Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
6 1991. március 15., péntek Meg kell szüntetni az állam tulajdonosi szerepét SOMOGYI HÍRLAP — PRIVATIZÁCIÓ — IDEGENFORGALOM Dr.Schagrin Tamás helyettes államtitkár a belkereskedelemről, az idegenforgalomról Fotó: Gyertyás László Dr. Schagrin Tamást, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkárát a félvagy előprivatizáció atyjának is nevezik szakmai körökben. Herner Ernővel együtt ő dolgozta ki ugyanis azt a kormányrendeletet, amely 1980-ban jelent meg a szerződéses üzletekről. Könyve is látott napvilágot erről a témáról, s még a nyolcvanas években továbbfejlesztette elméletét, melynek helyességét akkor még nem bizonyíthatta a gyakorlat. A privatizációval kapcsolatban hangsúlyozni szokta a struktúraváltás fontosságát is. Belkereskedelmi, idegenforgalmi kérdésekről beszélgettünk a kitűnő szakemberrel. — Mit hozott az a bizonyos szerződéses üzemeltetési forma, az úgynevezett praeprivatizá- ció és mi volt a gyenge pontja? Felkészülés a vállalkozásra — Ma is az a véleményem, hogy amit az adott időszakban meg lehetett tenni avégett, hogy a kereskedelem hagyományos állami vállalati formából vállalkozási formává alakuljon át, megtettük. Ennek az volt a lényege, hogy felismertük: a vendéglátó egységeknek, kereskedelmi üzleteknek nem kell vállalati keretben működniük, hogy ezek jellegzetesen kisvállalkozási formák, ahol a magánvállalkozásoknak az adott keretek között — de valamilyen módon mindenképpen — teret kell nyitni. Ezért dolgoztunk ki egy olyan konstrukciót, amely a vállalati kereteket meghagyta ugyan, de az üzletvezetőt megpróbálta az adott lehetőségek között valódi vállalkozóvá tenni. Ezáltal a korábbi munkaviszony helyett egy mellérendeltségi, magánjogi viszony jött létre a vállalat és a szerződéses vállalkozó között, aki meghatározott ideig az üzletben tulajdonképpen vállalkozóként működhetett. Ennek a konstrukciónak a többi között az volt a jelentősége, hogy a hagyományos állami vállalati keretet a vendéglátásban és a kereskedelemben elkezdte lebontani, s e szakmában kialakult egy olyan vállalkozói réteg, mely felkészült arra, hogy valódi magán, egyéni vállalkozó váljék belőle. Emellett természetesen voltak olyan hatásai, amelyeket szerettünk volna megszüntetni. Például: a vállalati központok az üzletektől kapott átalánybérleti díjból képesek voltak fenntartani magukat, sőt kitűnően éltek belőle anélkül, hogy különösebb gazdasági funkciójuk lett volna, ráadásul azokat a ráfizetéses egységeket, melyekre a vállalat nagyságának megőrzése érdekében volt szükségük, változatlanul fenntartották. Ezért 1984-ben kidolgoztunk egy javaslatot, melynek a lényege az volt, hogy ezeket az üzleteket a vállalatoktól el kellene vonni (ezzel elismerve azt, hogy a vállalkozás valódi egységei), s valamiféle vagyonkezelő, elszámoltató központhoz csatolni. Erre azért lett volna szükség, hogy a felesleges vállalatok megszűnjenek, s méginkább fokozódott volna az üzletvezetők vállalkozói minősége. Különböző politikai tényezők ennek a javaslatnak a megvalósítását akkor — érthető módon — megakadályozták. — Nyilvánvaló: a magyar gazdaságból most egy valódi piacgazdaságot kell kialakítani, ahol általában domináns szerepe van a magánvállalkozás különböző formáinak, az egyéni és társas vállalkozásnak egyaránt. Siófoki előadásában is hangsúlyozta: a kereskedelem, a vendéglátás, sőt az idegenforgalom területén az államnak a tulajdonosi szerepét egyértelműen, s rövid időn belül meg kell szüntetni. Bennünket itt a Balatonnál különösen az idegenforgalommal kapcsolatos gondolatai érdekelnek. A turizmus fő iránya — Az idegenforgalom a magyar gazdaság egyik jelentős húzóágazata, s egyre inkább azzá válhat. A múlt évben a magyar turizmus a nemzetközi idegenforgalom legsikeresebb évét zárta: 37,5 millió külföldi fordult meg nálunk, s az államilag regisztrált konvertibilis valutabevételünk közel 900 millió forint volt. Az idegenforgalom bevételének jelentős része közvetlenül a lakosságnál jelenik meg, mely államilag nem regisztrálható. Az összes konvertibilis valutabevétel nagyságát kétmilliárd dollára taksálják. Magyarország iránt a külföldi érdeklődés megnőtt, persze figyelembe kell venni azt is, hogy körülbelül 9 millióan Romániából érkeztek, akik valutát nem hoztak. A beutazók számához képest a valutabevétel aránya meglehetősen alacsony, a külföldiek Magyarországon kevés pénzt költenek. Éppen tegnap találkoztam a Spanyol Gyáriparosok Szövetségének elnöke által vezetett delegációval, akik elmondták, hogy Spanyolországban a múlt évben 51 millió túrista fordult meg, s ebből az országnak 17 milliárd dolláros bevétele származott. Egyértelmű, hogy Magyarországon a turizmus fejlesztésének a fő célja nem az, hogy minél több túrista forduljon meg itt (bártermésze- tesen a viszonylag kispénzű külföldiek látogatását is szívesen vesszük) hanem, hogy valóban turisztikai céllal érkezzenek, s több pénzt költsenek. A Balatonnál is feszítő probléma, hogy mit csináljon a külföldi, ha esik az eső. A külföldiek által igénybe vehető szolgáltatások körét, színvonalát jelentősen javítani kellene. A szállodahálózat alacsony színvonalú, mely a nagypénzű, exkluzív ellátásra váró turistákat nem vonzza, következésképpen nagyon fontos, hogy Magyarország a viszonylag kisebb pénzű, közepes anyagi adottságokkal rendelkező turisták számára is olyan színvonalú ellátást nyújthasson, melyet az egyébként csak a nagy pénzű vendégek tudnak a különböző más turisztikailag jelentős országokban igénybe venni. — Mi a véleménye a kongresszusi turizmusról és általában a hazai idegenforgalmi propaganda színvonaláról? Érdekelne, mi az álláspontja arról, hogy Magyarország részt vegyen-e a világ- kiállítás megrendezésében? Nemzeti propaganda, világkiállítás — A múlt évben jelentősen nőtt a kongresz- szusi turizmus révén is (mely a minőségi turizmus egyik fontos területe) a hozzánk érkező külföldiek száma. Több száz nemzetközi szakmai tanácskozást rendeztünk; Magyarországon tartotta például éves kongresszusát a brit és az olasz utazási irodák szövetsége. Ez egyrészt azt jelenti, hogy meglehetősen sok külföldi látogat egyidőben az országba, másrészt, a tapasztalatok szerint: azokból az országokból, melyeknek az idegenforgalmi szakemberei Magyarországon tanácskoznak, a következő években jelentős számú turista érkezik. Az ilyen rendezvények jelentősen növelik az ország ismertségét, s a külföldi utazási irodák hajlandóságát arra, hogy ide szervezzenek nagy létszámú utazó közönséget. A másik dolog a nemzeti idegenforgalmi propaganda hatékonysága. Ausztriából a múlt évben is több mint ötmillióan érkeztek hozzánk. Magyarország vonzerejét e térségben tovább lehetne javítani, hiszen közismert: Ausztriába sok turista látogat, és sok pénzt költenek el. Azokat a külföldieket, akik Ausztriába látogatnak, jó nemzeti propagandával, azzal a jelszóval mondjuk, hogy „ egy ugrás” a magyar határ vagy Budapest vagy a Balaton, könnyen átcsalogathatnánk. A nemzeti idegenforgalmi propagandának az eddiginél jóval célzatosabbnak kell lennie. Magyarország egyik idegenforgalmi vonzereje a főváros és a Balaton mellett a gyógyvízkíncs; egyre nagyobb lesz a gyógyidegenforgalom jelentősége. Fel kellene tehát „fedezni" azokat az országokat, ahonnét reumás betegeket lehetne magyarországi gyógykezelésre hozni; a nemzeti idegenforgalmi propagandának e területen cél- zatos tevékenységet kellene kifejtenie. Ami a világkiállítást illeti, az idegenforgalmi szakma támogatja és a miniszter is ezzel az állásponttal ért egyet. Az a véleményem, hogy a világkiállítást Magyarország részvételével kell 1995-ben megrendezni. Ezért fontosnak tartom: a döntéseket minél előbb hozzák meg, hogy erre a jelentős eseményre kellően felkészülhessünk. Szapudi András PANNONIA-NYAR A BALATONON Harbula Gyula: az osztrákok... a magyarországi kirándulásokra gondolnak (Budapesti tudósítónktól.) —Mi a véleménye arról a hírről, hogy Bécsben erősödött a forint árfolyama? Ez valóban azt jelenti, hogy a korábbi aggodalmakkal ellentétben mégis jönnek majd hozzánk a külföldiek? A kérdést Harbula Gyulának, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatójának tettem fel a közelgő húsvét, vagyis a szokásos idegen- forgalmi nagyüzem előtt. Korábbi évek gyakorlata szerint ilyenkor külföldi autóbuszok százai járják az országot, autós turisták ezrei töltik nálunk az ünnepeket. Most a hazai idegenfogalom jó néhány irányítója nem nevezhető túlzottan optimistának, hiszen a nemzetközi politikai élet számos tényezője a turizmus ellen dolgozik. Öböl-válság, európai forradalmak, terrorizmus... Aki kissé félős, aligha vállalkozik hosszabb távollétre otthonától. Bécsben egyik napról a másikra felértékelődött a forint és banki szakemberek véleménye szerint ez egyebek között azt is jelzi, hogy az osztrákok már a nyárra, a magyarországi kirándulásokra gondolnak. — Én is bízom abban, hogy az aggodalmakkal ellentétben jó idegenforgalmi évünk lesz. Persze azt ma még nehéz megbecsülni, hogy a turisták területileg mely országrészek iránt érdeklődnek majd a leginkább. A Balaton-parti üdülőhelyeknek az ad nagyobb esélyt, hogy azok a nyugat-európai turisták, akik egyelőre nem mernek hosszabb, illetőleg repülőgépes utazásokra vállalkozni, a közelebbi nyaralási lehetőségeket fogják keresni. Növeli esélyeinket a zavarosra fordult jugoszláviai helyzet is. — Vajon ezt a helyzetet nem kellene a hazai idegenforgalom fő erőinek egy nagyon intenzív, célratörő reklámkampánnyal kihasználniuk? — Nemrég egy szakminisztériumi megbeszélésen szóba került, hogy próbáljunk meg külföldön határozottabban reklámozni. A Nyugat-Európában most folyó nagy idegenforgalmi -kiállításokon ezért mi is ott vagyunk, külföldi képviseleteink megpróbálják az eddigieknél jobban felhívni hazánkra a figyelmet. — Ha ez sikerül, akkor a Pannónia például mivel tudja várni a vendégeket a Balatoni déli partján? — A mi programunkban az utóbbi időben minden évben szerepelt egy szálloda felújítása. Már befejeztük a munkát a siófoki szállodasoron, s majdnem mindennel készen vagyunk a balatonföldvári Nep- tunban is. Ugyanez sajnos nem mondható el touring-hotelje- inkről. Ezek színvonala bizony nem éri el a kívánt szintet. A széplaki-fokihegyi vagy a za- márdi touring annak idején fürdőszoba nélkül készült, és kiadásukkal jelenleg már komoly gondjaink vannak, nincs olyan turistacsoport, amelyik elfogadná. Lehet, hogy ezeket át tudjuk majd alakítani, de az idén ebbe nem mertünk belevágni az eddig bizonytalannak tűnő helyzet miatt. Alkalmatlannak bizonyult a vendégfogadásra a siófoki motel is, ezt bezárjuk, azaz szükség esetén az idén még kisegítő szálláshelyként számításba jöhet. — A tavaly nyári siófoki szállodaportás-gyilkosság óhatatlanul fölveti a kérdést: mit tesz a Pannónia a vendégek és saját dolgozóinak a biztonságáért? — Akkor nyomban megfelelő riasztórendszert szereltettünk fel, és tárgyaltunk a helyi vezetőkkel is, hogy milyen más biztonsági intézkedések szükségesek. Még ebben a hónapban a Pannónia hálózatán belül olyan biztosnági-szerve- zési intézkedéssorozatot hajtunk végre, amely tisztázza például, hogy mely időpontban hány ember legyen beosztva egy adott munkahelyen, vagy mely területeken foglalkoztatunk ipari őröket. Elképzeléseinkről vagyonvédelemmel foglalkozó kft—kel is tárgyalunk. A Somogyi Hírlap olvasóinak megértését kérem azonban, ennek részleteiről túl sokat nem kívánok mondani. — Befolyásolja-e a nyári szezon zavartalanságát, hogy a Balatoni Igazgatóság vezetője tavaly bejelentette: fontolgatják kiválásukat az anyavállalatból és önálló részvénytársaság megalakítását tervezik? — Ez kizárólag helyi ötlet volt is időközben el is halt. A Pannónia ráadásul résztvevője lett az Állami Vagyonügynökség által meghirdetett első privatizációs folyamatnak. Az bizonyos, hogy ennek részeként a Balaton területén úgynevezett profiltisztítást kell végrehajtanunk. Magyarán: nem kívánunk a jövőben mindennel foglalkozni, mint eddig. A szállodákra, az idegenforgalomra koncentrálunk és csak egy szűkebb körű éttermi tevékenységet folytatunk. Például megtartjuk a csárdák vagy a jellegzetes éttermek hálózatát, lehetségesnek tartok egy gyorsétkezőláncot is, de a kis falatkozóktól, büféktől még az idén megszabadul a vállalat. Bizonyos üzleteket eladunk, a tartósan ráfizetéseseket felszámoljuk, jónéhány bolt pedig beleesik az előprivatizációs programban, ezek bérbe adásra kerülnek. A vállalat már kijelölte ezeket az egységeket, az Állami Vagyonügynökség még nem adta áldását rá. — Ilyen körülmények között teljesen hipotetikus a kérdés: fejlesztésre egyáltalán nem gondol a Pannónia? — Csínján kell bánni vele. Látni kell, hogy a közelmúltban belekerült az idegenforgalom vérkeringésébe jó néhány vállalati és egyéb üdülő, tehát a szállodai kapacitás jelentősen bővült. Ilyenkor csak nagyon konkrét terveket szabad megvalósítani. Ezek közé tartozik, hogy a már említett siófoki motel helyére azért terveztetünk egy háromcsillagos szállodát vagy apartmanház-együttest. Szintén Siófokon, a Batthyány utcában, a BM egykori épüA siófoki szállodasor. (Foto: Gyertyás László) lete- inek hasznosítását is tervezzük, szállodával összekapcsolt szórakoztatóközpontként. — Az elmondottakból arra következtetek, hogy korántsem csökken a Balaton-partjelentősége a Pannónia számára. — Valóban így van. Mert bizonyos üzletektől megválunk, nem jelenti azt, hogy a déli part a korábbinál kisebb jelentőségű lesz a számunkra. És pontosan a privatizációra alapozva tudunk majd olyan pótlólagos pénzre szert tenni, amire a fejlesztésekhez szükségünk lesz. A privatizációs pályázatban meghirdetett elvekkel egyetértve változtatlanul azon a véleményen vagyunk, hogy a Pannóniából egy egységes szállodaláncnak kell létrejönn- nie — mondta befejezésül Flarbula Gyula, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója meginduló balatoni idegenforgalmi szezon előtt. Polesz György
