Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP— GAZDÁSÁGI HORIZONT 1991. február 7., csütörtök A szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat 10—15 év közötti előnevelt fákat is értékesít az ausztriai, a német, a svéd, az olasz valamint a hazai piacokon. A háromszor iskolázott — átültetett — növényeknek lényegesen dúsabb a gyökérzetük, így biztos a megeredésük. Az így előnevelt fákból évente 4— 5000 darabot értékesíthetnek. Tőzsdeszótár A-tól Z-ig Index, (lat.) dinamikát jelző mutatószám, amellyel sz.em- léltethetőek a gazdaság valamely területén lejátszódó, bizonyos korábbi időponthoz viszonyított változások. Indexelés: a bérek, esetleg nyugdíjak nominális változásának hozzáigazítása a fogyasztói árszínvonal alakulásához. Indexkölcsön: kölcsönköt- vény értékállandó tőkével vagy kamatlábbal. Azokban az országokban, ahol nagy az infláció, minden hosszú távú hitelnyújtás tőkeveszteséghez vezet. Ennek elejét lehet venni, ha a visszafizetendő összeget és a kamatokat egy indexzáradékhoz, értékállan- dósági záradékhoz igazítják. Ingatlanalap: tőkebefektetési társaság, amelynek célja az ingatlanpapírokba való befektetés, a kockázat földrajzi és egyes objektumonkénti megosztása elvének figyelembevételével. Megkülönböztetünk: nyitott végű ingatlanalapokat, ahol a tőkebefektetési társaságok korlátlan összegben bocsátanak ki részjegyeket, amelyek átruházhatók és az alapot visszavételi kötelezettség terheli; zárt végű ingatlanalapokat, ahol a finanszírozásra kerülő ingatlanokat és a társasági tőke nagyságát előre rögzítik, de a részjegyeket nem lehet az alapnak visszaadni és nem átruházhatók. Ingyenrészvény: a nyereségkifizetés egyik módja; a régi részvényeseknek eddigi részvénytulajdonuk arányában új részvényeket bocsátanak rendelkezésre, amelyeket a tartalékokból és a ki nem fizetett nyereségből finanszíroznak. A társasági vagyon az ingyenrészvények kiadásával nem változik. Intervenció: (lat.) állami beavatkozás a piaci folyamatokba. Egyik esete: szélsőséges árfolyam-ingadozások megakadályozása, emelkedő árfolyam esetén eladásokkal, csökkenő árfolyam esetén vásárlásokkal. Intézményi befektető: rendszeresen nagy mennyiségben értékpapírokat vásárló (nem magánszemély) befektetők (például biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, befektetési alapok). Issue: (ang.) kibocsátás, emisszió. Járadék: a fix kamatozású papírok hozamának tőzsdei elnevezése. Járadékkötvény: kötvény, amelynél nincs törlesztési kötelezettség, a kibocsátó csak a kamatokat fizeti. Járadékpapírok: fix kamatozású értékpapírok. Jegyzés: a) a hivatalos tőzsdei árfolyam megállapítása és közzététele; b) új kibocsátású értékpapírok vásárlása. Jelzálogügy követelés biztosítására szolgáló telekre vagy épületre szóló zálogjog. (Folytatjuk) Mit esznek a gazdagok? A fejlett országokban, elsősorban az Egyesült Államokban, de Nyugat-Európában is, egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészséges táplálkozás elterjesztésére. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a hagyományos életmód és táplálkozás ártalmas az emberi egészségre, igen sok betegségnek a forrása. Az idén az USA több államában is bevezettek a piacra egy olyan kétszersültet, amely zsiradék nélkül készült, így koleszterinmentes, és energiatartalma nem éri el a 100 kalóriát. A tv reklámhadjárata „Ön is ehet süteménytl’-szlogennel bombázta a közönséget. A siker természetesen nem is maradt el. A kenyérféleségek között az USÁ-ban is újdonság a zabkorpával készített kenyér, amelyeknek forgalma dinamikusan bővül. Az egészséges táplálkozás eszméje az államok határain túl elsősorban Európában talált követőkre. Tavaly a legnagyobb gyártók közé tartozó Nestle konszern, valamint az amerikai General Mills megállapodást írt alá egy közös vállalat létrehozására, a reggeli gabonatermékek piacának fejlesztésére. E termékek forgalma az európai piacokon 2,5 milliárd svájci frank évente, és a századfordulóra várhatóan eléri a 10 milliárd svájci frankot, ez megegyezik a jelenlegi amerikai forgalommal. A pékáruk közül Európa-szerte a teljes értékű magvakból, rostanyagok hozzáadásával, adalékanyag nélkül készített termékek uralják a piacot. Az NSZK- ban például már általános az olajos magvak — len, szezám, napraforgómag — hozzadása mind a kenyér, mind a pékáruk sütésénél. Európa legjelentősebb piacán, az NSZK-ban az élelmiszeripar legdinamikusabban fejlődő ága a müzligyártás. Az üzleti forgalom 1984 és 1988 között 63 millióról 122 millió márkára nőtt, az eladott meny- nyiség pedig 8 millióról 16 millió tonnára. Míg 1984-ben a háztartások egynegyede fogyasztott müzlit, 1988-ban már több mint egy- harmada. Az éves fogyasztás családonként 2,9 kilogrammról 3,9 kilogrammra emelkedett. Hollandiában, Franciaországban, Angliában, ezekben a viszonylag kevés (éves szinten fejenként 55—60 kilogramm) kenyeret fogyasztó országokban is fokozódik a barna kenyér népszerűsége. Franciaországban például, ahol az utóbbi években a kenyérfogyasztás csökkent, a csomagolópapírját használják föl reklámcélokra, s azon hívják föl a figyelmet arra, hogy a kenyér igenis egészséges. Az előrejelzések világszerte optimisták. A szakemberek arra számítanak, hogy az újfajta táplálkozási szemléletnek megfelelő termékek jelenlegi 2-3 százalékos részesedése az élelmiszer-forgalomban hamarosan a 10 százalékot is elérheti a fejlett országokban. Nálunk sajnos még mindig kevés propagandát kap a korszerű táplálkozás. Bár néhány reformólelmiszerünk és biotermékünk a külpiacokon is ismert, fontos lenne, hogy itthon is népszerűbbé váljanak. Sokaknak az a legnagyobb gondja az egészséges táplálkozással kapcsolatban, hogy drága, főleg a mai gazdasági helyzetben szinte megfizethetetlen. Ez kétségtelenül igaz, de ha az ember saját egészsége érdekében mérsékelni tudja néhány táplál- kozás-élettanilag értéktelen, sőt káros és többnyire drága élelmiszer-, italféle, élvezeti cikk fogyasztását, ki lehet gazdálkodni a reformkonyha többletkiadásait. Persze, ha valaki nem tud, sőt nem is akar lemondani a füstölt kolbász vagy a töltött káposzta élvezetéről, azt nehéz jobb belátásra bírni. Többnyire késő már akkor cselekedni, ha a helytelen táplálkozás és életmód következtében károsodik az egészség. Az utóbbi időben megjelent számos cikk és könyv azonban azt bizonyítja, hogy fokozatosan növekszik azoknak a száma, akik fontosnak tartják, hogy változtassanak táplálkozási szokásaikon, és áldozni is készek ezért. A visszatérés a természetes táplálkozáshoz tulajdonképpen mindenki számára adott lehetőség. Hírek innen-onnan Siófok nem tud versenyezni Mallorcával Vége a kelet-európai turizmusnak? Tartalék tíz évre Ha a jelenlegi kitermelési ütem folytatódik, akkor a Szovjetuniónak legfeljebb tíz évre való olajtartaléka marad — jelentette ki Mihail Poltoranyin, az Orosz Föderáció tájékoztatási minisztere. A szakember szerint sok helyütt anélkül folytattak felszín közeli kitermelést, hogy figyelembe vették volna, mekkora károkat okoznak vele a mélyebben fekvő olajkészletekben. Semmilyen elővigyázatossági intézkedést sem hoztak azért, hogy megakadályozzák, nehogy a mélyebben rejtőző olajhomokkal vagy más szeny- nyező anyagokkal keveredjék. A leginkább líozzáférhető készletek 20 százalékát kitermelték már, és nem biztos, hogy a maradék még hasznosítható állapotban van. Dúl a feketepiac Az Oroszországi Föderáció területén az állam kiskereskedelmi árakat háromszorosan haladja meg a feketepiac árszintje. A hús és a kaviár „kéz alatt” az állami ár négyszeresébe, a felvágott háromszorosába, a csokoládé 2,7-szeresébe kerül, míg a vodkáért 140 százalékkal kell többet fizetni. A területi szóródás miatt a kép igen tarka, mert az északi vidékeken még magasabbak az árak, például egy üveg vodka az eredeti ár ötszöröséért cserél gazdát. Két-háromszor annyit fizet az állami boltokban csalódott vevő a ruha-, az alsó- és ágyneműért, a csizma és a cipő ára pedig a hivatalosnak csaknem háromszorosa. Hasonló a helyzet az arany ékszerekkel, a bútorokkal, a háztartási gépekkel. Egyes gyógyszerfajtákat a feketepiac az állami ár 14-sze- resére értékel. Takarékosság és környezetvédelem A német kormány a jövőben kötelezi a vállalatokat a csomagolóanyagok begyűjtésére, újrafelhasználás céljából — közölte Klaus Töpfer német környezetvédelmi miniszter. A tervek szerint takarékossági és környezetvédelmi megfontolásokból 3 év alatt 6-8 millió tonnával csökkentik majd az országban évente keletkező hulladék mennyiségét illetve eny- nyit tesznek majd újra felhasználhatóvá. Az intézkedéseket három fázisban kívánják bevezetni. Sajnos minden jel arra mutat, hogy az idén az idegenforgalmunk is válságágazattá süllyed. Amiről a szakemberek évtizedekig csak álmodtak, az mára valóság lett, konvertibilissé váltak a szocialista országok egymás közötti elszámolásai. Csakhogy ennek a lényegében örvendetes változásnak egy sor igen romboló, káros mellékhatása is van. A változások-ráa- dásul az idegenforgalomban is olyan gyorsak, hogy az idén szinte biztosan még csak a hátrányok jelentkeznek. Máshova is lehet menni A hátrányok pedig igen számosak. Mivel ezután dollárral kell fizetni a zlotyért, leváért, forintért, a lengyel, magyar, bolgár turista az egykor olcsó, de mára méregdrágává lett testvérországok helyett az ugyancsak drága, de legalább „valódi nyugati” üdülőhelyeket keresi fel. A kelet-európai országok két fő vonzereje szűnt meg egyik pillanatról a másikra: az egyik az itteni nyaralás olcsósága, a másik pedig a politikai ok, azaz hogy nem lehetett máshova menni. A mi egyik legfőbb turistaforrásunknak számító Csehszlovákia polgárai ugyan még hozzájuthatnak a forinthoz koronáért is — hiszen egyedül velük sikerült megállapodnunk —, de az oly régen áhított Olaszország, Spanyolország vagy az NSZK bizonyára erősebb vonzást jelent majd a csekély számú kelet-európai, tehetősebb turisták számára. Ugyanis azzal is számolni kell, hogy a szerény jólétben élő középrétegek a volt szocialista országokban, csakúgy mint nálunk, gyorsan szegényednek, így sokan közülük az idén már akkor sem jönnének a Balaton mellé, ha semmi sem változott volna az országok közötti elszámolásban. Drámai bevételcsökkenés A forgalomkiesés nagyságát egyelőre becsülni^sem lehet. A volt szocialista országok turistái az elmúlt két évtizedben nagyjából kétharmados arányt tettek ki a hozzánk érkezők között, és az idegenforgalmi bevételek mintegy fele származott ebből a térségből. Hasonló arányban oszlottak meg a kiutazó magyarok is a rubel- és a nem rubelelszámolású célországok között. Mivel azzal nem biztathatjuk magunkat, hogy a Keletről elmaradókat „valódi” dolláros turisták pótolják, várhatóan drámai bevételcsökkenésre kell számítani. Az idegenforgalmi hivatalok közül máris jó néhány a teíjes profilváltás gondolatával foglalkozik. Persze talán még nincs minden veszve. A szocialista áruforgalom összeomlása sem lett volna ilyen váratlan, és nem járt volna ekkora veszteségekkel, ha előre látjuk azt, amit lehetett előre látni. Ha idejében megkezdtük volna a tárgyalásokat, elsősorban a szovjetekkel, de a többi kelet-európai partnerrel is, ha mi javaslunk áthidaló megoldásokat, ha nem várjuk tétlenül az eseményeket. Az idegenforgalomban sincs ez másként. A volt szocialista országoknak továbbra is közös érdekeik fűződnek ahhoz, hogy az egymás országaiba irányuló turizmust fenntartsák. Hiszen jórészt olyan szállásokról, olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek színvonaluk miatt, legalábbis egyelőre, egyébként nem versenyképesek a turizmus világpiacán. Új tesztkocsi a Kerminél A Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet járműosztályán vizsgálják az új, 1320-as, ötsebességes, 65 lóerős Dacia gépkocsit. A vizsgálat folyamán 30 ezer kilométer megtétele után adnak szakvéleményt a gyártóknak illetve a kereskedőknek.
