Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-23 / 118. szám

1991. május 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — TÉKA 7 Ismerjük meg a Bibliát A TEREMTÉS Az Ószövetség első fejezte beszéli el a világ teremtését (1 Móz 1,1-2,4a). A leírás össze­foglaló kijelentéssel kezdődik: Isten megteremtette az eget és a földet, azaz a mindenséget. Ezután háttérként bemutatja a teremtés művének ellentétét, a semminek megfelelő kaotikus állapotot. A korabeli világkép Ez a kaotikus állapot mint a teremtő-rendező isteni tevé­kenység kiindulópontja alá­húzza a teremtés csodáját. A bibliai szerző hat napra beosztva, részletesen leírja Is­ten teremtő tevékenységét, amelyet a nyugalom napjával egy hétre egészít ki. Felsorolja a tapasztalati világ jelenségeit, az élőlényeket, közöttük az embert is, nem fárasztó soro­lással, hanem szellemes cso­portosításban. A leírás a természet rendjé­nek megfigyeléséből merít, de nem a ma természetesnek vélt kutatói módszerességgel, in­kább úgy, ahogyan az egy­szerű ember csodálkozva szemlélődik a világ dolgai kö­zött. Nem kell a leírásban tu­dományos rendszert keresni, még primitív formában sem. Kétségtelen, hogy a szerző elbeszélésében a korabeli vi­Jeruzsáiem a templommal. Miniatúra. 1738. Párizs, Bibliaot- heque Nationale lágkép érvényesül, és annak alapján sorolja fel a kozmosz alkotóelemeit, de célja ezzel nem több, mint a teremtő Is­tenbe vetett hitének szemlélte­tése: minden, ami létezik és a világban megvalósuló rend, Is­ten teremtett művel. A hatna­pos teremtéstörténet ismeretei a világról és annak felépítésé­ről a kor elképzeléseinek felel­nek meg és a szerző még ezt is himnikus-költői formában mu­tatja be. Nyilvánvaló tehát, hogy a világ teremtettségét, de nem a teremtés mikéntjét akarja tanítani. Ezért szükség­telen, hogy kísérletet tegyünk a bibliai teremtéstörténet részle­tei és a modern természettu­dományos világkép össz­hangba hozására. Téves lenne • az a feltételezés is, hogy a Bib­lia isteni közlésre titkos tudás­sal rendelkezne a világ kelet­kezésének folyamatáról, ami­vel — ezt felismerve — kiegé- szítheténk tudományos isme­reteink hiányosságait. A Biblia csak a világ mibenlé­tét akarja a hit fényében meg­mutatni, amit azonban a terem­tésről tanít, az minden kor em­berének szól, függetlenül ter­mészettudományos ismeretei­től. A leírás keletkezése A bibliai leírás a Kr. e. V. szá­zadban keletkezett, és hátte­rében Izrael népének a babiloni fogságban (586-538) szerzett tapasztalatai állnak. Itt a po­gány környezetben a mitológia Michelangelo: A Nap és a Hold teremtése. 1508-1512. Róma, Sixtus kápolna világképével szembesültek. Eszerint az istenek és a világ eredete a történeti tapasztala­ton kívül eső ősidőben egybe fonódik. Eredetük forrása az egyszerre személyes-sze­mélytelen őstenger, amelyből fájdalmas küzdelmek során alakulnak az istenek és a világ rendje. így a világ maga is is­teni, a természet erőit vagy egyes jelenségeit megszemé­lyesítve istenként tisztelték. Izrael ezzel a világképpel ál­lítja szembe monoteista (egyis- tenhívő) hitét a teremtéstörté­netben. Isten és a világ különböző­ségét állítva kijelenti: a rende­zett világ az örök, egyetlen és személyes Isten műve, aki ki­zárólag teremtő szavával, küz­delem és harc nélkül alkotott mindent. Amikor a Biblia részletesen felsorolja a világ egyes elemei­nek teremtését, akkor tudato­san megfosztja az egész ter­mészetet szakrális — isteni — voltától. A hat nap jelentése is érthetővé válik. Célja, hogy a teremtést kiragadja a mítosz időfelettiségéből, s az időbeli­ség révén összekapcsolja a történelemmel: a történelem a teremtés első napjával kezdő­dik. Ebből az is kitűnik, hogy a szerző szándéka a hat napra való beosztásban nem tudo­mányos eligazítás a valóság egyes részeinek időbeli kiala­kulására. A kozmosz és az ember Az időbeliséggel kapcsolat­ban érdemes felhívni a figyel­met egy mozzanatra. A napo­kat a világosság és sötétség (reggel és este) szabályos vál­takozása választja el egymás­tól. Isten ezért már első nap megteremti a világosságot és sötétséget. Kérdés, hogyan le­hetséges ez, mikor az égites­teket csak negyedik napon te­remti? A magyarázatot a kora­beli világkép adja meg, amely szerint a világosság és sötét­ség az égitestektől független valóság. Ezeknek a világmin­denségben saját helyük van, ahová reggel és este vissza­térnek. A Biblia teremtéstörténet vi­lágosan megmutatja Isten és a világ, egyúttal az ember világ­hoz való viszonyát is. A koz­mosz ezzel megkapja önálló értékét, az ember pedig a maga méltóságát. Nem aláve­tettje a természet erőinek, ha­nem Istentől kapott küldetése nyomán ura és tevékeny ren­dezője. Rózsa Huba a budapesti rom. kát. hittudományi egyetem professzora Háromezer éves városok nyomában Somogybán Amiről a leletek mesélnek Feltűnő, hogy a várakban lévő városiak, sűrű beépítésű területek cserépanyaga for­makincsében, díszítésében, nagyságában mennyire válto­zatos. A fülek, bütykök variáci­ója számtalan. Egyéb leletek sok iparágra, színes életre, munkamegosztásra engednek következtetni. A várban és vá­rosban a törzsi arisztokrácia tagjai, iparosok, kereskedők él­tek. A cserepek vonaldíszes kerámiái olyan változatosak, amikből talán az írásbeliség megléte is feltételezhető! A cserepeket kívülről és belülről geometrikus formákkal, vona­lakkal díszítették. A várban él­hettek a vallási élet irányítói is. Ezt is leletekkel tudjuk bizonyí­tani. De a legfőbb igazolás eh­hez, hogy a vártól kb. 1000 m-re nagy halomsíros temető van, ahova az arisztokrácia tagjait, a harcosokat, irányító­kat, vezetőket temették. A sír­mellékletek megismerése se­gít a gazdagok életére követ­keztetni, hisz a halottak mellé odarakták kíséretül tárgyaikat, eszközeiket, edényeket, étele­ket és egyebeket. Az állati csontok elemzése azt igazolja, hogy szarvasmar­hát, juhot, kecskét, lovakat, ki­sebb állatokat egyaránt házia­sítottak, húsukat fogyaszthat­ták. A várban talált anyag ko­csikerék formája teljesen olyan mint a szekereké. Ez igazolja, hogy a közlekedés szárazföldi utakon, mai módon történt. A váraknál és a várak köze­lében több helyen is találtunk földhalmokat, teraszokat, út­vonalakat, amelyeket emberek csináltak, pl. Szana váránál. Eddénél két helyen is láthattuk, de van ilyen nyom Istvándom- bon, Kisalbertinél, Bo- gád-Edde között, és ismeretes a pogányvölgyi patak mellé­kén, Bű, Somogyvár, Öreglak, Tatavár környékén, ahol jelen­tős bronzkori kincseket talál­tak, és ahol ugyancsak várak és egyes helyeken városok is voltak. Talán a legnagyobb vár Bű erődje lehetett. Az itt talál­ható város azonban fák gyöke­rei közt rejtezik, a levél elkot- rása után csak nehezen talál­hatók a cserepek, egyéb lele­tek. Viszont a közelben itt is megtalálható egy háromszáz halomsíros ősi temető, és meg­találtuk a vonzáskörzetbe tar­tozó falvak, települések nyo­mait is. A Deseda patak régészeti le­lőhelyeit többségében felke­restük és megtaláltuk, leírásuk, dokumentálásuk, elemzésük a múzeum segítségével rövide­sen megtörténik, s elkészítjük a régészeti topográfiát. A po­gányvölgyi patak, a többi kör­nyező patak leleteinek, telepü­léseinek felkutatása, topográ­fiai rögzítése részben megtör­tént, és szeretnénk a kiterjesz­tését az egész megyére. A bronzkori városokról, fal­vakrój írásbeli adatok, írásos források nincsenek, így az itt élő lakókról nem tudjuk, kik vol­tak, nem ismerjük a beszélt nyelvüket. A talált leletek alap­ján keressük a kapcsolatokat itáliai népekkel, etruszkokkal, mivel a villanovai kultúra és az itt talált leletek közt kimutatható a rokonság. Ugyanígy a görög, a kis-ázsiai, mezopotámiai kul­túrával is találunk párhuzamo­kat. Ezt még azok a leletek is igazolják, melyeket a föld fel­színén találtunk összetörve, megkopva. Úgy tűnik, hazánk területén is ugyanolyan fejlő­dés következhetett be a bronz­korban, mint az említett terüle­teken. Itt is megkezdődött a centrumokban a városi élet­mód kialakulása, a városok irányító állami jellegű funkció­kat láttak el, egyrészt biztosítot­ták a termelés zavartalansá­gát, védelmét, másrészt ezért megkapták, beszedték a szol­gáltatásokat, adókat. A váro­sokban lakhattak azok a har­cosok, akik talán messze föl­deken is részt vettek háborúk­ban, harci vállalkozásokban. Az emigráció jeles kutatói, a nyugati könyvtárak, a külön­böző országok ásatásai, törté­nelmi kutatások, források alap­ján feltételezik azt is, hogy a magyar nép jelentős része e földről származik. Lehetetlen, hogy a Kárpát-medencéből a teljes lakosság elment volna, legfeljebb azok a nomádok, akik az itt élő földművesekre rá­telepedtek, szolgáltatásra kényszerítették őket. A sumér rokonságot ma a közfelfogás elveti, a legna­gyobb szaktudósok sem fogad­ják el idehaza. Amikor ez a kér­dés szóba kerül, gyakran gú­nyolódást, megvetést tapasz­talunk. Tanulmányozva az emigráció történészeinek mű­veit, úgy látom, indokolt felül­vizsgálni az eddigi merev ál­láspontokat, az elhatárolódást. Különösen a történet és régé­szet kutatásában, de még a nyelvészetben, a földrajzi ne­vek kutatásában is. Feltűnő például a Deseda melletti két földvárnál, az Ist- ván-dombnál és Szana várnál, hogy két név a sumir nyelvből magyarázható. Szana azt je­lenti szúnyog. Erre a névre mél­tán tarthat számot e vidék, hisz a Deseda mellékén nagy mo­csár volt, és mindenütt sok le­hetett a szúnyog. így nem csoda, ha a Deseda keleti sza­kaszán, a mernyei határtól az aszalói határon át Egresig mintegy 8 kilométernyi szaka­szon Szana erdő, Szana rét, Szana irtása, Szana kút stb. nevet találunk. István-domb mellett az egyik dűlőt Szanai — Sinai — dűlő­nek hívják, ezen a területen is jelentős bronzkori leletekre ta­láltunk, köztük egy rovásjele­ket őrző ősi agancsdarabot, melyen két lyuk volt fúrva, egymásra merőleges irányba. Miért nem találunk itt is a gö­rögökhöz és itáliaikhoz ha­sonló városállamokat, akkora városokat, mint Anatóliában, Mezopotámiában voltak. Úgy vélem, a megtorpanás oka az, hogy a kereskedelem fejlődé­séhez itt nem voltak olyan jó adottságok, mint a Föl­dközi-tenger mellékén. A ten­geri kereskedelem előnyei az ó-korban nagyobbak voltak, mint a szárazföldié. Somogy őstörténetének ku­tatása sok új kérdést vet fel­színre, sok kérdésre adhatnak választ az itt talált leletek, az ősi várak, városok, települések és temetők. Stamler Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom