Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
1991. január 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Ki a felelős a földfoglalásért? Négy pilléren a köztársasági megbízott Igaza volt Szarka Balázsnak, amikor fiatalos lendülettel verte le régi-új földjének sarkára a karót. Az alsónémedi földfoglalók nevét megismerte az ország, s vélhetően többen követni is fogják a földre várakozó társak közül. A három úttörő család megmutatta, hogy hatalom nélkül, kiszolgáltatva is sikeres lehet az elszánt, cselekedeteit pontosan megtervező gazda. Szarka Balázs igazsága ugyanakkor büntetést is érdemelne, hiszen önkényesen foglalt földet, sutba vetve az érvényes paragrafusokat. Furcsa kettősség a büntetendő igazság, ám az elmúlt hónapok, évek, évtizedek eseményei épp e szokatlan helyzetet erősítették. Még fél évszázada sincs, hogy a magyar parasztság örökölt, juttatott, vásárolt földjén szabadon kezdett gazdálkodni. A friss szellem csupán lélegzetvételnyi ideig tartott, majd hosz- szan követte az esetenként vadabb, máskor szelídebb erőszak, és mindkettőnek ugyanazon következménye lett; a földjétől és gazdálkodói lététől megfosztott parasztság. Sokszor becsapták az egyébként józan eszű, szorgos falusi népet. És ezek a félrevezetések nemcsak a szocialistának nevezett társadalom sajátosságai voltak, sajnos a friss demokrácia sem szakított a hagyományokkal. A politikai ígérgetések, alkudozások játékszerévé vált a parasztság. Gazdálkodásban járatlan, de annál hangosabb szónokok kardoskodnak a mezőgazdaság érdekeiért, felelőtlen kijelentéseiket pedig alig követik tettek. Eközben lassan, jól láthatóan hanyatlik a mezőgazdaság. Eladatlan húshegyek, vágásra ítélt tehenek, a fizetésképtelenség határán tántorgó gazdaságok jelzik a pusztulást. Nehéz megmondani, hogy az ágazat irányítási válsága okozta-e a gazdasági válságot; vagy éppen fordítva zajlottak afolyama- tok. Ilyen előzmények után faragott karót, ragadott fejszét Szarka Balázs, s törvénytelenül, önkényesen, de visszafoglalta ősi jussát. Mire várt volna még? A tavaszi ígéretek ködbe vesztek, a várva-várt gabonavetéskor nem az ő szándékai szerint vezették a csoroszlyák a magot. Az egészséges tettvágy, a bizonytalanságból fakadó nyugtalanság legyőzte a bölcsességet, s a földfoglalók leverték a karókat. Bizonyára tisztában voltak cselekedetükkel, de megunva a halogató politikát, tavasztól maguk akarják irányítani sorsukat. A felelősség tehát legalábbis megoszlik a törvénytelenül eljárt gazdák, és a föld-, valamint a szövetkezeti törvényt elodázó politikusok között. Az arányokon persze aligha érdemes vitatkozni, hiszen mindkét tábornak a maga módján változtatni kellene a magatartásán: a vérmes falusiaknak önmérsékletre, a lomha törvényelőkészítőknek pedig nagyobb sebességre volna szükségük. A hosszú huzavona után végre tisztázni kellene a parasztság jussát, jogait; az állami gazdasági, a szövetkezeti és a magángazdálkodás esélyeit, szabályait, törvényes kereteit. Egy világosan megfogalmazott törvény adna választ arra, ki elégedett jelenlegi sorsával, gazdaságával; ki akar új úton, családi gazdaságban boldogulni. A politikai halogatás következménye, hogy ma senki nem ismeri a parasztság valóságos szándékait, nincs számszerű válasz a gazdálkodási formát illető elképzeléseikről. így lehet ma homályosan, de sokat sejte- tően fogalmazni a „nép igényeinek megfelelő földtörvényéről”, az országszerte meginduló erőszakos és tömeges földfoglalásokról". Remélhetően nem sok követője lesz Szarka Balázsnak, ha a közeli jövőben a szövetkezetéhez hű és a magángazdálkodásért buzgolkodó parasztság egyaránt megnyugtató és végleges választ kap. A karókat leverő fejsze nyele tehát nem a kérges kezekben lapul. V. Farkas József Az átalakuló közigazgatási rendszerben új az általános hatáskörű, kizárólag a kormánynak és a belügyminiszternek alárendelt centrális irányítású köztársasági megbízott. Közigazgatásunk történetében- voltak már kísérletek kerületi igazgatási rendszer kialakítására. Példa rá II. József köz- igazgatási reformkísérlete. Akkor is, most is, egy túlközpontosított közigazgatást kívánt az új szisztéma felváltani, eredményesebb, önállóbb tevékenységgel. Az Országgyűlés határozata alapján nyolc régióban kezdte meg működését a köztársasági megbízott. A pécsi régióhoz Baranya, Somogy és Tolna megye tartozik. Négy csokor A köztársasági megbízottat címzetes államtitkári rangban — a miniszterelnök javaslatára, az Országgyűlés illetékes bizottságának meghallgatása mellett — a köztársasági elnök nevezi ki. Kinevezése a köztársasági elnök megválasztásának idejére szól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanaz a személy nem töltheti be huzamosabb ideig ezt a funkciót. Ebben az esetben viszont meghatározott rendben ismételten ki kell nevezni. A kinevezés feltétele az állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, a büntetlen előélet és a cselekvőképesség. Vele szemben a felelősségre vonást a miniszter- elnök, az egyéb munkáltatói jogosítványokat pedig a belügyminiszter gyakorolja. A köztársasági megbízott a feladatát hivatalának közreműködésével látja el. A hivatal központja a régió székhelyén Pécsen van. Kirendeltségei — az úgynevezett területi hivatalok — a megyék székhelyein működnek. (Kaposváron is.) A köztársasági megbízott személye döntően függ a politikától, a kormánytól. A hivatalok élére ezért megfelelő képességű vezetőket nevez ki a köztársasági megbízott. A vezetők munkaviszonya folyamatos. A hivatalvezető a köz- igazgatás szakmai alapkövetelményeit, a törvényességet, a szakszerűséget, folyamatosságot hivatott biztosítani. A köztársasági megbízott feladatát és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg. Egyik sarkalatos pontjaként a törvényességi ellenőrzést jelöli meg. A másik a hatósági jogalkalmazás, a harmadik egyes államigazgatási feladatok, a negyedik pedig bizonyos államigazgatási szervek tevékenységének ösz- szehangolása és a közigazgatás fejlesztésének módszertani segítése. Az önkormányzatok törvényessége A legfontosabb a törvényesség ellenőrzése. A köztársasági megbízott jogosult megvizsgálni az önkormányzat működését — kiváltképp a képviselő- testületet—, hogy az megfelel- e az alkotmánynak, valamint más törvényeknek és jogszabályoknak. (így a saját rendeletek követelményeinek.) Ha a köztársasági megbízott törvénysértést észlel, akkor többféleképpen is rendelkezhet. Felhívhatja a törvénysértés megszüntetésére a képviselő- testületet, és erre határidőt tűz ki. A polgármester kötelessége, hogy a határidőn belül összehívja a képviselő-testület ülését megtárgyalni a kezdeményezést. Ha a képviselő-testület jogosnak tartja az észrevételeket, megszünteti a törvénysértő állapotot. Ha viszont nem, akkor erről köteles tájékoztatni a köz- társasági megbízottat. Ha az önkormányzat határidőre nem tesz eleget a kezdeményezésnek, akkor a köztársasági megbízott — attól függően, hogy önkormányzati rendeletről, határozatról, vagy belső szabályzatról van szó — az alkotmány- bírósághoz, illetve a „rendes” bírósághoz (később a közigazgatási bírósághoz) fordulhat. A törvénysértő rendelet felülvizsgálatát, megsemmisítését az alkotmánybíróságtól kérheti a köztársasági megbízott. Ha a képviselőtestület polgármestere felhívására nem hívja össze vagy nem tájékoztatja a testületet, akkor a köztársasági megbízott kérheti a képviselő-testülettől a polgármester felelősségének megállapítását. Különösen súlyos törvénysértések esetén a belügyminiszteren keresztül kezdeményezheti az alkotmányellenesen működő képviselő-testület feloszlatását is. Nagyon fontos elv, hogy a köztársasági megbízott minden esetben csak, és kizárólag a jogszerűséget vizsgálhatja, és helyreállítása érdekében tehet intézkedést. Hatóságként A helyi önkormányzatok szervei első fokon intézik a hatósági ügyek többségét. Minden olyan államigazgatási, hatósági ügyben a köztársasági megbízott jár el (másodfokon), amelyben elsőfokon a polgár- mester, a jegyző, illetve jogszabályban erre felhatalmazott hivatali ügyintéző volt az illetékes. Vannak nagy szakértelmet kívánó bonyolult vagy ritkán előforduló ügyek, amelyeket elsőfokon a köztársasági megbízott intéz (például: kisajátítás). Egyes kiemelt államigazgatási feladatok ellátása—ilyenek a honvédelmi igazgatás, a polgárvédelem, a népszavazás, a népszámlálás és a választások szervezése — a köz- társasági megbízott feladatkörébe tartoznak. Ezeket hivatala, valamint a szakmai szervek közreműködésével látja el. A köztársasági megbízott koordinációs jogkörben eljárva hangolja össze e szervek — a régió területén működő centrális irányítású, ún. dekoncentrált szervek (közegészségügy, vízügy, útügy, munkaügy stb.) — tevékenységét a helyi önkormányzatok érdekeivel. Támogatást nyújt a harmonikusabb területi igazgatási munkához. A helyi önkormányzatokról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok éppen csak elindították az önkormányzatiság, illetve egy új közigazgatás kialakítását. A kezdetre az erős, jog- és szakmai bizonytalanság a jellemző. A köztársasági megbízottnak kell elősegítenie a közigazgatási rendszer fejlesztését és a helyi központi közigazgatási módszerek összekapcsolódását, hasznos és új kezdeményezések támogatását. A köz- társasági megbízotti rendszernek a törvényességet, a szak- szerűséget és ezáltal a valódi önkormányzatiságot kell szol- gálni. Dr. Németh Jenő Szabványosítják a hálózatot a Búzavirág utcában Panaszos telefon érkezett hozzánk Kaposvárról, a Búzavirág utcából. Táskai József azt tette szóvá, hogy szerinte a Dédász emberei a Búzavirág utcai játszótér fölé nagyfeszültségű vezetéket építenek, veszélyeztetve ezzel az ott játszó gyerekek biztonságát. A Dédász illetékesei azonban elmondták, szó sincs arról, hogy új hálózatot építenének, mindössze szabványosítás miatt vonultak fel, s nemhogy új vezeték nem épül, de a már meglévő elavultat is eltávolítják. Az ott lakók a szabványosítással mindenképpen csak jól járhatnak. Lesz üzemcsarnok! Tíz ajánlat érkezett a megyei közgyűlés elnökéhez egy német orvosnak arra a bejelentésére, miszerint hetvenöt személyt foglalkoztató üzemet létesítene Somogybán, ha ehhez megfelelő üzemcsarnokot kapna. A német orvos kezdeményezése keddi számunkban dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével készített interjúban szerepelt. # A Malév törli a január 19-i isztambuli járatát A Malév az Öböl-menti események miatt törli január 19-i isztambuli járatát. A járatra szóló helyfoglalásokat a Malév január 20-i Türk Hava Yollari török légitársaság járatára tette át. Az isztambuli járat további, jövő heti üzemeltetése attól függ, hogy az Öböl mentén mi történik. A Malév kéri az utasokat; utazás előtt érdeklődjenek a jegyirodákban. ÖNÁLLÓ, DE SZEGÉNY ÖNKORMÁNYZATOK Lakossági terhek, helyi adók nélkül VÁLÁS VAN, VAGYONMEGOSZTÁS MÉG NINCS — KÉRDŐÍV A POLGÁROKNAK Miként vágott neki az új évnek a korábban Tabhoz tartozó települések önkormányzata? Az egykori társközségek polgármestereitől azt kérdeztük, hogy milyen az önkormányzat pénzügyi helyzete, miből gazdálkodnak és azt is, hogy tervezik-e helyi adók bevezetését. A 970 lelket számláló Bábonyme- gyer 1969-ben vesztette el önállóságát. Polgármestere, dr. Ruff Flórián, a független jelöltként indult állatorvos a következőket mondta: — A vagyonmegosztásunk még nem történt meg Tabbal: nem tudjuk, hogy a közös pénzből mennyi jut majd nekünk. Ezért vagyunk tájékozatlanok. Nem ismerjük még a rendelkezésünkre álló állami pénzt, s azt sem, hogy milyen kiadások terhelnek majd bennünket. Ha a tavalyi fejkvóta szerint számolunk, akkor a pénz csak a létesítmények fenntartására, a pedagógusok és az apparátus fizetésére lesz elegendő. Várhatóan lesz 1—1,2 millió forint tehómaradványunk. Arról azonban nincs döntés, hogy ezt mire fordítsuk. Fejlesztésre nem gondolunk, mert erre ma még kilátás sincs... Mivel a törvényt nem ismerjük még, érdemben nem foglalkoztunk a kérdéssel. A falu lakosságának nagy része elöregedett, a fiatalok pedig építkezésbe vágtak. Ez olyan tény, amely miatt helyi adó kivetésére nem gondolhatunk. Sajnos már most spekulálunk azon, hogy honnan „veszünk” el pénzt azoknak, akik támogatást kérnek tőlünk. Az idén szeretnénk kijönni az állami pénzből. Én a jelenlegi helyzeten a helyi adók kivetése ellen szavazok. Bevezetésükről azonban az önkormányzatnak kell majd dönteni. Kánya 1983. december 31-ig községi közös tanácsa volt három társközségének. Ezt követően a tabi tanácsba szerveződtek. A várostól mindössze 6 kilométerre fekvő, közel 600 lakosú település polgármestere, Schmuck Ferenc korábban elöljáró volt a faluban. így vélekedett: — Képviselő-testületünk nem foglalkozott még az 1991. évi költségvetés pénzügyi előkészítésével. Erre csak akkor kerül sor, amikor ismertté válik a települést érintő normatív állami támogatás összege. Az már biztos, hogy a költségvetési előirányzatból támogatni kívánjuk a társulati célok megvalósítását, szeretnénk kielégíteni a lakosság régi igényét, a temetői út kiépítését is. Költségvetésünket a lakossági vélemények maximális figyelembevételével kívánjuk összeállítani. Ezért a napokban valamennyi polgár kérdőívet kap. így mérjük föl az igényeket. A költségvetéssel, a gazdálkodással kapcsolatos lakossági kívánságokról falugyűlésen és közmeghallgatáson is tájékozódni kívánunk. — Az előzetes számítások birtokában szinte biztos, hogy képviselő-testületünknek nem lesz szándéka kivetni helyi adókat. Községünkben a múlt év végén megalakult a vízműtársulat: a 10 év alatt fizetendő érdekeltségi hozzájárulások összegét 45 ezer forintban állapította meg. A központilag megállapított adóterhek, az egyre nehezedő megélhetés, valamint az állami jöve- delemeivonás jelenlegi rendszere és az érdekeltségi rendszer évi 4500 forintos részlete mellett — figyelembe véve a lakosság teherbíró képességét — nem lenne ésszerű és célszerű tovább terhelni polgárainkat. így hát valószínű: nem lesz külön helyi adó Kányában. Krutek József Készítik a számlát Háztartási fogyasztók törzsadatbázisát dolgozzák fel számítógépen a Kögáz kaposvári telepén. Tervük szerint az év végére helyben készítik majd el a gázfogyasztók számláit Fotó: Lang Róbert
