Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-13 / 86. szám
Somogy utazó diplomatája 1991. április 13., szombat ___________________________SOMOGYI HÍRLAP D r. Sipos Imre javaslata az Európa Tanácsban: Nyugati élelmiszersegélyt, magyar áruból Hogy dr. Sipos Imre csokonyavisontai állatorvos egy év alatt jelentős külmissziókat is ellátó politikusegyéniség lett, azt példázza, hogy valóban voltak ez előző rendszer által ki nem használt — vagy épp kibontakozni nem engedett — tehetségtartalékok. Egy éve választották országgyűlési képviselővé, s csak e minőségében figyeltek föl széleskörű nyelvtudására. Dr. Sipos Imre tárgyalási szinten beszél angolul és németül, ezenkívül franciául, oroszul, szerbhorvátul, sőt arabul is. E képességeire és külpolitikai érdeklődésére való tekintettel választották be a parlament külügyi bizottságába. Azóta több fontos külszolgálati megbízatást kapott. Tagja a Nato közgyűlésein meghívottként jelenlévő tárgyalóküldöttségnek, az Európa Tanácsnak és az Európa Parlamentnek. — Először — még tavaly nyár végén — az Egyesült Államokba küldtek, a parlament informatikai tanácsadó testületének tagjaként. Az USA kongresszusa ugyanis 30 millió dolláros segítséget ajánlott föl a magyar parlament információs rendszerének korszerűsítésére, azaz inkább megteremtésére. A segítség nemcsak ezt a számítógépek, lézernyomtatók és más berendezések vásárlására fordítható pénzt jelentette, hanem a tapasztalat- szerzés lehetőségét is. New York és Maryland államok törvényhozói munkáját, valamint a washingtoni kongresszus működését volt alkalmunk tanulmányozni. Számos képviselővel, szenátorral, valamint stábjaikkal tárgyaltunk. — Milyen hasznosítható tapasztalatokat szereztek, és hol tart most a magyar parlament technikai kmorszerűsitése? Elektronika a parlamentben — Eddig 15 millió dollárt fordítottunk beszerzésekre, s ez év végéig teljessé válik az informatikai rendszer kiépítése. Most a therminámlok beszerelése folyik a „fehér házban” és egyes parlamenti irodákban. Ezek egy a parlamenti könyvtárban fölállított számítóközpont segítségével összeköttetésben lesznek az egyes szakminisztériumok adatbankjaival is. Például egy felszólalásra, vagy interpellációra készülő képviselő percek alatt lehívhatja itt a témájához szükséges adatokat. Erre azért is nagy szükség van, mert egyel- lőre nálunk nincsenek meg azok a lehetőségek, melyekkel egy amerikai képviselő rendelkezik. Minket nem vesz körül 15-20 tagú stáb, amelyet saját zsebből tudnánk fizetni. Az amerikai képviselőnek márajelölésnél alapfeltétel, hogy rendelkezzen dollármilliókkal. Ott ez a garancia arra, hogy valóban bírja a különféle tőkéscsoportok támogató bizalmát. A hazai feltételek egészen mások, itt sem hiányozhat azonban a képviselő informáltsága. — Egyáltalán szóhoz jutha- tott-e egy magyar képviselő a Nato közgyűlésén, melyen novemberben vett részt Londonban? Nato bizottságban a Balatoni ügyek — A tudományos és környezetvédelmi bizottság munkájában vettem részt. Kevéssé ismert, hogy a Nato nemcsak katonai szervezet. Bizottságain és alszervezetein keresztül számos egyéb témakörrel is foglalkozik. Jómagam a környezetvédelmi bizottság ülésén szólaltam föl ismertetve hazánk természeti adottságait és környezetvédelmi problémáit. Segítséget is kértem elsősorban a balatoni környezetvédelmi feladatok megoldásához. (Dr. Sipos Imre az Európa Tanács három ülésén vett eddig részt, legutóbb egy hónapja Párizsban a mezőgazdasági bizottság ülésén, melynek állandó tagja.) — Itt a magyar agrárexport ügyét próbáltam segíteni. Elterjedt vélemény ugyanis, hogy a közös piac szándékosan diszk- riminatíven lép fel a magyar élelmiszerszállítókkal szemben. Számos személyes beszélgetés során meggyőződtem arról, hogy ez nem így van. Tény viszont, hogy a magyar áruk minősége legtöbbször nem éri el azt a szintet, amellyel a nyugati piacra be lehetne törni. — De hát aligha igaz ez élelmiszereiparunk világszínvonalú csúcstermékeire... — Eddig 47 ország magyar kereskedelmi külképviseletével vettem föl a kapcsolatot. A nyugati országokból egyaránt arról tájékoztattak, hogy bármilyen áruval meg lehet jelenni a piacon, komoly üzleti esélyt azonban csak a legjobb áruk precíz szállítása ad. A magyar külkervállalatoknak ez utóbbi még mindig a gyengéje. Nemegyszer előfordult, hogy az áru minősége megnyert egy piacot, majd a pontatlan szállítás el is veszítette azt. A mezőgazdasági bizottságnak részletesen beszámoltam a magyar mezőgazdaság helyzetéről és különös hangsúllyal azokról az értékesítési gondokról amit a szovjet piac összeomlása okoz. Olyan közepes minőségű készleteink halmozódtak föl, melyeket eddig keletre tudtunk értékesíteni. Most nem tudnak értük fizetni. Javasoltam az Európa Tanácsnak, hogy járjanak közben a segély- szervezeteknél azért, hogy azok a Szovjetunióba és Bulgáriába küldött élelmiszer segélyszállítmányaikat magyar árukból állítsák össze. így közvetett módon mi is több piachoz jutunk. — Lát erre esélyt? Koktél és üzlet — Feltétlenül. A hónap végén sorrakerülő újabb Európa Tanács ülés során kapom majd meg azt a kérdéssort melyek alapján a szakbizottságokban kell beszámolnom konkrét kínálatunkról és a feltételekről. Már előzetesen fölhívtam a tanács tagjainak figyelmét arra a várható menekültáradatra amit a világútlevél Szovjetunió és Bulgária-beli bevezetése indít majd el. Azzal érveltem, hogy ez az áradat talán szerényebb mértékű lesz, ha ezekben az országokban a nyugati segélyek révén elfogadhatóbb élelmiszerellátást tudnak biztosítani. Az első visszhangok alapján készek a javasolt lépésre. — Ön a tárgyalások során nem szorul tolmácsgépre... — Nincs is tolmácsgép az Európa Tanácsban. A résztvevőknél természetesnek veszik valamelyik nyugati világnyelv ismeretét. Ha magyarul akarnánk felszólalni, nekünk kéne gondoskodni többnyelvű tolmácsolásról. Ezt parlamentünk anyagilag sem bírná. — Csokonyavisontától rövid idő alatt tette meg az átvitt értelemben is nagy utat Londonig és Párizsig... — -Magánemberként azelőtt is szenvedélyem volt az utazás. Jártam Marokkóban, Algériában, Egyiptomban, sőt Indiában is. Nem kellett tehát rácsodálkozonom a nagyvilágra, a távolságokra. A mostaniak sokban különböznek persze a turistautaktól. Szoknom kell például a protokollt, a különféle diplomáciai formaságokat. A fogadásokat nem sorolom ez utóbbiak közé, ugyanis az efféle helyeken jó személyes kapcsolatokat lehet kiépíteni befolyásos külföldi személyiségekkel. Egy-egy fontos gazdasági döntéshez itt szerezhető információ, s a gazdasági segítség is nemegyszer egy-egy koktél elfogyasztása közben teremtő- dik.Azt persze időbe telik mire az ilyen helyeken valaki oldot- tan tud viselkedni, s már meg tud szólítani mondjuk egy külföldi minisztert, vagy nagyiparost. Királynői fogadás — Szmokingja van? — Soha nem volt, ám most csináltattam. Igaz egyre kevesebb helyen előírás a szmoking. Már Londonban az angol királynő fogadásán is többen egyszerűen csak sötét ruhában voltak. — Hogy zajlott a fogadás? — Erre valamennyi Nato delegátust meghívták. Tisztelgő koccintással kezdődött. A királynő kíséretével járt körbe. Ennek egyik férfi tagja előre leolvasta a zakónkon lévő céduláról a nevünket, s hogy honnan jöttünk, így mire a királynő odalépett már mindenkit be tudott mutatni. Ezután kézfogás és kitől-kitől néhány udvarias kérdés következett. Például eredeményesek voltak-e a tárgyalásai. Az ilyen alkalmakon a jelenlét igazi varázsa abban áll, hogy Magyarországot képviselhetem. Bíró Ferenc 3 Bizonytalan intézménysorsok Somogybán Az egyeztetésre létrehozott ideiglenes megyei bizottság állást foglalt a megyei a városi közgyűlés megszakadt tárgyalások ügyében. Állásfoglalásuk a következő: Hónapok óta húzódó, fontos ügyben jutott holtpontra a megyei és városi közgyűlések közötti tárgyalás. Kaposvár város váratlanul, s megítélésünk szerint indokolatlanul befagyasztotta a megbeszéléseket a megyei oktatási, közművelődési és egészségügyi intézmények jövőbeni sorsáról. Ez annál is inkább érthetetlen, mert a város vezetői folyamatosan hangsúlyozták felelősségérzetüket a különböző intézmények sorsát illetően, ugyanakkor igazából nem tudják indokolni a tárgyalások szüneteltetését. Ma ugyanis elegendő információ birtokában vagyunk ahhoz, hogy jónéhány kérdésben megegyezzünk. Három hét, vagy három hónap múlva sem leszünk okosabbak — hiszen addigra sem készülnek el teljes körben a szükséges jogszabályok —, viszont e halogató álláspont miatt lehetetlen helyzetbe kerülhetnek azok az intézmények, amelyek ma a megyei közgyűlés fenntartásában működnek. A megyei közgyűlés tiszteletben tartja, mi több, fontosnak ítéli, hogy Kaposvár különböző arányban, de részt kíván venni a megyei intézmények működtetésében, s ezek egy része a tulajdonlást is érintheti. Ezért kezdeményeztünk már ez év januárjában tárgyalásokat a város választott vezetőivel. Ezen számunkra gazdaságilag megalapozatlannak látszó, de nagyon határozott állásponttal álltak elő, amelyet itt nem kívánunk részletezni. Elég legyen csak példaként, hogy szilárd elhatározásukként állították: a város — minden örömével és terhével együtt — felvállalja a Csiky Gergely színház kizárólagos működtetését. Ezeket erősítette meg a város polgármestere március 18-án a megyei közgyűlés elnökével folytatott feladategyeztető megbeszélésen. Örömmel nyugtáztuk azonban, hogy a parlamenti pártok által kezdeményezett március végi nyilvános fórumon, ahol mindkét első számú vezető részt vett, álláspontjuk a megyei elképzelésekhez közeledett, szélesebb körben hajlottak az intézmények közös fenntartására. A megbeszélések megszakítása, szüneteltetése meghosszabbítja az intézmények bizonytalanság érzetét, és figyelmen kívül hagyja érdekeiket, a 237 települési önkormányzat s ezen keresztül a lakosság érdekét. Kaposvár város közgyűlése nem építette be ezért költség- vetésébe az átvenni szándékozott megyei intézmények finanszírozását. Ha az eljövendő két hétben nem tudunk megegyezni, akkor a megyei közgyűlés elé az alábbi elvek szerint felépített költségvetési javaslat kerül. A jelentős városi ellátást biztosító megyei intézményeknél a használati arányoknak megfelelően, közösen vállaljuk a finanszírozását. Ezek esetében meg kell állapítani, hogy milyen arányban szolgálják Kaposvár város, illetve a megye más településein élők érdekeit. A megyei közgyűlés költségvetésébe a saját részünk fedezetét (de nem többet) minden esetben beépítjük. Ez azonban természetesen nem lesz elegendő az intézmények biztonságos működéséhez. Minden megoldásról szívesen tárgyalunk, hajiunk a reális kompromisszumokra, de a halogatás itt sem vezet sehová, csupán az egyébként is meglévő bizonytalanságérzetet fokozza. Nincs tovább? De igen! Kérjük Kaposvár város Közgyűlését, hogy soron kívül folytassuk a tárgyalásokat, és legkésőbb április 23-ig próbáljunk egyezségre jutni az intézmények és elsősorban a lakosság érdekében. Április 30-án ugyanis a megyei közgyűlés elé minden körülmények között beterjesztjük költségvetés tervezetünket. 139 fajta cukorrépa A répatermesztési mizéria ellenére a kaposvári Fajtakisérleti Állomáson 139 fajta vetésén szorgoskodott tegnap az osztrák gyártmányú, Wintersteiger vetögép, mely a programutasítás szerint, szemenként juttatta földbe a magot. Az A, B, C kísérletekben 115 fajta vizsgázik, a már minősített fajták közül 24 fajta eredményeit kísérik szemmel idén. EGY TERVEZET VISSZAVONÁSÁNAK HÁTTERE Amit elvinne a víz... (Folytatás az 1. oldalról) Az előzményekhez tartozik, hogy a megyei és a kaposvári közgyűlés közös levélben fordult a miniszerelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a vízügyi minisztériumhoz, tiltakozva a januári víz-és csatornadíj emelés ellen. Egy Apeh vizsgálat próbálta kideríteni, hogy a DRV helyesen végezte-e el az árképzést. Ebben nem találtak hibát. Az értekezleten kiderült, hogy a minisztérium két hónapra kívánja bevezetni a tervezett rendszert, s ezt követően országosan is egységes rendszert terjeszt elő. Ennek a realitásában magam is kételkedem. Hiszen ha most ezt nem tudta megtenni, akkor mi a biztosíték arra, hogy hatvan nap után beterjeszti majd. Helyesebbnek tartottuk volna, ha a minisztérium egy tartósabb megoldás alapkérdéseire keres választ. Mi az egyik meghatározó alapkérdésnek tartjuk: állampolgári jogon jár-e az egészséges ivóvíz? Hiszen az élet egyik alapeleméről van szó. Megítélésünk szerint ezt az alkotmányban kellene rögzíteni. A másik lényeges kérdés, hogy az önkormányzatok egyes vagyontárgyakhoz jutásáról szóló törvénytervezet értelmében a vízellátás közművei tulajdonba kerülnek. A mi megítélésünk szerint az ármegállapítás filozófiája egy települési árrendszer lehet. Az ominózus tervezet azt is eredményezte volna, hogy szembekerülnek egymással az érintett megyei önkormányzatok és a lakossági csoportok. Ezzel az elégedetlenség súlypontja Fejér megyéből Somogyba tevődött volna át. Állampolgári engedetlenségre és tömeges vizdijfizetés megtagadásra számíthatnánk... Kértük a vízdíjaknak a csatornadíjakkal történő együttes felülvizsgálatát, hangsúlyozva: a csatornadíjak rendezése szükséges, de nem elégséges. A januárban megállapított vízdijat továbbra is indokolatlanul magasnak tartjuk. A minisztérium visszavonta a tervezett intézkedést, ezért nem kívántunk ez ügyben a nyilvánosság elé lépni. Az újabb koncepció vitájára is felkészülünk, s képviseljük a megye egészének érdekeit. — fejezte be nyilatkozatát dr. Kolber István (Lengyel)
