Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-04 / 102. szám

4 Új metró Bécsben Ötkilométeres vonalsza­kasszal bővült Bécsben a met­róhálózat. Az U-3 jelű új, föld­alatti vonal az osztrák főváros nagyforgalmú, belső területén halad át és keresztez két ré­gebbi földalatti vonalat is. Az új szakasz megépítése több, mint 11 milliárd schillingbe került, és különös gondot fordítottak a mozgáskorlátozott utasok igé­nyeinek kielégítésére. Milliárdos veszteség Kuwaitot naponta 130 millió dollár veszteség éri az égő olajkutak miatt. A naponta elégő 6 millió hordónyi olaj fél­millió tonna mérgező vegyi­anyagot juttat a levegőbe. Elol­tásukhoz legalább egy eszten­dőre lesz szükség, és várha­tóan 1993 végére sikerül majd a háború kirobbanását meg­előző napi 1,5 millió hordóra emelni a termelést. Ehető étlap Japánban, egy kyotoi élel­miszergyár 9 cm hosszú 5,5 cm széles és mindössze 1,5 milli­méter vastag lapokba préselve teljes értékű — ám a víztartal­muktól megfosztott — élelmi­szereket hozott forgalomba. Ez idő szerint már 25 féle ehető ár­lapot gyártanak. Eleinte a ter­mészetjárók, a hegymászók, a sportolók körében volt nép­szerű az újfajta élelmiszer, ké­sőbb mind szélesebb rétegek kedvelték meg. SOMOGYI HÍRLAP 1991. május 4., szombat Hiperszonikus repülő 2000-ben? Talán már 2000-ben új, ne­hezen kiejthető nevű repülő- géptípussal kell megismer­kednünk: ha minden jól megy, az új évezred első évében in­dulhat el próbaútjára az egye­lőre még csak a tervezők rajz­asztalain létező amerikai hi­perszonikus sztratoszféra-re­pülő. Tizenöt évvel később pedig e különleges járművek — ame­lyek az elképzelések szerint 35 kilométeres magasságban és óránként 4800 kilométeres se­bességgel repülnek majd — rendszeresen közlekedhetnek a Föld és egy körülötte keringő űrállomás között. A fantasztikusnak tűnő, Ori­ent Express elnevezésű prog­ramot még Ronald Reagan volt amerikai elnök indította el 1986-ban. Azóta már Japán­ban, Németországban és Franciaországban is foglal­koznak hasonló tervekkel, de az amerikaiak továbbra is előt­tük járnak. A programban résztvevő szakemberek többsége vala­milyen módon kapcsolódik a NASA-hoz, s munkájukban hasznosítják az űrrepülőgépek működtetése során szerzett tapasztalatokat is. Az ötlet ellenzői szerint a hi­perszonikus repülőgépnek nem lenne nagy jövője: aligha akadna vállalkozó, aki az első út után másodszor is hajlandó lenne felülni rá. Az utasok ele­inte mozdulni sem tudnának, amíg a gép gyorsítana, hogy elérje utazósebességét - az óránkénti 4800 kilométer hat­szorosa a mai Jumbókénak és háromszorosa a Concorde- nak. Utána előrezuhannának, s csak a biztonsági öv tartaná őket, amikor a gép leszállási sebességre lassítana. A hiperszonikus sztratosz­féra-repülő hívei főleg azzal érvelnek, hogy a szuperszoni­kus repülőgépek erős hang- robbanásokat keltenek és ká­rosítják a Föld ózonrétegét (ezért állították le 1971-ben az amerikai szuperszonikus­programot). A hiperszonikus gépek ezzel szemben 35 ezer méter maga­san, a sztratoszférában repül­nének, az ózonréteg fölött, s túl magasan ahhoz, hogy hang- robbanást okozzanak a földön. Ha az Egyesült Államok el­nöke és kongresszusa az elő­készítő szakasz végén, 1993-ban hozzájárul az X-30-nak elnevezett kísérleti gépek megépítéséhez, akkor az első 1997-ben gördülhet ki a hangárból az első nyilvános bemutatkozásra. Akkor megkezdődhetnek a fáradságos, alapos földi és légi ellenőrzések, s 2000-ben elin­dulhat a világűrbe az első hi­perszonikus sztratoszféra-re­pülő. I Bútorkiállítás! Bútorkiállítás! I------------------------------------------------------------------ I V ásárlással egybekötött I kiállítás a vései I kultúrházban I I | Előleg befizetése nélkül vásárolhat ingyenes házhoz I szállítással a helyi takarékszövetkezet segítségével ■ 1991. május 6-tól 30-áig. Tisztelettel várok minden érdeklődőt. I | Kőfalvi Józsefné bútorkereskedő (14004) | Az orvos-feltaláló „Megvizsgáltuk dr. Baron Ferenc, a Somogy Megyei Köjál osztályvezető főorvosának előterjesztésében ajánlott húski- vonat-pótló növényi eredetű fehérje hidrolizátum alkalma­zási lehetőségeit. „...igazolódott az, hogy ...a növényi kivonat használható ...hogy önmagában ez az anyag ...képes a húskivonatot he­lyettesíteni ...a növényi kivonat lényegesen jobb eredményt adott ...élesztőkivonat helyettesítésére is alkalmas. ” A fenti idézet az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményének részlete, és egy 15 éve húzódó alkalma­zott kutatás célbajutását jelzi. Ez az időszak csupán egy sze­lete annak a 39 éve tartó, fo­lyamatos kutató és alkotó munkának, melyet dr. Baron Ferenc főorvosvégezamegyei Köjálban. Minden kéznél van Bizonyára kevesen sejtik, hogy az ötvenes évek elején még az épület tervezésében is segédkezett. — Itt minden kéznél van akárcsak a laboratóriumokban — mutat körbe csöppnyi dol­gozószobájában. — Az épüle­tet is úgy alakították ki, hogy bármikor lehet rá még építeni egy újabb szintet. Most már el is kelne, mert 80 személyre tervezték és 140-en dolgozunk benne. A magas, szikár főorvos a (Fotó: Kovács) kórházi laboratóriumban kezdte kísérleti-tudományos munkáját. Főként mikrobioló­giával ezen belül is a levegőtől elzártan tenyésző baktériumok tanulmányozásával foglalko­zott. Több oklevél és elismerés dicséri munkáját. Szakmai A Gyermekek Táborozásáért Alapítvány 1138 Budapest, PArfcAny u. 24. Fsx.1. Tetrfon/fax: 173-20-33 (csoportos jelentkezéseket is várunk!) (9821) rangját két szakorvosi vizsga is megalapozta. Sikerrel vett részt az egészségügyi újítók és feltalálók dél-dunántúli kiállítá­sán, több újítását ismerték el első díjjal. Munkássága még­sem volt zavartalan. — Úgy éltem itt 10 évig, hogy a volt igazgatóm hetente jelen­tett fel a pártbizottságon. Ettől függetlenül vallom, hogy az ember nem elégedhet meg csupán azzal a munkával amit rászabnak. Mindig bennem mocorgott a kísérletezés a ku­tatás kényszere. Már 15 éve kezdtem gondolkodni azon, hogy miként lehetne a baktero- lógiai tenyészetben használa­tos táptalajok alapanyagául szolgáló állati ererdetű fehér­jéket, növényiekkel pótolni. Hazai előállítás Az importból származó, ló­húsból készített por ugyanis drága és csak valutáért sze­rezhető be. Az amerikai, angol, holland húspor kilója 7008 fo­rint. Ebből 40-50 kilogrammra van szükség egy évben. Régen azonban nem volt alkalmam a megfelelő technológia mellett előállítani a növényi eredetű fehérjét. Ám a szűkös anyagi lehetőségek egy pár hónapja ismét a téma felé terelték fi­gyelmemet. A Malomipari Ku­tató és Fejlesztő Kft., Szilágyi Sándor ügyvezető igazgató támogatásával vállalta az alapanyag hántolását, a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár pedig biztosította az alkalmas centri­fugát. így, körülbelül 3 hónapja elkészült az első, saját gyárt­mányú táptalaj, mely évente 6-700 ezer forint megtakarítást jelent a cégnek. Ezt követően vizsgálta meg a fehérjét az Or­szágos Közegészségügyi In­tézet és jónak találta. Már csak a szabadalmaztatás van hátra. Saját részünkre addig is folya­matosan állítjuk elő az olcsóbb anyagot. Hasznosítás — Ám, ha itthon nem sikerül szabadalmaztatni, akkor kény­telen leszek eladni egy nyugati cégnek... — fűzi hozzá a sokat tapasztalt ember kétkedésé­vel. Mit jelentene ez? Évi több 10 millió forint spórolás helyett, ugyanennyi veszteséget. Mert a kikísérletezett anyagot a 19 megyei, valamint a fővárosi Kö­jál, továbbá 80 olyan kórház, melyben bakterológiai labora­tórium van, a mezőgazdaság, a vízügy stb. is eredményesen hasznosíthatná. Várnai Ágnes Figyelem! Dacia-, Skoda-, Lada-, P 126-alkatrészek valamint elakadásjelző háromszög érkezett a Kaposvár, Ady E. utcai Járműboltba! Telefon: 82/21-731 (112657/a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom