Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-24 / 119. szám
1991. május 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 A tulajdonviszonyok stabilitása létkérdés Antall József a vidéki sajtó vezetőinek mondta: a bizalom hozza a külföldi tőkét (Folytatás az 1. oldalról.) Minden kül- és belföldi befektetés alapkérdése a tulajdoni biztonság érzete. Ezért kellett a kormányzatnak kidolgozni azt a törvényjavaslatot, amely részleges tulajdoni kárpótlási törvényjavaslatként vált ismerté, és amelyik most az alkotmánybíróság előtt van néhány pontjának vizsgálata miatt. Egy ilyen törvény eszköz a tulajdonviszonyok kezeléséhez. Egy olyan jogi eszköz, amely megoldja vagy megoldhatja ezt a kérdést. Nem lehetett korábban ezt érvényesíteni, hiszen a társdalom a politikai közélet és maga az országgyűlés sem volt abban a helyzetben, hogy ebben nemzeti konszenzust teremtsen, ahogy sokan kívánták. Itt már újra jelentkezik az érdekellentét, és ki tud érdekegységet teremteni, amikor vesztesek vannak és nyertesek. A nyertesek és a vesztesek a kárpótlási törvényben, kompromisszum keretében kiegyenlítődnek, részben megmaradnak. Nincsenek illúzióink, de egyet mondhatunk: tulajdoni kárpótlást elkerülni nem lehet, mert erre hatalmas társadalmi igény volt az ország, a magyar társadalom egy részében, s erre senki nem tudott olyan megoldást kitalálni, ami túlment volna a frázisokon, túlment volna különböző vágyálmokon. Egyetlen politikai párt, társadalmi szervezet sem tudott kitalálni olyat, amit a társadalom megközelítően is elfogadhatott volna — mondta egyebek között Antall József miniszterelnök. Kercza Imre BNV 91 »2Ä A változó gazdaság tükre Huszonnyolc ország kétezer-háromszáz kiállítója részvételével szerdán megnyílt a tavaszi BNV. A Budapesti Nemzetközi Vásár még nem látott ennyi külföldi érdeklődőt. Az expo színvonalának értékelésében azonban mégis csalóka mutatóvá válhat a kiállítók száma. A vásár gazdasági szerkezetváltásunkhoz igazodva maga is változóban van. Ezt mutatja, hogy a KGST kapcsolatrendszerének felszámolásával eltűntek, vagy a végletekig összezsugorodtak volt szocialista partnereink standjai. A Szovjetuniót két bjelorusz traktor képviselte, Csehszlovákiának pedig mindössze akkora terület „jutott”, mint a Siemensnek és a Black and Decker cégnek együttvéve. Hatalmas helyen mutatta viszont be termékeit Ausztria, az egyesült Németország és a vásáron először vett részt — igaz szolid körülmények között — Kína is. A nyugat-európai országok néhol kifejezette^ látványos kiállításai ellenére, a vásár mégis szürkébb lett. Mellőzi az igazi újdonságokat, amelyek pedig szervesen hozzátartoznak egy expohoz. Egy-egy nyugat európai ország ugyan nagy területen állított ki, az őket képviselő cégeknek azonban csak kis tér jutott. Az előző években megcsodált ipari robotok helyére így idén jobb hiján prospektusok kerültek. Csak németországot legalább ötven vállalat képviseli, közülük azonban hiányoznak a nagy, jól csengő nevek. Akik pedig a „nagyok” közül eljöttek, termékskálájuknak csak apró töredékét hozták. A kiállítók számára mintha túl nyugalmas lenne a mostani vásár: míg a korábbi évek nyitónapjain csak ritkán volt egy szabad percük, addig idén akár az ebédjüket is kényelmesen fogyaszthatták. A volt szocialista és a nyugati országok kiállítóinak aránya gyökeresen megváltozott, színvonalban azonban egyelőre még sok a kontraszt. Képlékeny gazdasági rendszerünket, kialakulóban lévő új kapcsolatainkat hűen tükrözi a beruházási javak idei vására. Egyre több a „dudás”... A rengeteg külföldi kiállító mellett, felismerve a rangos nemzetközi seregszemle hasznát, több magyar vállalat, vállakózás részt vett. Jó törekvésnek bizonyult, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége külön pavilonban mutatatta be több mint ötven tagjának termékskáláját. Az amúgy is szűkös pavilonba zsúfolt félszáz mini-stand érdekes, bár inkább csak színfolt a vásár forgatagában. A Tungsram a látványossága egy századeleji — működő—versenyautó volt. Bár a vállalat több termékét vásárdíjjal jutalmazták, a látogatónak az a benyomása, hogy a szlogenben szereplő „ragyogóbb világért...” a kiállítás másik világítástechnikai „ásza", a Phillips lights többet tett. Valóban fényárban úszó kiállítása az expo talán leglátványosabb bemutatója. A konkurencia persze több irányból támad egyszerre. A német Rohrlux cég például speciális kompakt fénycsöveivel és más elektromos felszereléseivel már csak olcsóságánál fogva is méltó versenytársa lehet a Tungs- ramnak a hazai piacon. Az angol „Black and Decker” magyarországi tevékenységében újabb állomáshoz érkezett. A már korábban népszerűvé vált hobbigépek mellett megkezdi a Proffesional sorozat, valamint az Elu és a De- WALT világszínvonalú famegmunkáló gépek forgalmazását is. Versenytársaikon a német Stihl és Flex cég is jelen volt a tavaszi vásáron. Somogy egyik képviselője, a Danuviából nemrég átalakult Nagyatádi Gépipari Vállalat kiállítása hűen tükrözi: ez a vállalat sem kockáztatja, hogy lemaradjon. A korábban elért műszaki színvonalra és hagyományokra alapozva fejlesztik tovább termékeiket. (Fotó: Gyertyás László) Amit a kárpótlási törvényről tudni kell (1) Segíti a privatizációt S A negyvenes évek végétől — 1949. jún. 8-tól — különösen jelentős sérelmek érték hazánkban a magánvagyon!. A kárpótlási törvénnyel az állam arra törekszik, hogy erejéhez, lehetőségeihez képest gondoskodjon az egykori vagyoni sérelmek orvoslásáról, a károk pótlásáról. Az 1949 előtti károk pótlásáról pedig a későbbiekben születnek intézkedések. Az Országgyűlés — átérezve a károsultak jogos igényét, továbbá azt, hogy az állam erkölcsi kötelessége, hogy az intézkedései következtében vagyoni sérelmet szenvedettek anyagi kárpótlásáról gondoskodjék—1991 áprilisában alkotta meg az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényt. A törvénynek a kárpótláson kívül alapvető célja, hogy a tulajdonviszonyok rendezését is elősegítse. Ismeretes ugyanis, hogy a privatizációs program nem kielégítő előrehaladásának alapvető oka az, hogy nincs megfelelő hazai vásárlóerő, s a felkínált gazdasági egységekre nincs elegendő számú vevő. A gazdaság rendezését is elősegíti a törvény azáltal, hogy az állami termelőtőke megvásárlására vásárlóerőt hoz létre. A kárpótlással létrehozott vásárlóerő a föld és más termelőeszköz vételénél jelentkezik. Az előzőek alapján tehát elmondható, hogy gazdaságpolitikai célja is van a kárpótlásnak. Ez a cél pedig a kisvállalkozások létrejöttének az elősegítése, illetőleg a megerősítése. A nemzet jelenlegi anyagi teherbíró képessége nem teszi lehetővé, hogy valamennyi vagyoni sérelmet szenvedett volt tulajdonos kártérítésben részesüljön. Ugyanakkor nemcsak a volt tulajdonosok, hanem a tulajdonnal nem rendelkezők is szenvedtek olyan anyagi kihatású sérelmet, amelyeknek orvoslására még részleges jelleggel sincs mód. A kárpótlási törvény időbeli hatályával összefüggésben kérdésként vetődik fel, hogy miért csak az 1949. június 8-a után született jogszabályok alapján okozott károk orvoslását tűzte ki célul az Országgyűlés. A korszakhatárnak az említett időpontban történő meghatározása azért volt indokolt, mert e napon alakult az 1949-es antidemokratikus választás alapján létrejött parlament. A magántulajdont ért alapvető sérelmek lényegében a fent jelzett időpontot megelőző időben keletkezett károk kárpótlásáról később külön törvény intézkedik. (Folytatjuk) Tűzmadarak Taszáron Az amerikai légierő akrobatikus légiegysége, a „Tűzmadarak” szeptemberben a ta- szári repülőtéren tart majd bemutatót. A hat F-16-os vadászbombázóból álló műrepülőegység első alkalommal lesz látható Kelet-Közép-Európá- ban. Marad a higany Barcikán A Borsodi Vegyi Kombinát elektrolízisüzeme alatt felgyülemlett mintegy 350 tonna higany ártalmatlanítására kiírt pályázat sikertelennek bizonyult. 57-en vásárolták meg a kiírást, 19-en nyújtottak be pályázatot, de a 9 értékelhető munka egyike sem kínált olyan megoldást, amelynek alapján hozzá lehetne kezdeni a gyár alatti higany semlegesítéséhez vagy visszanyeréséhez. Lehetőségeink a szovjet piacon Kooperációs kapcsolatokkal lehetne bővíteni a magyar vállalatok jelenlétét a szovjet piacokon. A szovjet és magyar ipari minisztériumi vizsgálatok szerint főként a lakossági ellátás, a könnyű- és az élelmiszer- ipar, valamint az elektronika területén van lehetőség az együttműködés bővítésére. Piakáttakarítás A siófoki önkormányzat a pártokkal együtt közös plakáteltakarítást szervez. Szombaton reggel 9 órára várják a segíteni szándékozókat a művelődési központ előtti téren, hogy a szezonkezdetre eltávolítsák a nem hirdetési felületeken ta: lálható politikai plakátokat. AGIR tanácsadók Kaposváron A francia AGIR üzleti tanácsadó szervezet szakértői háromnapos menedzserképző kurzust tartottak Kaposváron a megyei önkormányzati hivatal gazdaságszervező és vállalkozói irodájának szervezésében. Az AGIR olyan szak- tanácsadó szervezet, melynek többezer nyugdíjas tagja van, főként volt vállalatvezetők, gazdasági szakemberek. Céljuk az, hogy tapasztalataik továbbadásával szakmai segítséget nyújtsanak a vállalatoknak, a vállalkozóknak. Az egyesület nyolcévi működése alatt több mint 900 esetben nyújtott szakmai segítséget főleg francia nyelvterületen. Az utóbbi években már a közép- és kelet-európai országokban is dolgoztak ingyenesen, önkéntes felajánlásuk alapján. A menedzserkurzuson részt vevő vállalati és önkormányzati szakemberék fontos tanácsokat kaptak az előadások és konzultációk során a marketingről, a kommunikációs és reklámpolitikáról, a személyzeti ügyekről. Előadásaikban kiemelték: a KGST piac és a tervgazdálkodás megszűntével a magyar gazdaságban is meg kell találni a megfelelő utat, az áttérés módját a piac- gazdaságra, a szervezett piackutatásra, a versenyképesség megteremtésére. Több polgármester az önkormányzatok jobb működésének, gazdaságszervező tevékenységének kialakításához kért szakmai segítséget. A francia szakemberek a Somogy megyei menedzserkurzus után még egy hétig Budapesten tartózkodnak. Fölmérik azokat a területeket, ahol föltétien szükség van a segítségre. Hazatértük után pedig megkeresik a legjobb szakembereket, ezt követően az igények és lehetőségek ismeretében kezdhetik majd meg tevékenységüket hazánkban, így Somogy megyében is. Halas Ernőné
