Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-13 / 197. szám

1990. december 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP Tájkísérletek Marietta-pusztán Új utakon Jó lehetőség az árutőzsde (Folytatás az 1. oldalról) Torma Sándor a KSZE terü­leti igazgatója átfogóan értékel­te az év tapasztalatait, melyek az átalakulással, számos belső szemléletbeli változással jár­tak, de hatottak a „külső” terüle­tekre is. Ez az év igen sok tekin­tetben kritikus és rendhagyó. A gazdasági, társadalmi átrende­ződéseket a jogi, szerkezeti bi­zonytalanságokat tovább sú­lyosbították az időjárási és a közgazdasági „meglepetések”. A KSZE alközpontjához tartozó terület mégis nőtt, a részvény- társaság Somogy és Zala me­gyében negyvenegy termelő üzemben segítette a szakem­bereket abban, hogy elméleti, technikai, szervezeti feladatai­kat minél eredményesebben oldhassák meg. Feltárt „gyenge pontok” Természetesen nem volt hi­bamentes ez az igyekezet. Ahogy a .beszámolókból kide­rült, egy hosszabb időszak ta­pasztalata alkalmas a „gyenge pontok” felismerésére is. Ilyen például az, hogy egy-egy mód­szert, fajtát, eljárást, az eddi­gieknél sokkal jobban kell adap­tálni az adott termelési körzet­hez. Ezért is határoztak úgy, hogy a szakemberek számára nélkülözhetetlen fajta- és agro­technikai bemutatók új gyakor­latát alakítják ki a jövő évtől kezdve. A Dél-Somogyi Mező- gazdasági Kombináttal együtt­működve Marietta-pusztán úgynevezett tájkísérleteket in­dítanak. Emellett természete­sen tovább folytatják a tag- és partnerüzemekben a hagyomá­nyos fajtakísérleteket. OMÉK-díjas technológia Torma Sándor beszámolójá­ban részletesen értékelte a növénytermesztési ágazatok eredményeit, — búzából pél­dául a böhönyei, őszi árpából a somogyjádi gazdaság érte el a legmagasabb eredményt. Utalt arra is, hogy az idei OMÉK-on díjat nyert a rendszer a gabona, illetve szilázs termelési techno­lógiája. Szólt a műszaki tevé­kenységről és a kereskedelmi munkáról, melyre a részvény- társaság mind nagyobb figyel­met igyekszik fordítani. Hogyan is állunk, mit is kelle­ne tennünk? — ez a kérdés adott témát az évet értékelő eszmecserének. A nagyszámú résztvevők többsége kifejezte: erre a szakmai, gyakorlati hát­térre szüksége van. A nágocsi szövetkezet elnöke, Sasvári At­tila például felvetette, hogy jó lenne, ha a rendszer — a rész­vénytársaság — megfelelően képzett embert alkalmazna a tőzsdén. Ma, pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság túltermelési válsággal birkózik — az árutőzsde vizsont egy új lehetőség! Felvetődött az is, hogy a kormány mennyire veszi figyelembe azokat a jelzéseket, amelyeket egy tizenhárom megyében jelenlevő, 700 ezer hektár termőföldet integráló részvénytársaság tesz. Amire a világ felfigyelt A kérdésekre — a Somogyi Hírlap kérdéseire is — Lakatos Csaba ügyvezető igazgató vá­laszolt. Elmondta, hogy ez a Somogy megyei számvetés a rendszeren belül az utolsó, vagyis eddig a közelmúlt hetek­ben, tizenhárom alkalommal ta­lálkoztak részvényeseikkel, partnereikkel. Ahogy most itt, az előző összejöveteleken is az volt a fő téma, miként lehetne szakmai kultúrát megtestesítő szervezetek (KSZE) tevékeny­ségét még hatékonyabbá tenni. Az elmúlt évtizedekkel kapcso­latos értékelésekből ugyanis elsikkad egy lényeges tény: amire a világ felfigyelt a magyar gazdaságban, az a mezőgaz­daság volt! Mint mondta Lakatos Csaba, az átalakulás, a számos meg­rázkódtatás időszakában, az agrártársadalom kezd ismét magára találni. Az élet a kor­mányzatot is mindinkább arra kényszeríti, hogy vegye fel, építsen ki szorosabb kapcsola­tot az agrárvilág képviselőivel. A részvénytársaság legfőbb célja, hogy — miként korábban is — minden módon, eszközzel segítse partnereit. Magyaror­szágon a KSZE szervezésében hétszázezer hektáron igénylik ezt a közreműködést. — így képzeljük „átmenteni” magunkat — mondta Lakatos Csaba. — És kívánom minden­kinek, hogy sikerüljön átmente­ni magát! Vörös Márta Kisvállalkozási dömping Az utóbbi hónapokban a kis szervezetek, egyéni és társas vállalkozások számának gyara­podása minden várakozást fe­lülmúlt Magyarországon — ez állapítható meg a KSH legfris­sebb adataiból. Az év első 9 hónapjában csaknem 12 ezer — havi átlag­ban több mint 1300 — új jogi személyiségű szervezetet je­gyeztek be, többsége viszony­lag kis tőkével rendelkező, né­hány fős kft. Emelkedett a rész­vénytársaságok és a gazdasági munkaközösségek száma is, s az év közepén több mint 11 ezerreítöbb kisiparos működött az országban, mint januárban (közülük a legtöbben személy-, illetve teherfuvarozásba kezd­tek). További mintegy 10 ezer fővel gyarapodott a kisiparosok alkalmazottainak, segítő csa­ládtagjainak, valamint szak­munkástanulóinak a létszáma is. A külföldi befektetők Magyar- ország iránti érdeklődése az utóbbi hónapokban fokozódott, ami abban is megnyilvánul, hogy az első három negyedév­ben alakult jogi személyiségű gazdasági szervezetek mint­egy 20 százalékában külföldi — főként osztrák és német — tő­ketárs is részt vett. Az így bevont külföldi műkö­dőtöké csaknem 200 millió dol­lárt tesz ki. 3 EGY PÁLYÁZAT ÁTVÁLTOZÁSAI II. Védtelen környezetvédelem Kik és mire kaphatnak tá­mogatást a központi környe­zetvédelmi alapból? Rumán Mátyásné, a minisztérium környezetelemzési főosztá­lyának főelőadója fogja össze a pályázatokat. — Évente mekkora össze­get különítek el a pályázatok támogatására? Hatszázmillió forint — A környezetvédelmi be­ruházásokra 600 millió forint áll a rendelkezésünkre. Ezen kívül van egy alap, amelyből a műszaki fejlesztéseket támo­gathatjuk. — Úgy tudom, ez a bizo­nyos alap a környezetvédelmi bírságból „hízik”. Furcsa ket­tősség ez, hiszen ahhoz, hogy támogatni tudjanak egy kör­nyezetvédelmi beruházást, „fizető kuncsaftok” is kelle­nek. Szép számmal lehetnek, ha csak beruházás támoga­tásra ennyi pénz összejön. — A bírságok mellett még" állami pénzek is rendelkezés­re állnak, de tényleg sokan fi­zetnek. Az idén — a tavalyi 40-nel szemben — már száz pályázattal foglalkozott két bizottsági ülés. Ezzel a beruházással ezek a hor­dók is eltűnnének — Mi a véleménye a marca­liak pályázatáról? Amit elkezdtek — azt nem támogatják — Szakmailag jónak tartom és ez nemcsak az én vélemé­nyem. Sajnos, a jelenlegi ren­delkezések értelmében meg­kezdett beruházásokra nem adható támogatás. Ezért nem kaphatnak ők sem. — Tud arról, hogy a minisz­térium javaslatára többször módosították a pályázatukat? — Én szakmai szempontból jóváhagytam és továbbítot­tam a pályázatot. A további sorsáról nem tudtam. — Ön szerint van-e esélyük arra, hogy mégis megkapják a támogatást? — Talán ha a fejlesztésre elkülönített alapból kérnék... Nem tudom. A minisztériumban tett utol­só látogatást követően Ha- nyecz Imre ígéretet kapott dr. Szita Károly kaposvári alpol­gármestertől, hogy a még elő­ző beosztásában támogatott beruházás érdekében ő is megpróbál tenni. — Mivel a levegőszennye­zés az egyik legnagyobb kör­nyezetkárosító betegség, örömmel támogattam a mar­caliakat. Sajnos a megyének nincsen erre pénze. Ha lenne, akkor nem egy félbemaradt környezetvédelmi beruházás­ról, hanem annak üzemelteté­séről adhatna hírt á sajtó. — Mi az oka annak, hogy többszöri ígéret ellenére sem kapták meg a támogatást a marcaliak? Rossz a rendelkezés — Vagy tényleg nincs pénz, vagy ennél fontosabb beruhá­zásokra kell. Mindkét választ elfogadnám, azt azonban ne­vetségesnek tartom, hogy másfél év elteltével sincs ér­demi döntés. Szerintem a probléma nagyságához ké­pest nem sok az a pénz, amit a pályázók kértek. Igaz ugyan, hogy van egy olyan jogsza­bály, miszerint megkezdett beruházásokra nem adható KKA-támogatás, de egyszer végre el kellene ismerni, hogy ez egy rossz rendelkezés. Azért, mert önerőből hozzá­kezdtek a beruházáshoz és nem várták ki a lassú hivatali ügyintézést, nem szabadna, hogy ilyen hátrányok érjék őket. Sajnos, még mindig töb­ben vannak azok, akik inkább kifizetik a bírságot, mintsem hasonló beruházásokba kez­denének. — Várható-e változás a kör­nyezetvédelmi törvények­ben? — Remélhetően hamaro­san elkészül az új környezet- védelmi törvény, s ebben már olyan bírságokat állapítanak Befejezésre vár a környezetvédő berendezés meg, amelyek arra ösztönöz­nek majd, hogy minél többen inkább a marcali gyár példáját kövessék. Azt gondolom, hogy eljött az idő, amikor el kell döntenünk, hogy kell-e nekünk az a környezet, amelyben élünk. Ha igen, ak­kor a védelméről is gondos­kodni kell. Ha mégis megkapnák... A Mechanikai Művek mar­cali gyáregysége hetente 2304 kilogramm triklóretilént használ fel sajtolt lemezanya­gok zsírtalanítására. Ebből 1952 kg a levegőbe kerül, 352 pedig, mint veszélyes hulla­dék, azokba a bizonyos hor­dókba, amelyek elhelyezése akkora gondot okoz minden felhasználónak. Ezzel a beru­házással a fenti adatok 75 százalékkal csökkenthetők lennének. Ahhoz, hogy a be­rendezést üzembe helyez­zék, nem kellene több, mint az a — támogatásként kért — három millió forint, amelyből elkészíthetnék a szigetelést és megvásárolhatnák a mű­ködéshez szükséges aktív szenet. Szóval tulajdonkép­pen apróság az eddigiekhez képest. De erre már nem futja a gyár anyagi erejéből. És úgy tetszik, hogy a hivatallal foly­tatott hadakozáshoz sincs már erejük. Védtelennek és kiszolgáltatottnak érzik magu­kat. Éppen olyanok, mint a környezetünk... Nagy Zsóka A fizetőképesség megőrzése, az infláció mérséklése a Magyar Nemzeti Bank jövő évi monetáris politikájának célkitűzései között (Budapesti tudósítónktól) A magyar gazdaság legnagyobb kereskedelmi mérlegtöbb­letére számíthatunk ebben az évben, ez előreláthatólag meg­haladja az egy milliárd dollárt—jelentette be Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amelynek központi témája a bank 1991-es monetáris politiká­jának ismertetése volt. Az idei pozitív gazdasági eredmények között említette a bankelnök, hogy az export 17 százalékkal növekedett, az or­szág külkereskedelmi cserea­rányai szeptember végéig javu­ló tendenciát mutattak, de akkor az olajárrobbanás hatására megtorpantak. Miközben 1989- ben az idegenforgalmi deficit — idézzük Surányi György szavait — „az ágazat abszolút dilettáns kezelése miatt"400 millió dollárt tett ki, ebben az évben már 400 millió dollár többlet keletke­zett. Fordulat és hangulat Ugyanakkor naponta szem­be kell nézni azzal a ténnyel, hogy a lakosság hangulata nem tükrözi azt a fordulatot, ami a gazdaságban bekövetkezett — jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd felsorolta azokat a külső negatív jelensé­geket, amelyek a gazdaság idei tevékenységét kísérték. Ezek között említette a kelet-európai piac összeomlását. Míg a ko­rábbi években a magyar keres­kedelem 55—60 százaléka a KGST piacokon folyt, mostanra ez az arány 30 százalékra csök­kent, és ezt nagyon nehéz el­lensúlyozni. Bekövetkezett az újabb olajárrobbanás is, amely szintén nagy megterhelést je­lentett és jelent az országnak. Komoly aggodalomra ad okot az infláció erőteljes gyorsulása, a tavalyi 17 és fél százalékkal szemben a bankelnök szerint az év végére körülbelül 28 szá­zalék lesz. Ez magával hozta a keresetek, a bérek növekedé­sét is, így megkezdődött a nagy versenyfutás. A pénzpolitiká­nak is le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, mivel a tár­sadalomnak a jelek szerint nem sikerült olyan közmegegyezés­re jutnia, amely minden csoport, réteg érdekét összehangolja. Újabb hitelek kellenek A Magyar Nemzeti Bank mindezek ismeretében jövő évi monetáris politikájának elsőd­leges céljai közé sorolta az inf­láció erőteljes mérséklését. Olyan pénzpolitikát gondoltak végig, amely az év elején bekö­vetkező egyszeri nagy áreme­lést az év -végére megpróbálja mérsékelni. A célkitűzések kö­zött szerepel a külső fizetési helyzet javítása, az ország fize­tőképességének megőrzése. Ehhez hozzávetőleg mintegy 4 és fél milliárd dollár újabb hitelre lesz szükségünk, s ebből a de­vizatartalékokat is fel kell tölteni bizonyos szintre, hogy a dollár- elszámolásra történő áttérés zavartalan lehessen. Egy kér­désre válaszolva egyébként elhangzott a sajtótájékoztatón a Szovjetunió semmiféle jelét nem adja, hogy számunkra bár­miféle fizetési könnyítést fontol­gatna az áttérés 1 milliárddollá­ros terheinek enyhítése végett. Mi ugyanakkor beérnénk már azzal is, hogy a magyar követe­léseket — amelyek az év végéig meghaladják az egy milliárd dollárt — mielőbb megkaphas­suk, de a szovjet partnerek öt év alatt kívánják csak visszafi­zetni tartozásukat. Valuta és utazás Ami a lakosságot közvetlenül érinti: a kamatpolitikában olyan változásokat terveznek, ame­lyek az adózást követően is reális kamatokat biztosítanak. A lakosság devizaellátásának rendszere viszont 1991-ben sem változik, vagyis marad a három évenkénti 50 dollár, elis­merve azt, hogy ez az állapot tarthatatlan, de az ország hely­zetét ismerve két-három éven belül esetleg már változhat a helyzet. Surányi György ugyan­akkor megjegyezte, hogy uta­zási irodákon keresztül korlátla­nul és forintért lehet utazni a vi­lág csaknem minden részére. Polesz György

Next

/
Oldalképek
Tartalom