Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 2., szerda Elfogadták a költségvetést A Bécsi Filharmonikusok zenekara Claudio Abbado vezényletével január 1-jén megtartotta újévi koncert­jét. A világ számos országába közvetítette az Osztrák Televízió CSÖKKENŐ BEVÉTEL, NÖVEKVŐ KIADÁSOK (Folytatás az 1. oldalról) A szünetekben két sajtótájé­koztató volt. Balás István (MDF) országgyűlési képviselő, az al­kotmányügyi bizottság alelnöke az ellenzéki pártok módosító indítványainak példáin bizonyí­totta: gazdaságpolitikai kon­cepciója csak a kormány­nak van. A fideszesek sajtótájékoztatóján Orbán Vik­tor frakcióvezető a gazdaság- politikai program összefoglalá­sát hiányolta a költségvetésből. S mivel ez nincs meg benne, ezért a Fidesznek nem áll módj- jában támogatni. Fia a parla­mentben 58 százalékos szava­zataránnyal rendelkező kor­mánypárti képviselők nem tud­ják elfogadni ezt a költségve­tést, akkor a Fidesz az Antall- kormányt politikailag bukottnak tekinti. Kupa Mihály pénzügyminisz­ter rugalmasságának, kompro­misszumkészségének köszön­hetően a honatyáknak sikerült 24 milliárd forinttal lefaragniuk az államigazgatási központi rá­fordításokat. Csak a honvéde­lem és a külgazdasági fejleszté­si befektetési alapok összegé­ből nem engedett. Ugyanakkor a legnehezebb helyzetben lévő közművelődési területek és az önkormányzatok plusz összeg­hez jutottak. Kevesebb lesz azonban a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámoga­tás, valamint az egyéb vállalati támogatás. S hogy mire jut több? A nem­zetiségi oktatásra 50 millió fo­rintos tartalékot képeztek. A nemzetiségi óvodába járó gye­rekek után az állami költségve­tés az önkormányzatok pénz­ügyi eszközeit személyenként 5000 forinttal bővíti. A nemzeti és etnikai kisebbségi szerveze­tek működését végül is 200 mil­lióval támogatják, s 50 millióra emelték a magyarországi nem­zeti és etnikai kisebbségekért alapítvány költségvetési pénz­ellátását, a nemzetiségi lapok­nak pedig 40 millió jut. A művé­szeti, közművelődési és köz- gyűjteményi dolgozók bérét to­vábbi 10 százalékkal emelték, így összesen 30 százalékot kapnak az idén. Kétszáz millió­val növekednek a közművelő­dési céltámogatások. Eredetileg úgy tervezték, hogy a költségvetés lakoson­ként 2500 forintig egészíti ki a visszajuttatott adóbevételeket. A képviselők döntése alapján ezt a támogatási határt 3200 forintra emelték. Jobban járnak az önkormányzatok a tanácsi vállalatok privatizálásánál is, mivel az értékesítésből szárma­zó bevétel 20 százaléka helyett 50 százalékhoz jutnak majd hozzá. A Magyar Televízió a megszavazott egymilliárd álla­mi támogatással együtt csak­nem nyolcmilliárd forinthoz jut. Döntött a T. Ház a kedvezmé­nyes lakáscélú kölcsönökről. A parlament előtt három változat szerepelt. Képviselői javaslatra végül úgy határoztak, hogy az adósok dönthetik el: az első vagy a harmadik változat alap­ján fizetik a magasabb kamato­kat. Az első változat szerint a kedvezményes kamatok egy­ségesen 15 százalékra emel­kednek január elsejétől és a tör­lesztés havi részelete 1500 fo­rinttal több lesz. Akinél az 1500 forintos többlet nem fedezi a magasabb kamatokat, ott a kü­lönbözeiét a költségvetés vál­lalja át. Ha viszont az 1500 forint a kamatokon túl másra is fede­zetet nyújt, akkor gyorsul a tar­tozás visszafizetése. A harmadik változat szerint a fönnálló tőketartozás felét a költségvetés elengedi, míg a fennmaradó részre pénzpiaci kamatokat kell fizetni. Ebben az esetben is azonban a havi tör­lesztő részlet maximálisan 1500 forinttal emelkedhet. Módosultak a személyi jöve­delemadó sávjai. így 55 ezer forintos jövedelmig nem kell adót fizetni, ezen felül, 90 ezer forintig 12,120 ezer forintig 18, 150 ezer forintig 30, 300 ezer forintig 32, 500 ezer forintig 42 százalékos kulccsal kell adót fizetni. Az ezen felüli összeg után az adókulcs 50 százalé­kos. Antall József a vasárnapi Országgyűlés végén megkö­szönte a kormánykoalíció tá­mogatását, s az ellenzék fele­lősségteljes magatartását. Ki­fejezte véleményét, hogy a költ­ségvetés a javaslatok nyomán számos ponton előnyösen módosult. A T. Ház január 14-én ül össze ismét, s a társadalombiz­tosítás 1991. évi költségvetésé­ről tárgyai. (Folytatás az 1. oldalról) Véber László, a költségvetési üzem igazgatója arról számolt be, hogy az üzem a jövő évben ebben a szervezeti formában már nem működhet tovább. A legalkalmasabb gazdálkodási forma a kft. lehetne. Ezért java­solják többszemélyes kft. meg­alakítását, amelyben a tulajdo­nosokat három csoportba sorol­ják: az önkormányzat, a ma­gánszemélyek (főleg üzemi dol­gozók), illetve dolgozói csoport­tulajdonosok. Riba László (SZDSZ) képvi­selő arra volt kíváncsi, hogy az alapítók között milyen formá­ban vesznek részt a térség ön- kormányzatai, mekkora alaptő­kével alakulna meg a kft., mivel foglalkozna, illetve tudják-e ga­rantálni hosszú távon a 130 ember munkáját? A közös tulajdonú kft. alapítá­sára vonatkozó elképzeléseket — mint legeredményesebben működtethető gazdálkodási formát — a testület végül elfo­gadta, s négy po''il*' ..'iiJoLá tározatot hozott a végrehajtás­ra. Pápai üzenet a magyaroknak II. János Pál pápa újévi üze­netet küldött a magyaroknak. A pápai üzenetet az Esztergomi Érseki Főhatóság juttatta el hétfőn az MTI-nek. ,,A nemes magyar nemzet szeretett fiainak! Ennek az 1991-es esztendő­nek, vagyis annak az évnek a kezdetén, amelyneksorán lelki­pásztori látogatást teszek hazá­tokban, lélekben szeretnék egyesülni veletek az imádsá- gos várakozásban. Szeretnék belépni családi otthonaitokba köszöntésemmel és bátorításommal, hogy bizto­sítsalak mindnyájatokat atyai szeretetemről és buzdítsalak benneteket arra, hogy ebben az új esztendőben egyre jobban mélyedjetek el a keresztény hit­ben. Sajátos módon is közel aka­rok lenni a püspökökhöz, a pa­pokhoz, a szerzetesekhez és szerzetesnővérekhez, annak a lelkipásztori erőfeszítésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk. Az egész magyar népre ké­rem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lélek­kel nézhessen szembe az új esztendővel. A Boldogságos Szűz Mária, a „Magyarok Nagyasszonya” le­gyen az a csillag, amely utat mutat a magyar katolikusoknak ebben az egyház és a haza számára egyaránt fontos idő­szakban. Mindnyájatoknak boldog új évet kívánok, különleges apostoli áldásommal. II. János Pál pápa Értesítjük tisztelt Vevőinket, hogy a-at 1991. január 2-től január 5-ig LELTÁR MIATT ZÁRVA TARTJUK Január 7-től ismét széles áruválasztékkal várjuk lakossági és közületi vásárlóinkat. (109164) ÁRUHÁZ Kétórás figyelmeztetés Ma mozdony­vezetősztrájk A szakszervezet nem támogatja A mozdonyvezetők ma reg­gel 5 órától kétórás figyelmezte­tő sztrájkot tartanak, mert hosz- szas tárgyalások után sem si­került kiharcolniuk a 29 száza­lékos béremelést — közölte Borsik János a Mozdonyveze­tők Szakszervezetének alelnö­ke. A MÁV 1991. január 1 -jétől minden dolgozójának, így a mozdonyvezetőknek is 25 szá­zalékos alapbéremelést helye­zett kilátásba, amit masiniszták kevésnek találnak, mert — vé­leményük szerint — túlóráik je­lentős csökkenése miatt valójá­ban alapbérük csak 20 száza­lékkal emelkedne. A Mozdony- vezetők Szakszervezete Ügyvi­vő Bizottságának véleménye szerint a MÁV delegációja nem rendelkezett a megállapodás­hoz szükséges felhatalmazás­sal, emiatt nem tudtak egyez­ségre jutni. így a szakszervezet a sztrájk minden következmé­nyéért a MÁV vezetését teszi felelőssé. Csárádi János, a MÁV vezér- igazgatója viszont MTI-hez el­juttatott nyilatkozatában kije­lentette: küldöttségük teljes fel­hatalmazással ült le a tárgyaló- asztalhoz. A MÁV vezetői sze­rint a hatezer mozdonyvezető a több vasúti dolgozóval szem­ben, erkölcstelenül követel elő­nyöket magának. A Vasutasok Szakszervezete elhatárolta magát a figyelmez­tető sztrájktól, mivel azt, a vas­utas-szolidaritás megbontásá­nak tekintik. A kétórás munka- beszüntetéssel —- állítják — a mozdonyvezetők súlyosan ve­szélyeztetik a Vasutas Érdek­egyeztető Tanács és a MÁV kö­zött jelenleg is folyó tárgyalások eredményességét. A mozdony- vezetők önös érdekeik miatt károkat okoznak a magyar vasút minden dolgozójának, s az ország lakosságának is, mert olyan követeléssel áll a MÁV vezetői elé, amit csak újabb tarifa emeléssel tudná­nak megoldani. Bokodi Béla, a MÁV szóvivője elmondta: a sztrájk ideje alatt a mozdonyve­zetők a szerelvényeken tartóz­kodnak és az alapszolgáltatá­sokat— fűtést, világítást — biz­tosítják. A szerda hajnali vona­tok kétórás késéssel közleked­nek majd, így például az öt óra­kor induló vonatok hét órakor, a hétórásak pedig kilenc órakor indulnak. Azok a helyi szerelvé­nyek, amelyek 5 és 7 óra között indulnának illetve meg is érkez­nének a célállomásukra, nem közlekednek. Ezekről az állo­másokon adnak majd felvilágo­sítást. Elhatárolja magát a moz­donyvezetők sztrájkjától a Vas­úti Dolgozók Szabad Szak- szervezete is. Úgy ítélik meg, hogy az immár második elhibá­zott figyelmeztetősztrájk csök­kenti a társadalom toleranciáját avasutassággal szemben, ami­re pedig igen nagy szüksége van a 125 ezer vasúti dolgozó­nak. T ársadalomkovácsoló esztendő lesz (Folytatás az 1. oldalról) S kinek mekkorát. Mert ha az ország a jövőjéért lemond a tisztes szegénység egyenlősé­géről, azt joggal kívánja, hogy elviselhetetlen teher senkire ne háruljon, s az átmenet árát ki-ki a teherbírása arányában, igaz­ságosan fizesse. Mert a nép nem statisztikai adat, a nemzet megmaradása nemcsak szel­lem, de betevő falat kérdése is. Sok mindenről le kell majd mon­danunk, sok olyasmiről, amit pótolnunk évekbe telik. De em­berekről lemondanunk nem szabad, s ez nem csupán szo­ciálpolitika, hanem mindeneke­lőtt tudatos és minden politikai döntést átható értékválasztás kérdése. A Nyugattól csak egyet vár­hatunk: döbbenjen rá végre, hogy önmagán segít, ha Kelet- Közép-Európa keserves jele­nén könnyít. Amit mi tettünk az egységes Európa létrejötte ér­dekében, azt önmagunkért is tettük; amit ők tesznek Európa valóságos egysége érdekében, azt ők sem csak értünk teszik, hanem önmagukért is, hiszen nemcsak a politikai, hanem a gazdasági nyomor is fertőz. De legtöbbet önmagunktól várhatunk és kell is elvárnunk: társadalmi méretű együttérzést és együttműködést. Háborút, ostromot, forradalmat, árvizet és földindulást, sőt szegénysé­get is csak társadalmi együttér­zés, kölcsönös segítőszándék segít átvészelni. A társadalmat ilyenkor a módosabbak önként vállalt lemondása, a szorosra fűzött családok, a jószomszéd­ság, a sok-sok kisközösség, az egymást el nem engedő kezek sokasága tartja össze. Ez ter­mészetes érdekvédelmi szö­vetség a munkahelyen és lakó­helyen, és válik utóbb — egy szinttel feljebb — minden politi­kai és szakmai érdekvédelem iskolájává, műhelyévé, kemény magjává. Nézzék el, hogy nem mondom el mindazt, amit ma­napság mondani illik — nem beszélek a múlt bűneiről, a hi­bákról, amiket elkövettünk — igenis mi, mindannyian, még ha a bűnökben, hibákban nem is egyaránt osztozunk, hiszen fél­tünkben magunk is eltűrtük, tudomásul vettük ami történt, mert emberek vagyunk, esen­dők, a történelmet nem mi csi­náljuk, hanem a történelem for­mál mibennünket, s mert a tör­ténelem jégverése ellen nem kötöttünk biztosítást. Azt hi­szem, ami volt, az végérvénye­sen elmúlt, legfeljebb a csöke- vénye él már mindannyiunk­ban, a gondolkozásunkban, a cselekedeteinkben, s ideje már, hogy végre előre tekintsünk, s magunk vállaljuk a sorsunkért a felelősséget. S kérem, ne higy- gyék, hogy ha nehéz évet ígé­rek, borúlátó vagyok: derűs csak az lehet, aki számot vet a valósággal. Hadd mondjam meg: én már átéltem ebben az országban két csodát, negy­venötben és ötvenhatban. Is­merem az országot, tudom, hogy a türelmetlenség színe alatt most is tettvágy feszül, mint akkor, ráadásul most nem romokból kell az országot fel­építenünk, s nem világhatal­makkal állunk szemben, csak a magunk szegénységének és igényeinek feszítő ellentétével, amit ha könnyen nem is, de föl lehet oldani. Igen: 1991 embert próbáló és emberséget próbáló, társada- iomkovácsoló esztendő lesz, történelemformáló esztendő — s hiszem, hogy nem közös szé­gyenünk, hanem mindannyiunk közös büszkesége. Ehhez adjon az Isten mind­annyiunknak erőt, egészséget, türelmet és bölcsességet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom