Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

6 1991. március 21csütörtök SOMOGYI HÍRLAP— GAZDASÁGI HORIZONT Zajtalan mentökocsi KITEKINTŐ Bizonyára kevesen tudják, hogy Európában elsőként ha­zánkban használtak géperejű járművet mentőkocsiként, már 1902-ben. Az autó csak az első­segélynyújtókat vitte, a sérültért lovas kocsi ment ki. A teljes gépesítésre való áttérés csak a 30-as évek derekán történt meg. Ugyanakkor fontos hatá­rozatot is hoztak: a mentőgép­kocsiban a hordágyat lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a hát­só tengely felett legfeljebb a beteg bokája lehet. Azt is ki­mondták, hogy a kocsik menet- sebessége nem haladhatja meg az óránkénti 40 kilométert. A konstruktőrök kezdettől fogva sokat bajlódtak a mentő­kocsi tervezésével, de talán máig sem sikerült kialakítaniuk a valódi — mentés céljára telje­sen megfelelő — mentőautótí­pust. A mentőautóval szemben ugyanis jól körülhatárolt és szi­Hétfőtől forgalomba kerülő ötezer forintosok nemcsak cím­letüket, hanem gyártási techno­lógiájukat tekintve is újak lesz­nek. Mit a Tőzsde Kurír munka­társa a Pénzjegynyomdában megtudta, az új bankjegynek jó néhány olyan tulajdonsága lesz, mint a legfejlettebb orszá­gokban forgalomba levő bank­jegyeknek. A fémszálas bizton­sági betét, valamint a hamisítás ellen a papírba épített új bizton­sági eljárások azonban mintegy ötven százalékkal növelik meg a gyártás költségeit. Vagyóczky Károly grafikus- művésszel, a nyomda művé­szeti osztályvezetőjével be­szélgettünk arról, miként nyerte el végső formáját ez a címlet. — Az ötezres akvarellvázla- tán gróf Széchenyi István arc­képe látható, a hátlapon pedig a Magyar Tudományos Akadé­mia. Honnan a minta? — A Friedrich Amerlig-féle egész alakos portrét választot­tam. Ebből született meg Szé­chenyi képmása. — Miért esett a választás a legnagyobb magyarra? —A Magyar Nemzeti Bank és a nyomda közötti konzultáció során egyöntetű volt a véle­mény abban, hogy az ő szemé­lyisége fejezi ki legmarkánsab­ban a mai magyar gazdaság­ban lezajló változásoknak és a reformkor küzdelmeinek a ha­sonlóságát. — A vörösesbarna bankjegy képileg nagyon hasonlít az ed­digiekhez. Beszélhetünk ma­gyar bankjegysorozatról? — Igen, a sorozat elindítója Horváth Endre volt a háború után. Ő teremtette meg ennek a stílusnak az iskoláját, s ezzel az új magyar papírpénz arculatát. Mi ennek szellemében dolgo­zunk tovább. Egyébként azért is gorúan meghatározott követel­ményeket támasztanak a szak­emberek, s ezeknek egyetlen olyan típus sem felel meg, ame­lyet személygépkocsiból vagy tehergépkocsiból alakítottak ki (helyesebben: alakítottak át). Már eleve kétféle járműtípusra van szükség, ugyanis különb­séget kell tenni betegszállító és balesetellátó kocsi között (az utóbbit röviden csak esetkocsi­nak nevezik). A betegszállító kocsi általában egyhordágyas, az esetkocsiban legalább két beteg valamint orvos, ápoló és a mentőfelszerelés számára is kell helynek lennie. Mindkét jár­műtípusnál előfeltétel (lenne), hogy a betegeket, sérülteket a szállítási trauma elkerülésére egyenletes sebességgel és minél kevesebb fordulással kel­lene szállítani. Ez azonban a városi forgalomban gyakorlati­ragaszkodunk ehhez a külső­höz, mert így megőrizhetjük a hagyományos gyártástechno­lógiát is. Az ötezer forintos újítá­sait tehát ebbe a rendszerbe il­lesztettük. Talán kevesen tud­ják, hogy a bankjegyhamisítás elleni védelmet a papírban al­kalmazott eljárásokon kívül fő­ként a grafikai tervezés különle­ges megoldásai nyújtják. — A korszerű papírpénzként emlegetett angol font igen vas­tag, ropogós papírból készül. A mi ötezresünk is ilyen lesz? — Nem. A magyar bankó megőrzi lágyabb jellegét, az alapanyagot ugyanis továbbra is a Diósgyőri Papírgyár készíti számunkra. — Mennyi ideig tartottak a tervezési munkák? —- Két évig, ami a mi szak­mánkban általánosan elfoga­dott. Az ezerforintos — ame­lyet szintén én terveztem — ugyancsak ennyi időt vett igénybe. lag megvalósíthatatlan, s a las­sú szállítás egyébként is ellen­tétben áll a sürgős beavatkozás követelményével. Képünkön egy olyan — angol gyártmányú — villamos hajtású betegszállító kocsit láthatunk,. amelynek nem a gyorsaság a fő erénye, hanem a kényelmes belső tér és a rendkívül nyu­Napjaink egyik nagy környe­zeti problémája a talaj fokozódó elsavanyodása. A felismerés nem újkeletű. Már 1928-banfel­jegyezték, hogy némely So­mogy megyei uradalomban, ahol a század elején még jól termő lucernaföldek voltak, a talajsavanyodás miatt fokoza­tos elszegényedés mutatkozik. Megjelölték a szükséges tenni­valókat is. Meszezni kell a föl­det, attól majd újból több lesz a termés. Ebben az időben még sem a túlzott iparosítás miatt je­lentkező savas esőkről, sem nagymértékű műtrágyázásról nem beszélhetünk. A következ­tetés tehát egyértelmű: nem ezek a tényezők az egyedüli okai a talajok elsavanyodásá- nak, inkább csak hozzájárulnak a folyamat erősödéséhez. Dr. Kiss A. Sándor professzor vezetésével folytak vizsgálatok a valódi okok tisztázása érde­kében. Megállapították, hogy már a levegő normális szén­dioxid-tartalma is enyhén sava­nyítja a talajt, de volt ennél érde­kesebb eredményük is. A föld­ben található mikrovilág, az apró élőlények és a növények gyökereinek légzése során egy év alatt hektáronként tíz kilo­gramm hidrogénion is felszaba­dulhat. A savas esők jelentősé­gét idáig tehát túlbecsülték. Ve­lük kapcsolatban egy másik tév­hitet is el kell oszlatni. Sokan azt gondolták, hogy keletkezésü­godt, csendes futás. A kocsi meglehetősen széles építésű, ezért a vezetőfülkéjében nem csuklósán nyíló, hanem tolóaj- tajai vannak. Az akkumulátorok éjszakai feltöltésekor a kocsi­térben lévő hőtárolós kályhát is felfűtik, amelyből azután nap­közben fokozatosan „veszik ki" áz elraktározott hőt. kért elsősorban a vegyipar fele­lős. Ezzel szemben fontos mé­rések igazolták, hogy a levegő legfőbb szennyezői a hagyo­mányos fűtésű erőművek. Kén- és nitrogénoxid-kibocsátásuk sokszorosan meghaladja a vegyipar és a közlekedés által együttesen okozott légszeny- nyezés mértékét. A talajsavanyodás tehát több különböző tényező összegező- dő hatására vezethető vissza. Ugyanakkor sajnos az is megál­lapítható, hogy a savanyú, réti talajok területe hazánkban há­romévenként majdnem meg­kétszereződik. Csökken a szántóföldi termés. Semleges talajon búzából hektáronként 2,4 tonnával terem több, de ér­zékenyen jelzi a változásokat a napraforgó, a kukorica és a cukorrépa is. Mivel az elsavanyodást a ter­mést növelő műtrágyák közül a nitrogén-hatóanyagúak segítik elő a legjobban, a kísérletek ennek megakadályozására irá­nyultak. A Borsodi Vegyikombi­nát által előállított Agronit dolo­mittartalma egyszerre juttat meszet és magnéziumot is a talajba. Főként ez utóbbi, a magnézium van kedvező ha­tással a növények táplálkozá­sára, ezáltal nemcsak a termés mennyisége nő, hanem a fehér­je- és cukortartalom is. Csak leváért A bolgár kormány április 1- jétől megszünteti az ország te­rületén az áruk és szolgáltatá­sok nem levában történő adás­vételét. Lengyelországhoz ha­sonlóan Bulgáriában is bezá­rásra ítélték így a keményvalu­táért árusító üzleteket. Április 1. után csak a határállomásokon, a repülőtereken és a nemzetkö­zi kikötőkben működhetnek nem leváért árusító üzletek. Bulgáriában rohamosan veszít értékéből a nemzeti fizetőesz­köz. Hatalmas méreteket öltött a valutázás, a kormány szakér­tőinek becslései szerint mint­egy 1-2 milliárd dollár értékű konvertibilis valutával rendelke­zik a lakosság, miközben az ország már csaknem 1 éve nem tudja törleszteni 11 milliárd dol­láros külföldi adósságát. Villanyautók A francia kormányfő körlevél­ben ajánlotta az állami hivata­loknak és közszolgáltató válla­latoknak, hogy új járműbeszer­zéseiknél lehetőleg villamos meghajtású gépkocsikat vásá­roljanak. E vásárlások célja az lenne, hogy a környezetkímélő és energiatakarékos villany­autók gyártásának növelésére ösztökéljék a francia autógyá­rakat. A Peugeot máris villamos meghajtású közszolgálati jár­művek egész sorozatát kínálja, melyek ökológiai tulajdonsá­gaikkal és gazdaságosságuk­kal tűnnek ki. A cég saját becs­lése szerint a nem légszennye­ző járművek gyártása 1995-re elérheti az évi 50' ezer darabot is. Tervezik, hogy anyagilag ösztönzik az ilyen autók vásár­lását, darabonként 20 ezer Az amerikai óriás varangy vagy aga olyan mértékben el­szaporodott Ausztráliában, hogy már-már megközelíti az üregi nyúl egykori „népsűrűsé­gét”. Az óriás varangy Mexikó­tól Patagóniáig mindenütt ott­honos, de sehol sem fordul elő tömegesen, meglévőn a ter­mészetes ellensége. Némely közép- és dél-amerikai államból Puerto Ricóba és a Hawaii-szi­getekre exportálták a hatalmas állatokat a cukornádültetvé­nyekre, biológiai védekezésül különböző rovarkártevők ellen. Az aga itt, úgy látszik jól bevált, és kordában tartotta a sokfajta rovarkártevőt. Nem nagyon le­het tehát az ausztrál queens- landieket kárhoztatni, hogy Hawaiiból hozattak vagy száz óriási varangyot cukornádültet­vényeikre. Ez 1934-ben történt. A cukornádültetvények az elmúlt évtizedek alatt igen megszaporodtak Queensland- ban, de a rovarkártevőket rova­rirtó szerekkel kell pusztítani. Az aga nem vált be, mint a cu­kornádültetvények védelmező­je. Ellepte viszont az egész álla­frankkal. Ha a hatóságok részé­ről kellő érdeklődés mutatkozik, a Peugeot 1994-től kész meg­kezdeni a villanyautók sorozat- gyártását a magánvásárlók ré­szére is. Jön a „dendiesel” A brazil kormány bejelentet­te, hogy Brazíliában pálmaola­jat hoznak forgalomba nehéz mezőgazdasági gépek és szál­lítójárművek dízelmotorjainak meghajtására. Az új alternatív energiahordozónak számító olajat a dendee nevű pálmából nyerik, és „dendízeF-nek ke­resztelték el. Összetétele 74 százalékban pálmaolaj, 26 szá­zalékban pedig dízelolaj. Eddig egy autóbuszon próbálták ki; a jármű 80 ezer kilométert futott, és 18 kilométerenként egy liter dendízelolajat fogyasztott, te­hát száz kilométerenként meg­közelítőleg 5 litert. Lakásfütés tóvízzel A Wörthi-tó meleg mélyréte­geiből nyerhető hővel fütsék Klagenfurt tóhoz közeli város­részeinek lakásait — javasolta Michael Ausserwinkler, az oszt­rák város szocialista párti pol­gármesterjelöltje. A politikus szerint 36 millió Schilling ráfor­dítással 400 családi ház fűtését lehetne megoldani anélkül, hogy károsodna az üdülési cé­lokra is használt tó vizének für­dési értéke. A vízminőség állító­lag még javulhatna is a tó fene­kének hőmegcsapolásával. Ausserwinkler javaslatát indo­kolva hivatkozott svédországi tapasztalatokra is: Stockholm jelentős részeinek távfűtését a tenger mélyéből nyert hőener­giával oldják meg. mot, az egész partvidéket Bris- bane-tól a Nagy Korall-zátonyig vagy Bundebergtől Rockhamp- tonig csakúgy, mint az állam belső részein fekvő cukornádül­tetvényeket. Az óriás varangy nemcsak rovarokkal, hernyók­kal táplálkozik: egereket, sőt patkányokat is eszik. Az ősho­nos szép, színes békák között is nagy pusztítást végez. Mint a varangyok általában, az aga bőre is mérgező nedvet választ ki; a kutyák nem is nyúl­nak hozzá, megtanulták, hogy mérge veszélyes lehet szá­mukra. Egyetlen haszon szár­mazott az agák betelepítésé­ből: állítólag megcsappant Queenslandban a mérges kí­gyók száma. Minek köszönheti az aga, hogy néhány év alatt hihetetle­nül elszaporodott Ausztráliá­ban? Valószínű, hogy a ned­vességben bővelkedő szubtró­pusi éghajlat az egyik igen fon­tos tényező. Ehhez járult hozzá nyilván a gazdag és változatos rovarvilág, és hogy valószínű­leg nincs semmi természetes ellensége Ausztráliában. TŐZSDESZÓTÁR A-tól Z-ig Napi árfolyam: egy tőzsde­nap éppen érvényes árfolyama. Nem anyagi érték: egy vál­lalkozás nem pénzben megjele­nő vagyonértéke (pl. cégérték, úgynevezett goodwill, jogok, szabadalmak stb.) Nem jegyzett részvény: olyan részvények, amelyeket hivatalosan nem jegyeznek, hanem szabályozott szabad­piacon vagy a bankok között folyó kereskedelemben adnak- vesznek. Nemzetközi Valutaalap: (In­ternational Monetary Fund, IMF) 1945-ben a Bretton Woods-i valutaegyezménnyel összefüggésben megalapított pénzügyi szervezet, a nemzet­közi pénzügyi együttműködés fő központja. Népi részvények: privatizá­ció során, gyakran kedvezmé­nyes feltételekkel kibocsátott részvények, amelyeket a lakos­ság széles rétegei számára kí­nálnak megvételre. Nettó hozam: az adó levoná­sa utáni hozam. Nettó osztalék: a levonás utáni osztalék. Névérték: az értékpapíron feltüntetett érték. Névre szóló részvény: olyan részvény, amelyet a rész­vénytársaság részvénynyilván­tartásában egy természetes vagy jogi személy neve alatt je­gyeznek be. A tulajdonos tehát nem a bemutató, hanem a rész­vény hátoldalán feltüntetett személy. Nyereség: egy vállalat gaz­dálkodásából származó tiszta haszon, ami abból adódik, hogy a vállalat bevételei meghalad­ják a kiadásokat. Nyereséghozam: egy rész­vényre jutó tiszta nyereség, a részvényárfolyam százaléká­ban kifejezve. Nyereségkifizetés: a nyere­ség felosztása a résztulajdono­sok között; történhet osztalék, különosztalék vagy ingyenrész­vény formájában. Nyereségrészesedési jegy: más néven kupon, osztalék- szelvény, hozamszelvény; a részvényhez járó okirat, amely a nyereség adott részének fel­vételére jogosít. (Folytatjuk) ÖTEZRESRE VARVA Már hatvan éve is esett Savas esők nyomában Békák a biológiai növényvédelemben r: v&z-mUF * ' ti« £.*• far .' LSi’ , B||Hlí ■* Szemtől szembe: kígyó és óriás varangy

Next

/
Oldalképek
Tartalom