Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-13 / 86. szám
4 __________ D rót nélküli ________________SOMOGYI HÍRLAP__________________ N EGYVEN ÓRA ALATT A TECHNIKÁT OKTATJÁK 1991. április 13., szombat Az Emirátusokban is Ezek a tanfolyamok elég Silva módszerét, azok len, ez a módszer mindenre telefonok Néhány éven belül akár egész Észak-Európát behálózhatják a drótnélküli telefonok, a francia kormány hozzájárulását adta a készülékek gyártásához. A szakemberek szerint az ezredfordulóra már legalább 20 millió előfizetője lesz a vezeték nélküli telefonnak, ami több mint 10 milliárd dolláros beruházást jelent. Magyar-osztrák határátkelők A magyar-osztrák határon a jövő hétfőn az október 15-e óta tartó téli szünet után újra megnyílik a Fertő tó melletti átkelőhely Pamhagen (Pomogy) és Fertőd, valamint Mörbisch (Fertőmeggyes) és Fertőrákos között. Mindkettő a gyalogosok és kerékpárosok részére szolgál, s tavasztól őszig reggel 8 és este 8 óra között tart nyitva. Az átkelőhelyeket magyarokon és osztrákokon kívül azok a más állampolgárságú turisták is használhatják, akikre nem vonatkozik vízumkötelezettség. A Pamhagen-Fertőd határátkelőhelyet július 1-jétől kezdve az autósok is igénybe vehetik majd. Bogiári ajándék Hat új tanteremmel bővült a balatonboglári Mathiász János Mezőgazdasági Szakközépiskola. Udvarán megkezdték a parkosítást. Különleges dísznövényeket ültetnek ki a diákok, a háromszáz négyzetméter alapterületű parkot ballagási ajándéknak szánják. Tapsonyi horgászok Újabb horgászegyesület alakult megyénkben: a Tap- sony-és Vidéke HE. Félszáz tagja csütörtökön este tartott közgyűlésén fogadta el az alapszabályt és megválasztotta a vezetőséget. A tapsonyi a 46. somogyi horgászegyesület. Most vasárnap már társadalmi munkát is végez a tagság: az egyesületi horgásztó medrét tisztítják. Az agykontroll nem cirkuszi mutatvány Dr. Dómján László: „Őrizze meg a kételkedését és ne higgyen másnak, csak a saját tapasztalatának’ Több mint 400 ember szorongott a Kilián városi művelődési központ nagytermében, hogy megismerje Jósé Silva Agykontroll névvel illetett vált módszerét. Az előadó dr. Dómján László a módszer honi szakembere volt. Vele beszélgettünk. Dr. Dómján László (Fotó: Király J. Béla) — Mostanában úton-útfélen agykontroll tanfolyamra csalogatják az embereket. Mennyire hitelesek ezek a kurzusok? — Sajnos gyakran becsapják azokat, akik jóhiszeműen azt gondolják, hogy az eredeti, Jósé Silva módszert sajátíthatják el. Szakszerűen és jogszerűen hárman oktatjuk Magyar- országon, a többi hamisítvány, áltanfolyam. Nincs is joguk az agykontroll szó használatára, mert a kifejezés jogilag védett. Mi, tavaly Amerikában sajátítottuk el azt az eredeti, módszert, amellyel rendkívüli eredményeket lehet elérni — Nem ismerem az amerikai tapasztalatokat, de hazánkban — úgy tetszik — olyan időszakban sikerült meghonosítani a módszert, amikor a szaporodó társadalmi gondok miatt fokozottabban igényelték a lelki segítségnyújtást az emberek. — Én is így látom ezt, és: örülök, hogy ennyi embernek tudunk segíteni bajaik orvoslásában. Bármennyire hihetetképes, amit ígér. — Például? — Megsokszorozza a tanulás hatásfokát, segít a lelki nyugalom helyrebillentésében, az önbizalom szárnyakat kap, és káprázatos,dolgokra képes az öngyógyítás területén is. Ugyanakkor a kevésbé hihető hatásai is igazak. Más emberek egészségét seg ít helyreállítani, leszokhatunk az alkoholról, a dohányzásról, a kábítószerről, de az úgynevezett hatodik érzék, az intuíció is oly mértékben megerősíthető, hogy mindannyiunkból — bármilyen vadul hangzik — látnok képezhető. Ennek a képességnek a csírája ugyanis bennünk van. Kodály Zoltán bebizonyította, hogy nincs botfülű ember, mindenkiben kifejleszthető a zenei hallás képessége. Valami hasonlót bizonyított be Jósé Silva is a pszichikai képesség terén. Nem cirkuszi mutatványok megoldásáért van erre szükség, hanem azért, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabban oldjuk meg a problémáinkat és ezzel előbbre jussunk az életben. intenzívek, a fáradság jeleit ön is magán viseli. Van- e tapasztalata arról, hogy mennyire hatásosak és milyen hosszú időre szólnak a tanultak? — Négy napon át, negyven órában megtanítjuk a résztvevőknek a Silva-féle módszer használatát. Ez tulajdonképpen technikák gyűjteménye, olyan, mint egy szerszámkészlet. Megtanítja, hogy a különböző problémák kezelésére melyik módszert alkalmazzuk. Ám a „szerszámokat" használni kell. Igazi nagy eredményt akkor érhetünk el, ha rendszeresen foglalkozunk vele. A világon mindenütt lehetőség van arra, hogy aki egyszer elvégezte a tanfolyamot, az utána ingyen megismételhesse. Kis arcképes igazolványt adunk, amelyet külföldön is elfogadnak. — Mennyi akaraterőre van szükség ehhez a módszerhez? — Olyan emberek jönnek, akiket érdekel a tanfolyam. —A kíváncsiság is szóba jöhet... — Valóban. De biztos vagyok abban, hogy akik olvasták benne. Ami' a pszichikus képességekkel kapcsolatos vadabb állítás, azt bizonyára többen kétségekkel fogadják. Természetes, hogy mindenkit arra bíztatok: őrizze meg a kételkedését és ne higgyen másnak, csak a saját tapasztalatának. A négynapos tanfolyam végén mindenki tapasztalhatja, hogy képes ismeretlen, idegen ember a neve, életkora és lakhelye alapján, meglepő pontossággal leírni az illető külsejét, megállapítani a betegségét. Ennél fontosabb, az, hogy segíthet abban is, hogy meggyógyuljon az illető. Ha valaki úgy gondolja, hogy csalódott, akkor visszaadjuk a tanfolyam árát. — Most divatos a módszer, de lesz-e jövője? — Arra számítok, hogy igen és nagyon szeretném, ha elterjedne, mert pozitív gondolkodásra, optimizmusra nevelő tanfolyam. Ma ránk fér, hogy energikusabban, megoldás- centrikusán gondolkodjunk. — Ez bizony így van. (Várnai) dolgoznak majd A helyzet rendezetlen A Közel-Keleten több somogyi vállalatnak is voltak érdekeltségei, az ott folyó munkákat az Öböl-háború félbeszakította vagy tönkretette. Hogyan tovább? Sikerült-e újra felvenni a kapcsolatot a somogyiaknak a térség országaival gazdasági vonalon ? Megyénket legkiterjedtebben a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat képviselte a Közel-Keleten. Kuvait fővárosában, Kuvait Cityben dolgoztak, egészen 1990. augusztus 2-ig, a háború kirobbanásáig. Éppen elkészültek volna a munkálatokkal: a főváros és Ahmadi között építettek stratégiai kőolajvezetéket. A munka félbeszakadt. Mint a válallat igazgatója, Horváth Tivadar elmondta, 16 emberük dolgozott kint a háború kitörésekor, három hét alatt sikerült őket épségben hazamenteniük. A gépek azonban kint maradtak, nincs tudomásuk arról, mi lett azokkal. Valószínű, hogy az irakiak megsemmisítették vagy elhurcolták a felszereléseket. A kapcsolatot a háború befejeztével azonnal felvették a kuvaitiakkal, újabb megrendelések várhatóak. Hatvanötmillió forint a káruk. Kártérítési igénnyel élnek, próbálják felvenni a kapcsolatot a Kuvaiti Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumával, illetve a Kuvaiti Kamarával. Azonban ez még nem sikerült a légi közlekedés bizonytalansága miatt... Az Arab Emirátusokban tíz napot töltött az igazgató, további munkák vállalása érdekében. Kuvaitba mindenképpen szeretnének visszamenni. Amíg azonban a kutak égnek, biztosan nem tudnak... A Kaposvári Ruhagyárnak is volt érdekeltsége a Közel-Keleten. Ezt azonban még időben, a háború előtt megszüntették, és nem is terveznek további kapcsolatfelvételt... (Tóth) Törvényre várva Dr. Kakuszi István: Somogy mindig kezdeményező szerepet vállalt Dr. Kakuszi István, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára a közelmúltban Kaposváron járt. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az önkormányzatok feladat- és gazdálkodási köre, az intézményrendszerek kapcsolattartásának új formái számos porblémát vetnek fel. Egyebek között arról tájékozódott, hogy a gyermek- és ifjúságvédő intézet milyen gondokkal küzd, és hogyan vélekedik a közeljövőről. A tárca vezető munkatársa megjegyezte, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény várhatóan csak jövőre kerül a parlament elé, s ez láthatóan növeli az intézmények bizonytalanságát. Hangsúlyozta: a minisztérium számos vezetői helyén személycsere történt, továbbá a társadalmi rendszer változásai és az önkormányzatok megalakulása komoly hatással voltak a szociálpolitikára. A szociális tevékenység most elsősorban az önkormányzatok körében folyik és amíg ez nem erősödik meg, addig nem alakulhatnak ki megnyugtatóan az irányítás módjai és formái és ez sok gondot okoz. Ma a szociálpolitika vezetésében még hiányzik az összhang. A településeken és a kormányszintű szociálpolitikában még nincsen olyan intézményrendszer, amely közvetítené és összehangolná ezt a tevékenységet. A helyettes államtitkár ugyanakkor pozitív előjelként említette, hogy mégis van esély az árvaszékek kialakítására, és ez sokat segítene a gyermekvédelem mai — sokszor katasztrofális — állapotain. Mindenképpen szükséges a hatékony szakmai irányítás és felügyelet. Még kérdéses, hogy ezt a köztársasági megbízotti hivatal, avagy a megyei, illetve a helyi önkormányzatok látják-e el. Biztató szavakat is hallottunk tőle. A helyettes államtitkár szólt Somogy kezdeményező szerepéről, az újszerű megoldásokról és vállalkozásokról, amelyeket a megye szociális feszültségeinek feloldására tettek az intézmények és társadalmi szervezetek. Dicsérte a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet progresszív kezdeményezéseit. a családközpontú modell intézményi kialakításában, fejlesztésében. V. Zs. Borókafészekre ívott a süllő Szentélyben járunk. A születés szentélyében. Tizenhárom, egyenként 7-9 liter térfogatú, úgynevezett Zugger-üveg, a betontám mellett. A megtermékenyített, duzzadó ikrát nagy oxigéntartalmú, ellenáramú víz tartja állandó mozgásban. Az 500 literes, tölcsér alakú műanyag kádban 1-2 centiméteres csukaivadékok cikáznak. Egy másikban, borókaágak rejtekében csillognak a süllőikrák. —A süllő nehezen rakja le az ikrát, fejni szinte lehetetlen. Fészekre ívatok. A fejhető halakból a Zugger-üvegekbe rakom a száraz ikrát, majd a megtermékenyítés után az oxigéndús vizben duzzad az ikra — magyarázza Rácz Béla. A böjtutó szele enyhén borzolja a mikei tsz halastavának tükrét. A düledező vízimalom tövében, a szomorúfűz ágain már megjelentek az idei levélkék. Harsány rikoltozással röppennek fel a fácánkakasok a gátak mögül, így dürrögés tájt nem kedvelik a hívatlan látogatót. A hajdani telelőben hatalmas ponty dobja fel magát. Rácz Béla haltenyésztő vállalkozó elégedett. Óvatos léptekkel vezet a keltetőhelyre. Azt mondja, a csuka testsúlyának 20 százalékát képes petesejtként produkálni. Egy kiló száraz ikra 180-200 ezer új élet hordozója. A ponty és a többi növényevő hal száraz ikrájának egy kilója már 800-900 ezer petesejtet tartalmaz. Az ikráknak a duzzadása során nem ritka az 50-100 szoros térfogatnövekedés, ezért ezek a fajták nagy kádakban kelnek. Rácz Béla nem áruhaltermelő, hanem tenyésztő. A ragadozó halfajták ivadékának korlátlan a piaca. — Csukából 200 anya a törzsállományom, süllőből 50 párat tartok, harcsából elég a 15 pár is. Ivadékait inkább belföldön keresik. A compó az egyik legkeresettebb cikk, van belőle kétmázsányi. Ezenkívül még 200 ponty, 200 busa, 240 amur és 25-30 (Fotó: Király Béla) darab japán ponty tartozik az anyaállományhoz. Az utóbbi kiváló horgászhal, közkedveltek a színes változatai. A nagy tó az állománynak évközi pihenőhelye, a csukákat kivéve. A ragadozó halak csak természetes táplálékot kapnak: keszeget. — Előnevelt halakból származik az árbevétel. Előnevelt az az ivadék, amelynél már kialakult a fajra jellemző táplálkozási mód. Csukánál 16 nap ez, a pontynál 21-25 nap. A takarmányozás nagy figyelmet és gondosságot kíván, a ragadozók ugyanis felfalhatják fajtársaikat. A békés halaknál eleinte mikro-, később makrop- lankton a takarmány. Ezt a takarmánykeverői ciklonpor követi. Ezek már szakmai fogások — mondja mosolyogva Rácz Béla. A kis gazdaság vízterülete 11 ivadéknevelő és anyatároló. Már készül a három újabb teleltető medence. Újítás, hogy a hagyományos beton műtárgyak helyett 4 miliméteres kazánlemezből készítteti el a zsilipeket: olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb. Lassan ismét hullámzó víztükör borítja a hajdani tavakat. Dél-Somogyban már nyolc magánhalász dolgozik. Munkájuk, fáradozásuk kihívás is: áraikkal versenyhelyzetet teremthetnek. — Tagja vagyok a Haltermelők Országos Szövetségének — módja Rácz András. — Minden ősszel tartunk halbörzét, s ez valamiféle szabályozó szerepet is betölt. Ötödik gye a magam ura vagyok; a család megélhetésén kívül minden pénzt a vállalkozásra költők. Az ütött-kopott vízimalom épülete tároló. A környék rendbetételére tervei, elképzelései vannak. Búcsúzóul megkérdezem, mennyit ér a mikei homokon, a Rinya duzzasztott vízére alapított vállalkozás. — Nekem az egész életem — feleli a halász. Mészáros Tamás
