Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP— GAZDÁSÁGI HORIZONT 1991. február 7., csütörtök A szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat 10—15 év közötti előnevelt fákat is értékesít az ausztriai, a német, a svéd, az olasz valamint a hazai piacokon. A háromszor iskolázott — átültetett — növényeknek lényegesen dúsabb a gyökérzetük, így biztos a megeredésük. Az így előnevelt fákból évente 4— 5000 darabot értékesíthetnek. Tőzsdeszótár A-tól Z-ig Index, (lat.) dinamikát jelző mutatószám, amellyel sz.em- léltethetőek a gazdaság vala­mely területén lejátszódó, bi­zonyos korábbi időponthoz viszonyított változások. Indexelés: a bérek, esetleg nyugdíjak nominális változá­sának hozzáigazítása a fo­gyasztói árszínvonal alakulá­sához. Indexkölcsön: kölcsönköt- vény értékállandó tőkével vagy kamatlábbal. Azokban az országokban, ahol nagy az infláció, minden hosszú távú hitelnyújtás tőkeveszteség­hez vezet. Ennek elejét lehet venni, ha a visszafizetendő összeget és a kamatokat egy indexzáradékhoz, értékállan- dósági záradékhoz igazítják. Ingatlanalap: tőkebefekte­tési társaság, amelynek célja az ingatlanpapírokba való be­fektetés, a kockázat földrajzi és egyes objektumonkénti megosztása elvének figye­lembevételével. Megkülön­böztetünk: nyitott végű ingat­lanalapokat, ahol a tőkebefek­tetési társaságok korlátlan összegben bocsátanak ki részjegyeket, amelyek átru­házhatók és az alapot vissza­vételi kötelezettség terheli; zárt végű ingatlanalapokat, ahol a finanszírozásra kerülő ingatlanokat és a társasági tőke nagyságát előre rögzítik, de a részjegyeket nem lehet az alapnak visszaadni és nem átruházhatók. Ingyenrészvény: a nyere­ségkifizetés egyik módja; a régi részvényeseknek eddigi részvénytulajdonuk arányában új részvényeket bocsátanak rendelkezésre, amelyeket a tar­talékokból és a ki nem fizetett nyereségből finanszíroznak. A társasági vagyon az ingyen­részvények kiadásával nem változik. Intervenció: (lat.) állami be­avatkozás a piaci folyamatok­ba. Egyik esete: szélsőséges árfolyam-ingadozások meg­akadályozása, emelkedő árfo­lyam esetén eladásokkal, csök­kenő árfolyam esetén vásárlá­sokkal. Intézményi befektető: rend­szeresen nagy mennyiségben értékpapírokat vásárló (nem magánszemély) befektetők (például biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, befektetési ala­pok). Issue: (ang.) kibocsátás, emisszió. Járadék: a fix kamatozású papírok hozamának tőzsdei el­nevezése. Járadékkötvény: kötvény, amelynél nincs törlesztési köte­lezettség, a kibocsátó csak a kamatokat fizeti. Járadékpapírok: fix kamato­zású értékpapírok. Jegyzés: a) a hivatalos tőzs­dei árfolyam megállapítása és közzététele; b) új kibocsátású értékpapírok vásárlása. Jelzálogügy követelés bizto­sítására szolgáló telekre vagy épületre szóló zálogjog. (Folytatjuk) Mit esznek a gazdagok? A fejlett országokban, első­sorban az Egyesült Államok­ban, de Nyugat-Európában is, egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészséges táplál­kozás elterjesztésére. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a hagyományos életmód és tá­plálkozás ártalmas az emberi egészségre, igen sok beteg­ségnek a forrása. Az idén az USA több államá­ban is bevezettek a piacra egy olyan kétszersültet, amely zsi­radék nélkül készült, így kolesz­terinmentes, és energiatartal­ma nem éri el a 100 kalóriát. A tv reklámhadjárata „Ön is ehet süteménytl’-szlogennel bom­bázta a közönséget. A siker ter­mészetesen nem is maradt el. A kenyérféleségek között az USÁ-ban is újdonság a zabkor­pával készített kenyér, ame­lyeknek forgalma dinamikusan bővül. Az egészséges táplálkozás eszméje az államok határain túl elsősorban Európában talált követőkre. Tavaly a legna­gyobb gyártók közé tartozó Nestle konszern, valamint az amerikai General Mills megálla­podást írt alá egy közös vállalat létrehozására, a reggeli gabo­natermékek piacának fejleszté­sére. E termékek forgalma az euró­pai piacokon 2,5 milliárd svájci frank évente, és a századfordu­lóra várhatóan eléri a 10 milliárd svájci frankot, ez megegyezik a jelenlegi amerikai forgalommal. A pékáruk közül Európa-szerte a teljes értékű magvakból, rost­anyagok hozzáadásával, ada­lékanyag nélkül készített termé­kek uralják a piacot. Az NSZK- ban például már általános az olajos magvak — len, szezám, napraforgómag — hozzadása mind a kenyér, mind a pékáruk sütésénél. Európa legjelentősebb pia­cán, az NSZK-ban az élelmi­szeripar legdinamikusabban fejlődő ága a müzligyártás. Az üzleti forgalom 1984 és 1988 között 63 millióról 122 millió márkára nőtt, az eladott meny- nyiség pedig 8 millióról 16 millió tonnára. Míg 1984-ben a háztartások egynegyede fogyasztott müzlit, 1988-ban már több mint egy- harmada. Az éves fogyasztás családonként 2,9 kilogrammról 3,9 kilogrammra emelkedett. Hollandiában, Franciaor­szágban, Angliában, ezekben a viszonylag kevés (éves szinten fejenként 55—60 kilogramm) kenyeret fogyasztó országok­ban is fokozódik a barna kenyér népszerűsége. Franciaország­ban például, ahol az utóbbi években a kenyérfogyasztás csökkent, a csomagolópapírját használják föl reklámcélokra, s azon hívják föl a figyelmet arra, hogy a kenyér igenis egészsé­ges. Az előrejelzések világszerte optimisták. A szakemberek arra számítanak, hogy az újfajta táp­lálkozási szemléletnek megfe­lelő termékek jelenlegi 2-3 szá­zalékos részesedése az élel­miszer-forgalomban hamaro­san a 10 százalékot is elérheti a fejlett országokban. Nálunk sajnos még mindig kevés propagandát kap a kor­szerű táplálkozás. Bár néhány reformólelmiszerünk és bioter­mékünk a külpiacokon is ismert, fontos lenne, hogy itthon is népszerűbbé váljanak. Sokak­nak az a legnagyobb gondja az egészséges táplálkozással kapcsolatban, hogy drága, fő­leg a mai gazdasági helyzetben szinte megfizethetetlen. Ez két­ségtelenül igaz, de ha az ember saját egészsége érdekében mérsékelni tudja néhány táplál- kozás-élettanilag értéktelen, sőt káros és többnyire drága élelmiszer-, italféle, élvezeti cikk fogyasztását, ki lehet gaz­dálkodni a reformkonyha több­letkiadásait. Persze, ha valaki nem tud, sőt nem is akar lemondani a füstölt kolbász vagy a töltött káposzta élvezetéről, azt nehéz jobb be­látásra bírni. Többnyire késő már akkor cselekedni, ha a helytelen táplálkozás és élet­mód következtében károsodik az egészség. Az utóbbi időben megjelent számos cikk és könyv azonban azt bizonyítja, hogy fokozatosan növekszik azoknak a száma, akik fontos­nak tartják, hogy változtassa­nak táplálkozási szokásaikon, és áldozni is készek ezért. A visszatérés a természetes táp­lálkozáshoz tulajdonképpen mindenki számára adott lehető­ség. Hírek innen-onnan Siófok nem tud versenyezni Mallorcával Vége a kelet-európai turizmusnak? Tartalék tíz évre Ha a jelenlegi kitermelési ütem folytatódik, akkor a Szov­jetuniónak legfeljebb tíz évre való olajtartaléka marad — je­lentette ki Mihail Poltoranyin, az Orosz Föderáció tájékoztatási minisztere. A szakember sze­rint sok helyütt anélkül folytattak felszín közeli kitermelést, hogy figyelembe vették volna, mek­kora károkat okoznak vele a mélyebben fekvő olajkészletek­ben. Semmilyen elővigyázatos­sági intézkedést sem hoztak azért, hogy megakadályozzák, nehogy a mélyebben rejtőző olajhomokkal vagy más szeny- nyező anyagokkal keveredjék. A leginkább líozzáférhető kész­letek 20 százalékát kitermelték már, és nem biztos, hogy a maradék még hasznosítható állapotban van. Dúl a feketepiac Az Oroszországi Föderáció területén az állam kiskereske­delmi árakat háromszorosan haladja meg a feketepiac ár­szintje. A hús és a kaviár „kéz alatt” az állami ár négyszeresé­be, a felvágott háromszorosá­ba, a csokoládé 2,7-szeresébe kerül, míg a vodkáért 140 szá­zalékkal kell többet fizetni. A területi szóródás miatt a kép igen tarka, mert az északi vidé­keken még magasabbak az árak, például egy üveg vodka az eredeti ár ötszöröséért cserél gazdát. Két-háromszor annyit fizet az állami boltokban csaló­dott vevő a ruha-, az alsó- és ágyneműért, a csizma és a cipő ára pedig a hivatalosnak csak­nem háromszorosa. Hasonló a helyzet az arany ékszerekkel, a bútorokkal, a háztartási gépek­kel. Egyes gyógyszerfajtákat a feketepiac az állami ár 14-sze- resére értékel. Takarékosság és környezetvédelem A német kormány a jövőben kötelezi a vállalatokat a csoma­golóanyagok begyűjtésére, új­rafelhasználás céljából — kö­zölte Klaus Töpfer német kör­nyezetvédelmi miniszter. A ter­vek szerint takarékossági és környezetvédelmi megfontolá­sokból 3 év alatt 6-8 millió ton­nával csökkentik majd az or­szágban évente keletkező hul­ladék mennyiségét illetve eny- nyit tesznek majd újra felhasz­nálhatóvá. Az intézkedéseket három fázisban kívánják beve­zetni. Sajnos minden jel arra mutat, hogy az idén az idegenforgal­munk is válságágazattá sül­lyed. Amiről a szakemberek évtizedekig csak álmodtak, az mára valóság lett, konvertibilis­sé váltak a szocialista országok egymás közötti elszámolásai. Csakhogy ennek a lényegében örvendetes változásnak egy sor igen romboló, káros mellék­hatása is van. A változások-ráa- dásul az idegenforgalomban is olyan gyorsak, hogy az idén szinte biztosan még csak a há­trányok jelentkeznek. Máshova is lehet menni A hátrányok pedig igen szá­mosak. Mivel ezután dollárral kell fizetni a zlotyért, leváért, forintért, a lengyel, magyar, bol­gár turista az egykor olcsó, de mára méregdrágává lett test­vérországok helyett az ugyan­csak drága, de legalább „valódi nyugati” üdülőhelyeket keresi fel. A kelet-európai országok két fő vonzereje szűnt meg egyik pillanatról a másikra: az egyik az itteni nyaralás olcsó­sága, a másik pedig a politikai ok, azaz hogy nem lehetett máshova menni. A mi egyik legfőbb turistaforrásunknak számító Csehszlovákia polgá­rai ugyan még hozzájuthatnak a forinthoz koronáért is — hi­szen egyedül velük sikerült megállapodnunk —, de az oly régen áhított Olaszország, Spanyolország vagy az NSZK bizonyára erősebb vonzást je­lent majd a csekély számú ke­let-európai, tehetősebb turisták számára. Ugyanis azzal is szá­molni kell, hogy a szerény jólét­ben élő középrétegek a volt szocialista országokban, csak­úgy mint nálunk, gyorsan sze­gényednek, így sokan közülük az idén már akkor sem jönné­nek a Balaton mellé, ha semmi sem változott volna az orszá­gok közötti elszámolásban. Drámai bevételcsökkenés A forgalomkiesés nagyságát egyelőre becsülni^sem lehet. A volt szocialista országok turistái az elmúlt két évtizedben nagy­jából kétharmados arányt tettek ki a hozzánk érkezők között, és az idegenforgalmi bevételek mintegy fele származott ebből a térségből. Hasonló arányban oszlottak meg a kiutazó magya­rok is a rubel- és a nem rubelel­számolású célországok között. Mivel azzal nem biztathatjuk magunkat, hogy a Keletről el­maradókat „valódi” dolláros tu­risták pótolják, várhatóan drá­mai bevételcsökkenésre kell számítani. Az idegenforgalmi hivatalok közül máris jó néhány a teíjes profilváltás gondolatá­val foglalkozik. Persze talán még nincs min­den veszve. A szocialista áru­forgalom összeomlása sem lett volna ilyen váratlan, és nem járt volna ekkora veszteségekkel, ha előre látjuk azt, amit lehetett előre látni. Ha idejében meg­kezdtük volna a tárgyalásokat, elsősorban a szovjetekkel, de a többi kelet-európai partnerrel is, ha mi javaslunk áthidaló megol­dásokat, ha nem várjuk tétlenül az eseményeket. Az idegenfor­galomban sincs ez másként. A volt szocialista országoknak továbbra is közös érdekeik fű­ződnek ahhoz, hogy az egymás országaiba irányuló turizmust fenntartsák. Hiszen jórészt olyan szállásokról, olyan szol­gáltatásokról van szó, amelyek színvonaluk miatt, legalábbis egyelőre, egyébként nem ver­senyképesek a turizmus világ­piacán. Új tesztkocsi a Kerminél A Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet járműosztályán vizsgálják az új, 1320-as, ötsebességes, 65 lóerős Dacia gép­kocsit. A vizsgálat folyamán 30 ezer kilométer megtétele után adnak szakvéleményt a gyártóknak illetve a kereskedőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom