Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. március 30., szombat Ma joggal berzenkedik a sértett és joggal örül a tettes Minden negyedik elkövető kerül rendőrkézre DR. FERENCZI LÁSZLÓ: VAN KILÁTÁS KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOKRA Az aszálykárok rendezése A kormányhatározat szerinti felmérések alapján mintegy 980 mezőgazdasági gazdál­kodó szervezet minősült aszálykárosnak és vehette igénybe az ezzel járó kedvez­ményeket. A kistermelők ár­vesztesége a földterület hasz­nálati és vetésszerkezeti sta- tisztikáira.falapozva 6 milliárd forint. A gyümölcskultúrák 2 milliárd, az erdőállomány 0,5 milliárd forintnyi kárt szenved­tek. A végleges felmérés sze­rint 23 milliárd forint vesztesé­get „eredményezett” a szántó­földi növénytermesztést foly­tató gazdálkodók tevékeny­sége. 70 millió Toyota Legördült a 70-milliomodik autó a japán Toyota autógyár szerelőszalagjairól. A jubiláns termék, egy GT típusú sze­mélyautó a Nagoya tarto­mánybeli gyárban látta meg a napvilágot. Az 55 éve megsza­kítás nélkül működő óriásválla­lat első modellje, egy Gl típusú teherautó 1935-ben gördült ki az anyaüzemből. Tollasodunk A Nemzetközi Toliiroda nyil­vántartása szerint hazánk a vi­lág tollexportálói sorában a második helyen áll Kína után, ésavilágforgalomból 10 száza­lékkal részesedik. Tavaly 4364 tonna toll exportjából 60,3 mil­lió dollár árbevételre tett szert a gazdaság. Dr. Ferenczi László rendőr ezredest sikeres pályázata után nemrég iktatták a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetői tisztébe. Ezt a feladatot 1989 óta látja el. —Folytatja-e azt, amit kine­vezése előtt elkezdett? — Van, amit folytatni kell, s van olyan is, amit most kez­dünk majd el. Folytatni akarjuk a rendőri állomány intenzív szakmai, nyelvi, felkészítését. Egy sor szervezeti változáshoz viszont most látunk hozzá. — Mikor fejeződik be a me­gye rendőrségénél a megúju­lási folyamat? — Ez minden bizonnyal hosszabb időt vesz igénybe, de a vezetők kinevezésével, stabi­lizálódásával felgyorsulhat . Elsősorban a városi kapitá­nyok pályázatának elbírálá­sára gondolok. Úgy látom, hogy legkésőbb júliusra vég­zünk ezzel a fontos munkával. Fonyódra kapitányság —Mit kell figyelembe venni a szervezeti változásoknál? — Mivel szervezeti változás az egész magyar rendőrségnél végbemegy, felülről is várhatók ezzel kapcsoloatos intézkedé­sek, de nekünk is van tenniva­lónk. Mindenekelőtt gondol­nunk kell arra, hogy Somogy­bán a bűncselekmények mint­egy hatvan százalékát a Bala- ton-parton követik el: a tóparti rendőrséget tehát meg kell erősítenünk. Ezt kell tenni né­hány olyan település rendőr­ségével is, ahol az utóbbi idő­ben romlott a közbiztonság. Ebből a szempontból alapos vizsgálatra van szükség mind a kilenc városunkban. A városok számának növekedését sajnos nem követte a rendőri szerve­zet. Különösen Fonyódon van szükség új rendőrkapitány­ságra, hiszen ebben a térség­ben évente mintegy kétezer bűncselekményt követnek el. A kapitányság felállítása mellett szól az is, hogy a városban nemrég létrehozták a bírósá­got és ügyészséget. Nehéz­kessé teszi az ügyek intézését, hogy a kapitányságMarcaliban van. A fejlesztéshez azonban központi segítségre is szükség lenne. — Kik élvezik a rendőri állo­mányban az Ön bizalmát? — Azok, akik magas színvo­nalon végzik el szakmai mun­kájukat, továbbá a rendőri hiva­tásnak megfelelő magatartást tanúsítanak. Az itt dolgozók többségének tevékenységét már ismerem, tehát nem a nul­láról indulunk. Ám a meghatá­rozó a jövőben kizárólag az imént említett mérce lesz. Aki ennek nem felel meg, annak — ahogy mondani szokták —, fel kell állnia. — Hogyan lehet a rendőrö­ket megszabadítani egy sor felesleges — főként — papír­munkától? — Van kilátás kedvező vál­tozásra, bár az adminisztrációs kötelezettséget egy sor jog­szabály is előírja. Ezek bizo­nyára változnak majd. Kétség­telen, hogy van közöttük olyan, amit helyben is kiiktathatunk. Arra törekszünk, hogy a me­gyében ne terheljük az állo­mányt újabb adminisztrációs kötelezettségekkel. A szándék: javítani a felderítést — Rendőröktől hallottam, hogy a parancsnokok egy ré­sze még mindig az íróasztal mögül szemléli az életet és ép­pen ezért távol is áll tőle. Mi er­ről az Ön véleménye? — Ez bizonyára így is van. helytelenítem ezt a gyakorla­tot. Ha ugyanis a parancsnok elszakad a beosztottaitól, író­asztal mögül irányít, akkor nem tud eleget tenni a követelmé­nyeknek. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy megkö­szönjük az eddigi munkáját. A türelmi idő nem lesz hosszú. — Mi az elképzelése bűn- megelőzésről és bűnüldözés­ről? — Ez a legkényesebb kér­dés. Figyelembe kell venni, hogy sok,—évente mintegy ki­lencezer — az ismeretlen tet- teses bűncselekmények száma. Ezeknek csak hu­szonöt százalékát derítjük fel. Ez alacsony. Joggal berzen­kedik a sértett, s joggal örül a tettes. Az eredménytelenség a bűnözőket újabb bűncselek­mények elkövetésére ösztönzi. Ezért eltökélt szándékunk, hogy a felderítésben kedvező változást érjünk el. Úgy vélem, hogy egyrészt munkaszerve­zéssel, másrészt technikai fej­lesztéssel előreléphetünk. Most teremtjük meg a számító­gépek alkalmazásának feltéte­leit. Ennél is fontosabb azon­ban az e területen dolgozók szakmai felkészítése. A meg­előzést minden rendőri szer­vezet feladatává tesszük. Ez az a területe munkánknak, ahol talán a legszélesebb együtt­működést alakíthatjuk ki a la­kossággal, az önkormányza­tokkal, a társadalmi szerveze­tekkel. Ennek kapcsán emlí­tem, hogy azt is, szeretnénk el­érni, éppen a jobb együttmű­ködés érdekében, hogy az em­berek ne féljenek a rendőrtől. Ne lépjenek szorongással a rendőrségre ha például útleve­let akarnak kiváltani. Tőlünk csak a bűnözők féljenek, de azok igazán. Elhatározott szándékunk, hogy a bűnmege­lőzésben támaszkodunk az önkormányzatokra, az önvé­delmi csoportokra. A félreérté­sek elkerülése végett: mi nem azt várjuk az állampolgároktól, hogy állandóan szorongjanak, és azon törjék a fejüket, ho­gyan védjék meg magukat. Ez a mi feladatunk. Nem tartjuk ideális állapotnak, hogy pl a Ba- laton-parton gondtalanul pi­henni szándékozó a táskará­dióját a hóna alatt szorongassa mert attól kell tartania, hogy el­viszik. Nekünk kell olyan lég­kört teremteni, hogy gondtala­nul üdülhessen. Nem értek egyet azokkal a rendőrökkel sem, akik mindig az állampol­gárnak rónak fel valamiféle bűnalkalmat előidéző köny- nyelműséget. Van persze fel­róható felelőtlenség is. Ám nem ez a jellemző. Hogy ma­napság mégis a kelleténél gyakrabban szóba kerül az ál­lampolgár gondatlansága az azzal magyarázható, hogy ma valóban rossz a közbiztonság. Remélem, erőfeszítéseink nyomán ezt a helyzetet nem is olyan sokára kedvezőbbre for­díthatjuk. Minősít a lakosság — Messze van az az idő, hogy a lakosság, illetve az ön­kormányzatminősítse a rendőr tevékenységét? — Az önkormányzatok egy-egy terület közrendjét és közbiztonságát megtárgyalják és ennek kapcsán minősitik az ott dolgozó rendőr teljesítmé­nyét. Aztán: az önkormányza­toknak a rendőrkapitányok ki­nevezésébe beleszólásuk, sőt vétójoguk van.Ez egyben érté­kítélet is. Kedvezőtlen véle­mény egy- egy rendőrségi ve­zető állásába is kerülhet. — Mit tart legközelebbi fel­adatának? — Legközelebbi feladatunk az, hogy fokozzuk a felderítést és biztosítsuk a közterületek rendjét. Ez utóbbi — főként a városokban — bizony sok kí­vánni valót hagy maga után. Az eddiginél jóval határozottabb, keményebb rendőri fellépésre van szükség. Vannak olyan cé­lok, amelyek eléréséhez kissé több idő kell. Ilyenek a szerve­zeti felépítéssel és a technikai fejlesztéssel kapcsolatos ter­veink. Szegedi Nándor HÁROMFAI HÉTKÖZNAPOK Háromfa nem gazdag falu. Leginkább kis jövedelmű csa­ládok lakják. Sok a nyugdíjas, az idős ember. A település ezer polgára a 1973 óta tanácselnök Papp Istvánnét választotta polgármesternek. A választók több mint fele az urnákhoz já­rult és 56 százalékuk adta rá voksát. A polgármesterasz- szony büszke erre, mert heten pályáztak a vezetői székre. o Háromfa legnagyobb terve most a gázprogram. Ezt — mi­vel az egykori tanács nem üres kasszát hagyott hátra — rész­ben a tavalyi pénzmaradvány­ból és a lakosság erejéből sze­retnék megvalósítani. Papp Istvánné rögtön hozzáteszi azt is, hogy helyi adót emiatt nem vetnek ki. — Legnagyobb gondunk a munkanélküliség veszélye. Sok az innen bejáró dolgozó és félő, hogy Nagyatádon meg­szűnik több munkahely. Ezért most törjük a fejünket, hogy Háromfán milyen munkalehe­tőségeket tudunk biztosítani, hiszen a helyi termelőszövet­kezet csak részben tudja fog­lalkoztatni az ittenieket. A poglármesterasszony a részletekről még nem szívesen beszél, mert fontos tárgyalá­sok előtt állnak. Szóba kerül, hogy Háromfán most a fiatalo­kat kellene leginkább segíteni. Sok a több gyermekes család, és mivel bérből és fizetésből élnek, rászorulnak az önkor­mányzat gondoskodó figyel­mére is. Kevés embert kell segélyez­niük. Háromfán él nyolcvan ci­gány és többségük életvitelé­vel van baj. Éppen ezért az ön- kormányzat nagyon körülte­kintő a segélykérelmek elbírá­lásánál. A polgármester ugyanakkor büszkén emlegeti, hogy a faluban megoldották a szociális étkeztetést, tudják segíteni a lakás-kamatadó be­vezetése miatt megszorult csa­ládokat. Összesen 924 ezer fo­rintot fordíthatnak idén a szoci­ális feszültségek oldására. © A falu presszójában dél körül kevesen vannak és a beszélge­tés is nehezen indul. — Nem fejlődik vissza a falu. Előre igen, és minden akarat megvan ehhez, mert az ön- kormányzat összetart és jó gazdája a falunak — mondja valaki határozottan, akiről kide­rül, hogy Fülöp Károly képvi­selő. — Nem kell ide gáz! Az or­szágban úgysem lesz már 10 év múlva! Bár nekem már mindegy, egy-két évem van vissza — állítja egy idős bácsi, ám a többiek vitatják, megmo­solyogják. A kocsmárosnak nincsen gondja az emberekkel, legfel­jebb néhány randalírozó ci­gánnyal. Szerinte jó lenne egy falurendőr, de ennél is fonto­sabb az, hogy döntően békés természetű emberek laknak itt. A falu egyfelé húz, és ez a lé­nyeg. © A község közel 21 és fél millió forintos költségvetésének a felét fordítják az oktatásra: óvodára, iskolára, napköziott­honra. így a háromfai általános iskola a viszonylag jól ellátott intézmények közé tartozik. Nem is panaszkodnak. Beke László igazgató szerint ez a falu mindenkori vezetőivel való jó kapcsolatnak is köszönhető. Nemcsak erre építenek: külön­féle sikeres pályázatok ered­ményeként nemrég például kézilabdapályát építettek tár­sadalmi munkában. — A legmagasabb osztály­létszámunk huszonkettő és fia­tal — 30 év alatti — szakkép­zett tantestületünk van. Nálunk is jelentkezik az oktatásügy összes problémája: a szakmai irányítás hiánya, a kitekintés. Emellett szerencsére szabad szellemű iskola a miénk, ezért a rendszerváltás, az átállás sem okozott problémát a testü­letnek. A feszültségekről azt mondja: — Sok gondot okoz manap­ság a szülőknek a napközis té­rítési díjak kifizetése; Három­fán a kiskeresetű emberek vannak többségben, így mi az átlagnál sokkal kisebb mérték­ben emeltük ezt. De kérdem én: milyen polgárokat nevel az állam, amelynek iskolája las­san egy tál meleg ételt sem tud adni a tanulóinak? Ezért meg kellene fontolni a nyugat-európai példát, ahol alanyi jogon jár mindenfajta jut­llllii "Mhjj amaiii IllllllSiii tatás a tanköteles korú gyer­mekének. A 110 iskolásnak itt jó helye van és minden nyolcadikos to­vábbtanul. Beke László el­mondja, hogy a sportverse­nyeken túl szeretnének a ta­nulmányi versenyekbe is job­ban bekapcsolódni. 0 A szépen rendbehozott mű­velődési ház és könyvtár veze­tője Mazagáné Bedenek Judit. — Nehéz mozgósítani az embereket — panaszolja —, de szerencsére a fiatalok ösz- szetartanak. Jól működik az if­júsági klubunk, még Bakházá­ról is járnak ide. Az 598 ezer fo­rintos költségvetésből to­vábbra is ezt segítik. Az iskolá­sok szívesen jönnek a sakk, a bélyeggyűjtő szakkörökbe és a játszóházakba. A könyvtárban sokan megfordulnak, elsősor­ban a szórakoztató könyveket keresik, de a diákok a szépiro­dalmi és tudományos köteteket is iól hasznosítják. Irta és fényképezte: Varga Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom