Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-25 / 95. szám
1991. április 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 KULTURÁLIS CENTRUM BUDAPESTEN Megnyílt a Merlin Színház Válságban a szakképzés Mi lesz veletek, nyolcadikosok? Érdekegyeztető Tanács a kórházban Az országban az elsők között alakította meg érdekegyeztető tanácsát a kaposvári kórház. A szervezet célja, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak az intézeten belül biztosítsa az érdekvédelemre vonatkozó jogaik érvényesítését. Kábeltelevíziót terveznek Barcson Már 100 barcsi OTP lakásban működik a polgármesteri hivatal tulajdonában levő kábeltelevíziós rendszer. Ezt kívánják a jövőben továbbfejleszteni egy városi TV-stúdió létrehozásával, hogy minden lakásba eljusson az adás. Versenytárgyaláson dől el, hogy ki kapja meg a kivitelezés jogát. A tervek szerint a helyi stúdiónak 1992-re kell elkészülnie. Soave kórusa Kaposváron Az olaszországi Verona melletti Soave város kórusát fogadja pénteken a kaposvári Vi- kár kórus. A vendégek aznap este 19 órakor a kaposvári Szent Imre templomban adnak hangersenyt, majd szombaton este ugyancsak 19 órakor a kőröshegyi templomban hallhatjuk műsorukat. Kaposvárról indult Gyermekrajzaival tűnt föl több éve a kaposvári Krénusz általános iskolában Vetlényi Zsolt kisdiák. Édesapja tehetségét örökölte a fiú, aki sikeres felvételit tett a Magyar Képző- művészeti Főiskola grafikus szakán. Azóta befejezte tanulmányait a főiskolán, ahol pénteken közös kiállításon mutatkozik be Tímár Ferenc festőművésszel. Egyedülálló kulturális vállalkozás terveiről nyilatkoztak a közelmúltban lapunknak (Somogyi Hírlap 1991. március 19.) Lázár Kati és Jordán Tamás kaposvári színművészek. Azóta megnyitotta kapuit Budapest első angol nyelvű teátruma. A művészeti központban — ahol dzsesszklub, színi iskola, kiállítóterem, könyvesbolt és vendéglő is működik — azóta számos elképzelés valóra vált. Ezekről kérdeztük Jordán Tamást. — A legfontosabb, hogy már jelen időben beszélhetünk a Merlin Színházról. Április 10-e óta működik a dzsesszklub és megnyílt a vegetáriánus étterem. Az első magyar nyelvű színházi produkciót — számomra szerencsés módon — én rendezem: Huszti Péter főiskolai osztályának vizsgaelőadását május végén mutatjuk be a Merlinben. Június elején megkezdik a próbát az angol színészek: Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját visszük színre, amelyet elsősorban a külföldi turistáknak mutatunk be, 42 alkalommal. Jordán Tamás elmondta, hogy nyár végén közös műsort terveznek Koltai Róberttel, és Bálint István is érdekes bemutatóra készül októberben. Földes László — Hobó — Mártha István zenéjével József Attila- estjét Jordán Tamás rendezi meg, ahol Hobó nemcsak énekel, hanem verseket is mond. Tárgyalnak az Iparművészeti Főiskolával is, hogy a társművészetek között kapcsolat legyen és a tehetséges fiatal képző- és iparművészek munkáinak tárlata teljessé tegye a Merlinben folyó művészeti tevékenységet. A színi iskola felvételi vizsgái júniusban lesznek és ősztől Lázár Katival együtt megkezdik a tanítást. Jordán Tamást kérdeztem a kaposvári színházzal való későbbi kapcsolatáról. — A kapcsolatot megtartjuk a színházzal. Kölcsönösen kihasználhatjuk a Merlin és a Csiky Gergely Színház adta lehetőségeket, például astúdióelőadásokkal. Ez erős kötődés lehet. A színészi munkáról nem mondtam le, hiszen — mint a kaposvári stúdióban — együtt játszunk majd a növendékeinkkel. Bizonyára az első időszakban kevesebb feladatot vállalok, mert nagyon komolyan veszem a tanítást. A József Attila-estemet csinálom továbbra is, és a kaposvári színház jövőre műsoron maradó darabjaiban is játszani fogok — mondta Jordán Tamás Varga Zsolt Felvételi nélkül az egyetemre Gyorsok Enikő a Kaposvári Noszlopy szakközépiskola tanulója 5. helyezést ért el könyvitelből az országos versenyen. Felkészítő tanára Kardos Éva. A diáklánynak nem kell érettségiznie és felvételeznie könyvitelből a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. (Folytatás az 1. oldalról) A számoknál maradva: a nyolcadikból kikerülők 6 százaléka eleve nem tanul tovább, 22 százaléka iratkozik be gimnáziumba, 24 százalékuk pedig megpróbál bejutni valamelyik szakközépiskolába. A gyerekek többsége, 48 százaléka, a szakmunkásképzőt választja. A legtöbb baj ma épp ezzel az iskolatípussal van. A szocialista nagyipar százával- ezrével rendelte meg a szakmunkásokat, s a képzés erre épült. Ajelenlegi kormányprogram szeretné 3—4 éven belül privatizálni az ipar 50 százalékát. Annak az iparnak nyilván más lesz a szakemberigénye, s bizonyára változni fognak a velük szemben támasztott követelmények is. Ebben az ágazatban már megkezdődött az átalakulás és ezzel együtt a létszámleépítés. Nemcsak a szakmunkásokat bocsátják el, hanem a tanulókat is. Ez azért tragédia, mert a gyerekek gyakorlati képzése 85 százalékban a gyárak és üzemek tanműhelyeiben folyt. Most ezrével csökkennek az ipari képzőhelyek, ugyanakkor nem növekszik ilyen ütemben a kisiparosoknál és a vállalkozóknál tanulók száma. Pedig a vállalkozások számának gyarapodásával jó lenne, ha mind nagyobb szerepet vállalnának a képzésből is. Már csak azért is, mert a vállalatok igyekeznek teljesen kivonulni onnan. Ehhez azonban valóban az érdekeltség megteremtése szükséges. Megfelelő megoldás lehet az adókedvezmények növelése. Azért kezdeti sikerekről is beszámolhatok: az újjáéledő kisipari szakmák mesterei az országban több helyütt vállalkoznak az utánpótlás képzésére. Tudtommal több száz gyerek tanulja a szakmát kis műhelyekben, újabban pékeknél s bőrdíszműveseknél is. — Ki a „gazdája” ma a szakmunkásképzésnek? Tervezi-e, szervezi-e valaki a jövő szakember-utánpótlását? — Tavaly július 1-jével került az akkor felállított Munkaügyi Minisztérium irányítása alá a szakképzés. Pontosabban az oktatás 85 százaléka, mivel az egészségügyi és a mezőgazdasági szakember-utánpótlásról továbbra is saját szakminisztériumuk gondoskodik. Meggyőződésem, a szakképzés irányításában a mi tárcánk szerepe csak átmeneti, nem tartható fenn öt évnél tovább. Meg kell alakulniuk a szakmai érdekképviseleti testületeknek. Az ő feladatuk lesz majd az utánpótlás nevelése. Semmiképpen nem helyes a mostani gyakorlat, hogy Budapesten mondjuk meg, hány gyereket képezzenek és milyen szakmákra Csurgón, vagy Debrecenben! Feltéve, hogy valaki meg tudja ezt mondani. Az ipar már jó ideje nem jelzi, milyen szakemberekre lesz szüksége a következő években. A gazdaság napról napra változik, ezért jósolni nehéz. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a szakképzésért az iskolák tandíjat kérjenek? — Erre már ma is van példa. Tudomásom szerint az egyik alapítványi iskola havi tízezer forint tandíjért képez nyomdaipari szakembereket. Ezt a mai törvények szerint legálisan megteheti. — Mi lesz az elutasított gyerekekkel? — Foglalkoztatásukról többféle program gondoskodik, hiszen így semmi esélyük nincs az elhelyezkedésre. A lányok számára hasznos lehet a gazdaasszony-képzés, ahol megtanulják a háziállatok gondozását is. Hasonló ismereteket nyújt a fiúknak a gazdász-kép- zés, amely a jövő farmergazdaságainak vezetésére készít fel. Több településen az általános iskola „meghosszabbításával” próbálkoznak. Salgótar- jában, Pécsett és Budapesten például kilencedik osztályt indítanak, ahol a szakmunkásképzők közismereti tárgyait oktatják. Egy év múlva aztán a gyere- *kek a szakmai ismeretek elsajátítására fordíthatják energiájukat - immár a szakmunkás- képző intézetben. A szakoktatás átalakításához egyébként a Világbanktól is kapunk anyagi segítséget, a felnőtt szakképzést harmincmillió, a fiatalokét harminchatmillió dollárral támogatja. A magyar kormány vállalta, hogy forintban ezzel azonos összeggel maga is hozzájárul a költségekhez. Rendelkezésre áll a szakképzési alap is, az idén várhatóan hatmilliárd forinttal. Gy. K. Hollywood és o skizofrénia GYÓGYÍTÓ FILMKOCKÁK Sajátos küzdelem a kór ellen A többszörös Oscar-díjjelölt „Ébredésekének nem volt szüksége beharangozásra. Főszereplője Robert de Niro, aki a vírusos influenzától gyógyíthatatlan skizofréniában szenvedő Dávidét alakítja, a New York-i filmkritikusok egyhangú véleménye alapján Az év színésze címet nyerte el. Az Intercom Filmforgalmazó Vállalat igazgatója úgy döntött, hogy a film április 26-ra tervezett országos bemutatójának a vállalatra jutó bevételét maradéktalanul átutalja a Semmelweis Orvostudományi Egyetem számlájára. A pénzből létrehozzák az Ébredés Alapítványt, hogy ezzel segítsék a Pszichiátriai Klinikán folyó kutatásokat. Mi köze egy amerikai sikerfilmnek a magyar ideggyógyászathoz? Kérdéseinkkel Dr. Bitter Istvánt, az egyetemi klinika professzorát, a stupor (gátolt) tünetekkel jellemezhető skizofrén betegek gyógyításának nemzetközi hírű kutatóját kerestük fel:, — Az Ébredések című film egy rendkívül súlyos, világszerte elterjedt betegségről, és egy orvosnak a kór elleni küzdelméről szól. Mi a véleménye a film szakami hitelességéről? — A film — mint ismeretes — valóban megtörtént eseten alapul. Szerzője, Olvier Saks profeszor, a világhírű neurológus, 1969-ben elsőként próbálkozott egy El-Dopa nevű gyógyszerrel és erről a kísérletről szól a film. — Milyen természetű betegségről van szó? — A film azokról szól, akik a 20-as években Amerikában spanyolnáthán estek át. Ennek következtében a betegeknél úgynevezett stupor (gátolt) tünetek alakultak ki, melyek különbözőképpen nyilvánultak meg. A betegség kezdeti szakaszában a beteg nem tud mozogni, később nem válaszol, végül pedig előfordulhat, hogy teljesen képtelenné válik önálló cselekvésre. — Hasonló járvány Magyar- országon is előfordult a hetvenes években. — A spanyolnátha a 30-as években végleg eltűnt, de minden influenzajárványnál előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek károsíthatják a központi idegrendszert. A mai tudományos kutatások már messze meghaladják azt a kísérleti fázist, amiről az Ébredések című film szól, és meg tudjuk akadályozni, hogy a betegség átterjedjen az ideg- rendszerre. — Az Intercom a bevétel rá eső részét az Önök intézetének utalja át. Mi ez? Reklámfogás vagy valóban hasznos segítség a klinikának a kutatások fejlesztésére? — Ez a felajánlás, mellyel a filmforgalmazó vállalat önként keresett meg bennünket, nagyon szép kezdeményezés, és remélem, követőkre talál — mondta dr. Bitter István. Az Ébredések című filmet április 26-án mutatják be országszerte. Az orvost a sokak szerint Oscar-díjra méltó drámai alakítással — Robin Williams játssza, akit a magyar közönség a Holt költők társasága című filmből ismer. Fodor Zsuzsa Bendi Géza, szennai cipészmester egy évtizede búcsút mondott a kaptafának. Hangszerkészítésre adta fejét és szorgos kézzel már a hatvanadik hegedűt fabrikálja. A brácsák és hegedűk készítése, javítása mellett meg is szólaltatja kedvenc darabjait. (Fotó: Lang Róbert)
