Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-13 / 197. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 13., csütörtök KORUNK HŐSEI, A KOMMANDÓSOK Terepgyakorlat — élesben A GYAKORLAT AZ ELMÉLET PRÓBÁJA Ígéretekkel teli a padlás „És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok...” (Ezékiel Könyve) Terrorizmus és terroristaelhárító kommandó: összetartozó fogalmak, mint bűn és büntetés, mint alattomos gyilkos és az igazság harcosa, mint az elszabadult pokol és a törvényesség. A terrorizmus ártatlanok szándékos megfélemlítése, gyötrése, nem egy esetben meggyilkolása azért, hogy a félelem keltésével politikai célokat érjenek el. A kommandó pedig egy új hőstípus gyűjtőfogalma, azoké, akik a nagyvárosi dzsunge- lekben, s a gyarmati háborúk valóságos dzsungeleiben szolgáltatnak igazságot, apokaliptikus háborúk, embertelen körülmények között fenyegető veszélyek, sokszor magányos harcosai. Korunk szükséges, nélkülözhetetlen hősei ők. A túlélés mesterei. A cél pedig: igazságot tenni és élve maradni... Ennek az írásnak szomorú aktualitást ad a pusztaszabolcsi kommandós akció, amely ugyan sikeres volt, de ezért két kommandós majdnem életével fizetett. Életveszélyes sérüléseiket nem kiképzésük hiányossága, hanem korszerűtlen felszerelésük okozta. Többek között erről az esetről és a megyei akciócsoport munkájáról beszélgettem Borbola Mihály alezredessel, a SRFK köz- rendvédelmi és közlekedési alosztályának vezetőjével. Találkozásunknak pedig a Kaposkommandó bemutatója adott aktualitást. A sántosi gyakorlótérről alig néhány száz méterre — mint később kiderült ellenőrző pontként — rendőrök biztosították a terepet, bennünket is igazoltatva. Miután „bevallot- tuk”, hogy nem minket keres a kommandóegység, szabad utunk volt. Mintha egy manapság oly népszerű akciófilm forgatásának a kellős közepébe csöppentünk volna: magas, széles vállú fiatalemberek talpig terepszínű öltözékben, adóvevőkbe suttogott vezényszavak, és — (bemutatva, hogy fotoriporter kollégámmal ketten együtt sem értünk a fegyverekhez jobban, mintegy banánkereskedő) — különböző fegyverek: a távcsöves puskától, a hangtompítós géppisztolytól a gránátkilövőig. A Kaposkommandó tagjainak több — szerencsére csak — mesterségesen beállított helyzetet kellett megoldaniuk. Elsőként egy romos épületből két túszul ejtett gyermeket mentettek ki fogdából szökött bűnözők karmaiból. Az akció másodpercek alatt zajlott, mozgásukon nem séjlett hogy 15 kilós golyóálló mellényt cipeltek magukon, fejüket pedig kínzóan kényelmetlen biztonsági sisak védi. Az akciócsoportot tavasz- szal, az Országos Rendőrfőkapitányság intézkedése nyomán hozták létre önként jelentkezőkből. Borbola Mi- hálytól azt is megtudtam, hogy alapvető feltétel volt a fizikai rátermettség, a lőkész- ség. A felvételt szigorú orvosi és pszichológiai vizsgálatok előzték meg. Természetesen valamennyien rendőrök, a napi munkájuk mellett rendszeres kiképzésen vesznek részt. Fotó: Lang Róbert — A terrorizmus köztudomásúan drága. S az elhárítás? — Még drágább — válaszolta Borbola Mihály. — Hiszen a terroristák elleni sikeres akció feltételezi, hogy az akciócsoport tagjai korszerűbb eszközökkel rendelkezzenek. Például egy általunk használt golyóálló mellény 40 ezer forintba kerül. S ez — talán mondanom sem kell, hogy nem a legújabb típus. A feltételezetten kábítószert szállító személyautó utasainak még gondolkodni sincs idejük, hiába keresik a szabadulás útját, amikor a kommandósok által emelt út- torlasznál lefékeznek. A terepruhások feltépik az ajtókat s az utasok máris a motorháztetőn „hasalnak” — akár egy amerikai akciófilmben. A kábítószer-keresésre kiképzett óriás snauzer szinte magával rántja a torlaszt, szagot fogva idegesen végigszimatolja a kocsibelsőt, s az egyik ülés alól előkerül az • impregnált szövetdarab. (Folytatjuk) Tamási Rita Amikor 1950 tavaszán párt- határozattal megszűntek a kommunista ideológiának meg nem felelő szervezetek, ez a sors jutott osztályrészül az Ipartestületnek is. Kaposvári székháza — amelyet a tagok építettek — a párt tulajdonába, állami fennhatóság alá került. A kezelői jogot 1987-ben a Somogy Megyei Művelődési Központ kapta meg. A KlOSZ-nak is megígérték ugyan, hogy kaphat az épületben pár szobát, de ebből végül is nem lett semmi. Kérés és meghallgatás A kaposvári ipartestületek tulajdonában jelenleg 6 apró irodahelyiség van; ezek összalap- területe körülbelül akkora, mint egy átlagos kétszobás lakásé. Az ipartestület több mint kétezer kisiparost tömörít — a szűkös hely azonban az érdekvédelem rovására megy. A napi ügyeken kívül ugyanis — többek között — adótanácsadással, szakmai továbbképzéssel, kulturális tevékenységgel is foglalkozniuk kell — már ha van hol... A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban igencsak meg kell gondolni, hogy milyen helyet bérelnek egy nagyobb rendezvényhez és mennyiért? Természetes dolog, hogy a KIOSZ, majd később az Ipartestület megpróbált tenni valamit. 1987. április 24-én kelt levelükben a visszavásárlásba is beleegyeztek volna, csakhogy végre megkaphassák azt a helyet, amelyet ők építettek... Papp János városi tanácselnök egy héttel későbbi válaszlevelében értesítette Csiszár Lász- lónét, a KlOSZ-alapszervezet titkárát, hogy az épületben kollégiumot szándékoztak létrehozni, de ez (a gazdaságtalan- ság miatt) meghiúsult. A városi tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a döntést a „megyei vezetéssel együttesen” hozták. (Ennek eredményeként került az ingatlan a Somogy Megyei Művelődési Központ kezelésébe.) Az idén tavaszig a helyzet annyiban változott, hogy a KIOSZ (illetve most máraz Ipartestület) kéri jogos tulajdonát, ám a tanácselnök (az 1990. április 13-án keltezett „Emlékeztető” szerint) immár arra hivatkozott, hogy az épületben megyei intézmény működik, a városi tanács tulajdonjoggal nem rendelkezik. Ami így igaz, hiszen a tulajdon — és ezzel együtt a döntés — jogát már három évvel korábban „átpasz- szolták” a megyének... Meg kell mondanunk, hogy a városi tanács ,,fair”volt, mert dr. Barna Lajos vb-titkár azt is hozzátette: a megfelelő törvény meghozatala után „a KIOSZ kérelmét jogos Igényként kell kezelni”... Papp János 1990. június 19-én levelében értesítette Csiszárnét: „A KIOSZ- székház visszaadására vonatkozó kérelmükkel megkerestem a Somogy Megyei Tanács elnökét, kérve a (...) Somogy Megyei Művelődési Központ, amely megyei intézmény, elhelyezését.” Megyei válasz Gyenesei István július 4-én válaszolt. Többek között ezeket írta: „A volt ipartestületi székház jelenleg a Somogy Megyei Művelődési Központ kezelésében és használatában van. A kezelői és használati jogot korlátozni nem lehet”, „...kérelmüket mi is támogatjuk a vonatkozásban, hogy költözzenek vlsszza a volt ipartestületi székházba”. Erre viszont még akkor sem volt jogszabály... Az ősszel mindez megváltozni látszott: az Országgyűlés szeptember 10-én elfogadta a LXX. sz. törvényt, amely szerint a társadalmi szervezetek állami tulajdonú ingatlanokra fennálló kezelői joga megszűnt. Igényt kellett benyújtani a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményéhez, Ezt az iparte^tü- let október 10-én megtette. Úgy látszott, végre pont kerülhet az ügy végére. Az öröm azonban korainak bizonyult: a megyei tanács elnöke október 25-én — még mindig arra hivatkozva, hogy törvényi rendezés hiányában tehetetlen—csupán segítséget ajánlott fel a kaposvári ipartestületnek... Az ügy azóta is egy helyben topog: a városi vezetés a megyére mutat, az pedig—a jószándék hangoztatása mellett—tehetetlenül tárja szét karját, mondván: nincs rá törvény. Puding és elmélete Ez is igaz persze, mint ahogy ez ügyben — saját szemszögéből nézve—mindenkinek igaza van. Csakhogy ettől még jottányit sem voltozik az Ipartestület áldatlan helyzete! A kormány— és nem csak az — szavakban erőteljesen pártolja ugyan az egyéni vállalkozást, ám a jelek szerint a gyakorlat más. Márpedig — hogy a kezdetben emlegetett példánál maradjunk — „pudingot enni” csak a gyakorlatban van értelme! Pusztán csak az elmélettől felkopik az állunk... Tóth Béla A BUSINESS CLUB KFT. MEGNYITOTTA Kaposváron az Ady Endre utcában a virágbolt helyén TÉLI VÁSÁRÁT Megkezdtük az árusítást 20—50 százalék árengedménnyel. Abolt kínálatából: Toshiba színes televízió és képmagnó Black and Decker barkácsszerszámok Sí- és sportfelszerelések Farmerruházat Ital- és dohányáru Áraink garantáltan a legolcsóbbak a városban. %swmm Közületeket is kiszolgálunk. Várjuk tisztelt vásárlóinkat. ftpesGp TÍTT (108967) A Szigetvári Zrínyi Mgtsz vágónyúl tenyésztésére gazdasági épülettel rendelkező vállalkozókat keres r — — —■ — — — — — — — — — — — — — — i | Balatonszárszó nagyközség, Szólád, Nagycsepely | és Teleki községek képviselő-testülete PÁLYÁZATOT hirdet KÖRJEGYZŐI munkakör betöltésére 13—25 anyás húsnyúltelepek létesítésére. Az eredményes tenyésztéshez — kedvezményes kihelyezési feltételek mellett szaporításra alkalmas növendékállatokat, ketrecet, a hozzá tartozó technikai felszerelést és tartástechnológiát biztosítunk. Közreműködünk a táp- és termény beszerzésében. Pályázati feltételek: — Jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség — 2 éves szakmai gyakorlat — Előnyben részesülnek az idegennyelv-ismerettel rendelkezők Pályázni részletes szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzzal lehet. Részletes felvilágosítás a termelőszövetkezet kereskedelmi osztályán személyesen munkanapokon 8—16 óráig, levélben: Szigetvár, Hoboli út 1. Telefon: 11-229 (108916) A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1990. december 22. A pályázatokat Balatonszárszó nagyközség polgármesteréhez kell benyújtani 8624 Balatonszárszó, Hősök tere 1. (108966) I
