Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 9., szerda Hogy az ötletből termék legyen Kockázati tökére van szükség Napi hatvanezer világos A vései Új Élet Termelőszövetkezet palackozó üzemében két műszak­ban, naponta hatvanezer üveg Balatoni világos sört palackoznak. Fotó: Jakab Judit Japán ösztöndíj kutatóknak, művészeknek Hazamennek a vietnamiak Szovjetunióban a távol-keleti Dalnorecsenszk városi tanácsa elhatározta, hogy felbontja a munkaszerződést háromszáz vietnami dolgozóval. A szakí­tást azzal indokolták, hogy a helyi lakosságtól sok panasz érkezett a munkakerülő, seftelő vendégmunkásokra. Parti- zanszk város is felmondott a vietnami építőmunkásoknak. Senki többet? Harmadszor! A szabad árak sajátosságos értelmezésével találkozhat, aki meg akarja venni a moszkvai városi tanács hetilapját, a Fővá­rost. A közelmúltban indult lap rendkívül népszerű, gyakorlati­lag beszerezhetetlen az újsá­gospavilonokban. A szabadpia­con a szerződéses terjesztők maguk állapítják meg az árat. A 80 kopekes lapot a Vernadszkij sugárúti metróállomáson 1 ru­bel 20 kopekért, a Puskin téren és a városközpont más hélyein 2 rubelért árulják. Lapok csak előfizetőknek Bulgáriában csak az előfize­tők lehetnek biztosak abban, hogy olvashatják a bolgár lapo­kat. A papírhiány miatt ugyanis egy hónapig csak az előfizetők száma alapján meghatározott példányszámban jelenhetnek meg a bolgár lapok és folyóira­tok. A bolgár nyomdák papír­szükségleteinek legnagyobb részét a Szovjetunió elégíti ki. Az erre az évre érvényes bol­gár—szovjet szerződésekben azonban csak a tavalyi mennyi­ség felére vállaltak garanciát a szovjet szállítók. Hova fordulhatnak azok a vál­lalkozók, akiknek ötletük, kuta­tási, eredményeik vannak, ám semmi több. Kik azok, akik vál­lalják, hogy ezt az ötletet, tervet piacra alkalmassá teszik, a so­rozatgyártást beindítják, finan­szírozzák az innovációs tevé­kenységet, úgy, hogy a vég­eredmény, a siker előre nem lát­ható. Ilyen típusú finanszírozást fejlett piacgazdaságú orszá­gokban a kockázatitőkebefek- tető-társaságok vállalnak. Per­sze korántsem emberbaráti szí­vességből, hanem az extrapro­fit reményében. Nálunk mind a mai napig hiányoznak ezek a szervezetek. Hiányuk felmér­hetetlen veszteséget okoz. Gondoljunk bele, hogy hány öt­let, világraszóló találmány süly- lyed a feledés homályába, ha gazdájuk nem olyan kitartó, mint a rákkutató Kovács Á.dám, vagy a Béres-cseppek kitaláló­ja. A vállalkozás értéke A kockázati tőke egyik legfon­tosabb ismérve, hogy az inno­vációsfolyamatban nem a hitel- folyósítás szokásos eszközei­vel vesz részt. Nem kíván visz- szafizetést, kamatfizetést, ha­nem mint résztvevő tőke, saját tőke működik. A kockázatitőke­befektetés akkor térül meg, akkor hoz nyereséget, ha a vál­lalkozás értéke növekszik. A kockázatitőke-befektető nyere­sége a vagyongyarapodás. Igaz, ezt csak hosszú idő távla­tában érheti el, ha éppen nem a vagyonvesztés a végered­mény, merthogy a vállalkozás igencsak kockázatos. Az ötlet­től a termék piacra kerüléséig hosszú az út. A fejlesztés- és technológiaigényes vállalkozás beindítása, piacképessé tétele 5—6—7 évet is igénybe vesz. Addig a pénzt csak használják, és nem fial semmit. Ezért az áldozatért jutalom jár, mégpe­dig extraprofit képében. A kockázati tőkét befektető társaságok általában az ötletet, találmányt még akkor karolják fel, amikor a termelési feltételek csak csírájukban vannak meg, "gyakran még a kutatás stádiu­mában. Menedzselik a vállalko­zást, majd a tőkéjükkel a piacra befutott termék termelését is megszervezik. A befuttatott ter­mék vagy szolgáltatás ekkor már más tőkét is vonz, ekkor már lehet részvényeket kibo­csátani. A kockázati tőkének ebben a stádiumban nincs több teendője, általában kivonul, részesedését eladja és a tőkét máshová fekteti be. Lehúzott roló A fejlett gazdaságok gyakor­latában a kockázatitőkebefek- tető-társaságok viszonylag kis tőkét forgatnak. Legalább 10 terméket visznek egyszerre, a tapasztalatok szerint ugyanis ezek közül átlagban négy üzlet­ről hamar kiderül, hogy sikerte­len, további négy csak átlagos hasznot hoz, és csak egy-kettő, amelyik igazán megfelel a re­ményeknek. Addigra viszont a magyar adózási, szabályozási gyakor­latban le is húzhatják az ilyen típusú társaságok a rolót. Mert az adózás normatív, minden évben adózni kell, tartós vesz­teséggel pedig sokáig nem tart­ható fenn a működés, így a fel­számolás elkerülhetetlen. De nem ez az egyetlen ma­gyarázata annak, hogy hazánk­ban éppenhogy próbálkozik a türelmesnek is nevezett kocká­zati tőke. A kockázatitőke-típu- sú vállalkozásnak sokak szerint nincs megfelelő szervezeti for­mája. A korszerűnek mondható társasági törvényből hiányoz­nak az e tevékenységnek meg­felelő speciális társasági for­mák. Például részvénytársasá­gi formában lehetetlen a kocká- zatitőke-társaságnak működ­nie, mert 50 százalékos va­gyonvesztés után — márpedig a kockázati tőke működése so­rán ilyen helyzet gyakran előáll­hat — meg kell szűnnie. Nincs előkészítés A kockázatitőke-befektetés egyértelmű, törvényi szintű sza­bályozásával, a kedvezmények kialakításával együtt várhatóan megnő a külföldi befektetési kedv is. A hazai kockázatitőke- befektető-társaságok elszapo­rodására rendkívüli szüksége van a gazdaságunknak. Egye­lőre azonban nincs, aki a szabá­lyozást előkészítse, foglalkoz­zon vele. A pénzügyi kormány­zat átszervezése vár, az OMFB-t megszüntetik, minden­ki a nagypolitikával van elfoglal­va. Csak reménykedni tudunk, hogy ez a csak látszólag lé­nyegtelen probléma minél ha­marabb terítékre kerül. D.M. Az idén is meghirdette az Aszahi Simbun című japán lap a kutatóknak, művészeknek és újságíróknak szóló egyéves ösztöndíját. A jelentkezők közül három­négy sikeres pályázó kaphatja meg az ösztöndíjakra szánt összesen mintegy tízmillió fo­rintnak megfelelő összeget és a repülőjegyet. A Japán iránt érdeklődő, egyetemet végzett szakembe­rek jelentkezhetnek, olyanok, akiknek kimondottan hasznos lehet, hogy kutatásaikat és ta-« nulmányaikat Japánban foly­tassák egy évig. Jelentkezési korhatár nincsen, de elvárják a jelentkezőktől, hogy Japánban szerzett tapasztalataikat haza­térve hasznosítsák. Eddig a legkülönbözőbb terü­leteken dolgozó szakemberek — keletiekés nyugatiak—jutot­tak ösztöndíjhoz. Március 31-ig lehet beküldeni a pályázatokat az ösztöndíjra. Csak olyanok pályázatát érté­kelik, akik nem éltek hosszabb ideig Japánban. A jelentkezé­seket az alábbi címre lehet kül­deni: Asahi Fellowship Office, Ki- kaku Daini-Bu (Department II., Cultural Projects Division) Asa­hi Simbun, Tokyo Head Office, 5-3-2 Tsukiji, Chuo-ku Tokyo 104-11. A bírálóbizottság júniusban hozza meg döntését. Kihal-e a mamut? Valamikor a nyolcvanas évek elején az Újkori Keresztények nevet viselő amerikai szekta egy területet vásárolt Montana állam egyik festői völgyében. Vezetőjük, egy hölgy, akit egy­szerűen csak prófétának szólí­tanak, a világ vége közeli eljö­vetelét jósolta, amire alaposan fel kellett készülniük. Ennek jegyében fúrtak né­hány éve egy 144 méter mély kutat, amely 56 fokos meleg vízzel látta el őket. Mindebben nem volna semmi különleges vagy jogellenes, ám tudni kell, hogy a szóbanforgó völgy igen közel esik a világhírű Yellowstone Nemzeti Park egyik fő látványosságához, a Mamut meleg vizes források­hoz. Évekig tartó kutatás indult meg, összefüggésben lehet-e a felszín alatt a forráscsoport és a szekta kútja. Ha igen a válasz, fennáll a veszélye, hogy a Mamut-források elapadnak. Nos, a vizsgálati eredmények szerint a kétféle víz karbonát­tartalma — amelyből a képün­kön is látható mésztufa-tera­szok kialakulnak — közel azo­nos, így a közös eredet nem zárható ki. Ezért a hatóságok elrendelték, hogy a szektának a minimálisra kell korlátoznia a kútból való vízkiemelést. Amúgy is meggyűlt már a ba­juk a környezetvédelemmel. Hétszáz főre méretezett, bom­babiztos föld alatti óvóhely­rendszerükről a közelmúltban jelentős mennyiségű, tárolt üzemanyag szivárgott a talaj­vízbe. Somogybán nincs szükség munkástanácsokra? Három megye képviselői a pécsi találkozón Harkány István, a Csepel Művek Egyedi Gépgyára mun­kástanácsának megbízott ve­zetője számolt be arról, hogy a Baranya megyei munkásta­nács elnöke meghívta Pécsre a szomszédos két megye, So­mogy és Tolna munkástanács­képviselőit, azért, hogy az or­szágos szövetségbe mindegyik megyéből két küldöttet válasz­szanak. A megyéből két mun­kástanács van nyilvántartva a központi listán: a mienk és a Ka- posvill munkástanácsa. Sajnos ezen a találkozón ez utóbbi képviselője nem jelent meg, így küldötte sem lesz a megyének és nem alakulhat meg a megyei szövetség sem. Ügy látszik, Somogynak nincs szüksége a munkásta­nácsokra. Pedig az emberek­nek nemcsak dolgozniuk kell, hanem meg is kellene tudni védeni az érdekeiket.” — véle­kedett. Mivel küldöttválasztást So­mogy megyében nem tartottak, az e hét végi országos találko­zóra mint vendéget hívták meg a Csepel Művek munkástaná­csának megbízott vezetőjét. LOPNAK A VONATOKRÓL IS VASÚTI RENDŐRSÉG ALAKUL Decemberben Somogyszobig megy a villanyvonat Magyarországon ismét lesz vasúti rendőrség — hallottuk hetekkel ezelőtt a hírt, ám a részletekről senki sem tudott. Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője az ügy szorgalmazói közé tartozik. Elmondta, hogy csupán tavaly 80 millió forint kárt okoztak a vagonok fosztogatói. Nem tit­kolta azt sem, hogy az elköve­tők között akadnak vasutasok is. A befőttől az értékes elektro­nikai cikkekig sokféle áru tűnik el a feltört vagonokból. A va­gyonvédelem javítása érdeké­ben szükség van a vasúti rend­őrökre. A testület tagjai az el­képzelések szerint a rendőrség tagjai lesznek, de ellátásukhoz és elhelyezésükhöz a MÁV is hozzájárul. Busch Károlytól megtudtuk azt is, hogy az idéiYcsak a meg­ígért 25 százalékos béremelést kapják a vasutasok. Ez nem sok, vasútnak mégsem a bérek­kel van a legnagyobb gondja. A MÁV körülbelül 120 milliárdos fejlesztéssel van elmaradva ahhoz, hogy javítsa az utazás színvonalát. Erre sincs pénz. Most a legfontosabb az, hogy a terület tizenkétezer dolgozóját meg tudják tartani. Intezívebb fejlesztésre csak 1995—1996- ban lesz lehetőség. Addig foly­tatódik a Dombóvár—Gyéké­nyes közötti villamos hálózat építése, mert megoldódtak a kaposvári anomáliák. Az év végén már Somogyszobra is villanymozdony vontatta ko­csikkal utazhatunk. És még valami: a vasutat sem kerüli el a létszámlépítés. Bár létszámhiánnyal küszködnek, szabadulni akarnak a felesle­ges adminisztrációtól. N.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom