Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

1991. január 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Hitel kis­vállalkozóknak „Rakodó” költségek és prognózisok Számolt az új áron a malomipar Perge István: „Az új termésig szeretnénk tartani a mostani árakat” ALAKULÓ MŰNKAÜGYI KÖZPONT Szigorú a bejelentési kötelezettség az elbocsátásokról Függetlenek az önkormányzattól —A munkanélküliek számával együtt nő az ügyintézők száma (Folytatás az 1. oldalról) — Hányán dolgoznak az új központban? — A megyei munkaügyi hiva­tal eddigi hetventagú apparátu­sa teljesen átkerült a központ­hoz. A fele a kaposvári központ­ban dolgozik, a másik fele a városi kirendeltségeken. Az előbbi létszámot az indokolja, hogy Kaposváron a közvetíté­sen és a segélyezésen kívül vannak átképzésekkel, köz­hasznú munkák szervezésével, gyakornoki foglalkoztatással, gazdálkodási tevékenységgel és munkügyi-foglalkoztatáspo- litikai ellenőrzéssel foglalkozó részlegek is. Az év végére az apparátus létszáma — ha a megfelelő elhelyezést meg tud­juk oldani Kaposváron és a ki- rendeltségeken — százra, száztízre emelkedik; a munka- nélküliség minél kisebb feszült­séggel járó levezetése érdeké­ben. — Mi indokolja ezt a létszám- növekedést? NÖVEKVŐ SZÁMOK — Az, hogy a jelenlegi 3—3 és fél ezer regisztrált munkanél­küli az év végére 10—12 ezer­re, a 2500—2600 munkanélkü­li-segélyen levő pedig 8000-re nő számításaink szerint. Ezzel együtt több lesz az adminisztrá­ciós feladat, a központnak na­gyobb figyelmet kell fordítania az újraelhelyezésre, a munká­ba való visszahelyezésre. Re­mélem, hogy a gazdaságban is megindul a fejlődési folyamat, s akkor nemcsak megszűnnek munkahelyek, hanem lesznek újak is. Akkor pedig nagyobb feladatot ró ránk a munkanélkü­liek elhelyezése. — Amikor megalakult a me­gyei munkaügyi tanács, többen kifogásolták, hogy a munkahe­lyek nem jelentik be idejében a tervezett létszámleépítést. Most szigorításokat határozott el a kormány. — Mégpedig nagyon egyér­telmű szigorításokat —, helye­selt Rózsavölgyi István — a kormányrendelet alapján egy hónappal a felmondás megkez­dődése előtt be kell jelenteni a munkaügyi központnak a tíz fö­lötti elbocsátást, és három hó­nappal előbb, ha a dolgozóknak legalább 25 százalékát vagy 300 embert érint a létszámle­építés. Ha ezt elmulasztják, ak­kor a felmondás érvénytelenné válik. Sajnos, eddig formális volt a bejelentés; ha nem tette meg a vállalat, semmilyen esz­köz nem volt a kezünkben a hatálytalanítására. Ez a szigorí­tás megfelel a szakszervezetek igényének és a mi kérésünknek is. Enélkül nem lehet alkalmaz­kodni, hiszen — például — 400 dolgozó leépítése egyik pilla­natról a másikra lehetetlen hely­zetet teremthet egyes területe­ken. — Mikortól kerül a megye hatáskörébe a foglalkoztatási alap helyi felosztása? PÉNZ ÉS FELTÉTEL — Erről a foglalkoztatási tör­vény dönt; most még nincs meg a pénzügyi feltétele, ezért nem határozott róla az említett kor­mányrendelet. Ha a szolidaritá­si alap létrejön, valószínűleg a foglalkoztatási alapot decentra­lizálják megyei szintre. Ébből finanszírozhatjuk majd a foglal­koztatást segítő, illetve a mun­kanélküliek ellátását szolgáló támogatásokat, költségtéríté­seket és egyéb juttatásokat, valamint a munkaerőpiaci szer­vezet működési költségeit. Lajos Géza Bővültek a kisvállalkozók hi­telfelvételi lehetőségei. Ennek elősegítésére új hitelkonstruk­cióról szóló megállapodást írt alá hétfőn az Ipartestületek Országos Szövetségének kép­viseletében Szűcs György or­szágos elnök és dr. Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. Az eddigieknél jóval kedve­zőbb forma gyors segítséget jelent az érdekvédelmi szerve­zet tagjainak. Mint Kassai Ró­bert, az IPOSZ alelnöke az MTI munkatársának elmondta, az egymilliárd forintos alapból 100-tól 500 ezer forintig terjedő kölcsönt igényelhetnek a kisvál­lalkozók hitelfedezet-igazolás bemutatása nélkül. A kölcsön­igénylő kérvényét az IPOSZ ál­tal kijelölt zsűri bírálja el, a hitelt három nap alatt kapja kézhez az igénylő. A pénzt, amely bár­mire felhasználható, harmincöt százalékos kamatra, hat hóna­pos visszafizetési határidőre kölcsönzi a bank. A Budapest Bank Rt. közvetí­tésével világbanki hitel felvéte­lére is lehetőség nyílik ezentúl. Ezt a kölcsönfajtát valutában és forintban is igénybe lehet venni. Minimum 100 ezer, maximum 8 millió márka kölcsönzésére van így lehetőség, amelyet három év türelmi idő után, kilenc év alatt kell visszafizetni. Az adós­ság márka esetében 10 száza­lékos, forintnál huszonhat szá­zalékos kamattal nő. Az IPOSZ és a Budapest Bank Rt. megállapodott a Biza­lom Garancia Egyesület létre­hozásáról is. Az olasz mintájú szervezetnek az a feladata, hogy a későbbiekben átvegye a bankok garancia-biztosító sze­repét. A bankok ugyanis 12 százalékot kérnek a kezessé­gért, a tagok ezt az összegét takarítják meg, ha garanciale­velek útján kezeskednek egy­másért. Az egyesület a hitelek feléért vállal garanciát, a másik felének terhét a Budapest Bank Rt. viseli. Költségvetési közlöny — csak hétfőn Várhatóan csak január 14-én, hétfőn jelenik meg az a Magyar Közlöny, amely tartalmazza az 1991-es költségvetési törvényt. A jogszabály viszont már január 1-jén hatályba lépett. A jogalkotásról szóló törvény értelmében a hatályba lépés időpontját úgy kell meghatároz­ni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazásához való felkészülésre. Az utóbbi időben felgyorsult törvényke­zés miatt azonban ez az előírás csak elvétve valósult meg. Szakértők szerint miután szá­mos törvény 1991. január 1 -jén lépett hatályba, s az azokat tar­talmazó közlönyök csak ké­sőbb kerültek az előfizetőkhöz, így több törvény alkalmazása érdekeket sérthet. A marcali Elegant Konfekcióipari Rt. októberben 70 varrógé­pet lízingelt a Brother német cégtől. A gépek egy része teljesen automata. Az üzemben farmernadrágokat varrnak rajta: ezer darabot műszakonként. A múlt évben egyébként 300 ezer nadrágot szállítottak nyugatnémet piacra Fotó: Jakab Judit Farmerok exportra Szakszervezeti segély a munkanélküli építőknek 580forintra emelték a havi összeget — Többen kaphatnák (Folytatás az 1. oldalról) — Mennyire rúg egy mázsa minőségi búza ára? — A járulékos költségek mel­lett számolni kell termelési rendszernek kifizetett technoló­giafejlesztési költséget, vala­mint a martonvásári kutatóinté­zetnek kifizetett minőségi búza licencdőját. A minőségi búza mázsája így máris 739 forint. A malmi őrletésű búzák súlyozott átlagára 723 forint. — Még mindig megválaszo­latlan a kérdés, hogyan lesz a 723 forintos búzából 1410 forin­tos liszt? — Az ár megítélésekor rossz kiindulópont ez a megközelítés. Egy mázsa búzából ugyanis 48—50 kiló BL-55-ös, 28 kiló BL—80-as liszt nyerhető. A maradék a takarmányliszt és a korpa. Ha elvégezzük a számo­lást, akkor kiderül, hogy egy mázsa 723 forintos búzából 1135 forint értékű malomioari termék lesz. A malmi mu, ák során még 342 forint üzemi ki­adást is számolni kell. Ezt ösz- szeadva hetven forint az, ami vállalati haszonnak is nevezhe­tő, de ebből kell fedezni még a liszt szállítási költségeit is az átvevőhelyre. Csomagolt ter­mékeinknek több mint felét Budapestre szállítjuk. Ez is je­lentős költségtétel. A 15 százalékos áremelke­dés a zsákos és ledig termé­kekre vonatkozik. A GMV-t is terhelte a múlt évben 33 száza­lékos energiaár-emelkedés és a vasúti szállítás is a duplájára emelkedett. — Csomagolt termékeiknél már 28—30 százalékos az ár­emelkedés. — Az előbb említett költség- növekedésekhez még a papír­ipari termékek árának 45 szá­zalékos emelkedését is hozzá kell számolni. — Mennyire lesznek tartósak a most változott árak? — Az új termésig szeretnénk tartani a mostani árakat. Ha az 570 forintos felvásárlási ár emelkedik az új termés idősza­kára, akkor arányosan emel­kednek a malomipari termékek árai is. Mészáros Tamás Havi 580 forinttal egészíti ki az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének Szövetsége az utcára került tagok munkanélküli-se­gélyét. A tavaly létrehozott or­szágos alapítvány a szolidari­tást szolgálja. Az október else­jétől folyósított különsegélyt most emelték föl 580 forintra, igazodva a minimálbérhez, ugyanis a szabályzat szerint annak a tíz százalékát fizetik a nehéz helyzetbe jutott építőipa­ri dolgozóknak. A szakszervezet állandóan gyarapítja az alapítványt: a múlt hónapban gálaestet rendeztek a színészszakszervezettel kö­zösen a fővárosban. Ezeröt- százan vették meg az 1000 fo­rintos jegyet. A bevételt a két szakszervezet alapítványának számlájára fizették be. Szó van arról, hogy vidéken — így eset­leg Somogybán is — tartanak ilyen gálaesteket. Bartos Géza, a szakszerve­zet megyei szövetségének tit­kára elmondta: jelenleg hu­szonegyen veszik igénybe a kü­lönsegélyt. A létszám változik. Ha valaki munkát talál, ketten lépnek a helyére. — Attól tartok, hogy az építő-, az építőanyag-ipar ellehetetle­nülésével tovább nő a munka- nélküliek száma a megyében. Nemcsak a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat van nehéz helyzetben, hanem több kis épí­tőipari szervezet is abba kerül. A munkanélküliek egy részének nincs másik szakmája, sőt sem­milyen képzettsége. Ma pedig a segéd- és betanított munkások tudnak éppen a legnehezebben elhelyezkedni. Sokkal többen vannak, akik igénybe vehetnék a szakszer­vezet különsegélyét, de nem tudnak róla. A segély a szociális helyzettől függetlenül jár annak az építős szakszervezeti tag­nak, munkavállalónak, aki több mint egy hónapja részesül álla­mi munkanélküli-segélyben, s megvan az egyéves, folyama­tos szakszervezeti tagsága. A megyei szövetség kapos­vári irodájában egyszerűsített eljárással intézik az ügyeket, s az érdeklődőknek mindenről pontos tájékoztatást adnak. A munkaközvetítőkben is ott van a szakszervezet felvilágosító röplapja. (Lajos) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom