Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-08 / 193. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 8., szombat Orvos? Hipnotizőr? Szemfényvesztő? Csaló? Annyiféle gondolat járt az eszemben, amikor öltözője előtt várakoztam segítőtársaimmal. Mert meg kell vallanom: arra készültem, hogy leleplezem a „csalásait”. Aztán — hogy úgy mondjam — pofára estem...” Ha nem látok a kulisszák mögé s nem magam tapasztalom, hogy mire képes, akkor a legnagyobb varázslónak tartottam volna. Vlagyimir Paszternák olyan képességekkel rendelkezik, amelyekre még ma sincs tudományos magyarázat. Igazi parafenomén. — Tudja, nekem a Paszternák névről Borisz Paszternák jut az eszembe: a Dr. Zsivágó szerzője. Rokonok-e? Netán igaz, hogy a fia? — Nem, nem. Csak névrokonok vagyunk. De nemcsak maga tévedett. Három évvel ezelőtt Jakutföldön jártam; odajött hozzám egy férfi. Mint kiderül, a kulturális minisztérium küldötte, ráadásul újságíró. Beszélgettünk, vitatkoztunk. Kértem tőle: szerinte mi a baj a kultúránk körül? Erre azt mondja: magának magyarázzam, hiszem maga a Nobel-díjas író. Hát jót nevettem. Mert aki egy kicsit is jártas az irodalomban, az jól tudja, hogy Borisz Paszternák már 1960-ban elhunyt. — Akkor tehát egy újabb neves Paszternákot kell bemutatnom. Kérem, beszéljen magáról. Olvas-e a gondolatban? — Negyvenéves vagyok; orvos, pszichológus. Nemcsak hipnózissal foglalkozom, és nemcsak színpadon lépek föl. A hipnózis, szerintem, s ezt bizonyítottam is, sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Például a dadogó embert, akinek a dadogása idegi alapon alakult ki, meg lehet vele gyógyítani, megszüntethetjük a dadogását. De ezzel a módszerrel a káros szenvedélyekről is leszoktathatjuk az embereket. Ha nem látom, nem hiszem A MÁGUS Vlagyimir Paszternák: ,,Csak annak a gondolataiban lehet olvasni, akinek valóban vannak gondolatai" — Miközben itt beszélgetünk a magnetofon mellett — talán észrevette —, én nem mertem az ön szemébe nézni. Kissé tartottam attól; ha önre nézek akkor a gondolataimban olvas, netán leszoktat a dohányzásról, legnagyobb szenvedélyemről. — Igen, ez feltűnt. De higgye el, hogy nem akarok mások gondolataiba beleavatkozni. Ezt a tanáraimtól is megtanultam. Különben is: csak annak a gondolataiban lehet olvasni, akinek vannak gondolatai. — Ezek szerint nekem nincsenek gondolataim? — Maga mondta, hogy nem akar azokról tudni. — De arról igen, hogy miként „született” ez a parajelenségnek nevezett képessége. — Tízéves voltam. Szegény. Nagyon szerettem volna moziba menni. Álltam a bejáratnál, s bűvöltem a jegyszedőt, hogy ugyan már engedjen be. Egyszer csak megszólalt: miért nem mész a helyedre, fiú? Aztán rájöttem, hogy bizony, sok mindent meg lehet csinálni. Szóval valahogy így kezdődött... Elmesélek egy történetet magának, hogy elképzelhesse, mire képes egy, a maga által parafenoménnak nevezett ember. Maradjunk ennél a kifejezésnél! Szóval volt egy Messzinger nevű, lengyel származású zsidó. 1939-ben, amikor Németország elfoglalta Lengyelországot, ő is gettóba került. Meg akart szökni. Rendelkezett ezzel a képességgel, ami nekem is megvan. Az őrséget úgy tudta hipnotizálni, hogy a katonák még tisztelegtek is neki, amikor kisétált a láger kapuján^ Mert azt tudatosította velük, hogy ő német tiszt... A közönség bűvölése Paszternák úr történetén és meséjén még mosolyognék is, ha nem láttam volna a saját szememmel, hogy mindez igaz. Történetünk a csurgói művelődési ház színháztermében folytatódott. Néma csendben bűvölte több százas közönségét; csendre kérte őket, és arra, hogy figyeljenek egy fényes tárgyra, kulcsolják össze a kezüket. Egyet akar csupán: kiválasztani megfelelő médiumait. Mi tagadás, né- hányan „átverték". De a többség valóban megfelelő médium volt. Egy csurgói kisfiút úgy tudott hipnotizálni, hogy annak a fejét egy szék karfájára, míg lábát egy másik székre helyezte, s a kettő között akár egy deszka, mereven feküdt a gyerek. Tessék kipróbálni! Ez fizikai képtelenségnek hat. De mi nem látszik annak! A minap éppen Teller professzor mondotta, hogy az emberiség legnagyobb baja az, hogy már tudja, az atomokból élőlény lesz, annak agya van, de hogy az atomok és az agyműködés között milyen kapcsolat van, arra még ma sincs válasz. Igaz lenne a negyedik dimenzió létezése is? Nos, Paszternák úr erről nem beszélt. így megkerestünk néhány teológust, — aki ha nem is szívesen — válaszolt kérdésünkre. Ők arról beszéltek, hogy az egyház tanítása szerint létezik egy megfogható és egy számunkra ismeretlen világ. Ők ezt nem negyedik dimenziónak nevezik; ismeretlennek mondják. — Paszternák úr, a parafenoménok- ról az úgynevezett keleti tömbben az elmúlt negyven évben nemigen lehetett hallani. Mégis léteztek. Létezhettek? — Nálunk, a Szovjetunióban ha nem is engedtek nyilvánosan dolgozni, békén hagytak bennünket. Nem volt „boszorkányüldözés”, tehettük a magunk dolgát. Más volt önöknél a helyzet. Itt, Magyarországon például szó sem lehetett a parajelenségekről. Pedig olyan nagy tudású emberek foglalkoztak vele, mint például Mészáros professzor; vele többször is találkoztam, s rendkívül nagy tudásúnak tartom. A marxizmus dialektikája képtelen volt elfogadni, hogy más is létezhet, mint amit ő tanít. Ezt a felfogást meg kell szüntetni. Foglalkozni kell ezeknek a jelenségeknek a kutatásával. „ Azt csinált, amit akart" — Műsorában a kiválasztott médiumokkal szinte azt csinált, amit akart... Ha arra beszélte rá őket, hogy kerékpározzanak, akkor ők képzeletben kerékpároztak, vagy éppen horgásztak... Én félek továbbra is az ön képességeitől. Ezzel a tudással bármit el lehet követni. — Látja, éppen ez az, amire nagyon ügyelni kell! Előfordult, hogy egy pénztárost úgy hipnotizáltak, hogy egy üres csekkre nagyobb összeget fizetett ki, s ez csak a pénztárzáráskor derült ki. A tettesek természetesen lebuktak. Az orvosi etikához hasonló szabályok vigyáznak arra, hogy köreinkben ilyesmi ne fordulhasson elő, mert akiről kiderül, hogy képességeit csalásra használja, az egy életre megbélyegezte magát. Kisebb svindlik ennek ellenére előfordulnak. Például megtörtént, hogy egy cetlivel valaki addig szugerálta a kalauzt, amíg az rendes menetjegyként nem kezelte papírját, s el nem köszönt tőle. Az olvasóban persze fölmerülhet a kérdés, hogy ha’Paszternák úr csak oroszul beszél, akkor a médium hogyan hajtja végre utasításait. Nos, ez sem elképzelhetetlen, ha van egy megfelelő közvetítő médium. Ő megtalálta egy Munkács környéki, magyarul beszélő leányzóban, aki évek óta hűséges társa. Nem csalás, nem ámítás! Rádiós kollégámmal és segítőtársainkkal együtt bizonyítjuk ezt. Beszélgettünk a médiumokkal. Volt, aki beismerte a csalását, s ezért a mester le is parancsolta a színpadról. Akik végig ott voltak, azok azonban arról beszéltek: úgy érezték, valaki a hátuk mögül parancsolta, hogy mit tegyenek... Pedig a hátuk mögött senki sem volt. Műsor után Az egyórás műsor után a mágussal ismét az öltözőben beszélgettünk. Homlokáról a verejtéket törölte. — Ugye, nagyon elfáradt? — Persze. — S hogyan gyűjt újabb energiát? — Ezt két percben nehéz lenne elmagyarázni. Maradjunk abban, hogy legközelebb majd elmagyarázom. Remélem, találkozunk még. Megfelelő türelemmel, gyakorlással, akarattal minden elérhető. Nagy Jenő Bővülő Ermitázs LENNON ÉS A DAKOTA-HÁZ A leningrádiak méltán büszkék híres múzeumukra, az Er- mitázsra, a világ egyik legnagyobb múzeumára, amellyel csak a párizsi Louvre, vagy a londoni British Museum veheti föl a versenyt. A híres szkíta aranykincsektől kezdve India és Kína emlékein át tartalmazza az antik művészet kincseit, a reneszánsz és a barokk századainak legfontosabb festészeti remekeit. Kiszámították, hogy majdnem egy emberöltő kellene ahhoz, ha valaki mind a hárommillió kiállítási tárgyat meg akarná tekinteni, úgy, hogy mindegyikre egy percet szánna. A múzeum ezer termén végigvezető látogatási útvonal hossza majdnem húsz kilométer. Az óriási kincsestár a Téli Palota teljes épületegyüttesét elfoglalja, ezenkívül még négy épületben kapott helyet a gazdag kiállítási anyag. Ennek ellenére a múzeum sokak szerint egy jéghegyre hasonlít, mivel a gyűjtemények egy részéhez helyhiány miatt nem jut hozzá a látogató. Az Ermitázs az egész európai festészetet felöleli. Franciaországon kívül ez a múzeum rendelkezik a francia festészet leggazdagabb gyűjteményével, Spanyolországon kívül pedig a XVII. századi spanyol reneszánsz legtöbb remeke itt található. Ugyanez elmondható a holland festészetről is, amelynek ékessége a 25 Rembrandt- festmény. Színes és sokoldalú az itáliai festészeti gyűjtemény, amely a XIII. századtól napjainkig tartalmazza az olasz festők remekeit. A gyűjteményben két Leonardo da Vinci-kép is található. Az Ermitázs gyűjteménye állandóan gazdagodik, bővül. A múzeum rendszeres vásárlásaira a Kulturális Minisztérium biztosítja az anyagi eszközöket. Sokat segítenek a hazai és külföldi gyűjtők és a festőművészek ajándékkollekciói is. Most fejeződnek be az Ermi- tázs-színház restaurációs munkálatai. Részben helyreállították azt a szobát is, ahol a Néva- parti város alapítója meghalt. Az Ermitázson belül új történelmi-építészeti múzeum megnyitását tervezik. A Téli Palota közelében újabb két épületet kap a múzeum. Az Ermitázsnak évente három és félmillió látogatója van. Épp ezért nagyon fontos a termek megfelelő légkondicionálása. A múzeum szerződést kötött egy finn céggel különleges berendezések szállítására. Ezek biztosítják a szükséges hőmérsékletet és légnedvességet a kiállítási termekben. Kevesen tudják, hogy az Ermitázsban van az ország leggazdagabb művészettörténeti könyvtára. Alapkészletét azok a XVIII. századi könyvek alkotják, amelyeket még II. Katalin gyűjtött. A félmillió kötetből álló könyvtár állandóan gyarapodik szovjet és külföldi kiadványokkal. Az Ermitázs 1991-es tervei között több mint 15 külföldi kiállítás szerepel. A többi között három kiállítással mutatkoznak be Japánban. Az Ermitázs első kereskedelmi kiállítását az Egyesült Államokban, Memphisben rendezik meg — ezen II. Katalin korának orosz kultúráját mutatják be. Az idén sem maradnak Len- non-lemez nélkül a néhai Beat- les-fiú rajongói. Özvegye és művésztársa, Yoko Ono önmagának és a híveknek tett ígérete szellemében ezúttal is átnyújt egy csokrot Lennon dalaiból. Nehéz elhinni a kegyetlen valóságot: már tíz éve dördült el az őrült Lennon-imitátor, Mark Chapmann gyilkos fegyvere New Yorkban, a Dakota-ház előtt. Rendkívüli, ha nem is egyenletes pályára tett pontot a lövés. Lennon szerzeményeit már a Beatles-időkben is inkább mélyebb gondolatok és kevésbé a szárnyaló dallamok jellemezték. Hiszen a nagy Beatles- örökzöld a Yesterday, vagy a Hey Jude és sok más „énekelhető” nóta egyértelműen Paul-é, így a Beatles-kép kialakítását sokan inkább neki tulajdonítják. Persze, ezekből az évekből is előbukkannak már Lennon intellektuálisabb világát tükröző számok: elég csak a Strawberry Fields forever-re, az In My Life-re vagy a Revolution- ra gondolni. Lennon tulajdonképpen elég korán „kilógott a sorból"—döntő szava volt abban, hogy a „gombafejűek” felhagytak a koncertezéssel. A szakadék a „Bors őrmester" című 1967-es lemezüktől kezdve azután egyre mélyült. Túl kényelmes, túl egyszerű magyarázat, hogy Yoko Ono belépett Lennon életébe. Szívesen hivatkozott erre, hogy a szerzőtárs Paul McCartney is. Yoko valószínűleg segített Len- nonnak abban, hogy „közéle- tűbbé” váljanak gondolatai, hiszen összekerülésük után nem sokkal már elhagyták a stúdiót és világhírnévre tettek szert az első békedalok: a Give Peace, a Chance, a Power to The People, az Imagine a Happy Xmas(War is Over), a The Woman is The Nigger of The World, a Working Class Hero és mások. Ezekről a dalokról John szentül hitte, hogy időben elfeledtetik a közönséggel a Beatles- korszak „zsengéit”. Jóslata annak ellenére bevált, hogy Yokoval közösen írt lemezei — különösen az 1969—70 táján született Unfinished sorozat — korántsem tartoztak a popzene ereklyéi közé. A hetvenes években Johnnak nemcsak zenei világát, de önmagát is keresgélnie kellett. Öv évig a teljes hallgatást választotta. Amikor úgy érezte, hogy sikerült, s már minden a helyén van eszében és a szívében, lőttek... Gondolatai a ma Magyarországának is szólnak: a Give Peace a Chance békehimnusz- szá vált, akárcsak karácsonyi dala a Happy Xmas. Ebben a dalban Lennon tetteket kér számon önmagától és hallgatóságától: tevékenyen hozzájárultak-e a boldog ünnephez. A karácsony, a szeretet mindenkit megillet, öreget és fiatalt, szegényt és gazdagot, fehéret és színesbőrűt. S a boldog ünnephez elengedhetetlen a béke. Szűnjék meg tehát az öldöklés mindenütt — sürgeti Lennon. Nem kevésbé sarkalatos szerzeménye az Imagine sem, amelyben John egy határok nélküli világról énekel. Olyan világról, amelyben nincsenek országok, nincs vallás, az emberek egyenlőként élnek benne... Képzeld el ezt a világot... Számára ez már képzelet marad, mi még megérhetjük, sőt tehetünk érte.
