Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. február 7., csütörtök MIKOR PERELHET AZ INTERJÚALANY? Készül az új sajtótörvény Az írott és elektronikus sajtó egyre nagyobb hatalommá válik Magyarországon, így szinte természetes, hogy sokasodnak a vele kapcsolatos konfliktusok is. Rágalmazási perekről, tulajdonlási problémákról, az újságírói etika elleni vétségekről hallani mind gyakrabban. Talán ezeknek az ügyeknek a kezelését is egyértelműbbé teszi majd a hamarosan a parlament elé kerülő, a sajtóról szóló törvény- javaslat. Molnár Zoltántól, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől érdeklődtünk a készülő jogszabályról. Ez nem Amerika... — Miért vált szükségessé, hogy új törvény szülessen a sajtóról? — A hatályos sajtótörvényünk 1986-ra datálódik, szellemiségében elavult, főleg ha figyelembe vesszük az elmúlt években az alapvető emberi jogok kiterjesztése érdekében tett erőfeszítéseket. Nyilván szerepet játszanak az elmúlt időszak komoly politikai változásai is, A sajtótörvény megalkotásának ellenzői azt az ideálisnak látszó szabályozási formát javasolják, ami Amerikában van, ahol az alkotmány mondja ki, hogy a sajtószabadság nem korlátozható. Ezen túl ott semmiféle külön törvény nem rendelkezik erről a területről. Amerikában azonban a miénktől teljesen eltérő jogrendszer működik. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy emberi szabadságjog a gyakorlása során összeütközésbe kerül más szabadságjogokkal. Ilyenkor a jogalkotónak az a feladata, hogy meghatározza, melyik szabadságjog élvezhet elsőbbséget. Tehát egyúttal kénytelen korlátozni egy másik szabadságjogot. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a sajtótörvény tervezetében található tiltások soha nem öncélúak, hanem e tiltásokkal szemben mindig olyan más emberi szabadságjog elsőbbsége áll, ami szintén szerepel az alkotmányban. — Mondana erre néhány konkrét példát? — Ha például nyilatkozatot adok egy újságírónak, akkor kérésemre köteles azt bemutatni a megjelenés előtt, és hozzájárulásom nélkül nem közölheti. Természetesen ezt a szabályt is többen vitatják. Szintén személyhez fűződő jogokat érint, hogy a törvény szabályozza, miképpen tudósíthat a sajtó bírósági tárgyalásokról. Az, hogy én egy polgári peres eljárásban fél vagyok, az nem jelenti azt, hogy a sajtóban a beleegyezésem nélkül megjelenhet a nevem. Szintén alkotmányos jog és a sajtószabadság kapcsolatát érinti az ártatlanság védelméhez való jog. Nem mindegy, hogy valakiről azt írják, hogy gyanúsított vagy azt, hogy vádlott, mert a kettő között igen nagy büntetőjogi különbség van. Névtelen Informátorok Ugyancsak a személyhez fűződő jogok védelmét szolgálja az az újfajta intézménye a tervezetnek, amely lehetővé teszi, hogy a sajtó útján e jogaiban megsértett személy 1 millió forintig terjedő kárpótlást követelhessen az adott sajtóterméktől, amit a sértett javára ítélne meg a bíróság. Ez csírájában fölfedezhető már az 1990-es módosításban is, de ott közérdekű célra kellett a megítélt kárpótlást fordítani. — Egyelőre olyan szabályokat említett, amelyek a sajtó mozgásterét korlátozzák, van azonban egy nagyon fontos társadalmi érdek: minél több információhoz a minél könnyebben juthassanak hozzá az újságírók, és ezáltal természetesen a közvélemény. — Az információhoz jutás első állomása, hogy minél több információhordozó legyen Jelen egy országban. Ezért a törvény pusztán egy regisztratív, bejelentési aktushoz köti az időszaki lapok alapítását. Egyetlen megkötés létezik csak, a monopolellenes szabályok alkalmazása. Szintén az információhoz jutás szabadságát szolgálják azok a rendelkezések, amelyek az újságíró jogaira vonatkoznak, így például az újságírónak ezentúl joga van informátorának nevét titokban tartani, illetőleg, ha az informátor ezt kéri, akkor köteles is ezt megtenni. Egy következő passzus — ugyan más törvényre utalva — kijelenti, hogy az újságíró jogosult hozzájutni a közérdekű adatokhoz. Az adatok körét, valamint a hozzájutás módját a közkeletű nevén adatvédelmi törvény rendezi majd. Ugyancsak az újságírók mozgásterét növeli az a szabály, mely szerint jogosultak megbízójuk olyan utasításait megtagadni, amelyek az újságírói hivatás etikai szabályait sértő műsor vagy cikk elkészítésére irányulnak. Az említett etikai kódexet az újságírók szakmai szervezetei állítják össze. A Springert is érinti — Mit tartalmaznak a monopóliumellenes szabályok? — Alapvető érdek egy országban, hogy biztosított legyen a vélemények, az információáramlás sokfélesége. Ezt meggátolhatnák a sajtó területén kialakult monopóliumok, egyes tőkés csoportok túlhatal- ma. A tervezet szerint, akinek egy országos napilap van a tulajdonában, az emellett csak meghatározott számú regionális terjesztésű lapot birtokolhat. Több változatot terjesztünk elő, melyekben egy országos lap mellett egy, kettő, illetve három regionális lap szerepel. A törvény részletesen rendelkezik az újságokban résztulajdoni hányaddal rendelkezők korlátáiról is. — Hogyan viszonyul majd a törvény a mára kialakult helyzethez, hiszen van olyan tőkés csoport, amely jóval több megyei lapot mondhat magáénak, mint ahogy az az önök tervezetében szerepel? — Ha a törvényt elfogadják, mindenképpen ütközni fog a jelenlegi helyzettel. Azokra az esetekre, amelyek a hatályba lépéskor nem felelnek meg a törvény szabályainak, egyéves türelmi időt ad. Ez idő alatt kell olyan helyzetet létrehozni, amely megfelel a monopóliumellenes szabályozásnak. Szándékosan nem a megye, hanem a régió szót használtuk, ugyanis vannak olyan lapok, amelyeket egy-egy megyénél szélesebb körben terjesztenek. A javasolt régiókat konkrétan meg is nevezi a törvény. — Vonatkkozik a törvény a rádióra és a televízióra is, hiszen az állami monopóliumok ezen a téren megtörni látszanak, több vállalkozás jelent már meg ezen a területen. Kinek lehet televíziója? — A törvényjavaslat egyik fejezetében azok a javaslatok találhatók, amelyek csak az írott sajtóra vonatkoznak, nevezetes a lapalapítás szabályozására. A többi fejezet, amely az újságírók munkájáról szól, a tájékoztatás egészére vonatkozik, beleértve az írott és az elektronikus sajtót. Az utóbbiról külön törvény rendelkezik majd, mert ez egészen más terület, ahol figyelembe kell venni olyan sajátosságokat, mint például a frekvenciakészlet korlátozottsága vagy a különböző műszaki előírások megtartása. A fejlett nyugati országokban mindenütt létezik külön rádió- és televíziótörvény. Egy ilyen törvény részletesen rendezi az engedélyezési szabályokat, hiszen ez engedélyköteles tevékenység. A frekvencia állami tulajdon és csak korlátozottan áll rendelkezésre, meg kell hát határozni az elosztás módját. Ugyanebben a törvényben kell szólni a köz- szolgálati és a kereskedelmi jellegű műsorszolgáltatásról. Itt szabályozzák majd a Magyar Televízió és a Magyar Rádió jogállását, mert jelen pillanatban ez is teljesen rendezetlen. Az előkészítő munkák már folynak, föltehetőleg az első félévben ez a törvény is a parlament elé kerül. L. László János Figyelem! Most érkézéit a Bizományi Áruház kaposvári boltjába franciaagy 15 700 Ft-ért. valamint felnottes gyermekheverö 6800—7900 Ft-ért. (109538) Egyre több az ügyészségek munkája A Legfőbb Ügyészségen készített gyorstájékoztató szerint az ügyészi szerveknél iktatott ügyek száma 1990-ben 444 623 volt, s ez 27 százalékkal több az előző évben regisztrált 349 967 ügynél. A növekedés a bűnözés több mint 50 szézalékos emelkedésével magyarázható, és döntően a büntető szakterületet érintette. Alapvető jogszabályi változások következtében nagyarányú növekedés volt az ügyészségi nyomozói tevékenységben is. A vádemelések száma majdnem 54 ezer volt. Ezen túl az ügyészi szervek több mint 8 ezer esetben indítványozták az illetékes bíróságoknál a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek előzetes letartóztatását. Közös vállalatot hozott létra a hódmezővásárhelyi Pingvin Kft. mag a svájci Fridez Solar Ag elektromos meghajtású autók készítésére illetve forgalmazására. E jármű alapja a Szovjetunióban gyártott Tavria ZAZ 1102, amit valutáért vásárolnak a gyártól. A motort a bázeli cég szállítja, az akkumulátorok pedig magyar gyártmányúak. Az ötsebességes autó 85—90 kilométer/óra végsebességű, s egyszeri feltóltéssel 100— 120 kilométert tud megtenni, A kft.-nek Svájcból, Németországból, Ausztriából és Olaszországból van már megrendelése az elektromos autóra (MTI-fotó — Németh György felv.) Kit támogat a költségvetés? A 310 milliárd forint sorsa Ingyenesen és kedvezménnyel A háztartások jövedelme Megtelt a nagyatádi vámhivatal raktára (Tudósítónktól) A napokban összegezték a múlt óv tapasztalatait a nagyatádi vámhivatalban. Balogh Flórián pénzügyőr hadnagy, a hivatal parancsnoka elmondta: jelentősen nőtt a múlt évben a nyugati országokba irányuló kereskedelmi forgalommal kapcsolatos vámellenőrzési munka, ugyanakkor csökkent a volt szocialista országoké. Kiviteli ellenőrzést a tőkés országokba irányuló forgalomban 1989-ben 937 esetben végeztek, tavaly pedig már 2377 alkalommal. Jelentős feladatot rótt az állományra a nyomozati és szabálysértési munka is. Mivel a környező nagyobb városokból az úgynevezett KGST-pia- cokat igyekeztek kirekeszteni, ezért a lengyel, szovjet és vietnami árusok egy része áttette a székhelyét Atadra. Ellenőrzéskor sok szabálysértést tapasztaltak, s mintegy egymillió forint értékű árut — elsősorban műszaki cikkeket, órákat — foglaltak le és helyeztek a hivatal raktárába. A raktár már zsúfolásig megtelt portékával. A pénzügyőrség dolgozóinak a munkakörébe tartozik a Nagyatád környéki szeszfőzdék ellenőrzése is. 1990-ben 144 ezer hektoliterfok (majdnem 300 ezer liter) pálinkát főztek a 12 szeszfőzdében. Év közben folyamatosan ellenőrizték a lepárlókészülékeket, szeszmérő gépeket és végeztek próbaméréseket is. Számottevő szabálytalanságot sehol nem tapasztaltak a vámőrök. A vámhivatal személyi állománya — heten vannak — fiatal, s valamennyien rendelkeznek középilletve felsőfokú szakképesítéssel. Az időközbeni változásokkal helyi oktatáson ismerkednek meg. A Központi Statisztikai Hivatal megvizsgálta az állami költségvetés szociális szerepvállalásának hatását a különböző jövedelmű rétegek életszínvonalára. Az oktatási, egészségügyi és más ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat jelentő természetbeni társadalmi jövedelmek, valamint a fogyasztói ártámogatások és a lakáshitel kamattámogatása, egyéb lakással kapcsolatos dotációk összege 1989-ben együttesen 310 milliárd forintot tett ki. E támogatások, dotációk a háztartások jövedelmeit összességében mintegy egyharmaddal egészítették ki, az egyes tételek jelentősége azonban különböző jövedelmi szinten élő háztartásoknál jelentős eltéréseket mutat. Az egészségügyi, oktatási és egyéb természetbeni társadalmi jövedelmek, juttatások szociálisan viszonylag hatékonynak bizonyultak: amíg egy háztartásra jutó értékük a magas jövedelműeknél éves szinten 34 ezer forintot tett ki, addig az alacsony jövedelműeknél egy-egy háztartásra 65 ezer forint jutott. Ezzel szemben a fogyasztási ártámogatásokat és a lakással kapcsolatos támogatásokat tartalmazó dotációk általában növelték az abszolút jövedelmi különbségeket, ugyanis a szegény háztartásban élők évi jövedelmét mintegy 34 ezer forintnyi kiadástól mentesítették, a magas jövedelműekre — magasabb fogyasztási szintjükkel összefüggésben — ennél mintegy 10—12 ezer forinttal nagyobb támogatás jutott. Az elvégzett számítások szerint a jövedelmi egyenlőtlenséget leginkább mérséklő hatásúak a bölcsődével, óvodával, alapfokú oktatással, a szociális ellátással kapcsolatos juttatások. A lakással kapcsolatos támogatások közül a lakásvásárlás szociálpolitikai támogatása inkább az. alacsonyabb jövedelműeknek jut, ugyanakkor a hiteltörlesztéseknek az állami költségvetésből folyósított dotációjából egy háztartásra számítva közel háromszorosan, egy főre számítva pedig négy-ötszörösen nagyobb ösz- szeg jut a tehetős háztartásokban, mint a legalacsonyabb jövedelmű háztartásban élőkre. Az ugyanolyan vagy alacsonyabb összegű támogatás mindazonáltal az alacsony jövedelműeknél gyakran jóval fontosabb szerepet tölt be. A támogatásokból való részesedés háztartási szintű szóródásának vizsgálatára is kiterjedő elemzés arról ad számot, hogy az átlagos 32—33 százalékos támogatási aránnyal szemben az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében jelentős számban vannak olyanok, amelyeknél e támogatások jövedelemhez mért aránya az átlagosnak kétszerese, tehát a jövedelem 50—70 százalékát is kiteszi. A nemrég közzétett KSH-kiadvány táblaanyaga áttekintést nyújt arról is, hogy a vizsgált 24 fele támogatás ho- gyanl érvényesül a különböző családoknál. Pályázati felhívás Vállalkozókat keresünk az alábbi — májustól szeptemberig teljes ellátással működő — üdülőink üzemeltetésére: Zamárdiban vízparton 91 férőhelyes, Badacsonytomajban 36 férőhelyes. A feltételekről részletes tájékoztatást ad Kovács Ferencné osztályvezető. Telefon: 135-9571, KSH 1024 Budapest II., Buday László u. 1—3. V. em. 514. A pályázatokat a fenti címre, február 20-ig lehet benyújtani. 009498)
