Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
1991. február 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 LETETI JEGYEK, HITEL ÉS BETÉT VÁLLALKOZÓKNAK Mikrohullámú berendezéseket készítenek a csehszlovák posta megrendelésére a Távközlési Kutatóintézettel közösen Kaposváron a Finommechanikai Kft.-nél Gyertyás László felvétele JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI TAPASZTALATOK Tanácstalanok a panaszosok (Folytatás az 1. oldalról) — A mezőgazdasági üzemeknek, farmereknek nyújtanak szolgáltatásokat? — A névvel ellentétben általános és széles körű kereskedelmi és hitellehetőséget adunk. Nagyon jók a kondícióink, már 34—36 százalékos évi kamattal tudunk gazdálkodni ügyfeleink pénzével. Főleg vállalkozóknak nyújtunk hiteleket, de nemcsak mezőgazda(Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi átalakulás következtében nagyon sok dolgozónak megszüntetik a munkaviszonyát. Tapasztalatunk szerint a munkáltatók alapvető alaki hibákat követnek el, nem tartják be a munkajogi szabályokat, azt, amit.a Munka törvénykönyve előír. így például nem kérik ki a felsőbb szakszervezeti szerv véleményét, ha szakszervezeti tisztségviselőnek mondanak fel; figyelmen kívül hagyják, hogy a dolgozó négy gyermek eltartásáról gondoskodik s csak különösen indokolt esetben lehet neki felmondani. Azt a lehetőséget sem adják meg, hogy a dolgozót más munkaterületen foglalkoztassák. Ha jogszerűen jár el a vállalat, nem lehet kötelezni arra, hogy valakit alkalmazzon. sági vonalon. A teljes vertikumot ki szeretnénk szolgálni. Ezenkívül számlavezetést is végzünk magánvállalkozóknak. Gál Endre hozzátette még, hogy technikai felszereltségük folytán azonnal információkat tudnak szerezni telexen, telefaxon. Hogy a bank Somogybán működő irodáinak névsora bővüljön: tervezik, hogy Lengyeltótiban is nyitnak egyet. t. K. j— Előfordul-e, hogy képviselik a panaszost a bíróságon? — Ha arra szüksége van, illetve kéri. Az egyik vidéki gazdálkodó szervezetnél például megszüntették egy magasabb beosztású vezető munkaviszonyát. A helyét pályázat útján betöltötték. Figyelmen kívül hagyták azonban, hogy az illető szakszervezeti tisztségviselő, illetve azt, hogy a kollektív szerződés szerint hat hónap a felmondási ideje. így nem fogadható el, hogy azonnali hatállyal helyezték át állásából. A munkaügyi döntőbizottság elutasította a kérelmét, így keresetet nyújtottunk be a munkaügyi bíróságon, s ott ellátjuk a panaszos képviseletét. — Tehát nem marad munka nélkül a jogsegélyszolgálat. — Nem, sőt azt tapasztaljuk, hogy a szakszervezeti tagságnak egyre nagyobb szüksége van rá a mostani helyzetben, amikor egyik napról a másikra egyre többen lesznek munka- nélküliek. Mi segítséget nyújtunk, ha jogos a dolgozó kérelme. Azt hiszem, hogy mindenképpen szükség lenne a jogsegélyszolgálat továbbfejlesztésére, különösen azokon a helyeken, ahol eddig is jól működött. Ha a szakszervezeti bizottságok nem tudják önállóan fenntartani, akkor meg lehetne oldani területi vagy szakmai alapon. A szakszervezet megyei képviseleténél levő jogsegélyszolgálat működésére szerintem továbbra is szükség lenne. Lajos Géza Szövetkezeti törvénytervezet Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült a szövetkezetekről szóló törvény tervezete. A szövetkezeti érdekvédelmi fórumok és szövetkezeti testületek várhatóan február közepéig véleményezik. A szövetkezeti törvénytervezet — a jelenlegi gyakorlattól eltérően — szűkíti az állam szabályozási-beavatkozási jogkörét, miközben jelentősen bővülnek a szövetkezeti önkormányzati szabályozás lehetőségei. A tervezet alapján a szövetkezet — mint magántulajdon alapján működő jogi személy — közeledik a gazdasági társaságokhoz. Versenyre készülnek a japán növényvédőszer-termelők Somogyi forgalmazók szernézőben A nagyüzemek súlya — Wirth László: rovarokat nem lehet kapával irtani Nincs még új föld- és szövetkezeti törvény, de a somogyi nagyüzemek időben elvetették az őszieket, és elkészültek a tavaszi vetéstervek is. A növényeket meg kell majd védeni. Erről Újvárfalván tárgyaltak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szakemberei, valamint a Sumitomo Corporation kereskedőház magyarországi növényvédőszer-szek- ciója és a somogyi forgalmazó, a kaposvári Agroker szakemberei. Wirt László a japán kereskedőház növényvédőszer-szek- ciójának képviselője elmondta, hogy csak a nagyüzemek szakembereit hívták meg a tanácskozásra, mert szeretnék megismerni a felhasználók tapasztalatait s tájékoztatni őket a szakmai újdonságokról. A kereskedőház is érzékeli, hogy a tavalyihoz képest csökkentek a növényvédőszer-igé- nyek. A magyar mezőgazdaság általános helyzete hatással van ezeknek a szereknek a fel- használására is. Elmondta: a cég üzletpolitikájának meghatározó elve: a termékek ára a mennyiségtől függ. A kevesebb drágább. A kereskedőház 10 gyár termékeit forgalmazza Magyarországon. Jó hír, hogy ezeknek a növényvédő szereknek az árát a termelők nem emelik, annak ellenére, hogy a növényvédőszer-piacon drasztikus áremelésekről lehet hallani. A Sumitomo cég nem ismer kivételezetteket. A hazai piacon mindenkinek azonos esélyt adnak, és vállalják, hogy kizárólag szakmai versenyben méressék meg termékeiket. Szükségük van a felhasználók tapasztalataira és információira, hogy üzletpolitikájukat ezek figyelembevételével alakítsák. A beszélgetés során kiderült — ami talán természetes —, hogy ha nincs szakmai különbség a vegyszerek között, akkor a felhasználók a legolcsóbbat választják. Tehát az önköltség hatással lesz a nö- vényvédőszer-felhasználásra is. Nincs miért csodálkozni: ez az árverseny. A felhasználók igényeit az is befolyásolja, hogy több helyütt még a vetőmagigényeket sem igazolták vissza, így nem tudják, hogy milyen növényvédő szerre lesz szükség. Kifogásolták, hogy eltűntek az árajánlatok, s egyre gyakrabban előfordult az is: egy Fotó: Király J. Béla jól bevált szertől — éppen az ára miatt — el kell búcsúzni. Nagy a bizonytalanság — mondták a nagyüzemek képviselői, hiszen ma még nem tudni, mi igaz a nagy áremelést beharangozó hírekből. Megnyugvással vették tudomásul, hogy a japán cég árai az idén is kiszámíthatók. Somogyvári László, az Agroker műtrágya- és növényvédőszer-osztályá- nak vezetője a felvetésekre válaszolva elmondta: alaposan megváltozott a helyzet és jószerével csak azt lehet mondani, hogy adott napon mennyi egy-egy termék ára. Ám ez nem a forgalmazótól függ. — Mit vár 1991 elején egy ilyen szakmai találkozótól a japán üzletház képviselője? — kérdeztük Wirth Lászlótól. — Igyekszünk korrekt tájékoztatást adni az általunk képviselt termékekről, és kíváncsiak vagyunk a felhasználók tapasztalataira, népszerűsítjük új termékeinket. Nem titkolt célunk, hogy erősítsük pozícióinkat a piacon. — Milyen változásokra számítanak az idén? Hogyan alakították üzletpolitikájukat? — Figyelemmel kísérjük a változásokat. Úgy látjuk, hogy Magyarországon a jövőben is a nagyüzemi gazdálkodás dominál, s bizonyos növénykultúrákat kizárólag csak így termelnek. A nagyüzemi szakemberek tájékoztatása ezért rendkívül fontos, de szeretnénk megnyerni a kistermelőket is, hiszen sok vegyszerünket kisüzemi felhasználásra is engedélyezték. Számítunk a magángazdaságokra is, hiszen növényvédő szerekre nekik is szükségük lesz, mert a rovarokat nem lehet kapával irtani. —Továbbra is megéri Japánból Európába növényvédő szereket szállítani? — Minden bizonnyal. A japánok nagy figyelemmel kísérik a magyarországi változásokat. Tudjuk, hogy az idei valószínűleg nem lesz a nagy üzleti sikerek éve. De a hosszú távú üzlet- politika áldoz a jövő oltárán. És ne feledjük: ahol piaci viszonyok vannak, ott a japán termékek versenyképesek. Lengyel János Az az átkozott telefon II. Tsz-elnök ha beül a Volgába — A 46-221-es telefon az elnök szobájában csörgött — folytatta Szunics Imre —, s egy úgynevezett karváltással lehetett hozzánk átkapcsolni. Az elnök azt akarta, hogy a számla felét az önkormányzat fizesse, holott mi egy hét alatt sem telefonálunk annyit, mint a tsz egy nap alatt. Ez nyilvánvaló, hiszen a hét egy napján, pénteken intézzük az önkormányzat hivatalos ügyeit. Az elnök nem engedett a negyvennyolcból. Erre én levelet írtam a pécsi távközlési igazgatóságnak; onnét azt a választ kaptam, hogy a 46-221 -es kapcsolási számú távbeszélő-állomás előfizetője a pusztaszemesi tanács kirendeltsége, ennek jogutódja pedig az önkormányzat, következésképpen korlátlanul rendelkezhetünk vele. Akkor ismét szóltam az elnöknek; kérdeztem, mi legyen hát. Ő akkor is ragaszkodott álláspontjához. Mit tehettem? Áthelyeztettem a telefonvonalat az önkormányzat helyiségébe. Erre az elnök levelet írt a körjegyzőnek és nekem, hogy mivel a kekszüzemtől vette el a vonalat s az üzem telefon nélkül nem működhet, kénytelen azt bezáratni, s emiatt 30 ember az utcára kerül. Én most már nem is az állásom miatt vagyok ideges, elvégre rokkantnyugdíjas vagyok, hanem a kekszüzem dolgozói miatt. Mellesleg a feleségem munkahelye is veszélyben van. Azt mondta neki az elnök, hogy lehetőleg a hét végéig mondjon fel... Részlet a levélből: „...Miután a vonal megszakadt, a telefonálási lehetőség megszűnt, így az igazgató úrral 1991. január 31-re találkozót kértem és február 1. napjával az üzemet bezáratom vezetőségi határozattal, továbbra felelősséget csak abban az esetben tudok vállalni, ha a polgármester úr és a jegyző úr felelősséget vállal a költségek, 90 000 Ft finanszírozására, amennyiben erre nincs lehetőségük, úgy kérem a vezetőségi ülésünkig február 1. napjáig nyilatkozzanak, hogy az itt felszabadult 30 személyt hová tudják elhelyezni. Feltehetően 3 hónapig, míg a telefonvonal esetleg kiépül, amennyiben az édesipar ezen feltétel mellett nem vállalja, úgy az üzem végleges megszüntetését vagyok kénytelen tudomásul venni. ... Tóth Lajos tsz- elnök” Az elnök — Tóth Lajos — 56 éves, határozott, magabiztos férfi. — Az emberek nyugodtak lehetnek, a kekszüzemet nem zárjuk be, annak ellenére, hogy a telefon ott nélkülözhetetlen — mondja. — Tavaly 600 ezer forintot költöttünk rá, hogy a Köjál előírásait maradéktalanul teljesítsük. Most nincs 90 ezer forintunk arra, hogy új telefonvonalat építessünk. Áki elvágatta, gondoskodjék másikról. — Tehát nincs szó az üzem megszüntetéséről. — Nem szüntetjük meg. A levélben az önkormányzat felelősségét hangsúlyoztam. — A polgármestert a telefon miatt tiltotta ki a munkahelyéről? — Azt is mondhatnám, hogy azért, mert ezután nem rokkant nyugdíjassal akarom betölteni az állást. De nem mondom. Igen, a telefon miatt. Aki a munkahelye ellen ilyen nagyot vét... Ötpercenként cseng náluk a telefon, behallatszik az irodámba, és tudom, hogy minket hívnak... — A polgármester azt mondja, hogy ön mindenáron ragaszkodott ahhoz, hogy a számla felét fizessék. — Én csak futólag mondtam: fele-fele. Velem lehetett volna tárgyalni. De így, egyszerűen elvágni a vonalat... — Van itt egy másik dolog — mondom. — Egy Önnek szóló levél és 36 aláírás, — Tudok róla. A két vezető a telepen már megkapta az írásbeli figyelmeztetést. — Mert aláírták? — Mert elnézték, hogy munkaidőben aláírást gyűjtsenek. Hét óra előtt és 16 óra után lehet aláírást gyűjteni. — Valóban 20 százalékos bórcsökkentéssel sújtják az aláírókat? — Megszavaztatom a vezetőséggel. Egyébként is az alap- tevékenység 20 százalékos csökkentését fogom javasolni. — Molnár László képviselőnek szintén felmondanak? Állítólag ő kezdeményezte az aláírásgyűjtést. —- Nincs szükségünk karbantartó lakatosra. — Igaz-e, hogy Szunics Imre feleségét is felszólította, hogy mondjon fel? — Én csak azt mondtam neki, ne a főagronómustól kérjen szabadságot, hanem tőlem. — Jó ez így, elnök úr? — Nézze, a szövetkezetnek 280 dolgozója és 220 nyugdíjasa van Pusztaszemesen, Bálványoson és Kerekiben. Nyolcmillió forint adósságot örököltünk a régi vezetéstől, s ezt az utolsó fillérig kifizettük. A gazdaságnak sem közép- sem hosszú lejáratú adóssága nincs. A négy év alatt kilenc- száz férőhelyes juhhodályt építettünk és egy Sirokkó 2000 típusú terményszárítót hatmillióért, saját erőből. A múlt évben 18 százalékos bérfejlesztést valósítottunk meg, s ha a pénzügyeink normálisan alakultak volna, akkor a szövetkezet most 4,5—5 millió forint, tavalyról áthozott tiszta nyereséget mondhatna a magáénak, de csak a Kaposvári Húskpmbinát tartozik négymillióval. Én teljesítem a kötelességemet, s nem féltem a posztomat. Mutasson egy olyan tsz-elnököt Somogybán, akinek 22 ezer forint a havi bruttója... —Azt a bizonyos levelet, amit a dolgozók önnek írtak, látta már? — Nem. * * * Szunics Imre a kicsikart ön- kormányzati irodában — érszű- kületes létére — egymás után szívja a cigarettát. Az arca beesett, előtte az íróasztalon a „bajkeverő" telefon. — Kérem, én még a távközlési igazgatóságtól kapott levelet is megmutattam az elnöknek, de ő azután is csak azt hajtogatta, hogy fele-fele. Valószínű, nem vette komolyan a dolgot, azt hitte, nem fogják áthelyezni a vonalat. Most sértve érzi magát. Ami pedig a megígért retorziókat illeti, nem kétséges, hogy a vezetőség mindent meg fog szavazni. A vezetésben ugyanis az ő régi hívei, sőt rokonai ülnek. Lesz egy-két tartózkodás, de a többség az elnök javaslata mellett voksol. Mit tehetünk? Hová folyamodjunk?! Szapudi András
