Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
SOMOGYI HÍRLAP 5 1991. február 7., csütörtök Végleges a pápa magyarországi programja Részvétel csak belépővel, igényelhető a plébániákon — Szentmise a pécs-pogányi repülőtéren — Programfüzet vásárolható a postákon (Folytatás az 1. öldalról) Somogy hívő és nem hívő, de a látogatás iránt érdeklődő lakosait minden bizonnyal az augusztus 17-i, szombati program érinti közelebbről, hiszen II. János Pál ezen a napon Pécs városának a vendége lesz és a repülőtéren misézik a dél-dunántúli régióból érkezett tízezrek előtt. E ceremónia különlegessége, hogy valószínűleg itt lesznek a leginkább képviselve a hazánkban és a környező országokban élő németek. A pécsi látogatás záró eseménye a székesegyház megtekintése; onnan visszatér a pápa a fővárosba, s este a tudomány és a művészi élet képviselőivel találkozik. A magyarországi utazás egyik—legnagyobb tömegeket megmozgató — rendezvénye vasárnap, augusztus 18-án lesz: II. János Pál e napon görögkatolikus szentmisén vesz részt a közismert búcsújáróhelyen, Máriapócson. E település vallási értelemben Kelet-Ma- gyarország központjának számít. A pápalátogatást előkészítő szervezetek ette az ühtiep- ségre meghívták Csehszlovákiából, Kárpát-aljáról és Romániából a görög katolikus püspököket és természetesen a hívőket is. A megh ívásnak azért van különleges jelentősége, mert mástél évvel ezelőtt ezek a görögkatolikus egyházak — az eperjesi egyházmegyét kivéve — még nem működhettek legálisan. Ugyanennek a napnak egy másik nevezetessége Debrecenhez kötődik majd. A református nagytemplom, annyi jelentős esemény színhelye, ezúttal közös keresztény ökumenikus imádságnak ad otthont. Este a pápa Budapesten a magyarországi zsidóközösség vezetőivel találkozik. Augusztus 19-én Szombathelyre látogat a római katolikus egyház feje, délután azonban már ismét a budapestiek köszönthetik: a Mátyás-templomban kispapokkal és szerzetesnövendékekkel találkozik, este pedig ifjúsági találkozón vesz részt a Népstadionban. Augusztus 20-án, Szent István napján lesz a záróünnepség, amelyre előzetes becslések szerint legkevesebb félmillió embert várnak a budapesti Hősök terén tartandó szentmisére. Ezt megelőzően a pápa reggel a Szent István-bazilikában találkozik öregekkel és betegekkel, majd onnan indul nem hagyományos értelemben vett körmenetben a szentmise helyszínére. A hívek és a papság már ott várja legszűkebb kíséretével és a Szent Jobbot szállító gépkocsival. A szentmisét követően Ferihegyen lesz a búcsúztatás; és II. János Pál visszautazik Rómába. A pápalátogatást előkészítő püspöki iroda sajtótájékoztatóján tegnap dr. Diós István irodavezető elmondta, hogy a szertartásokon kizárólag a kijelölt szektorokra érvényes belépővel lehet részt venni, ezeket a belépőket a hívek saját plébániájukon igényelhetik, folyamatosan, bármelyik rendezvényre. A látogatás részletes programja egyébként a jövő héttől a posta- hivatalokban is megvásárolható lesz. Önállóság segíti a túlélést Küzdelem az akadémiai intézetek fennmaradásáért A gazdasági összeomlás veszélye fenyegeti az Akadémia kutatóintézeteinek egy részét — hangsúlyozta Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az Akadémia kutatóiintézményei vezetőinek szerdán, az MTA székházában tartott szokásos évi munkaértekezletén. — Szükségesebb, mint bármikor volt — mondotta —, hogy az intézetek központi utasításra nem várva, önálló gazdálkodással, kezdeményezéssel segítsék elő a túlélést. Készítsék el a válságmenedzselési és tudományos programjaikat! Megvalósításukhoz remélhetőleg meglesznek az anyagi feltételek. Támogatás, reformok Az állami költségvetésből, az Országos T udományos Kutatási Alapból ugyanis részesednek az akadémiai, illetve az MTA felügyelete alá tartozó intézmények. Számíthatnak világbanki kölcsönre is. Fontos azonban, hogy a továbbiakban is saját bevétellel járuljanak hozzá az állami támogatáshoz. Megjegyezte: nehezíti a gazdálkodást, hogy a költségvetési támogatást 12 részletben kapják meg az intézetek. Az akadémiai reformok során az intézetek elindultak azon az úton, hogy önállóan működjenek, az akadémiai támogatással és saját bevételeikkel maguk gazdálkodjanak, maguk határozzák meg kutatási feladataikat, belső munkarendjüket, külső kapcsolataikat. Változott az igazgatók kinevezése is; a munkahelyi kollektívák titkos szavazással nyilvánítottak véleményt a pályázókról, az Akadémia tudományos osztályai szintén titkos szavazással minősítették a jelölteket. Az utóbbi esztendőben 26 vezető hely közül 14-re új személy, 12-re a korábbi igazgató kapta a megbízást. Másik változás: megalakult az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, tanácskozó és érdekképviseleti testületként. Formálódik a támogatott kutatóhelyek tanácsa is. A minősítés éve Sarkalatos kérdés: az akadémiai tulajdon, illetve az Akadémia és intézetei által kezelt állami tulajdon kérdése. Szükséges — hangsúlyozta a főtitkár — olyan vagyonkezelési testület megalakítása, amelyben az akadémiai tudományos osztályok, kutatóintézetek, vállalatok választott képviselői vesznek részt, és ezek engedélye nélkül az Akadémia kezelésében levő állami tulajdont nem értékesíthetik, nem változtathatják meg. Egyébként is e tulajdon értékesítésére moratórium van érvényben. — Több intézet szervezeti szabályzata nincs összhangban az akadémiai alapszabályokkal. Amennyiben valamelyik intézet ezt nem fogadja el, legyen joga elköszönni az Akadémiától. Természetesen nem ez a cél. Az alapszabályt is meg lehet változtatni, de amíg ez érvényben van, ezt kell betartani — hangoztatta a főtitkár. Nyomatékkai szólt arról, hogy a magyar tudománynak talpon kell maradnia a jelenlegi válságos helyzetben is. Az intézetek anyagi gondjaik ellenére a kutatásra összpontosítsák erőiket — hangoztatta a főtitkár. Ez az esztendő a kutatási eredmények értékelésének, minősítésének éve is lesz. El kell számolni a végzett munkáról. Az OTKA témapályázatok nagy része lezárult, a pályázatokat minősíteni kell. Március 5—7. között akadémiai fórumokat szerveznek a tudományos teljesítmények értékelésének lehetőségeiről, problémáiról. Mi lesz a kutatókkal? A vita a szokottól eltérően, meglepően visszafogott volt. A felszólalók azonban ez alkalommal is azt hangsúlyozták, hogy a kutatóintézeteknek elsődleges feladata a kutatás és nem a pénzszerzés, a vállalkozás. Kulcskérdés: a kutatógárda megtartása. Az akadémiai intézményekből tavaly csaknem 300-an dolgoztak külföldön. A KFKl-ból négyszer többen vállaltak munkát más országban, mint 1989-ben. A Központi Kémiai Kutatóintézetből, a Közgazdaság-tudományi Intézetből szintén sokan pályáztak külföldre. Riasztó adat az is, hogy 233-an léptek ki az akadémiai intézetekből, s a kilépők 20 százaléka 30 évnél fiatalabb kutató. Az Akadémiai Könyvtár felhívta a figyelmet: a KGST ösz- szeomlásával veszélyben van a tudományos információcsere. Jelenleg tanulmányozzák: miként volna lehetséges, hogy a tudományos információ a továbbiakban is folyamatosan áramoljon hazánkba mind a nyugati, mind a keleti országokból. Nyelvtanórán a helyettes államtitkár ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON Egyéniségeket nevelő pedagógusképzést Döme tamás: Fejére állított világkép az, amely szerint kicsi embert kicsi tudással, kicsi pénzzel lehet tanítani A számítógép, a technika iskolai alkalmazását is bemutatják a foglalkozásokon Fotó: Lang Róbert Alkotás és együttműködés a pedagógiában címmel kezdődött tegnap kétnapos országos tanácskozás a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán. Leitner Sándor főigazgató köszöntője után Deme Tamás, az Országos Közoktatási Intézet munkatársa tartott előadást a pedagógusképző intézmények oktatóinak, a neveléselmélet szakembereinek. Véleménye szerint fejére állított világkép az, amely szerint „kicsi embert kicsi tudassál, kicsi pénzért” lehetne tanítani. A megoldást abban látja, hogy a tanítókat is egyetemeken képezzék. .Megjegyezte: el kell tüntetni az „életkori gettókat”, mert a pedagógusnak az összes korosztályú gyerekhez értenie kell. Ezt segítené elő az egységes tanárképzés, ahol a szaktudományokkal egyenrangba kerülne a pedagógia. A nyelviség, a gyerekekhez szólás „tudománya” is elengedhetetlen feltétele a tanításnak. Ma hiányzik a több nézőpontú oktatás a főiskolákon, s nem segíti elő, hogy nyitott, önálló szemléletű tanítók kerüljenek ki. Szemléletváltásra van tehát szükség és hiteles főiskolai oktatókra is, hogy pedagógusegyéniségeket neveljenek. Gabnai Katalinnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársának véleménye az, hogy a pedagógusképző felsőoktatási intézményekben gyenge színvonalú a gyakorlati képzés. Segít talán ezen az általa felolvasott Csokonai- program, amelyben a nevelőképzés reformja, a gyakorló pedagógusok továbbképzése és az utánpótlás-nevelés témakörökben hirdetnek pályázatot a kaposvári főiskolával közösen. A programok, a szakmai műhelyek tartalmas és elmélyült eszmecserét tesznek lehetővé mára is. A mindennapi pedagógiai munkát pedig számos bemutató, módszertani foglalkozás segíti. Varga Zsolt Tanfolyam társadalombiztosítási ügyintézőknek (Tudósítónktól) Továbbképzést szervezett Nagyatádon a Megelőzés és Rehabilitációs Egészséget Óvó és Munkavégzést Segítő Gmk. Megyénkben először Nagyatádon rendezték meg — a városban és környékén dolgozó társadalombiztosítási ügyintézőknek. A tanfolyamra több magánvállalkozó is jelentkezett. Nélkülözhetetlen ismereteket ad ez a kurzus a változásokról az ügyintézőknek. Szó esik járulék megállapítás és fizetés, valamint a családi pótlék új szabályairól, a munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeiről, a kifizetőhelyeken alkalmazott nyomtatványok kitöltéséről és a jogorvoslatok rendjéről, valamint az egyes adónemekkel kapcsolatos rendelkezésekről. A résztvevők a tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak. A gmk azt tervezi, hogy a következő továbbképzést Csurgón szervezi meg. Hont! Mária: Gyakorló pedagógus vagyok! A Táncsics Mihály Gimnázium magyar-munkaközösségének meghívására érkezett tegnap Kaposvárra Honti Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Egy bemutató nyelvtanórán, majd annak elemzésén vett részt a gimnáziumok nyelvtankönyveinek társszerzője. Az iskolalátogatások gyakoriságáról kérdeztük a helyettes államtitkárt. — Elfogultság és önteltség nélkül mondhatom: bárhol megfordulok, első kérésem, hogy láthassak közelről iskolát, netán részt vegyek egy-egy órán. Biztonságérzetemet az adja, ha megtapasztalom az iskola belső világát, hogy a tanárok legkonkrétabb helyi és aktuális gondjaiból tudjuk megfogalmazni az átfogó problémákat és a teendőket. — Milyen tapasztalatokkal jött ki a negyedikesek nyelvtanórájáról? — Szövegtani ismeretek ismétlése, rendszerezése volt a negyvenöt perc anyaga. Vámos Zoltánná tartalmas, értékes órát tartott, s az általa feltárt problémák nyomán jutott el a szakmai beszélgetés a diákság anyanyelvi kifejezéskultúrájának legáltalánosabb, legátfogóbb elemzéséig. A gyerekek írás- és beszédkészsége hagy kívánnivalót maga után, s mindez összefügg az alapfokú képzés írás-, olvasás- és fogalmazás tanításának bizonytalanságaival. De a „kommunikációs forradalom” hatása is érződött: nevezetesen az, hogy a mozgókép mint információhordozó hogyan szorítja ki a könyvet a tanulók életéből, s a feleletvá- lasztásos teszt mint az egyik értékelési módszer miként gátolja a szabatos beszédet. Több alternatív programot kell készíteni az alsós oktatásban, meg kell erősíteni a grammatikának a rendszerszerű áttekintését, természetesen megfogalmazva bizonyos helyesírási alapkövetelményeket. És az iskolákban a globális módszerek mellett szükségessé válik analitikus módszerek alkalmazása is. — Mikorra lesz esély minderre az oktatási intézményekben? — Az általános iskolákban mielőbb meg kell szerveznünk, hogy azok a tanulók, akik valamelyik tantárgyból lemaradnak, felzárkózásukig átmenetileg korrekciós csoportban tanulhassanak. A minisztérium szeretné megszüntetni a csoportalakítás létszámára vonatkozó alsó és felső korlátokat. Mindez belátás és rendelkezés kérdése, amely az iskolák fenntartóinak, a tanároknak, valamint a szülőknek egyetértésével oldható meg. Mivel az általános iskola első osztályaiba egyre kevesebb gyerek kerül, mód lenne az osztálylétszámok csökkentésére. Úgy vélem, minden olyan lehetőséget, amely fokozná az oktatás hatékonyságát, ki kell próbálnunk, s így megnövekedne az egy gyerekre eső tanári figyelemhányad. — Milyen gyakran jár vidéken? — Mivel gyakorló pedagógus vagyok — a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola egyik negyedikes gimnáziumi osztályában heti három magyarórát tartok— némileg korlátozott az időm. Tíznaponként azonban eljutok az ország egyik oktatási intézményébe, s ha külföldre megyek, biztos, hogy mindig megfordulok valamelyik iskolában. Lörincz Sándor Új rektor a debreceni orvosegyetem élén Hosszú évtizedek óta szerdán először választottak demokratikusan rektort a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) élére. Az egyetemi tanács tagjai, valamint a megválasztott oktatói, dolgozói és hallgatói küldöttek két jelölt közül nagy többséggel dr. Gergely Lajos tanszékvezető egyetemi tanárt, a DOTE Mikrobiológiai Intézetének igazgatóját választották az egyetem élére.
