Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-12 / 196. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 12., szerda Fizikai és fiziológiai Nobel-díj, 1990 A NUKLEONOK KVARKSZERKEZETE A nukleonok azok az eleminek tekintett részecskék, melyekből az atommagok épülnek fel. Korábban a kísérleti vizsgálat számára az volt a nagy szó, hogy az atommag nukleonokból tevődik össze. Még korábban, épp a 19. és 20. század fordulóján Ernest Rutherford — aki mellesleg szintén Nóbel-díjat kapott 1980-ban vizsgálatai elismeréséül — azt mutatta ki, hogy az atomnak parányi és igen kemény, rendkívül tömör magja van. Az atom belsejéről lépésről lépésre kiderült: az eleminek tekintett képződmény maga is szerkezetet mondhat magáénak. Rutherford a kísérletében a radioaktív bomlástermékek közül az ún. alfa-részeket használta, hogy a centiméter billiomod- részének a tizedrészénél alig nagyobb atommagot megismerje. Az atommagra futó és onnan jelegzetesen szétszóródó alfa-részek szórásképét megfejtve felismerte, hogy mekkora az atommag. Az az atommag, mely már akkor radioaktív bomlásokban vett részt, jeléül annak, hogy van szerkezete. Hiszen belőle alfák, elektronok (béták) és fotonok (gammák) látszanak kibújni. Később kiderült, hogy neutronok, neutrínók és nagyobb törmelékek is kiléphetnek ebből a struktúrából. Idők folyamán, Hofstadter kísérleteiben nagy energiájú elektronok szóródásának jellegzetességéből derült ki, hogy á magban milyen a protonok elhelyezkedése (a töltés- eloszlás), milyen a neutronok és a protonok eloszlása (a tömeg és a mágneses tulajdonság eloszlása). Ahogy fejlődtek a technika nyújtotta lehetőségek, olyan nagy energiájú elektronnyalábokat is elő tudtak állítani, mely képes a centiméter billiomod részének belsejében levő finom részletekre érzékenyen reagálni. Ehhez a standfordi (USA) Lineáris Gyorsító laboratóriuma szolgáltatta a mintegy milliárd elektronvolt energiájú elektronok nyalábját. Rutherford alfái néhány millió elektronvolt energiát hordoztak, Hofstadter nukleonszer- kezet-vizsgáló elektronjai már 600 millió elektronvoltosak voltak. A most Nobel-díjjal koronázott mérések 20 milliárd elektronvoltos energiát voltak képesek mozgósítani! A kísérletet végző Jerome Friedmann, Henry Kendall és Richard Taylor a szóráskép kiértékelésekor arra a következtetésre jutott, hogy a proton belsejében igen nagy számú (elemibb!) részecske szorong, melyek töltése összemérhető a protonéval. A proton, mint a jellegzetes nukleon, és a többi nukleon reakcióképességeiből mások már megsejtették ezeket az elemibb képződményeket (ezeket kvartoknak nevezzük), melyek az elemi töltés egyharmad és kétharmad részét hordozzák. A kvartok a nukleonokba „be vannak börtönözve”, szabad kvartot még nem tudtak azonosítani a fizikusok. A kvark- kutatásban, ami az anyag alapvető szerkezeti és dinamikai törvényeit vizsgálja, már évtizedek óta részt vesznek magyar kutatók is. Dr. Abonyi Iván REGI TESTBEN ÚJ SZERVEK Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy 36 éve új korszak kezdődött az orvostudományban. Bostonban Murray professzor egy 22 éves fiatalembert operált meg. Ikertestvére egyik egészséges veséjét ültette az ő beteg veséi helyére, ezzel 9 évvel hosszabbította meg az életét. Innen számítjuk a szerv- és szövetátültetések kezdetét. 1990-ben, 36 év elteltével Murray professzor Thomas doktorral megosztva kapta meg az Orvosi Nobel-díjat. Thomas doktor az első sikeres csontvelőátültetés elvégzéséért érdemelte ki a díjat. A díj csaknem kilenc évtizedes történetében ritkán fordult elő, hogy gyakorló orvosokat díjazzanak e legmagasabb tudományos elismeréssel. Nézzük át röviden, hol is tart ma a szervátültetés, milyen szerveket, hogyan és mivel tudunk helyettesíteni! Az első pótolt szerv a vese volt, ma már több ezer ember él pótvesével. Persze nem elhanyagolható szempont, hogy a vese páros szerv, így a többi szervhez képest köny- nyen jut a beteg a pótszervhez. A szívátültetések mindig a közvélemény középpontjában álltak. 1967-ben, Fokvárosban végezte az első sikeres szívátültetést Barnard professzor. Az új szíves 55 éves férfi 18 napig élt a 25 éves, balesetet szenvedett lány szívével. 18 nap elteltével az új szívet kilökte a beteg szervezete. A második pótszíves 594 napig élt. Azóta több százan kaptak másik szívet. Sikeres műtéteket hajtottak már végre májjal, léppel, hasnyálmiriggyel is. A rettegett betegség, a vérszegénység egyes fajtáit ma már tudjuk csontvelőátültetéssel gyógyítani. Ebben az esétben a műtét menete igen «gyszerű: a csontvelőt adó (donor) csípőcsontjának szivacsos állományából kiszivattyúzzák a csontvelőt, és a beteg vénájába közvetlenül adják be. Az érpályába juttatott csontvelősejtek a vérrel eljutnak a beteg csontvelőbe, ahol szerencsés esetben megtelepednek, és szaporodásnak indulnak. Ha jobban meggondoljuk, ma már csak az agy átültetését nem kísérelték még, de reméljük, hogy ezt a jövőben sem fogják megpróbálni. 'A szervátültetések sikere azon múlik, hogy a beteg szervezete el tudja-e sajátjaként fogadni az új szervet. A test számára idegen szövetek ellen rövid időn belül védekező reakciók indulnak, ami előbb-utóbb az idegen kilökődéséhez vezet. Ez ellen kétféleképpen védekezhetünk, vagy olyan donort keresünk, akinek az ún. antigénjei megegyeznek, vagy legalábbis nagyon hasonlítanak a betegéhez, vagy a beteg védekezőrendszerét (immunrendszerét) gátoljuk. Sajnos, ez utóbbi esetben a beteg védtelen a külső fertőzésekkel szemben is, így egy egyszerű nátha is végzetes lehet számára. Végül néhány szót kell ejtenünk a kérdés etikai oldaláról is. Az átültetéshez biológiailag élő szervekre van szükség, ez pedig az életfontosságú szervek esetében (szív, máj, hasnyálmirigy) csak az élet és halál határmezsgyéjén álló emberből nyerhető. Annak eldöntése, hogy a mérleg nyelve visszavonhatatlanul a halál felé billent, nagyon felelősségteljes és nehéz kérdés. A végső megoldást műanyagból készült emberi szervek jelentenék, de ezek alkalmazásától sajnos még nagyon messze vagyunk. Dr. Buczkó Krisztina FIGYELEM! FIGYELEM! ✓ A KAPPA Aruház karácsonyi vásárt rendez világhírű PHILIPS termékeiből, kedvezményes áron. NE FELEDJE — MINDENT EGY HELYEN! Kaposvár, Füredi úti pavilonsor (leányotthonnal szemben) (88) ISMÉT FÉNYKORÁT ÉLI A COMMODORE—64! Még megvásárolhatja karácsonyra! C—64 magnóval együtt 21 250 Ft (áfával) Ajándékot is adunk hozzá! VE-KAPOSSYSTEM KFT. 7400 Kaposvár, Április 4. u. 20. ve-kapossystemwt T/FAX: 82/14-141 (149553) icr „Vallatás” a rendőrkapitányságon A nyomozónő — Volt már veszélyes helyzetben? — kérdeztem Volner Zsuzsát, a kaposvári rendőrkapitányság nyomozóját. — Az életemre még nem törtek ugyan, de már akadt olyan helyzet, hogy megtörténhetett volna ez is. Nemrég éjszaka figyeltük az egyik kaposvári gyárban, jönnek-e a páncél- szekrényeket sorozatosan fosztogató betörők. A stáb szétoszlott. Az egyik figyelőhelyen egyedül maradtam. Akkor már sejtettük, kik a tettesek. A főkolomposról tudtam, hogy kisportolt, nagy erejű vagány. Ha megtámad, semmi esélyem se lett volna vele szemben, ami a testi erőt illeti. — Miben bízott? Akit a kollégák pszichológusnak neveznek — Elsősorban a társaimban. Nálunk igen jó az a bizonyos közösségi szellem; mindent megteszünk egymásért. Segítjük egymást akkor is, ha egyéni, családi gondok nyomasztanak bennünket. Nemegyszer előfordult, hogy elbeszélgettem azzal, akiről úgy láttam, hogy el van keseredve. Kiderült, nem érkezett el a világ vége, rendbe jöttek a dolgok. El is neveztek a kollégák pszichológusnak. — Pedig nem az... — Pedagógus vagyok, Korábban részt vettem az ifjúsági mozgalomban is; vezettem a diáktanyát és hasonló rendezvényeket. — Pedagógus, nő, anya és nyomozó. Hogy tudja ezt ösz- szeegyeztetni? — Csak látszólag esnek távol egymástól. Bőven volt alkalmam tapasztalni ezt idekerülé- sem után, amikor az ifjúsági ügyekkel foglalkoztam. Tudtam: eredményt csak úgy érhetek el, ha a lelki zárakat kinyitom. Ehhez pedig előbb a bűnözők bizalmába kellett férkőzni. Amióta kiterjedt a feladatköröm és a rablás, súlyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés és más bűnügyek is a hatáskörömbe tartoznak, azt tapasztaltam, így van ez a felnőttek esetében is. — Ehhez valóban kell a pedagógus. De mikor nyilvánulhatnak meg az anyát jellemző tulajdonságok? Sajnálja a bűnözőket — Leginkább talán akkor, amikor sajnálom a bűnözőket. Igen, bármilyen hihetetlen: egy részüket kimondottan szánom, mert látom, hogy elsősorban céltalanságuk, hányattatásuk, nem egyszer a nyomoruk viszi őket bűnbe. Össze kellene fogni a kaposvári önkormányzattal. Sok fiatalt meg lehetne menteni a tisztességes életnek, ha például az arra alkalmasakat elhelyeznénk magányos embereknél. — Reményei ezzel beteljesülnének? — Á, dphogy! Sok másban is reménykedem. Abban például, hogy a rendőrség korszerűsödik, továbbá, hogy a mi kapitányságunkon megmarad ez a jó csapat, a csapatszellem, amely a jelenlegi vezetésnél alakult ki. Tartok tőle, hogy egy esetleges változással mindez szertefoszlik, miközben a bűnözés egyre növekszik. — Aggódóbbnak látom, mint amikor az éjszakai ügyelőszolgálat veszélyeiről beszélt. — Az egyszerűbb is volt. Ha megtámadnak, védekezem. — Használta volna fegyverét? Nincs harmadik út — Minden bizonnyal; öt töltényemből — ha nem is képeztek mesterlövésszé —, legalább egy célba talált volna. Vagy én, vagy a támadó. Nincs harmadik út. — A főnökeitől tudom, hogy „háromi műszakos": dolgozik, tanul a rendőrfőiskolán és egyedül neveli gyermekét. — Ja, ne is említse a rendőrfőiskolát. Legutóbb csendben leléptem onnan. — Talán randevú? — Igen. Az aktákkal. Jönnöm kellett, mert itt a kapitányságon mindkét kezünk tele volt munkával. — Volner Zsuzsát tudomásom szerint a főnökei kitűnő munkaerőnek, pontos, megbízható rendőrnek tartják. Házon kívül is vannak sikerélményei? — Hát, mikor hogy. Egyszer kollégáimmal helyszínelni mentünk egy pincéhez, ahová betörtek. A gazda valamiért begerjedt, és azt mondta munkatársaimnak, hogy majd bemegy és beszél a főnökünkkel. — Nem kell — élcelődtek a kollégáim —, itt van, és rám mutattak. — Ő? — kérdezte az amolyan „nahiszen” hangulattal, és nagyot káromkodott. Meg volt győződve, hogy én vagyok a gépírónő. Szegedi Nándor
