Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-13 / 86. szám

Somogy utazó diplomatája 1991. április 13., szombat ___________________________SOMOGYI HÍRLAP D r. Sipos Imre javaslata az Európa Tanácsban: Nyugati élelmiszersegélyt, magyar áruból Hogy dr. Sipos Imre csokonyavisontai állatorvos egy év alatt jelentős külmissziókat is ellátó politikusegyéniség lett, azt példázza, hogy valóban voltak ez előző rendszer által ki nem használt — vagy épp kibontakozni nem engedett — te­hetségtartalékok. Egy éve választották országgyűlési képvi­selővé, s csak e minőségében figyeltek föl széleskörű nyelv­tudására. Dr. Sipos Imre tárgyalási szinten beszél angolul és németül, ezenkívül franciául, oroszul, szerbhorvátul, sőt arabul is. E képességeire és külpolitikai érdeklődésére való tekintettel választották be a parlament külügyi bizottságába. Azóta több fontos külszolgálati megbízatást kapott. Tagja a Nato közgyűlésein meghívottként jelenlévő tárgyalóküldött­ségnek, az Európa Tanácsnak és az Európa Parlamentnek. — Először — még tavaly nyár végén — az Egyesült Ál­lamokba küldtek, a parlament informatikai tanácsadó testüle­tének tagjaként. Az USA kong­resszusa ugyanis 30 millió dol­láros segítséget ajánlott föl a magyar parlament információs rendszerének korszerűsíté­sére, azaz inkább megterem­tésére. A segítség nemcsak ezt a számítógépek, lézernyomta­tók és más berendezések vá­sárlására fordítható pénzt je­lentette, hanem a tapasztalat- szerzés lehetőségét is. New York és Maryland államok tör­vényhozói munkáját, valamint a washingtoni kongresszus működését volt alkalmunk ta­nulmányozni. Számos képvise­lővel, szenátorral, valamint stábjaikkal tárgyaltunk. — Milyen hasznosítható ta­pasztalatokat szereztek, és hol tart most a magyar parlament technikai kmorszerűsitése? Elektronika a parlamentben — Eddig 15 millió dollárt for­dítottunk beszerzésekre, s ez év végéig teljessé válik az in­formatikai rendszer kiépítése. Most a therminámlok beszere­lése folyik a „fehér házban” és egyes parlamenti irodákban. Ezek egy a parlamenti könyv­tárban fölállított számítóköz­pont segítségével összekötte­tésben lesznek az egyes szakminisztériumok adatbank­jaival is. Például egy felszóla­lásra, vagy interpellációra ké­szülő képviselő percek alatt le­hívhatja itt a témájához szük­séges adatokat. Erre azért is nagy szükség van, mert egyel- lőre nálunk nincsenek meg azok a lehetőségek, melyekkel egy amerikai képviselő rendel­kezik. Minket nem vesz körül 15-20 tagú stáb, amelyet saját zsebből tudnánk fizetni. Az amerikai képviselőnek máraje­lölésnél alapfeltétel, hogy ren­delkezzen dollármilliókkal. Ott ez a garancia arra, hogy való­ban bírja a különféle tőkéscso­portok támogató bizalmát. A hazai feltételek egészen má­sok, itt sem hiányozhat azon­ban a képviselő informáltsága. — Egyáltalán szóhoz jutha- tott-e egy magyar képviselő a Nato közgyűlésén, melyen no­vemberben vett részt London­ban? Nato bizottságban a Balatoni ügyek — A tudományos és környe­zetvédelmi bizottság munkájá­ban vettem részt. Kevéssé is­mert, hogy a Nato nemcsak ka­tonai szervezet. Bizottságain és alszervezetein keresztül számos egyéb témakörrel is foglalkozik. Jómagam a kör­nyezetvédelmi bizottság ülé­sén szólaltam föl ismertetve hazánk természeti adottságait és környezetvédelmi problé­máit. Segítséget is kértem el­sősorban a balatoni környe­zetvédelmi feladatok megol­dásához. (Dr. Sipos Imre az Európa Tanács három ülésén vett ed­dig részt, legutóbb egy hónapja Párizsban a mezőgazdasági bizottság ülésén, melynek ál­landó tagja.) — Itt a magyar agrárexport ügyét próbáltam segíteni. Elter­jedt vélemény ugyanis, hogy a közös piac szándékosan diszk- riminatíven lép fel a magyar élelmiszerszállítókkal szem­ben. Számos személyes be­szélgetés során meggyőződ­tem arról, hogy ez nem így van. Tény viszont, hogy a magyar áruk minősége legtöbbször nem éri el azt a szintet, amellyel a nyugati piacra be lehetne törni. — De hát aligha igaz ez élelmiszereiparunk világszín­vonalú csúcstermékeire... — Eddig 47 ország magyar kereskedelmi külképviseleté­vel vettem föl a kapcsolatot. A nyugati országokból egyaránt arról tájékoztattak, hogy bármi­lyen áruval meg lehet jelenni a piacon, komoly üzleti esélyt azonban csak a legjobb áruk precíz szállítása ad. A magyar külkervállalatoknak ez utóbbi még mindig a gyengéje. Nem­egyszer előfordult, hogy az áru minősége megnyert egy pia­cot, majd a pontatlan szállítás el is veszítette azt. A mezőgaz­dasági bizottságnak részlete­sen beszámoltam a magyar mezőgazdaság helyzetéről és különös hangsúllyal azokról az értékesítési gondokról amit a szovjet piac összeomlása okoz. Olyan közepes minő­ségű készleteink halmozódtak föl, melyeket eddig keletre tud­tunk értékesíteni. Most nem tudnak értük fizetni. Javasol­tam az Európa Tanácsnak, hogy járjanak közben a segély- szervezeteknél azért, hogy azok a Szovjetunióba és Bul­gáriába küldött élelmiszer se­gélyszállítmányaikat magyar árukból állítsák össze. így köz­vetett módon mi is több piachoz jutunk. — Lát erre esélyt? Koktél és üzlet — Feltétlenül. A hónap vé­gén sorrakerülő újabb Európa Tanács ülés során kapom majd meg azt a kérdéssort melyek alapján a szakbizottságokban kell beszámolnom konkrét kí­nálatunkról és a feltételekről. Már előzetesen fölhívtam a ta­nács tagjainak figyelmét arra a várható menekültáradatra amit a világútlevél Szovjetunió és Bulgária-beli bevezetése indít majd el. Azzal érveltem, hogy ez az áradat talán szerényebb mértékű lesz, ha ezekben az országokban a nyugati segé­lyek révén elfogadhatóbb élelmiszerellátást tudnak biz­tosítani. Az első visszhangok alapján készek a javasolt lé­pésre. — Ön a tárgyalások során nem szorul tolmácsgépre... — Nincs is tolmácsgép az Európa Tanácsban. A résztve­vőknél természetesnek veszik valamelyik nyugati világnyelv ismeretét. Ha magyarul akar­nánk felszólalni, nekünk kéne gondoskodni többnyelvű tol­mácsolásról. Ezt parlamentünk anyagilag sem bírná. — Csokonyavisontától rövid idő alatt tette meg az átvitt érte­lemben is nagy utat Londonig és Párizsig... — -Magánemberként azelőtt is szenvedélyem volt az uta­zás. Jártam Marokkóban, Al­gériában, Egyiptomban, sőt Indiában is. Nem kellett tehát rácsodálkozonom a nagyvi­lágra, a távolságokra. A mosta­niak sokban különböznek per­sze a turistautaktól. Szoknom kell például a protokollt, a kü­lönféle diplomáciai formasá­gokat. A fogadásokat nem so­rolom ez utóbbiak közé, ugyanis az efféle helyeken jó személyes kapcsolatokat lehet kiépíteni befolyásos külföldi személyiségekkel. Egy-egy fontos gazdasági döntéshez itt szerezhető információ, s a gazdasági segítség is nem­egyszer egy-egy koktél elfo­gyasztása közben teremtő- dik.Azt persze időbe telik mire az ilyen helyeken valaki oldot- tan tud viselkedni, s már meg tud szólítani mondjuk egy kül­földi minisztert, vagy nagyipa­rost. Királynői fogadás — Szmokingja van? — Soha nem volt, ám most csináltattam. Igaz egyre kevesebb helyen előírás a szmoking. Már Londonban az angol királynő fogadásán is többen egyszerűen csak sötét ruhában voltak. — Hogy zajlott a fogadás? — Erre valamennyi Nato de­legátust meghívták. Tisztelgő koccintással kezdődött. A ki­rálynő kíséretével járt körbe. Ennek egyik férfi tagja előre le­olvasta a zakónkon lévő cédu­láról a nevünket, s hogy hon­nan jöttünk, így mire a királynő odalépett már mindenkit be tu­dott mutatni. Ezután kézfogás és kitől-kitől néhány udvarias kérdés következett. Például eredeményesek voltak-e a tár­gyalásai. Az ilyen alkalmakon a jelenlét igazi varázsa abban áll, hogy Magyarországot képvi­selhetem. Bíró Ferenc 3 Bizonytalan intézménysorsok Somogybán Az egyeztetésre létrehozott ideiglenes megyei bizottság ál­lást foglalt a megyei a városi közgyűlés megszakadt tárgyalá­sok ügyében. Állásfoglalásuk a következő: Hónapok óta húzódó, fontos ügyben jutott holtpontra a me­gyei és városi közgyűlések közötti tárgyalás. Kaposvár város váratlanul, s megítélésünk szerint indoko­latlanul befagyasztotta a megbeszéléseket a megyei oktatási, közművelődési és egészségügyi intézmények jövőbeni sor­sáról. Ez annál is inkább érthetetlen, mert a város vezetői folyama­tosan hangsúlyozták felelősségérzetüket a különböző intéz­mények sorsát illetően, ugyanakkor igazából nem tudják indo­kolni a tárgyalások szüneteltetését. Ma ugyanis elegendő in­formáció birtokában vagyunk ahhoz, hogy jónéhány kérdés­ben megegyezzünk. Három hét, vagy három hónap múlva sem leszünk okosabbak — hiszen addigra sem készülnek el teljes körben a szükséges jogszabályok —, viszont e halogató álláspont miatt lehetetlen helyzetbe kerülhetnek azok az in­tézmények, amelyek ma a megyei közgyűlés fenntartásában működnek. A megyei közgyűlés tiszteletben tartja, mi több, fontosnak ítéli, hogy Kaposvár különböző arányban, de részt kíván venni a megyei intézmények működtetésében, s ezek egy része a tulajdonlást is érintheti. Ezért kezdeményeztünk már ez év januárjában tárgyaláso­kat a város választott vezetőivel. Ezen számunkra gazdasági­lag megalapozatlannak látszó, de nagyon határozott állás­ponttal álltak elő, amelyet itt nem kívánunk részletezni. Elég legyen csak példaként, hogy szilárd elhatározásukként állítot­ták: a város — minden örömével és terhével együtt — felvál­lalja a Csiky Gergely színház kizárólagos működtetését. Eze­ket erősítette meg a város polgármestere március 18-án a megyei közgyűlés elnökével folytatott feladategyeztető meg­beszélésen. Örömmel nyugtáztuk azonban, hogy a parlamenti pártok ál­tal kezdeményezett március végi nyilvános fórumon, ahol mindkét első számú vezető részt vett, álláspontjuk a megyei elképzelésekhez közeledett, szélesebb körben hajlottak az in­tézmények közös fenntartására. A megbeszélések megszakítása, szüneteltetése meg­hosszabbítja az intézmények bizonytalanság érzetét, és fi­gyelmen kívül hagyja érdekeiket, a 237 települési önkormány­zat s ezen keresztül a lakosság érdekét. Kaposvár város közgyűlése nem építette be ezért költség- vetésébe az átvenni szándékozott megyei intézmények finan­szírozását. Ha az eljövendő két hétben nem tudunk meg­egyezni, akkor a megyei közgyűlés elé az alábbi elvek szerint felépített költségvetési javaslat kerül. A jelentős városi ellátást biztosító megyei intézményeknél a használati arányoknak megfelelően, közösen vállaljuk a fi­nanszírozását. Ezek esetében meg kell állapítani, hogy mi­lyen arányban szolgálják Kaposvár város, illetve a megye más településein élők érdekeit. A megyei közgyűlés költségveté­sébe a saját részünk fedezetét (de nem többet) minden eset­ben beépítjük. Ez azonban természetesen nem lesz elegendő az intézmények biztonságos működéséhez. Minden megoldásról szívesen tárgyalunk, hajiunk a reális kompromisszumokra, de a halogatás itt sem vezet sehová, csupán az egyébként is meglévő bizonytalanságérzetet fo­kozza. Nincs tovább? De igen! Kérjük Kaposvár város Közgyűlését, hogy soron kívül folytassuk a tárgyalásokat, és legkésőbb április 23-ig próbáljunk egyezségre jutni az intézmények és elsősorban a lakosság érdekében. Április 30-án ugyanis a megyei közgyű­lés elé minden körülmények között beterjesztjük költségvetés tervezetünket. 139 fajta cukorrépa A répatermesztési mizéria ellenére a kaposvári Fajtakisérleti Állomáson 139 fajta vetésén szorgoskodott tegnap az osztrák gyártmányú, Wintersteiger vetögép, mely a programutasí­tás szerint, szemenként juttatta földbe a magot. Az A, B, C kísérletekben 115 fajta vizsgázik, a már minősített fajták közül 24 fajta eredményeit kísérik szemmel idén. EGY TERVEZET VISSZAVONÁSÁNAK HÁTTERE Amit elvinne a víz... (Folytatás az 1. oldalról) Az előzményekhez tartozik, hogy a megyei és a kaposvári közgyűlés közös levélben for­dult a miniszerelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a ví­zügyi minisztériumhoz, tilta­kozva a januári víz-és csator­nadíj emelés ellen. Egy Apeh vizsgálat próbálta kideríteni, hogy a DRV helye­sen végezte-e el az árképzést. Ebben nem találtak hibát. Az értekezleten kiderült, hogy a minisztérium két hó­napra kívánja bevezetni a ter­vezett rendszert, s ezt köve­tően országosan is egységes rendszert terjeszt elő. Ennek a realitásában magam is kétel­kedem. Hiszen ha most ezt nem tudta megtenni, akkor mi a biz­tosíték arra, hogy hatvan nap után beterjeszti majd. Helyesebbnek tartottuk volna, ha a minisztérium egy tartósabb megoldás alapkér­déseire keres választ. Mi az egyik meghatározó alapkér­désnek tartjuk: állampolgári jo­gon jár-e az egészséges ivó­víz? Hiszen az élet egyik alap­eleméről van szó. Megítélé­sünk szerint ezt az alkotmány­ban kellene rögzíteni. A másik lényeges kérdés, hogy az önkormányzatok egyes vagyontárgyakhoz jutá­sáról szóló törvénytervezet ér­telmében a vízellátás közmű­vei tulajdonba kerülnek. A mi megítélésünk szerint az ármegállapítás filozófiája egy települési árrendszer lehet. Az ominózus tervezet azt is eredményezte volna, hogy szembekerülnek egymással az érintett megyei önkormányza­tok és a lakossági csoportok. Ezzel az elégedetlenség súly­pontja Fejér megyéből So­mogyba tevődött volna át. Ál­lampolgári engedetlenségre és tömeges vizdijfizetés megta­gadásra számíthatnánk... Kértük a vízdíjaknak a csa­tornadíjakkal történő együttes felülvizsgálatát, hangsúlyozva: a csatornadíjak rendezése szükséges, de nem elégséges. A januárban megállapított víz­dijat továbbra is indokolatlanul magasnak tartjuk. A minisztérium visszavonta a tervezett intézkedést, ezért nem kívántunk ez ügyben a nyilvánosság elé lépni. Az újabb koncepció vitájára is fel­készülünk, s képviseljük a me­gye egészének érdekeit. — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Kolber István (Lengyel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom