malmi búzák, vagyis kenyérsütésre kiválóan alkalmasak. Az MV-21 fájtáról azt ígérik a kutatók, hogy a legbőtermőbb a középkorai érésű búzák sorában. MindháDuna-parti Olaszország címmel feltűnő hangvételű írást közöl Magyarországról a legtekintélyesebb közgazda- sági hetilap, a The Economist. Szokatlan a hangvétel és a cikk summája, amely fenntartásokkal ugyan, de optimista hazánk jövőjét illetően. A The Economist nem szokott a levegőbe beszélni, - tanulságos tehát megismerni azt a gondolatmenetet, amely ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy Magyarország sokkal gyorsabban fog túljutni a válságon, mint azt most már akár a lakosság, akár a kormányhivatalnokok gondolnák. Magyarország csaknem kilábalt már a szerencsétlenségből — írja az angol lap. A rosszkedv elszálltával a hírhedt pesszimisták meg fognak lepődni, milyen jól megy minden. — állítja az Economist. Ehhez az optimizmushoz az adja a szerző számára a legfőbb érvet, hogy Magyarországon több mint másfél évtizede töretlen a második, — másképpen nevezve —, az árnyékgazdaság növekedése, mind a termelés mennyiségét, mind a nemzeti jövedelemhez Kelet-Európábán és a Szovjetunióban az idén várhatóan a kétszeresére emelkedik a munkanélküliség, megterhelve a piacgazdaságra való áttérés folyamatát — áll az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Genfben nyilvánosságra hozott jelentésében. A kelet-európai munkanélküliek száma az év végére meghaladja a négymilliót, további 5,3 millióan pedig a Szovjetunióban kerülnek utcára — írták a jelentés készítői. Tavaly decemberi becslések szerint 2,15 millióra rúgott a munkanélküliek száma a kelet-európai volt kommunista országokban és 2 millióra a Szovjetunióban. Az év végére prognosztizált munkanélküliség 4 százaléktól (Románia, Szovjetunió) 15 rom kalászosról elmondhatjuk, hogy termőképességi stabilitásuk jó, azaz eltérő időjárás és más-más termőhely esetén is azonos minőséget és mennyiséget terem nek. Az MV-21 fajta e téren a „kigróan jó” jelzőt, minősítést is elnyerte. Az új való hozzájárulását tekintve. A Budapesti Közgazdasági Egyetem egyik neves profesz- szorára hivatkozva írja a lap, hogy ma már a nemzeti jövedelem mintegy negyed részét a második gazdaság állítja elő, míg egy évtizede ez az arány 16-18 százalék volt. Mindez annak a bizonyítéka, hogy az országban rendkívül erős a vállalkozói hajlam, az emberek találékonyak. A The Economist nem tagadja ugyanakkor, hogy ezek a jórészt spontán folyamatok és a szocialista gazdaság összeomlása rendkívüli terheket ró a lakosságnak arra a—nagyobb — részére, amelyik e folyamatoknak csak a nézője. Nem hallgatja el az újság, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatáskor a megkérdezett magyarok 74 százaléka úgy vélekedett: romlik az ország gazdasági helyzete. A lap szerint azonban a magyar gazdaság mélyében már látszik a kibontakozás csírája. Fontos fejleménynek tartja, hogy a kelet-európai piacok beszűkülése rákényszerítette a magyar vállalatokat a fejlett országok piacaihoz való alszázalékig (NDK) várható. A jelentés szerint Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia nagyobb sikerrel folytatja gazdasági stabilizációs és átalakítási programját, a Szovjetunióban, Bulgáriában, Romániában és Jugoszláviában viszont kicsúszott a gazdaságirányítás a központi vezetés kezéből. A jelentés szerint a térségben még várat magára a nagyobb átalakulás, de amint az bekövetkezik, nyomban növekedni fog a külföldi tőkeberuházás Kelet-Eu- rópában. Az átalakulás sikertelensége beláthatatlan következményekkel járna, és nemcsak gazdasági téren. A Nyugatnak számolnia kell azzal, hogy a kelet-európai térségből tömegessé válik a kivándorlás. Az MV-19-es búzát ellenőrzik a növényházban. gabonafajtákat ősszel már meg is vásárolhatják a gazdaságok, ugyanis nagy mennyiségű vetőmagot kínálnak a martonvásáriak. kalmazkodásra. Ez a kényszeralkalmazkodás eredményes volt, 1990-ben 30 százalékról húszra esett vissza a keleti export, ugyanakkor minden várakozáson felüli, 10 százalékos volt a dollárexport növekedése. A The Economist felidézi Olaszország példáját: a világháború után évtizedekig tartó politikai válságba süllyedt ez az ország, lerobbant államigazgatás és infrastruktúra tette látszólag reménytelenné a helyzetet. Eközben azonban az olaszok teljes erejükkel belevetették magukat az árnyékgazdaságba, és ma már bizonyított tény, hogy ennek a sokat kárhoztatott „szürke” sőt „fekete" gazdaságnak döntő szerepe volt abban, hogy ma Észak-Olaszország például jobban él, mint Franciaország. A The Economist befejezésül így összegzi hazánkkal kapcsolatos reményeit: Magyarország Olaszországhoz hasonlóan fel fog ébredni egy szép napon, számba fogja venni fekete gazdaságát, és akkor derül ki, hogy immár gazdag. Teljes a tanácstalanság, sőt a káosz a hazai autópiacon. Azt minden autós érzi, hogy végérvényesen elmúlt egy korszak a hazai autómobolizmus- ban, de hogy ezután mi köszönt be, az alig-alig sejthető. Az egyik nagy változás, hogy a szocialista autók abszolút fölénye egyszer és mindenkorra véget ért. A keleti márkák drasztikus megdrágulása oda vezetett, hogy a Merkur az év első három hónapjában alig a tizedét adta el a máskor szokásos mennyiségnek, és kérdéses, hogy a hitelre árusítás meghozza-e a vevők kedvét. A keleti típusokkal ugyanis csak az egyik baj, hogy sokba kerülnek. Az alkatrészek áremelkedése, az utánpótlás teljes bizonytalansága, nehézségei mind több vevőt riasztanak el. A keletnémet autógyárak már bizonyosan nem gyártanak több Wartburgot és Trabantot — négyüteműt sem —, ez látszik is a lényegében megszűnt hazai keresleten. A A hagyományos banki gyakorlathoz szokott pénzintézetek zöme nincs berendezkedve a „kisigényű”, ám garantált fedezetet felmutatni képtelen kisvállalkozók finanszírozására. Saját bankpolitikai érdekeik ellenében csak kevesen karolják fel a magánszférát. Rendkívül sok függ attól, hogy a vállalkozó ügyfele-e a pénzintézetnek — ott kezelik-e a számláit —, és ha igen, jó adósnak bizonyult-e. Az új, ismeretlen kölcsönigénylővel szemben általában szigorúbb feltételeket érvényesítelek, mint a régi ügyféllel. Az Agrobank kölcsönt általában rövid távra ad, ritkábban középtávra. A maximális időtartam három év. A vállalkozáshoz saját erőt nem kíván meg, elég a bevitt saját vagyon is. Ennek maximum kétszereséig nyújtanak kölcsönt. E bank megköveteli a szakmai végzettséget igazoló okiratot. A kölcsön kamata két összetevőből áll: 75 százaléka a mindenkori üzleti kamat, 25 százaléka pedig a jegybank által biztosított refinanszírozási hitel kamata, plusz az MNB engedélyével rátett 1,5 százalék. Az Általános Vállalkozási Bank Rt. általában termelési tevékenységek, alapanyagok és készletek finanszírozására nyújt hiteleket, de előfordul, hogy a törzstőkét megelőlegezi. A bank a magánszféra számára termelőeszközöket is lízingel. Az ÁVB a hitelkérő vállalkozás jellegétől, céljától függően rendszeresen változtatja a kölcsönnyújtás feltételeit A Magyar Hitel Bank Rt. 50 százalékos saját erőt követel meg a vállalkozótól. A kölcsönt egy évre adja, általában évi 28 százalékos kamattal, ez azonban sok mindentől — például a vállalkozás milyenségétől — függően módosulhat. A Kereskedelmi Bank _Rt. 1988-ban nyújtott először lengyel kisautó is valószínűleg utolsó gyártási évében van, hiszen hamarosan a-Fiat Micro váltja fel. A Volkswagen megvette a Skoda gyárat, és jóllehet a márkanév megmarad, az új aut valójában Volkswagen lesz. A Lada sorsáról egyelőre kevés a hír, ám szinte bizonyosra vehető, hogy a szovjet belpolitikai viszonyok konszolidálódásával sor kerül a togliatti autógyár teljes rekonstrukciójára, nagy valószínűséggel, már vegyes vállalati keretek között. A szakértők szerint az elkövetkező egy-másfél évben igen nagy lesz a használt nyugati gépkocsik kínálata. Ennek egyik oka, hogy a Közös Piac rendkívül szigorú környezet- védelmi normákat vezet be, amelyek a mielőbbi autócserére ösztönzik az ottani jármű- tulajdonosokat. A keleti használt autók ára várhatóan gyorsan fog esni, mert a használt nyugatiak ára akár jelentősen alacsonyabb is lehet a jelenleginél. Mindenbankszolgáltatásokat kisüzemi vállalkozóknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek és egyéni mezőgazdasági termelőknek. Tavalyelőtt 2 milliárd forint kölcsönt folyósítottak, tavaly ennél is többet. A bank legalább egyéves nyereséges működést kíván meg a kölcsön folyósításához,s minimum 30 százalékos önerővel kell rendelkeznie a vállalkozónak. A kölcsön kamata 1990-ben egyéves lejárat esetén évi 25, kétéves lejáratnál 26, háromévesnél pedig 27 százalék volt. A Budapest Bank az Ipartestületek Országos Szövetségéhez csatlakozó ipartestületek tagjai részére, likviditási hiányaik áthidalására idén januárban 1 milliárd forintos rövid lejáratú hitelkeret megállapítását határozta el. Az igényelhető hitel minimum 100 ezer, maximum 500 ezer forint. A hitel kamata — a 90 napos kincstárjegy mindenkori hozama + 4 százalékos kamatrés — 35 százalék. A hitel garanciájául az illetékes ipartestületek javaslata, egyénre szóló felelősségvállalása szolgál. A bank gyorsított ügyintézéssel, három nap alatt gondoskodik a hitel kifizetéséről és átutalásáról. Más hitelkihelyezések esetében a pénzintézet legalább 50 százalékos saját erőt kér. A kölcsön minimális összege általában 200-300 ezer forint, kamata pedig az inflációt követi. A Budapest Bank hiteligény- léskor megköveteli a vállalkozás bemutatását, a gazdaságossági számításokat, a visz- szafizetés tervét. Az Országos Takarékpénztár is szívesen ad kölcsönt már működő vállalkozásoknak. A megkövetelt saját erő legalább 30 százalék. A lejárati idő általában öt évnél nem lehet hosszabb. A kölcsön kamata az idén egy éven belüli lejárat esetén 24, egy éven túli lejárat után 25 százalék. esetre az inflációhoz képest mindenképpen olcsóbbá válnak a használt nyugati autók. A jómódú középrétegbe tartozók igen rövid idő alatt lecserélik keleti kocsijaikat, annál inkább, mivel a tehetősség leplezése lassan kimegy a divatból. Az új Fordok, Opelek, Volkswagenek iráht mind nagyobb az érdeklődés. Az autópiachoz értők azoknak is szolgálnak némi vigasz- szal, akik a mostani horribilis beszerzési és fenntartási költségek miatt úgy érzik, hogy talán örökre le kell mondaniuk a gépkocsiról. Várhatóan másfél-két év elteltével a magyar gazdaság túljut a holtponton, és megindul a növekedés. Az autóimportőrök egybehangzó véleménye szerint a kilencvenes évek közepétől a magyar utakon túlnyomó- részt már — jóllehet főleg használtan behozott—nyugati kocsik futnak, és a mai Trabant, Polski Fiat tulajdonosok zöme Volkswagenbe és Opelbe ül. A külföldiek optimistábbak Közelebb az alagút vége, mint gondolnánk Dráguló megélhetés Csehszlovákiában a megélhetési költségek az idén januárban mintegy 45 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év azonos hónapjában. Az áremelkedés tavaly december és ez év január között volt a legnagyobb, több mint 24 százalék. Ennek oka mindenekelőtt az úgynevezett árliberalizálás. Kivándorlási hullám? Négy miIHó munkanélküli Trabantból Opelba ülünk?
