Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-12 / 196. szám

1990. december 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 SZÉT, KÁROLY STÁCIÓT Kiállítás Nagyatádon és Kaszóban A csurgói születésű, Szent­endrén élő Szél Károlynak rendhagyó kiállítása nyílt hétfőn Nagyatádon, illetve Kaszóban. A sokféle stílusban dolgozó, önmagát kereső művésznek a rendezők alkalomhoz méltó keretet kerestek. Az önmagát is marcangoló, lélekben vitázó művész leg­szebb akvarelljeit, rajzait és olajfestményeit a nagyatádi helyőrségi klubban láthatják az érdeklődők. Bődi Ferenc alez­redes, a helyőrség parancsno­ka köszöntötte a vendégeket, majd Cseke László református lelkész nyitotta meg a tárlatot. Ő mondotta, hogy Szél Károly képei az emberi tisztaságra h ív­ják föl a figyelmet. Ma kissé másképpen gondolkodunk, mint néhány évvel ezelőtt. S ez a gondolatmenet tükröződik azokban a stációkban, amelye­ket Szél Károly próbál megfo­galmazni. Felállított egy ikonosztázt is. Sokan nem tudhatták a miértjét. Szél Károly abból indult ki, hogy a Koponyák hegyén három embert feszítettek keresztre. Ezért a hármas oltárkép. Közé­pen a „bevégeztetett”, s oldalt a két lator. Szél Károly ezt a stá­ciót másképpen igyekezett megfogalmazni. Képein az egyetlen szenvedőn kívül min­denkit arc nélkül ábrázol. Azért, hogy magunkra ismerünk, s számot vessünk tegnapjaink­kal. Szél Károly rendkívüli tehet­ségét bizonyítják a legkülönbö­zőbb technológiával készített képei. Akvarelljei érdekes tájképek, míg rajzai a klasszikus Bar- csay-iskolát idézik. Nem szen­vedélye a vadászat, de mégis anatómiai ismeretekről árul­kodnak a természet világát bemutató képei. Kalandozik a művészet lehetős/égei között. Úgy mondja, hogy még keresi önmagát. Megvallotta, hogy egy újfajta történelmi gondolko­dás alakult ki benne. A hitet és emberszeretetet, a környezet védelmét szeretné minden emberhez elvinni. Nagyatádi és kaszói tárlata a hónap végéig látható. Érdemes megnézni. Nagy Jenő Sztrájkolnak az albán diákok Kedden is folytatódtak az al­bán diákok harmadik napja tartó tiltakozó megmozdulá­sai, amelyekkel változásokat szeretnének elérni az ország­ban, és jobb körülményeket igyekeznek kiharcolni maguk­nak — közölték kedden Tira­nában dolgozó diplomaták. Elmondták: hétfőn és ked­den nem mutatkozott jele an­nak, hogy a vasárnapihoz hasonló összecsapások let­tek volna a tüntetők és a rendőrök között, de az albán fővárosban érezhető a fe­szültség. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség ugyanakkor arról szá­molt be, hogy a tiranai egyete­mi várost a rendfenntartó erők teljesen körülzárták, és fegy­veres rendőrök őrködnek az albán főváros fontos pontjain. KAPOSVÁRRÓL AZ ÜNNEPEK ELŐTT KÖRKAPCSOLÁS HÁROM VÁROSBÓL Karácsonyfa — Szépségverseny—Kedvencek a képernyőn karácsonyi ajándékműsornak a színház, hanem felvételről jele­neteket láthatnak a képernyő előtt ülő gyerekek Milne köz­kedvelt Micimackó című mese­játékának kaposvári előadásá­ból is. A tegnapi főpróbán találkoz­tunk a kaposvári Balázs Izolda népdalénekes kislánnyal. — Az év legnagyobb sikerét az országos gyerekművószeti fesztivál arany minősítése je­lentette számomra—mesélte a hatodik osztályos diáklány, aki­nek a repertoárjában már száz­ötven — főleg somogyi — nép­dal szerepel. Felkészítője Mol­nárává, a Zengő együttes tag­ja. — Számos szereplés vár rám a következő napokban, hetek­ben. Készülök a kaposvári ka­rácsonyi hangversenyre, ame­lyen szólót énekelek. Ezután a Berzsenyi-esten lépek föl, majd a városi illetve a megyei népdal­éneklési versenyen veszek részt. A meghívott diákok között „toronymagasan" kiemelkedett a nyúlánk Szerafin Zoltán, a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépisko­la második osztályom tanulója. — A Tóth Lajos Általános Is­kolában megkedveltem a dobo­lást, a fúvószenekarban még most is játszom. Nagyon jól ér­zem magam az együttesben. A diákhumor sem hiányozhat a karácsonyi ünnepi műsorból. A kaposvári Kisfaludy Utcai Ál­talános Iskola hetedik osztályos tanulója, Thoma Csongor hu­moreszket adott elő a tegnapi tévés főpróbán. Egy valójában kettesre sikerült földrajzi felele­tét igyekezett magyarázni, — aminek a tanulsága, azt hi­szem, nemcsak rá, hanem a ta­nárra is tartozik... A humorista fiú ügyes karikaturista is. A na­pokban nyílik kiállítása a me­gyei könyvtárban, diáktársai­nak társaságában. — Nem veszik zokon az isko­lában, hogy mindent kikarikíro- zol? — Egyáltalán nem, a taná­raim is sokat nevetnek gunyo- ros rajzaimon, groteszk elbe­széléseimen. Hogy kiket látunk majd a tv-karácsony képernyő­jén, ezután dől el. Annyi bizo­nyos, sok ismerőssel találkoz­hatunk 23-án a televízió kettes programjában. (Horányi) Különleges ajándékra számíthatnak a gyerekek: a Magyar Televízió második programja 23-án egész napos programot sugároz három helyszínről — Budapestről, Szegedről és Kaposvárról. Tegnap a televízió stábja megtekintette a városi műve­lődési központban a meghí­vott diákok produkcióit. Ar­ról, hogy kik kerülnek képer­nyőre, később döntenek. A műsor szerkesztője, Krem- sier Edit elmondta: — Az élő közvetítés kaposvári helyszíne a színház lesz, a műsort pedig Kudlik Júlia és Seres Tamás vezeti. A karácsonyi ajándékműsor­ban közreműködik Bezerédi Zoltán, Csákányi Eszter, Pogány Judit, Kottái Róbert, Molnár Piroska, Spindler Béla és Kulka János is. A Magyar Televízió kará­csonyfa szépségversenyt is hir­detett, erre várják a kaposvári általános iskolák jelentkezését. Nemcsak helyszíne lesz a „Együtt a közös jövőért” Somogyi tapasztalatok „Együtt a közös jövőért” címmel háromnapos konferenciát szervezett a Magyar Népfőiskolái Társaság és a TIT országos szervezete. A tanácskozás a Német Népfőiskolái Szövetség ányagi támogatásával jött létre. A szervezők, a találkozás színvonalát emelendő neves előadókat hívtak meg. A megnyitót Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter vállalta el. Az előadók sorában Rolek Fe­renc mukaügyi államtitkár. Ku- korelli István államjogász, Bíró Zoltán, a Hitel főszerkesztője és Bálint György is szerepet vál­lalt. Elemző előadásokat hall­hattunk a társadalmi helyze­tünkről, a közelmúlt hibáiról, po­litikai érettségünk hiányáról. A második nap délután a ta­nácskozás tagjai közül már töb­ben kezdték magukat kellemet­lenül érezni. Mert az elhangzot­tak igazak voltak ugyan, ám semmi olyat nem tartalmaztak, amit a jelenlevők már ne hallot­tak volna valahol. A jövőről, az általánosságokon kívül sajnos nem esett szó. Horváth László­val, a TIT Somogy Megyei Szer­vezetének titkárával két elő­adás között beszélgettünk: — A konferenciát a Német Népfőiskolái Szövetség finan­szírozta. Vajon milyen okból? —- A német mozgalom a kor­mánytól kapott egymillió márka támogatást. A konferencia arra lett volna hivatott, hogy orszá­gos helyzetképet mutasson be, illetve lehetőséget keressen arra, hogy a TIT és a Népfőisko­lái Társaság munkájába be tud­janak kapcsolódni a német kol­légák. — A német szövetséget dr. Günther Dohmen professzor képviselte. Miben tér el az ő tevékenységük a hazai gyakor­lattól? — A professzor ismertette a „filozófiájukat”, melynek lénye­ge: az ő továbbképzéseiknek nincs egységes ideológiai rend­szere. Ä pluralista nyitottság és a mindenhez való kritikai vi­szony jellemzi a felnőttoktatá­sukat. — Lát-e a közös munkára lehetőséget? — Igen. Dél-Németország- ban olyan nemzetközi szerve­zetet hoznak létre, ami segíte­ne bennünket abban, hogy akár Kaposváron, a TIT-ben is le­hessen nyelvvizsgát letenni. — Milyen tapasztalatokkal gyarapodott a három nap alatt? — Sok öncélú és nosztalgi­kus előadást hallhattunk, pont azoktól, akik ez ellen tiltakoz­nak. Egynapos értekezlet ösz- szehívása a munkakapcsolatok javítására szerencsésebb lett volna. Ha belegondolok, hogy az az egy millió forint, amibe ez a tanácskozás került, nekünk milyen sokat jelenthetett vol­na!? Különösen most, amikor a saját bérünk terhére — mert másból most nem futja — igyekszünk befektetni, hogy az elkövetkező években köny- nyebb legyen a helyzetünk. Hunyadkürti Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom