Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám

* 4 SOMOGYI HÍRLAP 1991 . január 17., csütörtök Bűnözési rekord Somogybán Az ügyészség az állampolgári jogok védelmezője — Interjú a megyei főügyésszel Fotó: Gyertyás László Jogi tanácsadó A családi pótlék (Folytatás az 1. oldalról) A tartósnak tetsző tendenciát figyelembe véve azzal számol­tunk, hogy 1990-ben a bűncse­lekmények száma akár a tízez­ret is meghaladhatja. Bár ma még végleges adataink nincse­nek, azt mar tudjuk, hogy 1990- ben megyénkben közel 12 ezer bűncselekményt követtek el. Ez több mint háromszorosa a ko­rábbi évtizedek éves átlagának. Minden héten egy rablás — Milyen tendencia figyel­hető meg? — E döbbenetes számoktól megretten az olvasó, jóllehet az állampolgárok élete, testi épsé­ge ma sincs nagyobb veszély­ben, mint 10—20 évvel ezelőtt. Ugyanis Somogybán az utóbbi 10 évben az élet, a személy el­leni, az erőszakos és garázda bűncselekmények száma alig nőtt. Annál inkább fenyegetik a bűnözők a pénzt, ékszereket, a gépjárműveket, a műszaki és egyéb felszerelési tárgyakat: a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma megháromszoro­zódott. Ez teszi ki az összes bűncselekmény háromnegyed részét. Különösen aggasztó az erő­szakos, vagyon elleni és a 3—5 személy áltál elkövetett (pl. 1989-ben 507) bűncselekmé­nyek emelkedése. Megyénk­ben minden hétre jut legalább egy rablás. Az utóbbi két évben naponta 4—7 betöréses lopás történt. A bűnözők egyre bát­rabban, durvábban, tervsze­rűbben dolgoznak és egyre gazdagabb zsákmányhoz jut­nak. Míg a 70-es években és korábban — éves szinten — az okozott kár meg sem közelített- te a 20 millió forintot, addig 1985-ben ez már több mint 50 millió, 1989-ben 120 millió forint volt. Vezet a Balaton­part és Kaposvár — A megye melyik része a legfertőzöttebb ? — A bűnözés — mint társa­dalmi jelenség — nem sziget­ként létezik, hanem szervesen beilleszkedik az adott társada­lom gazdasági, politikai, kultu­rális helyzetébe, abból „táplál­kozik”. Következésképp a bűncselekmények számának alakulása sokat „elárul” egy megyéről vagy településről. Somogybán a bűnözés — ért­hetően — a nagy idegenforgal­mat lebonyolító Balaton-parti településeken „virágzik”. A keskeny tóparti sávra esik a bűncselekmények 40 százalé­ka. Ezt követi a megyeszék­hely, Kaposvár és annak von­záskörzete. Itt a bűncselekmé­nyek több mint 20 százalékát követik el. A megye többi ré­szén viszonylag megnyugtató a helyzet. — Milyen okokra vezethető vissza a növekvő bűnözés? — A tudósok évszázadok, a bűnüldöző szervek évtizedek óta kutatják a bűnözés okait. Ma az az uralkodó álláspont, hogy a bűnözésnek összetett társadal­mi gyökerei vannak. Ezek bizo­nyos szubjektív elemekkel tár­sulva válnak közösségellenes magatartássá. Sok a csábító alkalom Tény, hogy mind a jóléti álla­mokban, mind a szegény orszá­gokban a társadalom egy része vitatja, sőt támadja az anyagi javak elosztási rendjét. Vagy a leggazdagabbak közé akar fel­emelkedni vagy legalább nor­mális emberi életet szeretne macának. Ez a réteg vélt vagy valós sérelmeinek orvoslását elsősorban az államtól várja. Ha azonban csalódik, türelmét veszti és megpróbálja a törvé­nyes rendet kijátszani — egy részük bűncselekmény elköve­tése árán is. És itt jut fontos szerephez a szubjektum. Az iskolázott har­monikus családi életet élők, megfelelő állással, elfogadható jövedelemmel rendelkezők rit­kán veszélyeztetik egziszten­ciájukat bűncselekmény elkö­vetésével. Akit viszont mindet­től megfosztott az élet, könnyen keres vigaszt az alkoholban, a rossz baráti társaságban, ahon­nan már csak egy lépés a bűnö­zés. Főleg akkor, ha oly sok csábító alkalommal találkoz­nak, mint napjainkban, a me­gyénkben. Nemcsak elárvult hétvégi házakra gondolok, ha­nem a biztonsági zár és ablak­rács nélküli lakásokra is. Ezek­ben több százezer forintnyi ér­ték kínálja magát a betörőknek. Lehetőséget adnak bűnözésre az idős emberek is, amikor meggondolatlanul ajtót nyitnak idegeneknek, akikkel szemben a lakásban már tehetetlenek. A társadalomnak védekezni kell A társadalom egy része tehát a javak újraelosztására törek­szik, ha kell, bűncselekmény árán is. Ez ellen a társadalom­nak védekeznie kell. Súlyos tévhit azonban, hogy ez kizáró­lag a rendőrség feladata! — Mennyire befolyásolták a bűnözést az új büntető jog­szabályok? — Hazánkban — a rendszer- váltás szükségszerű következ­ményeként — az elmúlt évben igen sok jogszabályt alkottak. Az új törvények közül számos érintette, módosította a büntető jogszabályokat is. Megszüntet­ték az alkoholista bűnelkövetők munkaterápiás intézeti kezelé­sét, szűkítették a katonai igaz­ságügyi szervek hatáskörébe tartozó személyek körét, létre­jöttek az ügyészségi nyomozó hivatalok, és jó néhány uj maga­tartást bűncselekménnyé minő­sítettek, aminek korábban nem volt büntetőjogi szankciója. (Pl.: a lelkiismereti és vallási sza­badság megsértése, tiltott ér­tékpapír-kereskedelem stb.) A büntető jogszabályok módosí­tása és a bűnözés növekedése közt azonban semmiféle össze­függés nem mutatható ki. — Hogyan igyekeznek ele­jét venni a bűnözés növeke­désének? —A bűnözés aggasztó növe­kedésének megállítása társa­dalmi méretű összefogást, ezen belül gyorsabb, szaksze­rűbb és hatékonyabb bűnüldö­ző munkát igényel. Ennek meg kell teremteni az anyagi és sze­mélyi feltételeit, mindenekelőtt a rendőrségnél. Több, jobban felszerelt és képzettebb rendőr­re van szükség. Csak így szer­vezhető meg az integrált és a mainál sokkal eredményesebb bűnüldözés. Nincs ugyanis ha­tásosabb bűnmegelőzési esz­köz, mint az a tudat, hogy az elkövetőnek nagy valószínű­séggel számolni kell a leleple­ződéssel. Ezért a belügyi veze­tés óriási erőfeszítéseket tesz a rendőrség személyi és dologi megerősítésére. — Milyen a megyei ügyész­ség helyzete? — Az ügyészség széles körű — a törvényesség biztosítására irányuló — feladatkörrel és jo­gosítvánnyal rendelkezik. A legfontosabb közülük a bünte­tőeljárásban való közreműkö­dés. Itt felügyel a nyomozások törvényességére (s az ügyész­ségi nyomozó hivatalok útján maga is nyomoz), dönt a lenyo­mozott ügyek sorsa felől: vádat emel vagy megszünteti a nyo­mozást, majd képviseli a vádat a bíróság előtt. Kevés az ügyész E sokrétű munka alapos szakmai felkészültséget, általá­nos műveltséget, emberisme­retet, élettapasztalatot és kitar­tást, szorgalmat, nagy munka­bírást igényel. E magas köve­telményeken kívül, eddigi mél­tatlan erkölcsi és anyagi meg­becsülésünk is oka annak, hogy nem tolongtak a jogászok az ügyészségek ajtaja előtt. Jel­lemző, hogy Somogybán a 38 ügyészi álláshelyből 10 betöl­tetlen, ami nyomasztó munka­terhét ró az állományra, jóllehet 12 fogalmazó is segíti munkán­kat. Ez év január 1-jén hatályba lépett azonban a bírák és ügyé­szek előmeneteli és bérrend­szeréről szóló törvény, amely —az ország nehéz anyagi hely­zete ellenére — elismeri e mun­ka nehézségét, fontosságát és tisztes megélhetést biztosít számunkra. Bízunk benne, hogy ez által is vonzóbb lesz az ügyészi pálya. Korszerűbb szervezet — Terveznek-e valamiben változást? — Feladatainkat olyan társa­dalmi közegben kell teljesíte­nünk, ahol eddig nem tapasztalt társadalmi feszültségek kelet­keztek. Ma együtt él a jogalkal­mazó szervek útkereső bizony­talansága és az állampolgárok egy részének a jogszabályok­kal szembeni ellenérzése, foko­zódik az „állampolgári enge­detlenség”. Másrészről viszont egyre erőteljesebb az igény az emberi jogok, az állampolgári érdekek védelmére. Az elmondottak arra késztet­ték az ügyészség felső vezeté­sét, hogy áttekintse a szervezet helyzetet, jövőjét. Ennek ered­ményeként mintegy fél éve el­kezdődött az ügyészi szervezet korszerűsítése, és — az érté­kes hagyományok megőrzése mellett — a be nem vált vagy elavult módszerek megújítása. Ez az idén is folytatódik. Ennek részeként — pályázat kiírásá­val — ahol szükséges, vezetők cseréjére is sor kerülhet. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy megváltozik az ügyészi felada­tok súlyozása. A közérdek szi­gorú képviselőjéből egyre in­kább az állampolgári jogok vé­delmezője lesz az ügyész. En­nek nem mond ellent a vádható­sági szerepkör. Azt valljuk ugyanis, hogy a szabadságjo­goknak határt szab mások azo­nos* szabadságjoga. Vagyis a vádemeléssel jogvédő funkciót látunk el: megvédjük a tisztes­séges állampolgárt attól, hogy jogaitól bárki megfossza, vagy büntetlenül megfoszthassa. — Köszönöm. Szegedi Nándor Családi pótlékra az a magyar állampolgár jogosult, aki Ma­gyarországon tartózkodik és a háztartásában gyermeket ne­vel. A magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá esnek a Magyarországon tartózkodó külföldiek, ha állandó tartózko­dásra jogosító személyi igazol­vánnyal rendelkeznek, mene­kültként elismert személyek, továbbá azok, akik 1990. január 1 -je után bevándorlási kérelmet nyújtottak be. A gyermek 16 éves koráig jár a családi pótlék, de ha a gyer­mek továbbtanul alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetve a dolgozók álta­lános vagy középiskolájának if­júsági, fiatalkorú tagozatán, akkor 20 éves korig jár az ellá­tás. Ezért, há a gyermek közép­iskolai tanulmányait beferjezi és azután szakmunkástanuló lesz, tovább jogosult családi pótlék­ra. A családi pótlék a tanulói jog­viszony időtartamára jár, ezért, ha a gyermek júniusban befe­jezte a középiskolai tanulmá­nyait, de az érettségi vizsgája sikertelen, a nyári szünidőre még akkor sem jár családi pót­lék, ha szeptemberben vagy ok­tóberben sikeres érettségi vizs­gát tesz. Hasonló a helyzet ak­kor is, amikor érettségi után a gyermeknek nem kezdődik meg közvetlenül a szakmun­kástanulói jogviszonya, hanem a pótbeíratkozáskor augusztus végével jön létre, a szülő július hónapra nem jogosult családi pótlékra. A tartósan beteg, illetőleg tes­ti vagy értelmi fogyatékos gyer­mek esetében a fokozottabb gondoskodás mindaddig tart, ameddig a gyermek beteg. Emiatt ez után a gyermek után a magasabb összegű családi pót­lék a 16. életév betöltése, illetve a tanulmányok befejezése után is jár. Tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos aj az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott fel­ügyeletre, gondozásra, ápolás­ra szorul. b.) az a 18 évesnél idősebb személy, aki a 18. — továbbta­nulás esetén 20. — életévének a betöltése előtt munkaképes­ségét legalább 67 százalékban elvesztette és ez az állapota egy éve tart, vagy előrelátható­lag egy évig fennáll. A magasabb összegű családi pótlék megállapításához 18 évesnél fiatalabb gyermek egészségi állapotát az illetékes gyermekklinika, kórházi gyer­mekosztály vezetője igazolja. A 18 éven felüli személy eseté­ben a munkaképesség csökke­nésének a mértékét az Orvos­szakértői Intézet szakvélemé­nyezi. Nem jár családi pótlék az után a gyermek után, aki 16. életévét betöltötte, középfokú oktatási intézmény nappali vagy fiatal­korú tagozatán tanul és bár­mely munkavégzésre irányuló (szövetkezeti, gazdasági társa­sági, betéti társasági, stb.) jog­viszony keretében önálló kere­settel rendelkezik. A nyári szün­időben végzett munkáért elért kereset nem korlátozza a csalá­di pótlék folyósítását. A beteg gyermek dolgozhat, jövedelemmel rendelkezhet — ez esetben a családi pótlék fo­lyósításának szüneteltetésére csak akkor kerül sor, ha az elért jövedelem folyamatosan három hónapon keresztül meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Tehát a negyedik hónaptól nem jár a szülőnek a családi pótlék, mind­addig, amíg a gyermek kerese­te ennél magasabb. Ha a gyermek 3 hónapot meghaladóan külföldön tartóz­kodik, nem jár a gyermek után családi pótlék. A családi pótlék alanyi jogúvá tétele következtében, ha a gyermek együtt élő szülők ház­tartásában van, a családi pótlé­kot — együttes nyilatkozatuk alapján — bármelyik szülő igé­nyelheti. Ha a szülők elválnak vagy külföldön élnek, a válto­zást követő hónaptól illeti meg azt a szülőt a családi pótlék, akinek a háztartásába kerül a gyermek. Ha viszont a gyerme­ket intézetbe helyezik el, akkor arra a hónapra már az intézetet illeti meg a családi pótlék, ami­kor a gyermek az intézetbe ke­rül. Az állampolgárnak a családi pótlékot igényelni kell, az erre a célra rendszeresített igénybe­jelentő nyomtatványon, első­sorban a munkaadójánál, ha dolgozik. Ha nincs munkaadó­ja, akkor az állandó lakhely sze­rint illetékes társadalombiztosí­tási igazgatóságtól kérheti az ellátás megállapítását. Ha az állampolgár munkahelyet vál­toztat, újra igényelnie kell a csa­ládi pótlékot, mert ezáltal a kifi­zető szerv is változhat. Kivétel, ha az igazgatóság folyósítja a családi pótlékot, vagy olyan munkáltatónál létesít munka- viszonyt az állampolgár, ahol nem működik társadalombizto­sítási kifizetőhely. Ha valaki bármilyen nyugdíj- szerű ellátásban részesül, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­tól kell kérnie a családi pótlékot. A családi pótlékot a Társada­lombiztosítási Igazgatóság ha­vonta utólag; a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv a tárgy­havi nyugellátással együtt, a munkaadó a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor folyósítja. Geicz Gézáné Az INTRA KERESKEDELMI KFT. bejelenti, hogy az INTRA NÉMET—MAGYAR ■ KERESKEDELMI KFT. 7400 KAPOSVÁR, Kossuth Lajos u. 1—9. j feliratú bélyegzője elveszett ­■ A bélyegző használata 1990. december 17-tőll érvénytelen. (149574) ■ A START munkaközösség ajánlata: Ha 1991. február 4-ig nálunk jelentkezik személygépkocsi­vezetői tanfolyamra, nem kell tartania az emelkedő üzem- anyagárak miatti gyakorlati óradíjemeléstől. VÁLLALJUK, hogy jelenleg Kaposváron a legolcsóbb gyakorlati óradíjjal (270 Ft) képezzük ki Önt. Ha ügyes, 20 órát kell csak vezetnie. Továbbra is 3x-i részletfizetési kedvezmény. Várjuk jelentkezését! A START biztos rajt! Kaposvár, Fő u. (Május 1. u.) 53. Telefon: 21-942 (6026) P — — — — — — — — — HA SZERENCSÉJE VAN, DUPLÁN NYER! A I I I I I I 1 7400 KAPOSVÁR Ady E.u. 11 'S? 18 219 minden ezer Ft feletti ajándék vagy lakásfelszerelési cikk vásárlása esetén 1 db sorsjegyet ad. (0Cg7) |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom