Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-08 / 167. szám

1990. november 8., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Nem elsúlytalanodás, csak hullámvölgy „NEM FŰT GYŰLÖLET...” A Somogyi Hírlap olvasói kérdeztek, dr Torgyón József válaszol (Folytatás az 1. oldalról) — Az elmúlt hónapok a kisgazda- párt népszerűségét sem növelték... — Egy párt életében lehetnek hul­lámvölgyek. Azt hiszem, elsúlytalano- dásról azért nem lehet beszélni, mert nekünk most egy olyan gazdasági kon­cepciónk van kialakulóban, amelyik megfelelő banki garanciákkal kiegé­szítve a kisgazdapárt újabb látványos fölemelkedését hozhatja. Igaz, min­dennek alapja a tulajdoni viszonyok rendezése, a reprivatizáció és a teljes kártalanítás. Talán még pontosabb, ha úgy mondom: a lehetséges legtelje­sebb kártalanítás. Nem odázható a földtörvény — Ezek szerint már ön is hajlik a kompromisszumokra... — Természetesen számolni kell a realitásokkal, viszont most már kése­delem nélkül lépni kell a földtörvény ügyében. — A kisgazdafrakción belül is meg­oszlottak a vélemények a Zsíros-féle indítványról... ■ — Való igaz, hogy Zsíros úr nem egyeztette az álláspontját és részben nyitott kapukat döngetett. A kormány egy rangsort állított föl az országgyű­lésnek benyújtott már csaknem 90 tör­vénytervezet között, kiemelve azokat, amelyeknek megtárgyalását átéli szü­net előtt kívánja. E listán a földtörvény tervezete, illetve az egész reprivatizá­ciós kérdéskor igen előkelő helyen szerepel. A továbbiakban olvasóink kérdései közül elsőként egy lelkes híve, a záká- nyi Papp Lászlóné versbe szedett vé­leményét tolmácsoltuk. „Ön parlamentünk ékessége! Megnyerő a frissessége. Megoldást Ön mindig talál, embereket munká­ra motivál. Kérdem tehát én, most Öntől: Dolgozhat pedagógus ma­gyar földön? Takarítást nem válla­lunk! Inkább Önhöz átpártolunk. Földmérésben segédkezünk, ka­pálásban igyekezünk. Jók leszünk, ha segít nekünk!” E sorok elnyerték a frakcióvezető tetszését, s bár csak az érdekesség kedvéért idéztük, Torgyán József szí­vesen válaszolt. — A pedagógusoké nem egy-két hónapos sérelem, hanem több évtize­des sérelmek, melyek egy társadalom vezetésének rövidlátását példázzák. Hiszen egész jövőnkfügg a pedagógu­sok munkájának milyenségétől. A rém­álmomban sem tudnám elképzelni, hogy egy pedagógust takarításra kényszerítsenek. Ehelyett helyzetüket azonnal rendezni kell. Egy elégedetlen kisgazda „Úgy ítélem meg, hogy a teljesít­mény inkább hasonlít színészi pro­dukcióhoz, mint a Kisgazdapárt ér­dekében végzett politikai munká­hoz. A földtörvénnyel kapcsolatos ígéretek elmaradtak a mai napig, ezért javaslom, hogy a fizetését az ORI-nál kérje. Eddig nyújtott telje­sítménye miatt elégedetlen vagyok, és a Kisgazdapártból kiléptem. Me­zőgazdasági munkából élek, tudom a feladatom, nincs szükségem a pártok rugdalására.” (Regdon An­tal, Kaposfő, Dózsa Gy. u. 52.) — Nagyon sajnálom, hogy máshogy ítéli meg a tevékenységünket, mint ahogy azt az adott körülmények között tárgyilagosan értékelni kellene, ám én azt hiszem, hogy egy ugyanazon pro­dukciót száz ember százféleképpen ítél meg. Személyenként változik, hogy valakit a mondandó tartalma ra- gad-e meg vagy a közreadás külsősé­ge. A kedves olvasó nyilván ez utóbbi alapján ítél. „Érte-e valami retorzió a politikai nézetéért az utolsó 40 évben, füg­gesztették-e fel jogi gyakorlását, vagy szankcionálták-e a fentiekért? Ha nem, akkor mi ez a nagy gyűlölet Önben, hisz jól működő ügyvédi iro­dát vezet... ?” (Végh Ferenc, Kadar­kút, Petőfi u. 26.) — Nem vezetek már jól működő ügyvédi irodát, mert amikor politizálni kezdtem, fölhagytam az ügyvédi tevé­kenységgel. Másrészt nagyon téved a kérdező, amikor arra gondol, hogy bennem bármiféle gyűlölet égne. En nem gyűlöletből tartottam beszédei­met. Láttam viszont a falusi lakosság teljes kiszolgáltatottságát és félelmét, s ezt kívántam oldani. Szóval: ezek ki­fejezetten félelemoldó beszédek vol­tak, hogy lássák, kimondhatják a gon­dolataikat, hogy szabadon élhetnek. Hogy lássák, még a saját gondolataik­nál keményebb szavak miatt sem kell retorziótól félni. Beszédeimet tehát így kellett volna felfogni. Ami pedig az engem ért hátrányokat illeti: summa cum laude végeztem el az egyetemet, utána mégis egy ideig segédmunkás­ként kellett dolgoznom. Később az ügyvédi kamarából kizártak, majd ami­kor visszakerültem sem védhettem sem politikai, sem katonai ügyekben. Végül is tehát politikai meggyőződé­sem miatt évtizedeken keresztül ért retorzió. E tapasztalatok mégsem csorbították józanságomat, s nem tet­tek gyűlölködővé. Éppen azért, hogy e hátrányos helyzetből is el tudjam érni céljaimat. ,, Torgyán-Dózsa ” „Hízelgő-e az ön számára a Tor- gyán-Dózsa név? Nem tart-e attól, hogy »fáradozását« tüzes trón­nal jutalmazzák?’’(BakonyiAliz, Ka­posfő, Csokonai u. 10.) — Természetesen aki politikai tevé­kenységet végez, számolnia kell a negatív megítéléssel. S persze nem­csak a politikai pályákon van ez így. „Milyen tevékenységet folytatott az elmúlt negyven évben? A negy­ven év alatt foglalkozott-e politiká­val? Miért akarja visszahozni a cse­lédrendszert? (Horváth József, Göl- le-lnám, Fő u. 23.) A földtulajdonos nem cseléd — Ez utóbbit most hallom először. Soha eszembe sem jutott efféle, és ta­lán a kedves olvasó sem gondolta ko­molyan. Amikor a földek visszaadását szorgalmazom, akkor a földosztás utá­ni állapotnak megfelelő földjogi hely­zetből indulok ki, amely már nem is­merte a cselédség intézményét. Azzal, hogy valaki tulajdonossá válik, nem cseléd lesz, hanem szabad ember. — Az olvasó nyilván az eredeti földtulajdonnal nem rendelkező tsz- dolgozók nevében szól, akik attól tartanak, hogy a 47-es állapotok visszaállítása után nem tehetnének mást, mint hogy munkát vállaljanak a földtulajdonosoknál. — De hát, kérem, a mi földprogra­munkban benne van, hogy ugyanolyan kedves számunkra az az ember is, aki nem rendelkezik földtulajdonnal. Épp ezért mi az önkormányzatok útján kí­vánjuk a tulajdonnal nem rendelkezők földigényét kielégíteni. „Többször vádolják Önt, hogy nem éppen a nagy plénum elé kíván­kozó, szokatlan módon megfogal­mazott kirohanásaival saját szemé­lyét, de főként a Kisgazdapárt tekin­télyét csipkézi ki. Vajon minden ide sorolható gondolata meggyőződés­ből vagy talán heves vérmérsékleté­ből fakad?”(Fényesné Báli Györgyi, Kéthely, Kossuth u. 22.) Korukat megelőző' követelések... — Azt hiszem, ez a levélíró sem gondolta át kellően a véleményét. Hi­szen én semmiféle olyan követelést nem terjesztettem elő, ami túlzó lenne. Legfeljebb korábban álltam elő ezek­kel, mint ahogy mások felismerték he­lyességüket. Gondolok arra, hogy már akkor követeltem a szovjet csapatok kivonását, amikor mások ezt még nem merték kimondani. Hasonlóképp köve­teltem a nyugdíjak felülvizsgálatát, a gazdasági hatalom átmentésének a leállítását és számos olyan dolgot, amely azóta már szerepel a Justitia- tervben is és amely általános társadal­mi követeléssé vált. — Olvasóink nevében is köszön­jük a beszélgetést. Bíró Ferenc Fotó: Jakab Judit A PALOTA bőrdíszmű marcali gyárában évi kétezer darab sikióernyőt, ülőkével és táskával készítenek osztrák bérmunkában. Ezenkívül a belga Samsonite cég részére varrnak különböző sport- és utazótáská­kat. Kérdeztek — nyertek Szeptember 28-i számunkban hirdettük meg olvasóinknak a ,,Kérdezzen velünk" interjúpályázatot. Hírt adtunk arról, hogy szép számmal kérdeztek, mostanra pedig a kérdéseket is feldol­goztuk. Sőt, szerkesztőségünk munkatársai már — mint e szá­munk is tanúsítja—„használják” is kérdéseiket. Nyereménypá­lyázatunk szponzorai: a Csiky Gergely Színház, a Csalogány Panzió, a Balaton Füszért, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát, a Somogyker és a Somogyi Hírlap szerkesztősége. A legjobbaknak jutalmat ígértünk — íme a nyertesek névsora: Aghi Balogh Márta, Somogysárd, Árpád u. 6., Bakony Aliz, Kaposfő, Csokonai u. 10., Domokos Ferenc, Salgótarján, Arany J. u. 17., Farkas Zsuzsanna, Siófok, Marx tér 3/a., Gömöry Attila, Kaposvár, Honvéd u. 51., Házné Juhász Éva, Kaposvár, Beszé­des J. u. 12., Horváth Aladár, Boglárlelle, Rezeda u. 6., Horváth István, Kaposvár, Béke u. 53., Kerékgyártó Lászlóné, Salgótar­ján, Pécskő u. 11., Kozma Lőrinc, Antalmajor, Lénár Istvánná, Nagyatád, Kápolna u. 25., Rácz Krisztina, Kaposvár, Zaranyi Itp. 10., Skoft Istvánná, Boglárlelle, Úszó u. 36/a., Szántó Zoltán, Marcali, Ősz Ferenc u. 52., Tajnafői Péter, Kaposvár, Toldi út 18., Varga József né, Kaposvár, Magyar u. 17., Varga Lászlóné, Ötvöskónyi, Eötvös u. 17. Az ajándékok átvételi módjáról a nyertesek külön értesítést is kapnak. A többi kérdést, felvetést is hasznosítjuk munkánkban. Köszönjük, hogy kérdeztek velünk. Siófokon ül össze a szocialisták kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) — Puritán munkakongresszusra készülünk — mondta a megyei pártel­nök. — Minden küldött befizeti a szállás- és az étkezési költséget. Az országból mintegy 450, Somogyból 13 küldöttet várunk. Ezenkívül a választ­mány négy tagja is ott lesz meghívott­ként. A kongresszusnak két fő feladata lesz: egy korszerű szocialista-szociál­demokrata programnyilatkozat, vala­mint az alapszabály megvitatása és elfogadása. A somogyi küldöttek olyan kongresszust szeretnének, amelyen jó hangulatban születik meg az egység, és úgy állhatunk majd fel, hogy a Szo­cialista Párt a kor színvonalán „felraj­zolta": merre akar menni, mi a fő politi­kai irányvonal. Sárdi Árpád azt is elmondta: a somo­gyiak a programnyilatkozatról és az alapszabály-tervezetről is ki akarják fejteni a véleményüket, hitet téve a szocialista-szociáldemokrata prog­ramnyilatkozat mellett. Ennek az elmé­leti-elvi programnyilatkozatnak véle­ményük szerint csak akkor lesz értel­me, ha le tudják bontani sok apró fel­adatra, hogy minden párttag megtalál­ja azt a feladatot, amiben szívesen részt venne. — Szeretnénk liberalizálni az alap­szabályt—folytatta Sárdi Árpád. — Éz azt jelentené, hogy még több jogosít­ványt kapnak az alapszervezetek. Lemondtunk a demokratikus centraliz­musról, de az egyes alapszervezetek minimális fegyelmére szükség van. Arra gondolok, hogy ne hozzanak olyan határozatot, döntést, amely el­lentétes a párt egészének az érdekei­vel. — Van-e valamilyen somogyi javas­lat a tarsolyban? — A párttagság nagyon hiányolja az információt, ezért egy MSZP-lap indí­tását javasoljuk a kongresszuson. Úgy tudom, hogy ez több megyei, városi szervezet kezdeményezésével is ta­lálkozik. Tagjaink szeretnének többet tudni a párt belső életéről, a parlamenti frakció munkájáról. — Sokan várják a kongresszustól, hogy határozottabban kirajzolja a Szo­cialista Párt arcélét, s ez különösen a parlamenti frakció tevékenységében legyen érzékelhető. — Ez teljesen jogos, elvárás. Mi is sokszor bíráltuk az elnökség és a par­lamenti frakció munkáját. Úgy gondo­lom, hogy a pártvezetésével kapcsola­tos egy-két apróbb szervezeti változta­tás is hozzájárulhat ennek a bizonyos arcélnek a határozottabb megjelené­séhez. Többek között mi is szeretnénk kialakítani az ügyvivői rendszert. A parlamenti frakció munkájában az utóbbi két hónapban — az őszi ülés­szak kezdete óta — pozitív változás tapasztalható. De a kongresszuson ezzel is sokat foglalkozunk majd. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom