Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-06 / 165. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. november 6., kedd Az Érdekegyeztető Tanács ülése Szaddam Husszein iraki elnök Bagdadban megbeszélést folytatott Nakaszone Jaszuhiro volt japán miniszterelnökkel, aki a Perzsa (Arab)-öbölben kialakult válság békés rendezése ügyében folytatott tárgyalásokat Benzin — (még) a régi áron (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a munkavállalói oldal részéről — azt javasolta, hogy legalább abban állapodjanak meg: a fogyasztói adó tételeit nem emelik az október 25-ihez képest, a termelői ár kérdéséről pedig tovább folytatják a vitát. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy az üzemanyagok árának és forgalmazásának li­beralizálásához szükséges in­tézkedések előkészítésére ha­ladéktalanul tárgyalások kez­dődnek az ÉT szakbizottságai­ban, amelyek eredményét az ÉT plenáris ülése elé terjesztik. A szakértői tárgyalásokat és azt követően az e napirenddel foglalkozó ÉT ülésének munká­ját úgy kell megszervezni, hogy a liberalizálás szabályai minél előbb életbe léphessenek. E (Folytatás az 1. oldalról) Verebélyl Imre közigazgatási államtitkár számos nemzetközi példát is felvonultató előadásá­ban egyebek mellett azt hang­súlyozta, hogy az új típusú köz- igazgatási rendszerben a pol­gármester egyszerre tölt majd be településpolitikusi és appa­rátusvezetői feladatokat, s emellett még a települések kül­ső megjelenítője,,,nagykövete” is lesz. Egyúttal kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ön- kormányzatok számára célsze­rű lenne, ha széles körű kon­szenzussal alakítanák ki dönté­seiket. Az államtitkár foglalkozott azzal is, hogy felülvizsgálatra szorul az a több mint kétezer Kara Pál közigazgatási állam­titkár szabályok életbelépéséig az 1990. október 29-e 24.00 órától érvényes üzemanyagárak ma­radnak érvényben. Amennyiben a kőolaj és üzemanyagok világpiaci ára a jelenlegihez képest nagy mér­tékben változik, valamint a be­szerzési lehetőségeik beszű­külnek, haladéktalanul összeül az ÉT az új helyzetnek megfele­lő megállapodás kidolgozásá­ra. Az ÉT egyetért annak a tila­lomnak a feloldásával, misze­rint a benzinkutak csak a gép­kocsik üzemanyagtartályaiba szolgálhatnak ki üzemanyagot. Az ÉT úgy foglalt állást, hogy következő ülését november 12- én tartja az üzemanyagár-eme- lés gazdasági-szociális hatá­sainak ellentételezésével kap­csolatos javaslatok megtárgya­lására. jogszabály és az a számtalan helyi tanácsrendelet is, amely az önkormányzatok életét még ma is befolyásolja. Az önkor­mányzat feladat- és hatáskörök összefüggéseit ismertetve Verebélyi Imre felhívta a figyel­met az önkormányzatok térségi szemléletének, valamint a kü­lönböző jellegű érdekszövetsé­gek kialakításának a fontossá­gára. A konferencia résztvevői ezt követően több szekcióban vitat­ták meg az önkormányzatok működési kérdéseit. Nemrégiben japán szakem­berek keresték meg az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökét, dr. Pungor Ernőt. A Japán Fejlesztési Bank vezér- igazgatója Kobayashi úr utazá­sának célja, a japán Oficial Development Aid költségveté­se hatékonyabb feltárására irá­nyult. A megbeszélés során olyan intézmények kialakítását szor­galmazták többek között, ahol a (Folytatás az 1. oldalról) Ezután szünet kövezetke- zett, amely azonban ezúttal ta­lán fontosabb volt, mint a ha­gyományos értelemben vett munka. Elsőként Rabár Ferenc pénzügyminiszter nyilatkozott a Televíziónak. Elmondta, hogy az Érdekegyeztető Tanács ülé­sén megállapodtak a liberalizá­ció értelmezéséről. Kiderült, hogy a kormány ezt tágabb ér­telemben szeretné megvalósí­tani, mint a másik két tárgyaló fél. A kabinet elképzelései sze­rint valódi árversenyre van szükség. Meg kívánják szüntetni az OKGT olajbeszerzési monopó­liumát, cserébe viszont a tröszt is közvetlen importjogot kap. A helyi közlekedés és a vasutak dotációja bizonyos mértékben továbbra is megmarad — mon­dotta a pénzügyminiszter. Ezután Kónya Imre az MDF- frakció vezetője ismertette a legerősebb kormánypárt rész­leges átszervezését. Mint mondta, eddig csak munkacso­portok működtek, de kiderült, hogy ezek képtelenek kielégí­tően összehangolni a 165 kép­viselő munkáját. A honatyák ezért héttagú elnökséget vá­lasztottak. A frakció vezetője kelet-európai országokból meghívott kutatók tartósan ve­hetnek részt,,high-tech” (a leg­rangosabb technikát képviselő) kutatásokban. Az állami tulaj­donú JBD-nek ugyanis az a tö­rekvése, hogy az úgyneve­zett ,,E” project (Magyarország, Cseh-Szlovákia és Lengyelor­szág Marschall-tervszerű tá­mogatása) elfogadását szor­galmazza a japán kormánnyal szemben. továbbra is Kónya Imre maradt. Az elnökség tagja lett még: Ku­lin Ferenc, Szabó Iván, Balás István, Markó István, Grezsa Ferenc és Perjés Gábor. Kónya Imre a parlamenti munka gyor­sítása mellett tett hitet, kiemel­ve a gazdasági és közigazgatá­si ügyek fontosságát. Balsai István igazságügyi miniszter a január elsején megalakuló 13 új helyi bíró­ságról beszélt. Az egyiket majd éppen megyénkben, Fonyódon nyitják meg. Felállításukat a mostoha helyi viszonyok indo­kolták. Zsíros Géza a nevéhez fűző­dő földtörvényjavaslat sorsáról elmondta: meggyőződése, hogy még ebben a hónapban a T. Ház elé kerül megtárgyalás­ra. A képviselő nem tart attól, hogy a törvény túlságosan ke­vés konkrétumot fog tartalmaz­ni. — Legalább növekszik a he­lyi önkormányzatok szerepe — mondta. A szünet után a képviselők a fegyveres erők és testületek szolgálati viszonyáról szóló tör­vényerejű rendelet módosítá­sának vitájába kezdtek bele, ezt azonban hét órakor abba kellett hagyniuk. A munka ma ezzel folytatódik. Elégett a Lada és a garázs teteje Tegnap hajnalban öt óra 53 perckor riasztották a kapos­vári tűzoltókat. A Marx Károly- köz 9. számú ház garázssorá­ban egy 5x4 méteres alapterü­leten tárolt Lada 1300-as sze­mélygépkocsi égett el és ugyanakkor leégett a garázs egész tetőszerkezete is. A tü­zet 6 óra 8 percre sikerült elol­tani a kivezényelt három tüzoltókocsinak. A becsült kár 300 ezer forint. A tűz okát a rendőrség bevonásával kutat­ják. Polgármesterek konferenciája Budapesten JAPÁN—MAGYAR FEJLESZTÉSEK Hosszú távú,,high-tech "-kutatások „Harci feladat” Hamburgban Szovjet katonák bevetése Szovjet katonák is segíte­nek tegnap óta Hamburgban — tehát kelet-németországi állomáshelyükön kívül — a Szovjetuniónak szánt burgo­nyaszállítmányok hajóra ra­kásában. A szovjeteket Schwerinből viszik buszokon a hanzaváros kikötőjébe, hogy még a fagy beállta előtt eljuthasson az élelmiszer a Szovjetunióba. Hamburgból hajón körülbelül százezer ton­na keletnémet krumpli jut majd a szovjet asztalokra; 600 ezer tonnát keletnémet kikötőkből: Wismarból, Rostockból és Stralsundból hajózhatnak be folyamatosan. A berakodásnál ezekben a kikötőkben is szovjet katonákat vetnek be. Hamburg­ban eredetileg Bundeswehr-ka- tonákat akartak segítségül hív­ni, de a német kormány ehhez nem járult hozzá. A Szovjetunió a német ciga­rettagyártókat is elhalmozta megrendelésekkel. Már a nyá­ron született megállapodás ar­ról, hogy Németországból egy- milliárd darab cigarettát és 500 tonna dohányt szállítanak a Szovjetunióba. (MTI) /\ kormányfőtanácsos nyilatkozata Nincs „második lista” — Nincs úgynevezett „máso­dik lista” — nyilatkozta dr. Gál- szécsy András kormányfőta­nácsos azzal kapcsolatban, hogy olyan híresztelések ter­jedtek el, amelyek szerint a Magyar Köztársaság kormánya kiadná egyes nyugati országok kérésére azoknak a személye­knek a névsorát, akik ezekben az államokban az elmúlt évek­ben Magyarország számára in­formációkat gyűjtöttek, (Az „első lista”, mint ismeretes, a volt BM lll/lll. Csoportfőnökség ügynökeinek névsora.) A kormányfőtanácsos kije­lentette: ezek az emberek Ma­gyarország számára folytattak információgyűjtést. Ilyen tevé­kenységre — mint minden or­szágnak a világon — továbbra is szükségünk van, s ha ezek a nevek nyilvánosságra kerülné­nek, akkor a Magyar Köztársa­ság soha nem találna sehol senkit, aki számára információk szolgáltatására vállalkozna. Ugyanakkor minden ilyen intéz­kedés megkívánná a viszonos­ságot, és senki sem gondolhat­ja komolyan, hogy bármelyik nagyhatalom vállalná: az ő terü­letén dolgozó egy-két magyar informátor nevéért cserébe fel­fedje magyarországi informáto­rainak kilétét. VÁLNI —DE HOGYAN? Mozgolódó Moldávia A Szovjetunió bomlásának folyamata — úgy látszik — megállíthatatlanul folytatódik. Ma már nem az a kérdés, hogy az óriási birodalmat hogyan lehetne együtt tartani, sokkal in­kább az: miként akadályozhatok meg a véres összecsapások? Ez nem is lenne olyan kevés, amint a moldáviai véres esemé­nyek is alátámasztják. Válni tudni kell, ám ennek a legkézen­fekvőbb módját csak közös erőfeszítéssel lehet kidolgozni. Ebben viszont Moszkva már nem tud, talán nem is akar partner lenni, a válni szándékozók pedig már nem bíznak a központi hatalomban... Moldávia az Unió egyik legki­sebbtagállama. Már a,,pangás éveiben” felfigyeltek rá a szak­értők: ez volt az a köztársaság, amely talán a legtöbbet tette a mezőgazdaság fejlesztéséért. Az itt élő népek torzsalkodásai­ról nem szóltak a hírek: a po- temkinizmus persze rövidesen kiderült, de már későn. A véres kaukázusi események, a litván konfliktus háttérbe szorították a Kisinyovból érkező híreket. A nyár végén volt fél évszáza­da, hogy a Szovjetunió (újra) bekebelezte Moldáviát. Sztálin hadserege 1940 derekán an- nektálta a főként románok lakta területet, amelyet Bukarest kardcsapás nélkül feladott. (Ez volt az oka, hogy Bulgária és Magyarország szintén területi igényekkel lépett fel Romániá­val szemben.) Mivel Moszkva igénye etnikai elveken nem ala­pulhatott, maradt az az érv, hogy Bukarest az októberi le- ningrádi puccs után „elorozta” Moldáviát... Ez meg is felelt a tényeknek, mert a terület csat­lakozását Romániához a csak románokat tömörítő nemzeti tanács mondta ki. (Erdély ese­tében is így történt.) így tehát erkölcsi elvek alapján egyik fél sem vethet a másik szemére semmit... Mihail Gorbacsov „öröksé­ge” ezen a vidékén sem volt irigylésre méltó. Az az általános szétforgácsolódás, amely az egész birodalomban tapasztal­ható, még jobban megnehezíti az ‘államfő dolgát. Ráadásul ehhez még bizonyos fokú két- balkezesseg is járul. A mostani a A gagauzok Moldávia déli részén élnek. Eredetileg törö­kök voltak, ám identitásukat tel­jesen elveszítették; ma már oroszul beszélnek. A nemrég kikiáltott „Gagauz Köztársa­ság” hivatalos nyelve is az orosz. Moszkva célja nyilvánvaló: mindenáron meg­tartani Moldáviát, az Unió kere­tén belül. Ezt Mihail Gorbacsov kertelés nélkül meg is mondta a helyieknek. A politikai stabilitásra vonat­kozó elnöki tirádák azonban Moldáviában süket fülekre talál­tak. Rendkívüli állapotot kejlett kihirdetni, de Dubosszari város­ban ennek ellenére összecsa­pások robbantak ki. A körzetbe vezényelt szovjet belügyi csa­patokat a gagauzok átengedték barikádjaikon, majd ismét bezá­rult a gyűrű. „A hadsereg ve­lünk van!” — mondták az oro­szok (törökök?), és ebben van is valami. A román önkéntesek a védelmi vonalakon kívül vára­koznak —a fegyverkezés folya­matos. A „front” a Dnyeszter folyó hídján található. Figyelemre méltó a kettős­ség, amely Bukarest hivatalos reakcióira jellemző. Ion Iliescu elnök igyekszik megkerülni az egyenes feleletet; ha ez nem si­kerül, akkor tagadja, hogy Ro­mánia lázítaná a határon túli, románul beszélő moldováno- kat. A bel ügyekbe való be nem avatkozásról beszél, és ez telje­sen érthető. Még helyeselni is lehetne, ha Bukarest nem tenne meg mindent az „ősi román föld” visszatérése érdekében — persze csak „suba alatt1'... A valódi szándékokat azonban hűen mutatja az a rokonlátoga­tási akció, amelynek megaka­dályozásáért Bukarest semmit sem tett. A nyáron több tízezer romániai lepte el illegálisan Mol­dáviát, nem kis fejtörést okozva a moszkvai vezetésnek.) A Moldáviával kapcsolatos bukaresti magatartás példaér­tékű is lehet. Nyíltan ujjat húzni nem merészel ugyan Moszkvá­val — ám lemondania sem sza­bad erről a területről... Ebben az esetben ugyanis az európai sta­tus quo kerülne veszedelmes helyzetbe, amelyben Románia is érintve lenne. Az esetleges belpolitikai következményektől eltekintve is — melyet a Moldá­viáról való nyílt lemondás min­den bizonnyal kiváltana—, szá­mos probléma vetődne fel (újra). így többek között az a mód is, ahogyan Moldávia idő­ről időre gazdát cserélt. És ak­kor— mit lehet tudni?—hátha a romániai magyarokban is felöt­lik valami... Bukarest tehát kivár, engedé­lyezi a tüntetéseket Moldováért és a helyzete annál is köny- nyebb, mert az idő neki dolgo­zik. Gorbacsov egyet tehetne: erőszakkal megtarthatná a kis köztársaságot. Ez ellen viszont a leghatalmasabb ellenfél, az idő dolgozik. Amire Sztálinnak és Brezsnyevnek még lehető­sége volt, arra Gorbacsov ha­talma már kevés. És nem is csupán Moldova esetében... Tóth Béla 1 If 0 - 1110 flfflSWS K21MÜ>M Kifli? TaM-EpM ■ 1 KiW =±~~. A nőidivatáru-bolt TRIUMPH árukat — köntösöket, szabadidőruhákat, fehérneműk teljes skáláját — kínál széles választékban! Kaposvár, Május 1. u. 13. (108542) j (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom