Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 12., szombat Drágább a víz, többe kerül a csatornadíj Inflációfékező és jövedelem-befolyásoló intézkedéseket tett a kormány Jelentős hatósági áremelések — Szociálpolitikai törvényjavaslat (Folytatás az 1. oldalról) Az 1991 elejére elhatározott intézkedések érzékenyen érintik az egész lakosságot. A kormány határozott szándéka, hogy mindez ne vezessen nehezen enyhíthető szociális feszültségek kialakulásához, egyes rétegek leszakadásához. Ezért a leginkább veszélyeztetett társadalmi rétegeknél (nyugdíjasok, többgyermekesek, munkanélküliek) megfelelő módon kívánja ezeket kompenzálni. A piacgazdasági átmenet szociális terheinek méltányos megosztásánál együttműködésre törekszik a munkavállalói érdekképviseletekkel, atársadalom valamennyi rétegének és csoportjának képviselőivel. II. A piacgazdaság gyakorlatát követve az árakat általában a piaci viszonyok alakítják. Az árak megállapításáról szóló törvény szerint a hatósági árak már csak a lakossági vásárlások mintegy egytizedére terjednek ki. A hatósági árak körében a termelési költségek emelkedése, a támogatások csökkentése miatt, az erőforrásokkal való takarékosság elősegítése érdekében a következő intézkedésekre kerül sor. Az élelmiszerek közül január 14-től a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej legmagasabb (maximált) ára literenként 18,20 forintról 22,0 forintra, a normál fehérkenyér kilogrammonkénti ára pedig 14,80 forintról 20,40 forintra nő. A forgalmazók természetesen ennél alacsonyabb árat is megállapíthatnak. A hatósági áras postai szolgáltatások díjai január 14-től átlagosan 40 százalékkal emelkednek, így például a szabványlevél helyi továbbítása 5 forintról 7 forintra, vidékre továbbítása pedig 8 forintról 12 forintra nő. Ugyancsak január 14-től az ivóvíz- és csatornaszolgáltatások lakossági díjai a költségek növekedésével és a támogatások mérséklésével összefüggésben átlagosan 100 százalékkal emelkednek. A díjak emelésére a területileg jelentős mértékben eltérő ráfordításokat tükröző tarifákhoz igazodóan kerül sor. A vasúti személyszállítás díjai február 1 -jén átlagosan 80 százalékkal, a távolsági autóbusz közlekedésé 55 százalékkal emelkednek. A nemzetközi gyakorlathoz igazodóan és gazdaságossági megfontolások alapján megszűnik a személy- és gyorsvonati díjak közötti különbség, ami a személyvonatoknál átlagosan 110 százalékos, a gyorsvonatoknál átlagosan 50 százalékos díjemelést jelent. Az iskolai kirándulásokra, ifjúsági rendezvényekre igénybe vett különjárati autóbuszok díja február 1 -jétől 55 százalékkal emelkedik. A távolsági közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmények fennmaradnak. A vasútnál a nagycsaládosok ismét kedvezményt élveznek, ugyanakkor a vállalatoknak nyújtott, nem szociálpolitikai indítékú kedvezmények megszűnnek. A távbeszélő-szolgáltatások díjai február 1-jével emelkednek. A helyi beszélgetések díja 2 forintról 5 forintra, a lakossági előfizetési díj főállomásoknál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásoknál 80 forintról 220 forintra emelkedik. A felemelt előfizetési díjak 20 helyi beszélgetést is magukban foglalnak. A belföldi távolsági beszélgetési díjak átlagosan 46 százalékkal, a nyugat-európai országokba irányuló beszélgetések díjai 15—20 százalékkal emelkednek. Ez a nagymértékű emelés kisebb részben a költségek növekedésével áll összefüggésben, nagyobb részt azonban a távközlés fejlesztéséhez szolgál forrásul. A távíró-szolgáltatások díjai átlagosan 60 százalékkal emelkednek. Február 1-jétől 50 százalékkal drágul a villamosenergia-szolgál- tatás. A nappali áram lakossági díja kilovattóránként 2,45 forintról 3,70 forintra, az éjszakai áramé pedig 1,30 forintról 1,90 forintra változik. Az emelt áramdíjat az április 1 -jét követő első leolvasás szerinti számlázáskor (június 1- jétől) kell fizetni. A PB-gáz ára 80 százalékkal lesz magasabb. A tv-előfizetés havi díja szintén február 1 -jétől 130 forintról 200 forintra emelkedik. A tankönyvek árai a közeljövőben körülbelül 80 százalékkal emelkednek, de ez számottevően csak az 1991/92-es tanév elején jelentkezik. A hatósági árak egy részénél az árak megállapítása a helyi ön- kormányzatok hatáskörébe került. Az önkormányzati szándékokról rendelkezésre álló információk szerint a helyi tömegközlekedési díjak — átlagosan mintegy 50—100 százalék közötti — emelésére legkorábban február 1-jével, de legtöbb helyen csak március 1-jével kerül sor. A helyi tömegközlekedés szociálpolitikai kedvezményeit a kormány határozza meg. Ennek megfelelően továbbra is 75 százalékos kedvezményes helyi bérletet vásárolhatnak a tanulók és a nyugdíjasok, a 70 éven felüliek pedig ingyen utazhatnak. A kieső bevételt központi költségvetésből adott fogyasztói árkiegészítés ellentételezi. A lakbérek emelésére az ön- kormányzatok döntésétől függően eltérő mértékben és időpontokban, április 1 -jét követően kerülhet sor. Az év elején a vállalatok döntése szerint emelkedik néhány olyan fontos termék ára is, amely az ártörvény alapján ugyan január 1 -jétől már szabadáras, de az áremelkedés mértékét lényegesen befolyásolják az adózási-támogatási feltételek változásai. Az üzemanyagoknál január 14- ét követően az Országgyűlés által jóváhagyott fogyasztási adóemelés hatására — az útalap némi mérséklése ellenére — az üzem- anyagárak emelkednek. Az új árakat a forgalmazó vállalatok közük. Ezt követően az üzem- anyagárak a világpiaci áralakulás függvényében változnak. A szabad árformába került háztartási tüzelőolaj (HTO) ára fokozatosan emelkedik. A gépkocsiárakat 1991 -tői alapvetően a beszerzési árak alakítják. A volt KGST-országokból származó típusoknál a konvertibilis elszámolásra való áttérés és a vámkötelezettség hatására a fogyasztói árak jelentősebben emelkednek. A katalizátoros típusoknál — a környezetvédelem érdekében — vámkedvezmény érvényesül és megszűnik e gépkocsik fogyasztási adója. Az eddigi előjegyzési-előlegfizetési rendszer módosul, erről külön tájékoztatás jelenik meg. A gyermekintézményi térítési díjak központi szabályozása változik. A javaslat szerint a térítési díjakat a helyi önkormányzatok a szolgáltatóval és a szolgáltatást igénybe vevővel közösen határozzák meg. Központi szabályozást csak a térítési díj maximumára és a kötelező kedvezményekre tervez a kormány. A nyersanyag költségnormák előírása helyett a népjóléti miniszter szakmai iránynormákat ad ki. Az élelmiszerárváltozások következtében a nyersanyagköltségek emelkednek és várhatóan az önkormányzatok emelik a térítési díjat is. A szolgáltatásoknál a díjakat és tarifákat érintő változásokról és azok alkalmazásával kapcsolatos egyéb feltételekről részletesebben az illetékes minisztériumok, valamint a helyi önkormányzatok a bevezetést megelőzően külön tájékoztatást adnak. A gyógyszerek térítési díja — előreláthatóan áprilistól — emelkedik. A termelői árak emelkedését és az importgyógyszerek nagy mértékű drágulását kizárólag a társadalombiztosítási támogatás további növelésével már nem lehet ellensúlyozni. A fűtési szezont követően a termelői és az import beszerzési árak emelkedése és a támogatások végleges megszüntetése miatt nagy mértékben emelni kell a tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árát, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás díját. Ezt követően már ilyen mértékű áremelésre nem kell számítani, a fogyasztói árak a termelői árakat követik. A kormány azzal számol, hogy a múlt év végére és az ez év elejére koncentrálódó külgazdasági és pénzügyi változások hatásait a hatósági árakban átvezetve és a szabad árak emelkedését is fi- gyelembevéve, az év első harmadában viszonylag nagy, mintegy 18—20 százalékos árszintnövekedés valószínűsíthető 1990 decemberéhez képest. Ezt követően az infláció üteme már mérséklődik és az árszintemelkedés viszatér az 1990. év azonos időszakát jellemző havi 1—1,5 százalékos mértékre. III. Az év első harmadára számított árszintemelkedés a lakosság havi kiadásait átlagosan, egy főre vetítve 850—900 forinttal növeli. A központi indíttatású intézkedések következtében egy négytagú család havi többletkiadása — fogyasztási struktúrától függően — 2500—4500 forint között változhat. A kiadási többletek közel kétharmad része alapvető fogyasztási termékkörben jelentkezik. Az átlagosnál nagyobb a nyugdíjasok és a fővárosban élők kiadási többlete. Az áremeléseken kívül a lakosság terheit növeli még a lakáskamat, a biztosítási díjak emelkedése, valamint az év későbbi hónapjaiban belépő, az önkormányzatok döntésétől függő helyi adók. A központi árintézkedésekhez közvetlenül nem kapcsolódnak tételes jövedelemkompenzációk. A kormány úgy véli, hogy az áremelkedések hatására bekövetkező lakossági többletkiadásokat az éves jövedelemképződési folyamatok részben ellentételezik, így a többletkiadások nagyobb részét fedezi. — a gazdasági szférában tevékenykedőknél a gazdasági teljesítménnyel összhangban álló béremelés; a költségvetési intézményeknél átlagosan 20 százalékos bérnövelési lehetőség, kiegészítve az egészségügyi, oktatási, közművelődési, igazságügyi intézmények dolgozóinál előirányzott központi bérpolitikai intézkedéssel; — elsősorban az alacsony és közepes jövedelműeknél a személyi jövedelemadó-feltételek módosítása és a gyermekkedvezmények bővítése is hozzájárul a többletkiadások fedezetéhez. 1991. január 1-jétől a havi 1000 forint adóalap-kedvezmény kiterjed az 1 és 2 gyermekes családokra is, a gyermek 6 éves koráig. A szociális intézkedési javaslatok kialakításánál a kormány azt a felfogást vallotta, hogy a növekvő terheket az aktív és az inaktív rétegek arányosan viseljék, s támogatásban, kompenzációban a szociálisan leginkább rászoruló rétegek részesüljenek. 1. A kormány javaslata a nyugdíjak éves szintű, a nettó átlagkeresetekhez igazodó 24 százalékos emelése; ez biztosítja, hogy az aktív és a nyugdíjas lakosság jövedelmi helyzete közel azonos mértékben változzon, a nyugdíjak átlagos értékvesztése ne haladja meg az aktív keresők jövedelmének átlagos reálérték-csökkenését. A nyugdíjemelés módjára kétlépcsős, differenciált intézkedési javaslata van a kormánynak, év elejétől az emelés kétharmad része, s az év második felében a fennmaradó — az esetleges többletbevétellel növelt — rész kerülne felhasználásra. A januári ütemezés átlagosan mintegy 950 forint nyugdíjemelést tenne ki. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását is figyelembe véve, a kormány háromféle konkrét intézkedési változatot nyújtott be az Országgyűlésnek. 2. A családi pótlékot — az 1991. évi állami, költségvetésben jóváhagyott összegből — gyermekenként átlagosan — a november havi 100 forint emelésen túl — havi 350 forinttal (mintegy 15 százalékkal) lehet növelni. A kormányzati javaslat az intézkedési keret felhasználására 200— 750 forintig terjedő differenciált emelést tartalmaz oly módon, hogy nagyobb emelést kapjanak a 3 és többgyermekesek és a tartósan beteg, továbbá az állami gondozott gyermeket nevelő szülők, valamint az egyedülállók. 3. A gyermekgondozási szabadságban levők körében — a nyugdíjak emeléséhez igazodóan — szintén kétütemű intézkedésre kerülne sor. Januártól a gyermekgondozási díj legkisebb összege, valamint a gyermek- gondozási segélyhez járó jövedelempótlék — a javaslat szerint — 600 forinttal lenne több. 4. A munkanélküliség kezelésére, a foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az 1991. évi költségvetés 12,6 milliárd forintot helyezett a Foglalkoztatási Alapba, s 9 milliárd forintot a Szolidaritási Alapba. A parlament ez év januárjában dönt a munkanélküli ellátások új rendszeréről, a foglalkoztatással összefüggő eszköz- és intézményrendszerről. A szociális feladatok megoldásában, a piacgazdasági váltás terheinek megosztásában a kormányzati intézkedések mellett fontos szerep hárul a munkaadókra, a munkavállalókra, az ön- kormányzatokra és valamennyi társadalmi érdekképviseletre. Az önkormányzatok szociális feladatainak fokozottabb állami támogatása érdekében került bevezetésre a szociális támogatások normatívája (egy aktív lakosra vetítve éves szinten 3000 Ft), amely lehetővé teszi a szociális alapellátás körébe sorolt, kötelezően ellátandó feladatok teljesítését. Ezen túl 3,8 milliárd forint költségvetési céltámogatás áll az ön- kormányzatok rendelkezésére az év folyamán a nevelési segélyezés forrásainak bővítésére. Ebből a leginkább rászoruló gyermekes családok differenciált támogatását kívánja a kormány bővíteni. Az ő esetükben lehetőség lesz a gyermekintézményeken kedvezményes — akár ingyenességig terjedő—térítési d íjak megállapítására. Az 1991. évi állami költségvetés 5 milliárd forintot irányzott elő. a helyi önkormányzatok részére saját forrásaik kiegészítésére, annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a rászorultak részére a lakáscélú kölcsönök megemelkedett törlesztőrészleteinek megfizetéséhez és a fiatal házasoknak első lakásuk felépítéséhez vagy megvásárlásához. A kormány tudatában van annak, hogy a lakosság terhei 1991 - ben jelentősen nőnek, a megélhetési feltételek még nehezebbé válnak, nehezülnek. Javuló élet- feltételeket azonban csak a gazdaság javuló teljesítményei alapozhatnak meg. IV. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az inflációs várakozások mérséklésének. Tisztában van azzal, hogy a mostani intézkedések inflációs hatásúak, de ennek a lehetséges minimumra történő leszorítását csak valamennyi társadalmi és gazdasági szereplő közös erőfeszítésével, önmérsékletével érheti el. Ezért készen áll egy olyan, munkaadókkal és munkavállalókkal kötendő — meghatározott időre szóló—kölcsönös kötelezettségvállalásra, amelyben egyfelől a munkavállalók nem követelnek teljesíthetetlen béremeléseket, és a gazdálkodók nem emelik indokolatlanul az árakat, másrészről a kormány sem hoz további inflációt gerjesztő intézkedéseket. Természetesen a kormány sem vállalhat garanciát arra, hogy a külgazdasági feltételek és a világpiaci árak a gazdasági programban és az állami költségvetésben figyelembe vett módon alakulnak. Az ettől való érdemi elmozdulás esetén készen áll arra, hogy a szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket és a lakossági jövedelemalakulás kérdéseit ismételten megtárgyalja az érdekeltekkel. A kormány és a társadalmigazdasági szereplők eredményes együttműködéséhez megfelelő alapot szolgáltatnak az elmúlt évtől megindult kedvező folyamatok, a javuló külkereskedelmi és fizetési mérleg, a vállalkozások számának rohamos gyarapodása, a külföldi tőke beáramlása, az érdékegyeztetés intézmény- rendszerének fejlődése, a gazdasági élet mindennapjaiban egyre erőteljesebben érvényesülő piac- gazdasági elemek. (Folytatás az 1. oldalról) A fogyasztási szokásokból eredő tapasztalatok szerint egy négytagú család évente legkevesebb 200—300 köbméter (200—300 ezer liter) vizet használ fel. Ez 9600— 14 400 forintba kerül. A DRV szerint a fogyasztók megértésére van szükség, hiszen az egészséges ivóvíz előteremtése, a szennyvízelvezetés, (tisztítás, beruházás) energiaigényes. A szolgáltatáshoz szükséges munkaerő, gépek, berendezések, segédanyagok, vegyszerek ára rohamosan növekedett, s ezt a díjban érvényesíteni kell. A nem lakossági vízhasználóknak termelői ivóvíz- és csatornadíjat kell fizetni. Ez a díjtétel ivóvíz esetén 26 forint, a csatornadíj pedig 51 forint 20 fillér köbméterenként. A DRV tájékoztatója szerint a vállalat számára nem jelent a díjemelés anyagi előnyöket, hasznot, nyereséget. Az infláció és fogyasztói áremelkedés viszont nem kíméli ezt a területet sem. A DRV a vízmérők leolvasását a január 14-i fordulónaptól folyamatosan végzi. Ha a leolvasás meghiúsul, akkor a rendelet alapján arányosítással állapítja meg a fogyasztást. Ezért kéri valamennyi lakossági fogyasztójának támogató közreműködését, a leolvasás feltételeinek biztosítását. A most leolvasott mennyiséget még a régi díjtétel szerint számlázzák (ivóvíz esetében köbméterenként 9 forint 60 fillért, a csatornadíj esetében pedig 7 forint 20 fillért. A vállalat az idén a gyakoribb pénzbeszedésre tér át a lakossági terhek időbeni megosztása érdekében. Az első — még régi vízdíjat tartalmazó — számla márciusban várható. A DRV szándéka, hogy fogyasztói kapcsolatait tovább erősítse. Szakemberei a vállalat központjában, az üzem- igazgatóságokon és üzemvezetőségeken rendelkezésre állnak a szolgáltatással kapcsolatos kérdések megoldására, megválaszolására. ír / ^ U1 i TOURS UTAZÁSI IRODA ismét üzemel a Domus Áruházban. Ajánlataink: Sítalpakon az Alacsony- és a Magas-Tátrában egyéni utazással február 12—16-án 4 éjszaka, félpanzió, Hotel Garni Liptovsky Mikulás 2400 Ft/fő. Február 2—8-án 6 éjszaka, Hotel Lipto háromcsillagos szálloda félpanzióval 6600/fő. Március 16—23,23—30-ig 7 éjszaka, félpanzió. Staré Hory Hotel Turecka 4200 Ft/fő. r Hotel Liptó: március 29—április 2-ig 4 éjszaka félpanzióval 3400 Ft/fő. 1 napos kirándulások Bécs január 25., február8., 22., március 1., 15., 500 Ft/fő Tarvisio: február 23, 800 Ft/fő Triest: március 15., 23., 1000 Ft/fő Medjugorje: mácius 14—16., 1400 Ft/fő + 15 DEM Isztambul 13—17-ig 5500 Ft/fő + vízum GONG Farsang a Cser vendéglőben február 2. 550 Ft/fő Várjuk szíves jelentkezésüket irodánkban. Kaposvár, Mártírok tere 1. Domus Áruház V Telefon 19-300 (5970) 4
