Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-10 / 194. szám
1990. december 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 FORR A TEJ(PIAC) Drága — még drágább lesz PONT EZT, PONT I ÖNNEK! Új üzletház Kaposváron MINŐSÉGET ELFOGADHATÓ ÁRON Az egykor népélelmezési cikknek számító, az egészséges táplálkozást szolgáló tej lassan kikopik étrendünkből. A tej, a vaj, a túró, a sajt nem lett rosszabb, csupán drágább, s emiatt élvezzük kevesebbszer. Egy fél liter tej zsemlével még a nagycsaládosok és a nyugdíjasok pénztárcájából is kiszorítható, ám a füstölt sajt már luxuscikknek számít. Mibe kerül egy tehén? Mi lesz jövőre? A fogyasztás számszerű becslése a jóslás kategóriájába tartozik; ezt mellőzendő, a közgazdasági környezet számbavétele nyújthat eligazítást a tejet fogyasztók számára. Az agrárökonómiában járatos szakemberek szerint a szarvasmarha-ágazatot elérő pénzügyi nyomás egy tehén tartásának költségét mintegy húszezer forinttal növelheti. Az átlagos hozamokra tekintettel egy liter tej termelésének költsége négy forinttal emelkedik. A fogyasztókat terhelő, kiadott forintok szaporodnak a feldolgozásban, aforgalmazás- ban,-végül is a termelői, s ennek révén a fogyasztói ár 40 százalékkal is emelkedhet jövőre. A kormány sem titkolta szándékát, hogy 1991-ben megszűnik a tej és tejtermékek fogyasztói árkiegészítése. Ennek mértéke napjainkban 2 forint 50 fillér literenként, ami ha elmarad, újabb 14 százalékos fogyasztói áremelkedést okozhat. Könnyű kitalálni: aki már manapság is csak az ünnepi étkezés zamataként engedheti meg magának a finomabb sajtokat, jövőre kénytelen lesz ritkítani az ünnepek számát. Jelentősen csökkenhet a tej és a tejtermékek iránti kereslet, s ez nemcsak a kereskedelemben, hanem az istállók tájékán is felgyorsíthatja a kedvezőtlen változásokat. Jelenleg a megtermelt 2,8 milliárd liter tejből 2,3 milliárd litert forgalmaznak, s ez 560 ezer tehéntől származik. A prognózisok szerint a fogyasztás megközelítően 30-35 százalékkal eshet vissza jövőre, s 700-800 millió liter tejet tehet fölöslegessé. Ennyi reggeli italt 150 ezer tehén ad, így a hazai fogyasztás mérséklődése a halálukat jelentheti. A számok és a mezőgazdálkodási szabályok világához az is hozzá tartozik, hogy a kényszerű vágások 16-18 milliárd forint értékű tenyészállatot hajtanak a vágóhídra, megközelítőleg 10 milliárd forint közvetlen veszteséget okozva a tulajdonos gazdának és az állam- háztartásnak. Európa szereti a sajtot Mielőtt bárki a felszínesség vádjával illetné a fenti csoportosítást, bevallható egy látszólagos csúsztatás. Nevezetesen, az adatok a hazai fogyasztás lehetséges változásaira épülnek, mintegy megfeledkezve a tejtermékek exportjáról. A külpiaci értékesítés növelés számára. A fogyasztók persze erről eleve lemondhatnak, hiszen az export alig lenne jelentékeny mérséklő hatással a hazai árakra. Mértéktartó becslések szerint azonban a termelők, és a feldolgozóipar sem reménykedhet az export jótékonyságában. Ennek oka az az egyszerű közgazdasági tétel, hogy az export a jelenlegi termelői költségek és támogatások szerint sem gazdaságos. Tehát vagy a költségek csökkentését kellene elérni, aminek éppen a fordítottja várható; vagy az exporttámogatási kulcsok emelése lehetne a megoldás, ami a költségvetés állapotának ismeretében megint csak nem a könnyen beteljesülő remények közé sorolható. Divatos szavakkal élve: ösz- szedőlt a tejpiac. Nem lenne ez törvényszerű, legalábbis a fogyasztást tekintve nem, hiszen a tejivók mezőnyében egyre inkább az alsó régiókban kullogunk. Számos európai országban friss tejből másfél-kétszer, sajtból három-négyszer többet fogyasztunk. A magyar szokások sem indokolják... A költségvetés felelőssége Több tejet innánk tehát, a mezőgazdáknak is érdekük a kereslet élénkülése, ám a bevételközpontú költségvetés útját állja mindkét fél szándékainak. A Magyar Agrárkamara még a nyáron — a tejtermelők és feldolgozók véleményével összhangban — protestált a kormánynál. írásbeli érvelését a Népjóléti Minisztérium válaszra sem méltatta, a földművelés- ügyi és a pénzügyi tárca, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma reakcióiból pedig sokkal inkább a bizonytalanság, mint a feszültségek határozott kezelésének szándéka derült ki. A nyár óta halmozódtak az ellentmondások, így az agrárkamara újabb érdekegyeztetés után javaslatokat dolgozott ki a tejpiac „életben tartására". Emlékezvén számos népi bölcsességre, minden érintettnek igyekeznek kedvezni; így a kamarai elképzelés lojális a kormánnyaf szemben, enyhíti a lakosság élelmezési gondjait, megtartja a termelők minimális érdekeltségét. A kamarai funkcióból következően, a szakmai részletek aprólékos kimunkálásával egyeztették a sajátságosán eltérő érdekeket, hogy elkerülhető legyen akár a tej hiányától szomjas fogyasztók, akár a sajthegyek nyomása alatt fulladozó termelők Kossuth téri felvonulása. V. Farkas József A kijelölt bérlakásokat eladják Kaposváron Pontosította lapunk szombati számában megjelent nyilatkozatát Szita Károly, Kaposvár alpolgármestere. Elmondta: az elidegenítési stopp csak azokat a kaposvári lakásokat érinti, amelyeket a megszűnt városi tanács végrehajtó bizottsága még nem jelölt ki eladásra. Azokat a lakásokat, amelyeknek az eladásáról már döntöttek, megvehetik a lakók. Újabb színfolttal gazdagodott Kaposváron a kereskedelmi paletta. Alig 14 hónap alatt elkészült a Mező Imre út— Dombóvári út csomópontjában az az üzletház, amelynek családias hangulatú megnyitóját szombaton tartották. Papp Endre, a Televízió népszerű szerkesztője, a tulajdonos házaspár barátja ünnepi beszédében utalt a három pont megfogalmazására. Negyedik pontként föltette a kérdést: Pont ekkor? — Ha ezüstvasárnapig nem is, de legkésőbb aranyvasárnapig nem nyitod meg üzletedet — mondta Papp Endre —, akkor már csak kiárusítani tudod a portékáidat... Az avatószalag átvágására Horváth Zsolt tulajdonos az édesapját kérte föl, mert mint mondta: az ő segítsége nélkül nem valósulhattak volna meg a tervei. A 85 négyzetméteres földszinti részen, az úgynevezett lila szinten kaptak helyet a bar- kácsfelszerelések. Az emeleten, amelyet zöld szintnek neveztek el, 150 négyzetméteren mutatják be az üzletház lakásfelszerelési kínálatát. Összesen több mint ezer cikket kínálnak, lehetőleg igényes termékeket — igényes vásárlóknak. — Lakberendezési tárgyaink kínálatánál törekedtünk a természetes anyagokból álló készlet kiállítására; nagy többsége kisipari, illetve iparművészeti termék. Kerámiáink is mind zsűrizett termékek — mutatja be üzletét Horváth Zsolt. Elmondta azt is, hogy tárgyalásokat folytat elfogadható árú, nyugati lakásfelszerelési termékek választékbővítő behozataláról. Az üzletház mögötti épületben rendezik be édesapja, Horváth József 360 négyzet- méteres faipari üzemét, ez külön megrendelésre az üzletháznak is szállít. (Mészáros) Nöttön-nö az elégedetlenség „Számunkra egyetlen mérce a produktum” Vállalkozók tanácskozása Balatonföldváron — a kormány gazdaságpolitikájáról (Folytatás az 1. oldalról) A Vállalkozók Pártja december 15-i, rendkívüli kongresszusa előtt megyei fórumokat rendez tagjainak. Szombaton Balatonföldváron találkoztak a somogyiak, s rendkívül markánsan fogalmazták meg véleményüket a kormány gazdaságpolitikájáról. A 12—13 ezer tagot számláló szervezet gazdasági, politikai kisugárzása ötmillió állampolgárt érint a vállalkozások révén, s ennek megfelelően alakítja ki stratégiáját. Oláh Imréé s Wolf János alelnö- kök szerint kevés információ jut el az emberekhez, s ezért alakul ki bennük, hogy ez a rendszer sem jó. — A gazdasági válság megoldásával a demokrácia megmentéséért: ez lesz a kongAmikor két évvel ezelőtt létrehozták az Otthon Alapítványt Kaposváron még kétséges volt, hogy egy sor elképzelésük valóra válik-e. Nem az alapítvány célja kérdőjelezte meg, inkább — kívülállóként — nem gondoltam volna, hogy egy nemes ügyért való összefogás rövid időn belül ilyen jelentős eredményeket produkál. Az Otthon Alapítványt leginkább a kaposvári hajléktalanok szállásának létrehozójaként ismerik. Az egyházak, az akkori városi tanács, a nagycsaládosok egyesülete szövetkeztek, a megyeszékhely szociális feszültségeinek enyhítéséért, főként a családok óvására, a tárresszusunk jelszava, s mi ennek megfelelő koncepciót dolgoztunk ki — mondta Rigó József.— Azt akarjuk, hogy a politika végre vonuljon ki a gazdaságból; a gazdaság alapja a magánszféra legyen. Csökkenteni kell az állami elvonást, új banki szisztémát kell kidolgozni — gyakran elfelejtik, hogy a pénzintézetek is a 10 milliós magyarságé —, s megfelelő jogi, közgazdasági környezetet kell kialakítani a vállalkozásokhoz. Visszautasítjuk a kormány ilyen megfogalmazásait: attól vegyünk el, akinek még van valamije, s közben tékozolnak. A Vállalkozók Pártja ellene van a reprivatizációnak, mi csak az erkölcsi elégtétel mellett vagyunk. Az előbbi ugyanis még inkább padlóra küldené ezt a sadalmi perifériára szoruló emberek felkarolására. A napokban több új megállapodást is kötött az Otthon Alapítvány. Ezek között szerepel ingyenkonyha felállítása, kedvezményes étkeztetés megszervezése és a hajléktalanná váló volt állami gondozott gyermekek elhelyezése. Ez utóbbiról a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, illetve az Országos Gyermek- és Ifjúságvédő Kamarával állapodtak meg. E két intézmény biztosítja e fiatalok elhelyezésével járó anyagi kiadásait. Bár a tervek szerint a közeljövőben átadják Kaposvár új — ezúttal nők részére készülő — szegény országot. Egységes rendezőelvet kell kialakítani a privatizációra, s akkor elkerülhető lesz, hogy a Vagyonügynökség teljhatalommal bírjon a magyar gazdasági szerkezet átalakításában. A párt egyébként hamarosan elkészíti tervezetét a kamarákkal, a nyugdíjasok szövetségével, az agrárszövetségekkel való együttműködésre. Szorgalmazzák a másfél millió mozgássérült egy szervezetbe történő tömörítését, s kidolgozzák a munkások új érdekviszonyait tükröző koncepciójukat is. — Ha jól politizálunk, meggyőződésem, hogy kormányzó párt lehetünk — fogalmazta meg a célt a Vállalkozók Pártjának elnöke. átmeneti szállását, más lehetőségeket is keres az alapítvány és a kamara. Tárgyalnak arról, hogy a pusztakovácsi és a kür- töspusztaivolt iskola és mellék- épületei — a hozzátartozó szántóföldekkel — hogyan hasznosíthatók. Mégpedig az úgynevezett nyugat-európai project mintájára családi jellegű vállalkozásban, ahol 15-20 személy foglalkoztatására kerülne sor. Ezt a lehetőséget Kaposváron is szeretnék biztosítani, hiszen így — a szállás gondja mellett — a hajléktalanok foglalkoztatása is megoldódna. Legalábbis átmenetileg és egy részüknek. Újabb létszámleépítés Mitől függ, hogy Nagyatádon hányán kerülnek utcára? Drasztikus intézkedésekre készül a Nagyatádi Konzervgyár: csaknem minden második dolgozót el akarják bocsátani. Nem új e hír — pár napja már írtunk róla. Novemberben 176 embernek folyósítottak munkanélküli-segélyt Atádon, és további elbocsátások is várhatók. Lovkó Imre, a Nagyatádi Cérnagyár főmérnöke például elmondta a Somogy Hírlap munkatársának, hogy ők ugyan nem terveznek nagyobb elbocsátásokat, de a munkakönyvüket kérők és a nyugdíjba vonulók helyett nem vesznek föl senkit. Nagyatád másik nagyüzemében, a Danuviában Magyar Vin- ceigazgatótól megtudtuk: náluk is elképzelhető létszámleépítés, ha nem is akkora, amekkoráról beszélnek az emberek. Minden attól függ, hogy jövőre mennyi és milyen munkájuk lesz. Ha nem lesznek megrendelések, nyilván kevesebb munkás szükséges. Magyar Vince Nagyatád polgármestere, ezért megkérdeztük tőle azt is: szerinte miként javítható a város foglalkoztatási helyzete. Sok jót nem tudott mondani. Ami új munkahely lehetne, az ellen aláírásokat gyűjt a lakosság. Az ESZEV munka nélkül áll, negyvenvalahány emberrel szeretnének létrehozni egy kft.-t. Az áfész szeretné bérbe adni az üzleteit, így valószínűleg a kereskedelemből is kerülnek utcára emberek... Nemcsak nagyatádiakról van szó, hanem a környező .településeken élőkről is. A MÁV által beígért áremelés, a Volán várható lépése a bejárók helyzetét is nehezíti. E tekintetben tehát Nagyatádról most nem lehet optimista tudósítást küldeni. Nagy Jenő (Süli) A hajléktalanok foglalkoztatásáért További alapítványtervek (Varga)
