Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
1991. február 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Százmillió márka 3,5 %-os kamattal (Folytatás az 1. oldalról) A kormányülés további témáiról szólva László Balázs kormányszóvivő először a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepeiről szóló — a már élő gyakorlatot formailag is megerősítő — törvényjavaslatot ismertette. Ebben három ünnep, március 15., augusztus 20., és október 23. szerepel, mely közül az egyiket nemzetközi protokolláris megfontolásokból állami ünneppé kell nyilvánítani. A kormány a döntést teljes egészében az Országgyűlésre bízza. A pénzügyminiszter csütörtökön terjesztette a kormány elé a számvitelről szóló törvényjavaslatot, amely a tárca szándéka szerint hozzájárul majd a tőkepiac jobb működéséhez, a tulajdonosi szemlélet általánossá vállásához és ahhoz, hogy Magyarország mielőbb beépüljön a nemzetközi tőkepiacba. A külföldi befektetők bizalmát növeli majd, hogy a törvény nyomán a nemzetközi követelmények szerint is reálissá válik a hazai vállalatok éves számadása. A szóvivő utalt arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása szükségessé teszi majd egy új rendszerű vállalkozási nyereségadóztatás bevezetését. A kormány jóváhagyta a pénzügyminiszternek a 100 millió német márka hitel fölhasználására vonatkozó javaslatát. A Németország által igen kedvező feltételekkel nyújtott hitelt az MNB veszi föl, és rajta keresztül juthatnak majd hozzá a vállalkozók, igényük szerint márkában vagy forintban. A kormány a hitelből az idén 40 millió márkát kíván igénybe venni. Valószínű, hogy a pénzből már néhány héten belül lehet majd igényelni kis- és középvállalkozások alapításához. Kérdéses azonban, a németek által nyújtott kedvező feltételekből — harminc éves lejárati, tízéves türelmi idő, három és fél százalék kamat — mi marad, mire a pénz átjut a magar bankrendszeren. A forint jelentős árfolyam-kockázata miatt főként kamat látszik kétségesnek. Szó volt a kormány ülésén a mezőgazdasággal kapcsolatos és az egész országra kiterjedő adatösszeírásról, egy kábítószer-elleni tárcaközi bizottság létrehozásáról, valamint a második félévre elkészülő új munkavédelmi törvény elveiről. Az önkormányzatok javasolták, hogy a megemelt lakáskamatok törlesztéséhez nyújtott kiegészítő támogatás ne a népesség száma, hanem az adott településen levő kölcsöntartozások arányában történjék. A kormány erről tárgyalva szükségesnek ítélte a népességszám figyelembe vételét is. A szerencsejátékok szervezését szabályozó rendeletről nagy vita után sem született döntés. Annyi bizonyos, hogy szerencsejáték-felügyeletet hoznak létre és a szabályzás nyomán növelni kívánják a játékok hasznából az állami részesedést. A sorsolásos játékoknál várhatóan 20, a kaszinók esetében 40, míg a pénznyelő automaták bevételéből 60 százaléknyi lesz az adóhányad. Ha tehát az állam mi, állampolgárok vagyunk, ezután minél többet veszítünk, annál jobban járunk... Bíró Ferenc Gátlástalanabbak a bűnözők Növekvő terhek, adminisztráció—A túlnyomó többség becsülettel helytáll (Folytatás az 1. oldalról) A rendőröknek a technikai elmaradottság, a rengeteg adminisztráció, a létszámgondok mellett sok mással is meg kell küzdeniük, így többek között a lakosság, a vállalatok, intézmények, önkormányzatok részéről nem elég hatékony bűnmegelőzés következményeivel, az egyre gátlástalanabbá váló bűnözőkkel. A kárvallottak körében egyre inkább elha- rapódzik az ügyeskedés (leltárhiány helyreállítása betörésnél, biztosítási csalások stb.). Emellett nőtt a társadalomban az egyén és a közösség fenyegetettsége — sajnos, nem alaptalanul. Nem egyszer hallják a sértettek, ha kinyitják a szájukat, megkapják a magukét. A munkaértekezleten természetesen legtöbbet a rendőri munkával foglalkoztak. A városi rendőrkapitány átfogóan értékelte beosztottjainak tevékenységét. Rámutatott, hogy az állomány túlnyomó többsége becsülettel helytállt tavaly, ám nem titkolta, hogy akadtak, akik rosszul látták el feladatukat, sőt súlyos fegyelemsértést követtek el. Tavaly 25 esetben vonták fegyelmileg felelősségre rendőröket. A kapitány foglalkozott a rendőrök ma elvárható magatartásával is, ennek kapcsán elmondta, hogy segítő partnereket kell látniuk az úgynevezett önvédelmi csoportok tagjaiban, hiszen ezeket a szervezeteket az állampolgároknak a bűnözés miatti aggodalma és segítőkészsége hozta létre. A kapitány kijelentette: azoktól a rendőröktől, akik nem tudnak vagy nem akarnak a megváltozott helyzethez alkalmazkodni, megválnak. Erre lehetőséget ad többek között az is, hogy sikerült betölteni a létszámkeretet. Igaz, sok a fiatal, tapasztalatlan rendőr, ám ez nem akadályozhatja meg a vezetést abban, hogy a közeljövőben a legfontosabb feladatot, a munka minőségének javítását megvalósítsa. A fórumon szót kérő rendőrök egy része túlzottnak tartja a megterhelést és felhívta a figyelmet ennek következményeire. Foglalkoztak szociális gondjaikkaf is. Néhányan utaltak rá, hogy a rendortörvény hiánya nagy bizonytalanságot okoz az intézkedéseknél. Elhangzott néhány javaslat is a munka javítása érdekében. Noha dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőr-főkapitány, valamint dr. Lukács Tibor ügyész elismeréssel szólt a városi kapitánysághoz tartozó állomány múlt évi munkájáról, a tegnapi találkozón nem volt tapasztalható az önelégültség. Minden jel arra utalt, hogy rendőreink tisztában vannak azzal a nehéz helyzettel, amely egyrészt körülményeikből, másrészt a növekvő bűnözésből fakad, s készek mindent megtenni a lakosság nyugalmáért és biztonságáért. Szegedi Nándor Tíz gyerekre kilenc dolgozó Gondokkal birkóznak Balatonszemesen — Nagyon nehéz helyzetben vagyunk — mondta Illés Antal balatonszemesi polgármester. — Az önkormányzati hatásköröket még ezután tárgyalja az Országgyűlés, az előző apparátustól pedig sok gondot örököltünk. Most ezekkel a gondokkal birkózunk. Készítjük a költségvetésünket: szeretnénk javítani a település tisztaságát, a kereskedelem és a vendéglátás színvonalát; az intézményeket működtetni kell, és fejleszteni. Megkezdtük az utcák tisztítását, az elöregedett fák kivágását. A kivágott fát az iskolában tüzeljük el; a műemlék épületben ugyanis cserépkályhával fűtenek. — Úgy hírlik, a bölcsődét bezárják, mert kevés a gyerek... — A bölcsődébe mindössze tíz gyerek jár, és 9 dolgozója van. Őket fizetni kell, s emellett még ott a villany, a fűtés, az étkeztetés is... Manapság semmi nem olcsó. Ezt is meg kell vitatnunk a helyi polgárokkal... — Szemesnek van egy nagyon szép, jól berendezett művelődési háza, ám egyre kevesebb a kulturális program. — Vannak terveink, de a kultúra is egyre drágább. Az előadóművészek, színtársulatok sokat kérnek a fellépésekért, a belépti díjból pedig ritkán fedezhető a kiadás. Az önszervező- déses kulturális programokat, persze, támogatjuk. — Mi a helyzet a fiatalokkal? Lesz-e jövőjük a faluban? — Szeretnénk, ha a fiatalok az iskola befejezése után itthon helyezkedhetnének el. Eddig azért kellett elmenniük, mert kevés volt a munkahely. De az önkormányzatnak sincs pénze egyelőre munkahely-létesítésre, állami beruházásra pedig nem számíthatunk. Ezért minden olyan vállalkozót támogatunk, aki valamilyen munkát tud adni a fiataloknak... Komáromi Krisztina „Egy város attól lesz több, ha az oktatást kiemelten kezelik” Fakanál, varrógép, számítás technika Új tagozat a gazdaasszonyképzés Érdeklődök Mohácstól Debrecenig Az udvaron még ott vannak a hajdani óvoda eszközei: a hólepte hinta mozdulatlanul, s a mászókának szolgáló autógumik. Ám nemsokára eltűnnek ezek az utolsó „emléktárgyak" is. Még néhány hét, és ha majd igazán kopogtat a tavasz, ezüstfényű fóliasátor feszül az udvaron. Maga az épület már átalakult, megújult, egy egészen új, évtizedekig hiányzó oktatásnak ad otthont. Két évvel ezelőtt Szentlőrin- cen indult a gazdaasszonyképzés. Ma már nyolc intézetben vezették be, köztük ez év februárjától Marcaliban. Csordás Ferenc iskolaigazgató: — Szerencsésen találkoztak a feltételek, a lehetőségek és a szándékok. A megüresedett óvodaépület adva volt, a képzéshez szükséges szakemberek, tanárok itt élnek a városban és a környékén, az önkormányzat bátorított: adjuk be a pályázatunkat a Földművelésügyi Minisztériumhoz iskola létesítésére. És még nem említettem a talán legfontosabbat: valamit tenni akartunk a lányainkért, itt, a marcali gimnáziumban végzett gyerekeinkért. — Gondolom, nem kizáró ok, ha valaki például Makón érettségizik... — Természetesen nem. A most itt tanuló huszonnégy kisasszony hatvan százaléka csak a marcali; Mohácstól Debrecenig jöttek érdeklődők és vettünk föl hallgatókat. Sőt — teszi hozzá Csordás Ferenc— a jövő tanévre máris akkora az érdeklődés, hogy alig van néhány üres helyünk. A fehér blúzos, fekete szoknyás gazdaasszonyjelöltek közben sürögnek-forognak, kedves, udvarias mosollyal kalauzolják az avatóünnepségre érkező vendégeket. Dr. Sütő László polgármester közvetlen hangú köszöntőjében elsősorban hozzájuk szólt, amikor azt mondta, nem az itt folyó képzés fontosságát kívánja ezúttal méltatni. — Sokkal fontosabbnak tartom most — mondta — az ösz- szefogás erejét. Egy városban újat alkotni akkor lehet, ha az ötletek kapcsolódnak, ha az önkormányzatok, az oktatási intézetek, a főhatóságok megtalálják az egymáshoz vezető utat. Ha partnerekké képesek válni! Én vallom, hogy egy város akkor lehet több és jobb, ha az ifjúsággal és az oktatással kiemelten foglalkozik. Tessedik Sámuel kétszáz évvel ezelőtt Szarvason kezdeményezte és indította el a gazda- és gazdaasszonyképzést — emlékeztetett avatóbeszédében dr. Wallendums Árpád, a minisztérium osztályvezetője. Olyan hagyományok élednek most újjá, amelyek méltatlanul „felejtődtek el”, s hiányuk, szükségességük egyre nagyobb. Egy gazda mellé gazdaasz- szony is kell, aki éppúgy ért a foszlós kalács sütéséhez, mint a veteményes kert megműveléséhez, tud bánni a pénzzel, s ha kell, megvarr egy kötényt, tisztában van jogi, kereskedelmi ismeretekkel, vendéglátó és vendégfogadó. A korunkban terjedő falusi turizmus emellé még azt a „kívánságot” is hozzáteszi: beszéljen idegen nyelven. — Egy gazdaasszonynak nem könnyű — jegyzem meg a körülöttem álló kisasz- szonyoknak: Fülöp Mártának, Kőműves Klárának, Szendefi Tímeának, Boldizsár Gyöngyinek, Farkas Anikónak, Hatvani Mónikának, Erdősi Ágnesnek, Hetényi Ágnesnek, Pál fi Hajnalnak, aki talán a legmesszebb- ről, Békés megyéből jött. — De olyan tudnivalók ezek, amire az életben mindig szükség lesz — válaszolják egymás szavába vágva. — Felnőttebbé válunk itt — mondja egyikük. A másik azt említi: amit az ember megtanul, attól többé válik. Egy dologban megegyeznek: nagyon jó itt! Önellátók és önfenntartók, mert mint gazdaasszonyjelöltek maguk főznek, takarítanak. Egyszóval itt nincs személyzet. — Gyakorlatilag reggeltől estig tart az oktatási program — mondja Varga Lajosné, a tagozat vezetője. — A heti negyven órából huszonöt a gyakorlat; ennek többségét ma még a város különböző szervezeteinél töltik a lányok. Kertészet, állat- tenyésztés, bölcsőde, öregek otthona... Egy gazdaasszonynak sok mindenhez kell érteni. — S mi áll majd a diplomában? — Okleveles gazdaasszony. A modernül fölszerelt konyhában készül az ebéd. A varrógépek ezen az ünnepen, csak a „bemutató” kedvéért kattogtak. Ám az iskola falain túl gyarapodik a vállalkozások száma, terjed a falusi turizmus. Egy egyre nélkülözhetetlenebb oktatási forma indult el Marcaliban. Vörös Márta Fotó: Gyertyás László
