Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-28 / 73. szám
1991. március 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 A munka, s nem a csodavárás ideje ez (Folytatás az 1. oldalról) Ez a törekvés a hatalom természetéből adódik, nem érdekelt abban, hogy tág teret engedjen a helyi hatalom kialakulásának. Azért, hogy a megye ezeket a központi törekvéseket ellensúlyozni tudja, meg kell találni szerepkörét és identitástudatát. Ebben is segíthet a szövetség. — Ma a legtöbb gondot az okozza—folytatta dr. Gyenesei István —, hogy a bizonytalanság már az elviselhetőség határát súrolja, s az ebből származó zavar már a közigazgatás egészét jellemzi és a megyék tennivalóit is tervezhetetlenné teszi, helyzetüket pedig kiszámíthatatlanná. Bizonytalanság tapasztalható a tulajdonlás és a vagyon kérdésében is, amely — többek között — szükségtelen konfliktusokhoz vezet a megye és a megyei jogú város önkormányzatai között. E bizonytalanság nélkül is szokatlan volna még az új megyei szerep. Ez Somogybán elsősorban a községek és kisvárosok érdekképviseletének felvállalását jelenti. — Mi a megoldás? — A megyék többsége sajnoskivár, felfelé mutogat, sőt az elnökök közül többen az ellehetetlenülés bizonyításán fáradoznak. Ezt én veszélyes, felelőtlen, mi több: tisztességtelen gondolkodásnak tartom. Ebben a kérdésben egyébként rendkívül éles volt a vita a MÖOSZ alakuló ülésein is. Szerintem a megyei önkormányzat elnöke nem csupán a megye első számú „politikai hivatalnoka”, hanem a megye első számú menedzsere is. Úgy látszik, néhány kolléga ambícióit sokkal inkább valami rózsaszínű álom mozgatta a választások során, mint a valóság és a lehetőségek reális ismerete. — Ilyen körülmények között miként lehet a megye feladatát meghatározni? — Az intézmények működtetése mellett, egy szolgáltatóvállalkozó megye kialakítása a feladat felfogásunk szerint. Ez vezérelte, s vezérli ezután is lépéseinket. A véleményem az, ahogy a szigorú feltételrendszer a fejlődés szempontjából hasznos: ez ugyanis növeli a figyelmet, mi több, kényszeríti az erők koncentrálását. Hiba volna várni a feltételek teljes körű létrejöttére. Miután — szerencsére — nincsenek másolható minták, most igazán elválik majd egymástól a tehetség és a tehetségtelenség. A megye másik megyének, települési önkormányzat — a másik településnek, illetve megye a helyi önkormányzatoknak, szövetségek, önként választott társulások keretei között tud segítséget adni. — Erre milyen elképzelések vannak Somogybán? — Somogybán is a szétválások és nem az egyesülések korát éljük. Az új önkormányzatoknak ugyanakkor elemi érdekük saját jövőjük megalapozása. Ez a jövő Európában az integráció. Ezért azokkal a települési önkormányzatokkal, akik ezt felismerik, rövidesen létrehozunk öt-hat társulást is. Tudomásul kell venni: most a munka, s nem a csodavárás ideje jött el. M.L. KSH sajtótájékoztató ÁPRILISBAN ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁS (Folytatás az 1. oldalról) Az összeírás során országszerte mintegy 1,7 millió háztartást keresnek fel a kérdezőbiztosok, valamennyit, ahol mező- gazdasági termeléssel illetve állattenyésztéssel foglalkoznak. A mezőgazdasági nagyüzemek adataikat az éves beszámolási rendszer keretében közük a KSH-val, ezúttal azonban bővebben és részletesebben a szokásosnál. A felmérés legnagyobb részét a teljes körű állatszámlálás teszi ki, amelyet utoljára 1986. végén 1987 elején végzett el a KSH. Egyébként ez utóbbi emészti föl az összeírásra fordítható 162 millió forint tetemes részét is. A mezőgazdasági összeírás áprilisban nem érvéget, ugyanis ezután több lépcsőben reprezentatív felméréseket is végeznek. Mintavételes módszerrel vizsgálják meg a kistermelők további adatait, elsősorban a munkateljesítményekre, a termésmennyiségre, az értékesítésre, a gazdálkodás során felmerült költségekre, a mezőgazdasági épületek számára és területére vonatkozóan. Ekkor a tavaszi teljes körű címjegyzékből véletlenszerűen kiválasztott mintegy 70 ezer adatszolgáltatót keresnek fel a kér- dezobiztosok. Az adatszolgáltatás kormányrendelet értelmében kötelező. Az összeírásról a KSH a helyi lakosságot széles körűen tájékoztatja, s felhívja a figyelmet, hogy a bevallott adatok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak, egyedi adatokat a KSH senkinek nem szolgáltat ki. Az összeírás elsősorban azért fontos, hogy megbízható alapot adjon az agrárpolitikai döntésekhez, és segít a termelés, értékesítés biztonságának megteremtésében. A KSH elnöke elmondta azt is, hogy a mostani mezőgazda- sági összeírás a FAO ajánlása alapján történik. A szervezet ugyanis 1990-re vette programba a Mezőgazdasági Világösszeírást, ezt azonban nem kell úgy értelmezni, hogy valamennyi országban egyidejűleg, egy megadott évben kell végrehajtani. A FAO azt javasolta, hogy az egyes országok a statisztikai összeírásokat egy, az 1990- hez lehetőleg közel eső évben hajtsák végre. Mivel Magyar- országon, mint ismeretes tavaly volt a 10 évenként esedékes népszámlálás, ezért a KSH az 1991 -es esztendőt választotta. Magyarországgal egy időben méri fel egyébként mezőgazdaságának helyzetét Németország, Görögország, Törökország és Jugoszlávia. TARJÁN LÁSZLÓN É: „Megdöbbentett, hogy itt emberek laknak” (Folytatás az 1. oldalról) — A tizenkét pontból álló listát elküldtük Nagy Róbertnek — mondta Szathmáry Magdolna az intézmény vezetője. — Ö visszaélt a levéllel és azt vásárlásaikor úgy mutatta be a tsz- eknek, mintha már engedélye lenne veszélyes anyagok tárolására. Természetesen ezt látva megpróbáltuk minden tőlünk telhető módon megakadályozni a környezetszennyezést. Esetenként hatáskörünket túllépve is intézkedtünk. — Közben a hordók folyamatosan gyűltek. Nem lehetett volna ezt megakadályozni? — Rendőri elővezetést kértünk, 1 millió forintos környezet- védelmi bírságot szabtunk ki (ezt Nagy Róbert megfellebez- te, határozat a mai napig sem érkezett). Később már semmi papírja nem volt, de a téeszek- től titokban még mindig szállította a vegyszereket. Nemrég bukkantunk rá, hogy „vállalkozását” megpróbálja Bajára átmenteni és ott hasonló hulladékgyűjtőt szeretne létesíteni. Engedélyeit már részben beszerezte. Azonnal autóba ültünk, és csak hajszálon múlott, hogy nem kaphatta meg a működési engedélyét. — Nem üthettük agyon és emberünk sem volt, aki állandóan a téglagyár kapujában állt volna — vette át a szót a felügyelőség helyettes vezetője. Reméltük, hogy az emberek, csakúgy mint Kazsókon, itt is kivetik maguk közül. — Egy alkalommal Nagy Róbert felkeresett munkahelyemen, a minisztériumban — mondta az államtitkárasszony — és védelmet kért tőlem az ot üldöző hatóságoktól. Meglepődött, amikor gyorsan elküldtem. — Mekkora a szennyeződés? Mennyire ivódtak a talajban a kemikáliák? ' — A vizsgálatok folynak. Fél méter mélységben sikerült veszélyes anyagokat kimutatnunk. A talajvízszint ennél jóval lejjebb, 8 méterre van. A hulladékok elszállítása, a talajmosás becslések szerint 7,5—8 millió forintba kerül majd. A már meglévő harmadfokú védelmi rendszer kiépítésére eddig 1 millió forintot költöttünk. — Veszélyeztetheti-e a környező településeket a szennyeződés? — Sem Kaposvár sem a környék nincs veszélyben, hiszen a hulladékok távol vannak a talajvízszinttől. Várhatóan egy éven belül pedig már a téglagyár melletti lakásokba is vezetéken juthat el az ivóvíz. Barna Zsolt LESZNEK PARLAGON HAGYOTT TERÜLETEK A magyaratádi határban már befejezték a tavaszi árpa vetését, ugyancsak magágyban az étkezési borsó. A vetógépek a konzervgyári feldolgozásra szánt borsó különböző fajtáit juttatják a földbe az érési idő sorrendjének megfelelően. A műtrágyaszóró gépek is serényen forgolódnak, hogy a jótékony csapadék lehullása előtt kijuttassák a bokrosodó vetésekre a fejtrágyákat. A jól haladó munkák ellenére gondok redőzik Anderka István elnök homlokát. — A várható „gabonahelyzet” miatt a tönkremenés fenyegeti a gazdaságokat. De már most is hanyattejtőek azok a számlák, amelyek a vásárolt vetőmagvakról érkeznek. A tavalyi aszály miatt jelentős importra szorult az ország, szinte duplájára emelkedtek az árak. Az idei növénytermesztési gondokat tetézi még az is, hogy az úgynevezett kis növényekből is túltermelés lehet, ezáltal értékesítési gondokkal kell számolni. Magyaratádon már évtizedes hagyománya van a babtermesztésnek, de, mint Anderka István elmondta, sok gazdaság próbálkozik a biztosnak hitt piac reményében. Az átlagosnál magasabb aranykorona értékű területeikből minden talpalatnyit megművelnek, parlagon nem maradhat semmi. Óvatosak a visz- szaigénylésekkel is, hiszen mindöszsze ketten kérték ki földjeiket. A 13 hektár területet viszont a szövetkezettel művel- tetik meg bérmunkában. — Az emberek ijedtek. Tudnak ugyanis számolni, és a mostani árak és költségek ismeretében tisztában vannak azzal, hogy év végére elárverezhetik a tulajdonukat. A csökölyi határban jól telelt a repce. Idei bizakodásuk egyetlen alapja ez a növény, hiszen a termeltető, a növenyolajipar megelőlegezte a vetőmagot. —■ Tíz év megfeszített munkájának eredménye a saját szárító, valamint a 400 vagonos tároló nyomasztó emlékműként nehezedik ránk. Ha ironikusan akarnék fogalmazni, akkor csak azt mondhatnám: dolgozunk, nincs különösebb baj, van pénz az egyszámlánkon. De aratásra lehet, hogy nem lesz miből üzemanyagot vásárolni. Két teherautó búzát hiába viszünk Dombóvárra az Áfor-telepre — mondta Balogh Imre elnök. « A vezetőségi üléseken kritikusan értékelik ugyan a kialakuló helyzetet, de a tehetetlenség már gúzsba köti a kedvezőtlen adottságú térségben gazdálkodókat. — Korábban árkiegészítő támogatásban részesültünk, tehát a mindenáron való termelés volt a cél. Most eljutottunk, oda, hogy mintegy 700 hektárnyi területet parlagon hagyunk. A megművelni nem szánt területeket ugyan felajánlották bérleti használatra, de jelképes, 1000 forintos hektáronkénti díjért sem kelendő a közép-somogyi homok. A kisgazdaságokban termelt szamóca ugyan még jövedelemteremtő, de piaca annak is behatárolt. Ma még meglévő értékeik elvesztését féltik a csökölyiek, hiszen a csőd veszélye napról napra fenyegetőbb. — Ha bekövetkezik, akkor elárverezik a szövetkezetét. A mintegy 30 millió forint értékű szárító és tároló magasabb ígéret híján akár hárommillióért is bárki tulajdonába kerülhet. Ezt nem mi akartuk. Stabil pontja a tavaszkezdő mezőgazdaságnak az a feldolgozó, amelyik ma létbiztonságot tud garantálni a termelőnek. A Kaposcukor Rt. úgy tetszik, stabil pont, hiszen a növekvő vetésterület a fellendülő termesztési kedv biztos jele. Németh Ferenc termeltetési osztályvezető a következőkről tájékoztatott: — Régebbi partnereinknél növeltük a vetésterületet Mer- nyén, Magyaratádon. Új termelőként jelentkezett a kaposmé- rői, a kaposfüredi szövetkezet. Bár a télutói hótakaró jótékonyan védte a vetéseket, az évek óta szomjazó föld olvadáskor hirtelen felszippantotta. A friss magágyak áhítják az esőt. A szomorú gazdasági előjeleket ellensúlyozandó, jól jönne a böjti zápor. Mészáros Tamás A szakmai tisztesség követelmény KERESKEDŐK ÉRDEKVÉDELME Hajdinák József: Szervezetünknek már véleményezési joga sincs A közelmúltban, alulról szerveződve megalakult a Kereskedők Somogy Megyei Szervezete (Kisosz). Jogi és gazdasági szempontból is önálló: a régi nevet csak tájékoztatásul tartják meg egy évig, zárójelben. A régi tekintélyt visszaszerezni kívánó szervezet elnöke Hajdinák József boglárlellei magán- kereskedő. — Mi a különbség az eddigi és a mostani szervezet között? — Magánkereskedők vagyunk és nem kiskereskedők— mondta az elnök. — Az alapszabály is foglalkozik vele: kiskereskedők addig voltunk, amíg csak kiskereskedelemmel foglalkozhattunk, mint magánvállalkozók. Ma már nagykereskedő is lehet bárki, különböző társas vállalkozásokban vehet részt, tehát a Kereskedők Somogy Megyei Szervezete (Kisosz) elnevezésbe belefér a kis- és a nagykereskedelem is. — Mit tart a szervezet legfontosabb feladatának? — Az érdekképviseletet. Az első és a legfontosabb az, hogy tagjainkat megtartsuk. Egy éve lesz április 1-jén, hogy a magánkereskedői helyett vállalkozói igazolványokat ad ki a hatóság. Szervezetünknek már véleményezési joga sincs. Ahhoz, hogy a kereskedők szívesen jöjjenek közénk, sok mindent kell tennünk. Most például azt vizsgáljuk, milyen hitelföltételeket és -lehetőségeket tudunk biztosítani. Elsősorban arra gondolunk, hogy nem túl magas kamatok mellett támogathassuk a somogyi magánvállalkozásokat. Nagyon sok dologban változott az érdekképviselet jellege. Megalakult például húsz csoportelnökség a megyében, mert a kereskedők ügyét elsősorban helyben kell képviselni. Igyekszünk a helyi önkormányzatokkal megfelelő kapcsolatot kialakítani. A területhasználati díj megállapításáról, a helyi adó kivetéséről szólva nagyon sok helyen azt mondják: „A maszeknak van pénze, hadd fizessen!" Kétségtelen, hogy a kereskedőknek szintén részt kell venniük településük fejlesztésében, a gondok megoldásában, hiszen ott keresik a pénzüket. Nem lehet közömbös számukra, hogy egy településen milyen körülmények között élnek és dolgoznak. Azt viszont szeretnénk megértetni az ön- kormányzatokkal, hogy akkor is legyünk partnerok, amikor a jogos érdekeinket kell képviselnünk, például egy döntés előtt. — Mit tesznek az üzleti tisztesség megtartásáért? — Sajnos, nem mindig a legjobb kereskedőkből lesznek magánkereskedők. Azt is tapasztaljuk, hogy van, aki nem elég tájékozott, nem ismeri a kereskedelmi szabályokat, hiszen nem ez a szakmája. Ennek megszüntetése érdekében szakmai tanfolyamokat szervezünk. Sajnos, nincsenek eszközeink arra, hogy a nem tisztességes kereskedőket meg tudjuk rendszabályozni. Az április végi országos küldöttgyűlésen megyénkből hatan vesznek részt. Ok kezdeményezik majd, hogy az érdekképviseleti törvény megszületéséért az országos szövetség vezetői mindent megtegyenek. Ha lenne ugyanis egy hatásos, törvény szabályozta érdekképviseletünk, ha legalább egyetértési joga lenne országos szervezetünknek, akkor sok mindent a helyére lehetne tenni, ami bánt bennünket, mint például az annyit bírált számlaadási kötelezettséget. Egyébként ilyen érdekképviseleti törvény a nyugati demokráciákban is van. Lajos Géza
