Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-04 / 102. szám

1991. május 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 ISKOLA ÉS ÖNKORMÁNYZAT Mi hiányzik Felsőmocsoládon? Nánási László igazgató az iskola gondjairól beszél A felsőmocsoládi általános iskolában igazán jó közössé­get alkot a tantestület:, a 13 pe­dagógus az iskola minél gyor­sabb fejlődésén munkálkodik, azért, hogy a felsőmocsoládi kisdiákok megkapják azt a szel­lemi muníciót, amelyhez a sok­kal jobban felszerelt iskolák­ban könnyebben juthatnak hozzá a gyerekek. Itt ezt a taná­rok felkészültségükkel, a csa­ládias légkörű órákkal igye­keznek pótolni. Nánási László iskolaigaz­gató: — Ez az iskola a magyar ok­tatásügy minden klasszikus ba­ját magán viseli: a korábbi kör­zetesítések következményeit, Tornaterem híján a szabadban a leromlott tárgyi feltételeket. ^Mint mondta, teljesen lerom­lott intézményt „örökölt”, szinte semmi nem volt itt. Éppen ezért ma a legnagyobb büszkesége, hogy most — a korábbiaktól el­térően — egyetlen képesítés nélküli pedagógus sem tanít Felsőmocsoládon. Négyen vi­szont Kaposvárról járnak ki, mert a megfelelő szolgálati la­kások hiányoznak. Száz gyerek jár az iskolába, ez a létszám alacsony. Pedig ecsenyi és polányi tanulók is vannak. Az iskolaigazgató sze­rint Felsőmocsoládon sem mindenki iskolabarát. Élesen ezt soha nem fogalmazta meg senki, de érzékeltetik velük. Például azzal, hogy minden­napi létükért örökös anyagi csatákat folytatnak az önkor­Vogl Szilvia és Munkácsy Mihály bizakodik mányzattal, pedig a költségve­tésük csak az oktató-nevelő munka alapfeltételeit biztosítja. Bármilyen elvonás valami fon­tosat vészé lyeztetne: a peda­gógusbért, a szakköröket, az iskola működését. A pedagó­gusok sokszor hiába bizonyít­ják ezt: a számítástechnikai fa­kultáció, a német nyelv okta­tása, a középiskolai felvételek kedvező aránya — a más eredményekkel együtt — sem meggyőző érv. Azt is kevesen tud ják a faluban, hogy itt átlag alattiak a pedagógusbérek. Miért járnak ki mégis Kapos­várról, miért maradnak itt a ta­nárok? Főként a tantestületi légkör és optimizmusuk miatt. A tanárok fiatalok, és sokféle tevékenységet elvállalnak. Vannak zenei órák, tartalmas szabadidős programok, és óra­rendbe épített hittan is. Nánási László idekerülése előtt még összevont osztályok is voltak. Ez ma már a múlté. — Nem szabad pusztán a látszólagos gazdaságosság hi­tében megcsonkítani az isko­lát. Sajnos, az önkormányzat­ban nincs humán értelmiségi, aki képviselné ezt a szemléle­tet. Ez a véleményük a peda­gógusoknak. Felsőmocsolá­don 6 épületben tanítanak, de tornatermük nincs. A faluban szép, üresen álló tsz szolgálati lakást is látni. Munkácsy Mi­hály, Vogl Szilvia és Vogl Já­nos tanárok mondják: évek óta így van ez, de az iskola még­sem kapta „kölcsön” ezeket a szolgálati lakásokat. Mind­emellett ők is a baráti tantesü- leti közösségről, az összetar­(Fotó: Király Béla) tásról szólnak mint itt-tartó erő­ről. Az viszont aggasztó, hogy az iskola az utóbbi időben el­szigetelődött, kevésbé figyel­nek a munkájukra. Csernyák Lajos polgármester szerint hi­ányzik a tolerancia a tantestü­letből, mert nem az önkor­mányzat hibája a pénzhiány. A testület biztosítja a működés feltételeit: a 3 millió forintos központi támogatást 6 és fél millió forintra egészítik ki. Ez a település költségvetésének több mint a harmada. A pol­gármester arról is szól, hogy többet adnak az iskolának a ta­valyinál, és terven felül is vásá­roltak technikai eszközt. A do­logi kiadásokat 15 százalékkal emelték meg. — Az iskolaigazgató az in­tézményre vonatkozó kedve­zőtlen döntéseket mindig anti- demokratikusnak tartja. Minket nem iskolaellenesség, hanem a kevés pénz jellemez. El kel­lene fogadni, hogy nem tudunk többet adni. Rengeteg fel­adatra kellene még pénz, és az is feszítő gond: üres kasszát örököltünk, és így is 3 és fél mil­lió forint hiánnyal terveztük az idei költségvetést. Ha ezt pótló­lag nem kapjuk meg, még szo- rítóbb helyzetbe kerülünk. Atsz szolgálati lakásairól tárgyal­tunk, de a szövetkezetnek ter­vei vannak a most még üresen álló épületekkel. Csernyák Lajos szerint a fe­szültségek feloldhatók, ha a falu ügyeiben egymás megér­tésére törekednek a polgárok és a vezetők. Varga Zsolt Somogy az európai természeti örökség része A nemzetközi szeminárium zárónyilatkozata A megyei közgyűlés álláspontja Működjenek az intézmények! Somogy Megye Közgyűlése április 30-án kialakította álláspont­ját a Kaposváron működő megyei intézmények jövőjéről. A köz­gyűlés az intézmények működőképességének megőrzését tekin­tette legfontosabb feladatának. Eszerint a normatív finanszírozású és a társadalombiztosítás által finanszírozott intézmények — Csecsemőotthon, Zója Neve­lőotthon, Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, Siketek Általános Isko­lája és Diákotthona, a kórház és a kórházi óvoda — megyei jogú városnak való átadásáról a jogszabályok megjelenéséig nem dönt. Azoknak a megyei intézményeknek, amelyeknek a működésé­hez nem jár normatív állami támogatás — pedagógiai intézet, le­véltár, SMK, múzeum, Ifjúsági és Sportrendezvény-iroda —, a megyei közgyűlés teljes egészében biztosítja a működésükhöz szükséges pénzügyi feltételeket. A Csiky Gergely Színházat — a város kérését megértve — át­adja a megyei jogú városnak, s felajánlja, hogy a normatív támoga­tás feletti költségek egyharmadát biztosítja. Mivel a színház az egyedüli intézmény, amelynél nem lesz a jelenlegitől eltérő ren­delkezés, s a város a történelmi kötődés miatt ragaszkodik hozzá, ezért határozott így a közgyűlés. A Megyei Könyvtár fenntartásá­hoz 50 százalékos városi hozzájárulást vár a megyei közgyűlés. A közös fenntartás formájaként intézményirányító társulás létreho­zására is lehetőséget lát a testület. Mivel a város nem tart igényt a Somogy Megyei Művelődési Központ városi szolgáltatásaira, ezért a megyei közgyűlés csak a módszertani feladatokra biztosítja a feltételeket. A sporttal kapcsolatos együttműködés kialakítását, a pénzügyi támogatás elosztását a közgyűlés a megyei sportbizottság hatás­körébe adta, és a kölcsönösség elvét fogalmazta meg követel­ményként. A megyei illetékhivatalt 82 százalékos megyei hozzá­járulási aránnyal május 15-től kapja meg Kaposvár. A megyei múzeum kaposvári létesítményeinek használatát szolgáltatásként biztosítja a városnak a megyei közgyűlés, és nem zárkózik el valamelyik önálló kiállítóhely városi használatba bocsátásától sem. A várossal folytatandó tárgyalásokra létrehozott megyei bizott­ságot a közgyűlés megszüntette. További tárgyalásra, egyezte­tésre a megyei önkormányzat tisztségviselőit hatalmazta fel. Töb­bek közt ez derül ki abból a levélből, amelyet dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke juttatott el Szabados Péter kaposvári polgármesternek, s kérte, hogy tájékoztassuk erről lapunk olva­sóit is. Emlékeimben A „Szomszédok” Bőhm bá­csija emberhez, színészhez méltóan búcsúzott el a nép­szerű televíziós regény sze­replőitől, a nézőktől. A csü­törtökön este vetített várat­lan fordulaté filmben láttuk utoljára a film rögzítésének idején már súlyosan beteg Máriáss Józsefet. Kaposvár színházszerető közönsége emlékezetében is tovább él. • Kaponya Ottó, a Csiky Gergely Színház egykori sta­tisztája a régi barát emléke­zetével kereste föl szerkesz­tőségünket. Együtt játszottak az 1965- 68-as évadokban, ezekben az években láthattuk Mári­áss Józsefet Madách Az ember tragédiája című drá­mában, amelyben Catullust alakította. Nagy sikere volt a My Fair Lady című musicalnak is Ka­posváron, a zenés darabban Doolittl szerepében mutat­kozott be. Később láttuk töb­Pro Pannónia Alapítvány bek között Az első 36 óra című darabban mint főrabbit, majd a színházi találkozón bemutatott Rokokó háború című Görgey Gábor-darab- ban. Filmszerepeiben is épp oly emlékezetes alakításokat nyújtott, mint a televízióban vetített Szomszédok című sorozatban. Talán azért vé­sődött mélyebben emlékeze­tünkbe mindenki Bőhm bá­csijaként, mert át tudta adni a nézőknek emberségének meleg sugarait. A nyugat-európai természetvédelmi szervezetek, alapítvá­nyok és szakminisztériumok támogatják hazánk, ezen belül Somogy természetvédelmi törekvéseit. Kérik a nyugat-euró­pai kormányok és az európai gazdasági közösség segítségét. Ez fogalmazódott meg ab­ban a záródokumentumban, amit tegnap írtak alá Kaposvá­ron a nemzetközi természet- védelmi szeminárium záróak­kordjaként a Baden-Württen- berg, Bajorország, Hessen, Bréma, az Európa Természeti Öröksége alapítvány, a Ba- den-Württenbergi Környezet- védelmi Minisztérium Termé­szetvédelmi Akadémiája, a Hesseni Szövetségi Köztársa­ság Természetvédelmi Köz­pontjának képviselői, valamint tizenegy természet- és kör­nyezetvédelmi állami és társa­dalmi szervezetnek a megbí­zottja. A záródokumentumot eljut­tatták dr. Tarján Lászlóné ál­lamtitkárhoz és dr. Tardy János helyettes államtitkárhoz, vala­mint a Környezetvédelmi és Területfejlesztései Minisztéri­umhoz, a parlamenti pártok­hoz, hogy támogassák a do­kumentumban megfogalma­zott magyarországi környezet- védelmi törekvéseket. Az össz-európai érdekeket szolgáló somogyi természet- védelmi program támogatá­sára Németország, Svájc és Ausztria eddig már 200.000 márka társadalmi támogatást nyújtott. A záródokumentum felszó­lítja a Somogy Megyei Közgyű­lést, a somogyi helyi önkor­mányzatokat, a magyar kor­mányt és parlamentet, az ille­tékes szakminisztériumokat, hogy az ország teherbíró ké­pességének megfelelően tá­mogassák a Somogy Termé­szetvédelmi Szervezet törek­véseit. A somogyi vadvízprogram a Hhare program támogatására is méltó — állapították meg a nemzetközi természetvédelmi szeminárium részvevői. A záródokumentum állást foglalt a Dráva nemzeti és nemzetközi parkká minősítése mellett, a déli autópálya ma­gyarországi szakasza várható gazdasági hasznának felül­vizsgálatát szorgalmazza. A Balaton vízminőségének javí­tását szolgáló vízügyi beruhá­zás második építési üteme ter­vének átdolgozására is javas- latott tettek a szakemberek. Részletesen szól a doku­mentum a Kis-Balaton termé­szetvédelméről. Javasolja a fokozottan védett terület bőví­tését, a védelem és hasznosí­tás érdekében azt, hogy kerül­jön a Somogy Természetvé­delmi Szervezet kezelésébe. Az európai természetvédők figyelmének és gondoskodá­sának a reflektorfényébe került Somogy. Az első alkalommal meg­rendezett nemzetközi termé­szetvédelmi szeminárium to­vábbi lendületet adott a So­mogy Természetvédelmi Szervezet munkájához, s ezzel jelentősen hozzájárul nemzeti értékeink megvédéséhez. Horányi Barna A Baranya Megyei Könyvtár hat éve folyó kiadói tevékeny­ségének támogatása érdeké­ben alapítvány létrehozását kezdeményezte. Az alapítvány célja: hozzájá­rulni ahhoz, hogy Pécs város és a régió szellemi múltjához, mai életéhez kapcsolódó, ugyanakkor egyetemes nem­zeti értéket képviselő eredeti szépirodalmi és tudományos művek, művészeti kiadványok, reprint kiadások és más doku­mentumok a jövőben is megje­lenhessenek Pécsen. Az alapítvány nyitott, mindazon bel- és külföldi jogi és magán- személyek csatlakozhatnak hozzá, akik a célokkal egyetér­tenek és részt kívánnak venni megvalósításukban. Az alapít­vány legfőbb szerve és keze­lője az alapítvány kuratóriuma: joga és feladata, hogy döntsön a vagyon hozadékának hasz­nosításáról. Az alapítványi for­rásból megjelenő kiadványok szakmai gondozását és a meg­jelentetéssel kapcsolatos fel­adatokat a Pannónia Könyvek Szerkesztősége végzi (7601 Pécs, pf.: 100.). Az alapítvány bankszámlá­jának száma: 249-98934 (K 0216641). A bankszámlát kezelő bank­szerv neve és címe: Konzum Bank Rt. pécsi fiókja, Pécs, Rét u. 4. Az alapítványtevő jogi sze­mélyek között van a Janus Pannonius Tudományegye­tem, az Új Dunántúli Napló — Axel Springer-Magyarország Kft. A magánszemélyek között pedig Kanyar József és Tüskés Tibor is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom