Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-28 / 73. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. március 28., csütörtök Keményebb fellépés a telefonrongálók ellen Füstfelhő a Mindent bevet a távközlési üzem Jól ismerjük Kaposvár nyilvános telefonjainak állapotát, nap mint nap eleget bosszankodunk miatta. Erdélyi József a Somogy Megyei Távközlési Üzem osztályvezetője elmondta: csak a rongálásból eredő káruk 4 millió forint évente, s ebben még nincs is benn a helyreállítás költsége. Egy készülék ára 27 ezer forint. Az állandó pótlásukra az isten pénze sem elég, hiszen szinte minden reggel kirabolva és szétverve találjuk az előző nap még működő telefonjaink 50—80 százalékát. — A legtöbb gondot a profi perselytolvajok, szervezett bandák okozzák. Céltudatosan, néhány mozdulattal dől/ Az „Ev lakóháza” pályázat A Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal a hagyományokhoz híven, idén is meghirdette a megyei magánerős családi ház nívódíjpályázatot. Ezzel párhuzamosan a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztálya is meghirdetett egy országos pályázatot, amelyre bármelyik önkormányzat terjeszthet fel tervet. A somogyi pályázatokon helyezést eíert pályamüveket a bíráló bizottság — ettől függetlenül benevezi az országos „Ev lakóháza 1990" pályázatra. A kiírás minden jegyzői és körjegyzői hivatalban megtekinthető. A pályaműveket 1991. június 10-ig kell a megyei főépítész címére beküldeni. Itt a biokenyér Vegyszermentesen termesztett gabonából készül a biokenyér, melynek sütésére a Bio- genique Europe angol—magyar kft. rendezkedett be. Indulásként 800 tonna olyan búzát, rozsot vásárolt fel, amelyet alföldi tsz-ek termesztettek műtrágyák, vegyszerek felhasználása nélkül. A biokenyeret egyelőre a főváros 20 Natura boltjában forgalmazzák. Felmérés a nemesfémbányákról Március elején kezdődött és a nyár végén fejeződik be az a vizsgálatsorozat, amellyel az Országos Érc- és Ásványbányák kezelésében levő bányák nemesfémkészletét igyekeznek meghatározni. A bányavállalat célja, hogy — amennyiben a vizsgálatok megfelelő eredménnyel járnak — külföldi tőke bevonásával újraindítják a hazai nemesfémbányászatot. 7400 Kaposvár, Dombóvári u. 1/A Műszaki kereskedésemben autóalkatrészek, karosszériaelemek német katalógusáron a mindenkori devizaszorzó alapján forintért kaphatók illetve megrendelhetők. Opel Kadett-lámpa 6800 Ft Olajszűrők minden típushoz 440—800 Ft-ig (109947/b) FÉL PERC ALATT EGY TELEFON goznak. Néha egész telefonokat is elvisznek — mondja az osztályvezető. — A vandalizmus visszaszorítására több módot is találtunk. Kaposváron például egy magánnyomozói irodát, a Privát-Info betéti társaságot bíztuk meg a napokban, hogy éjjel-nappal vigyázzák a készülékeinket. Már sikerült is néhány perselytolvajt és garázdát lefülelniük. A Balaton-partra új, masszív, dél-afrikai telefonkészülékek kerülnek már az idei szezonban, amiket szétverni még feszítővassal is nehéz lenne. Szeretnénk mindenhol fokozni az ellenőrzéseket, s ebben nemcsak a rendőrség, hanem elsősorban a lakosság segítségére számítunk. Jutalmat tűzünk ki a nyomravezetőknek illetve a perselye- sek lefülelőinek. Nemcsak ezer vagy kétezer forintot, hanem ötszámjegyű összegeket is. Természetesen, ha egy rendőr kerít kézre rongálót, neki is jár a jutalom. Szeretnénk elérni, hogy az egy utcában, lakótelepen lakók védjék meg környéküket. Már van is jó néhány példa arra, hogy csoportokat alakítanak, járőrt szerveznek, illetve beosztják egymás közt, mikor ki vigyáz a közbiztonságra. Eddig gondot okoztak az ún. lógatok is, akik madzagra kötött érmével telefonáltak. Mára egy műszaki változtatással sikerült megszüntetni ezt a problémát. — Mennyire éri meg feltörni egy telefont? — Egy persely a profiknak 30—40 másodperc, akármennyit is találnak benne, egy félperces munkát megér nekik. A mártírok téri telefonból például hat(!) forintot vittek el, s közben nekünk 27 000 forint kárt csináltak. Nem vigasz ugyan, de tény: az ország többi részében is hasonlóan rossz a helyzet. A vandalizmus egyre nagyobb méreteket ölt, s visszaszorítása csak nehezen lehetséges. N. L. JOBBAN BÍRJA A „GYŰRŐDÉST” Szebb lesz az új személyi Nem jegyzik be a családi állapotot és a munkahelyet sem Soványabb lett, esztétiki sabb s nehezebb hamisítani Mindezek az új személyi igazo vány legfontosabb jellemzői. Emellett jobban bírja a „gyűrődést”: kötésének anyaga hasonlít az útlevéléhez, és akár egy farmerzsebben is kényelmesen elfér. Kosik Lászlóné rendőrszázados elmondta, mindenki kérhet majd ilyen igazolványt. Kilencezer darab érkezett Somogy megye részére, amelyet a kapitányságok között osztottak szét. Első hullámban csak a 14 évesek kapják meg. Következő alkalommal a katonatisztek, akik nem rendelkeztek eddig személyi igazolvánnyal. Őket követően mindazok igényelhetik, akiknek lejár a régi, alkalmatlanná válik személyazonosításra, megrongálódik igazolványuk vagy elvesztik azt. Aki nem akarja, nem kell lecseréltetnie. Hogy mi a különbség a régi és azúj,,flekó” között? A rendszerváltással a felirat és a címer is megváltozott. Az anyakönyvi részek elmaradtak: nem jegyzik a családi állapotot, a 18 éven aluli gyermekeket, nincsenek szakképzettségre vonatkozó bejegyzések és a munkahelye(ke)t sem regisztrálják. A katonai bejegyzésekre vonatkozó oldal is megszűnt. Amik megmaradtak: a tulajdonosra vonatkozó adatok, az állandó- és ideiglenes lakcím jegyzésének rovatai. Az új személyi igazolványba 35x45 mmes szabványkép kerül, amely akár színes is lehet. A fényképes oldalon nemcsak a fényképet, hanem az egész oldalt leragasztják, megnehezítik a hamisítók dolgát. A betűjel és sorozatszám perforált. Áz ára nem változott: 30 forintos illetéket kell fizetni, a 14 évesek díjmentesen kapják kézhez. 1992. január elsejével új útlevélre is lehet számítani, mivel már csak kevés hely kell a vízumoknak. Az adatlapok is változnak, hiszen sok részre már nincs szükség. Bizonyosan nem kevés pénzbe kerülnek hát az igazolványok, s hozzá tartozó adatlapok előállításának költségei. Mint arról szó volt, tervezik majd olyan személyi igazolványok kibocsájtását, mely csak egy kártyácska lenne, s útlevélként is használhatná tulajdonosa. Ha ez pár éven belül megvalósul (mint ahogy ezt tervezik is), felmerül a kérdés, miért volt szükség a mostanira?... Tóth Kriszta A szentesi ÁRPÁD Zöldségtermelő Szövetkezet versenytárgyalás útján értékesíti a Siófok, Fő u. 138. sz. alatti Sarok bisztrót. Kikiáltási ár: 13 000 000 Ft Az ingatlan munkaidőben a helyszínen bármikor megtekinthető. A versenytárgyalás időpontja április 18., délelőtt 9 óra. Helye: Szentesi Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet, Szentes, Marx tér 20. (179600) Utazási irodák, figyelem! A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola csoportok részére bérbe adja az üdülési elő- és utószezonban a Zamárdi, Batthyány u. 56-ban lévő 10, fürdőszobás szobából álló üdülőjét. Főzési lehetőség van. Maximális férőhely 40 személy. Érdeklődni az 1-114-006-os telefonon lehet. (109992) Húsvéti ajándék a nálunk vásárlóknak! Aki 20 000 Ft felett vásárol, ajándékot kap. Választékunk: szekrénysorok, ülőgarnitúrák, asztalok, fotelok, franciaágyak és még sok minden várja vásárlóinkat. Keresse fel üzletünket! VT. Használtbútor BT. Kaposvár, Arany J. u. 1. Telefon: 14-704 Nyitva: hétfőtől péntekig: 9—12-ig, 13.30—17.30-ig. (8407) föld felett A természeti és társadalmi katasztrófák hatása időjárásunkra A légkör a föld azon szférája, amely leggyorsabban válaszol az őt érő külső és belső hatásokra. A napsugárzás kismértékű megváltozása vagy a föld- felszíni vulkánkitörések, erdőirtások az időjárás vagy akár az éghajlat megváltozását is okozhatják. A természeti katasztrófák mellett mind gyakrabban az emberi tevékenység is előidéz időjárási rendellenességeket. A legújabb — a kuvaiti olajkutak felgyújtása — várhatóan kihat nemcsak a térség, hanem az egész föld időjárására. Hogy megértsük e hatást, érdemes áttekinteni azokat a áttekinteni azokat a jelenségeket, amelyek legjobban befolyásolják a légkör állapotát. ,,Nukleáris tél” A heves vulkánkitörések során nagy mennyiségű por jut a légkörbe. A robbanások a port az atmoszféra magasabb rétegeibe is feljuttatják, és az erős áramlások szétterítik az egész föld fölött. A por erősen visszaveri a napfényt, a világűrből nézve bolygónk kifényesedik, és a földi napsugárzás-háztartásban jelentős deficit keletkezik. Ennek következményeképpen ha a jelenség tavasszal vagy kora nyáron történik, a sarkokhoz közeli légtömegek nem tudnak elegendően fölmelegedni, s hűvös lesz a nyár, annak minden mezőgazdasági következményével együtt. Ha ősszel vagy télen kerül nagy tömegű por a légkörbe, akkor a pólusok az átlagosnál jobban kihűlnek, nagyobb felületet boríthat be jég és hó. Természete- sen ez a hatás nagyban függ a por mennyiségétől is. A „nukleáris tél” elmélete szerint egy esetleges atomháború során olyan nagy mennyiségű por kerülne a levegőbe, hogy több év is kellene kihullására. Ezalatt a földfelszín annyira kihűlne, a hó és jégfelszín olyan nagy területeket foglalna el, hogy a légkör már nem lenne képes az eredeti állapotába visszatérni, és a jelenleginél jóval hidegebb egyensúlyi állapot állna be: egy új jégkorszak... A megzavart sugárzási mérleg okozta túlhűlésnek van egy másik következménye is: a pólusok és az egyenlítő között nő a hőmérséklet-különbség. A légköri cirkulációnak éppen ez a különbség a hajtómotorja, a légmozgások mind erősebbé válnak, a mérsékelt égövben gyakoribbak lesznek a ciklonok, a pusztító viharok. Lángoló olajkutak Az öböl-menti olajtüzeknek várhatóan a fentiektől eltérő hatása lesz a légkörre. Az égés során a füst nem jut olyan magasra, mint a vulkánkitörésekkor a por, így a magassági szél nem teríti szét túl nagy területen. A füst sugárzásvisszaverő képessége kisebb, mint a főként szilikátokból álló vulkáni poré, így vélhetően a föld globális sugárzásháztartásában sem fog túlságosan nagy veszteséget okozni. (Természetesen ez attól is függ, hogy milyen gyorsan sikerül elfojtani a tüzeket. A környező országokat feltétlenül érinti a füstköd levegőkémiai hatása. A kénben gazdag füstgázokban olyan kémiai folyamatok indulnak meg, amelyeknek révén a csapadékban kén- és kénessav jelenik meg, s ez tönkreteszi a termőtalajt. A nyár közeledtével a napsugárzás fotokémiai folyamatokat is beindíthat; megnőhet a levegő ózonkoncentrációja, s ez már közvetlen gázmérgezést okozhat. A helyzetet bonyolítja, hogy a térségben a nyár kezdetén megindul a monszun. A kialakuló heves zivatarok egyrészt kimossák a szennyező anyagokat a légkörből, másrészt viszont növelik a csapadék savasságát. Az áramlatok India felé fogják sodorni a szennyezett felhőket, így ott is lehet számítani savas esőkre. Üvegházhatás Az előzőekből kitűnik: az olajfüst nem csökkenti lényegesen a földi sugárzásmérleget. A levegőkémiai hatások is inkább a környező országokra korlátozódnak. Van azonban egy olyan folyamat, amely — több tízéves skálán mérve—komoly hatással lehet az éghajlatra: az üvegházhatás. Az égés során nagy tömegű úgynevezett üvegházgázok jutnak a légkörbe. Ezek közül a legismertebb a szén-dioxid, amely a nap rövid- hullámú besugárzását átengedi, a kisugárzást azonban már elnyeli. A légkör sugárzásmérlege tehát ismét megváltozik, ezúttal megnövekszik. Az emberi tevékenység ez ideig is bőségesen bocsátott széndioxidot a légkörbe; és a szakemberek körében egyre inkább elfogadottá válik az a nézet, hogy az üvegházhatás növekedése már napjainkban is okoz bizonyos mértékű globális hőmérséklet-emelkedést. Ilyen szempontból tehát az öböl-menti olaj- tüzek nem jókor jöttek... Elérhet-e minket? Az olajtüzek közvetlen szennyező hatásától — tehát attól, hogy a füst hazánkat is eléri — gyakorlatilag nem kell tartanunk. A légáramlatok igen szerencsétlen alakulása kell ahhoz, hogy a füstfelhő fölöttünk is megjelenjen. (Megjegyezzük, hogy a csernobili katasztrófa során is egy meglehetősen ritka időjárási helyzet állt fenn, ami idehozta a radioaktív felhőt...) Ami minket érinthet: a tűznek az egész földre gyakorolt hatása, az üvegházhatás növekedése. Ez konkrétan a száraz nyarak gyakoriságát növeli, mivel az Afrika fölötti anticiklon egyre jobban éreztetné hatását térségünkben is. Horváth Ákos meteorológus
