Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-17 / 175. szám
1990. november 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 II. I Majd a Rotchild segít... Eladó a húskombinát? Öt igazgatóhelyettes... — A kombinát nincs valami fényes anyagi helyzetben, hiszen ebben az évben 210 millió forint az eredménytelensége. Ilyen helyzetben hogyan engedheti meg, hogy öt igazgatóhelyettesnek fizessen egyszerre, fejenként évi egymillió 200 ezer forintos fizetést? — Jó a kérdés. Az öt helyettes a még meglevő szervezeti struktúra része. Van a vállalatnak egy hosszabb távon elfogadott szervezeti felépítése, amelyben összességében két helyettes szerepel, ennek a kialakulását kell megtalálni. A jövő évet nem fogjuk öt helyettessel kezdeni. — Úgy tudom, hogy vezető munkatársait kötelezte, hogy alávessék magukat a vezetőképesség-vizsgáló tesztnek, ugyanakkor ön elzárkózott ettől. — Ez így nem igaz. Én is terítékre kerültem. Valóban köteleztem a vezetők egy részét arra, hogy a tesztet elvégezzék. Ennek két oka volt. Egyrészt szerettem volna egy fényképet átadni munkatársaimnak, hogy a képességeikkel tisztában legyenek, másrészt a megváltozott szervezeti struktúrában a leendő munkatársainkat ennek alapján szeretnénk majd kiválasztani. — Ismét szeretnék néhány mondatban kiegészítést fűzni az elhangzottakhoz —- kapcsolódott a beszélgetésbe a jelenlevő igazgatóhelyettes. — A kft.-sítés és a privatizáció nem egymást kizáró, hanem egymást segítő tevékenység. Megkönnyítheti a privatizációt, ugyanis a tőke- befektető mondhatja azt, hogy a vállalatból nem kívánja az egészet megvenni, hanem csak valamelyik részét. Most, miután mi szétválasztottuk, ez már előre egy gazdasági tisztánlátást eredményez, és mind a tulajdonosnak, — itt az FM-ről van szó —, mind a befektetőnek megkönnyíti a dolgát. Az exportjog önmagában még nem üzlet. Hiába kapná meg mondjuk a KNAKK és a Kaposhús kft.-k, kell egy átmeneti állapot. Először is szervezze meg a saját működését és tevékenységét. Amikor ezt megszervezte, utána lehet szó arról, hogy átadjuk a jogot. Ma már igenis gondolkodunk azon, hogy nem biztos, hogy jó helyen van a vállalat központjában az exportjog. — Igazgató úr! A munkásokat a szokásosnál is érzékenyebben érintette, hogy a hátuk mögött történnek a dolgok. Ebben talán szerepet játszhat az is, hogy két évvel ezelőtt önt a gyár dolgozói egyhangúlag, bizalommal választották meg vezetőjüknek. — Megtiszteltetésnek éreztem amikor engem választottak. Annak ellenére, hogy nem volt szándékomban a húskombinát igazgatójának lenni. De olyan mértékű volt akkor a dolgozói nyomás, hogy ezt a szerepet fel kellett vállalnom. Nekem személyes konfliktust jelent ennek az átalakulásnak, a vállalat lehetetlen helyzetének a felismerése. Mindez nem kis problémát okoz, de mivel benne vagyok, ezt végig kell vezényelnem. Egy magánvéleményt is hadd tegyek hozzá: az én helyzetem a mai napig tisztázatlan. Engem még a régi kormány vállalati irányítása nevezett ki. Abban a bizonytalan helyzetben vagyok, hogy nem tudom: meddig vezethetem a folyamatokat. Egyet tudok: a kinevezésem 1992. március 31 -éig tart. * * * Hiába tettük fel, — mégis maradtak megválaszolatlan kérdések. Az igazgatót a kollektíva választotta ki maga közül vezetőjének, de ez vajon feljogosíthatja-e arra, hogy a vállalat jövőjéről egy- személyben döntsön?! Azt hittük, végre kiderül, mi az oka annak, hogy a hús csak ráfizetés; a termelőnek, a húskombinátnak, és kiváltképpen a vásárlónak. Ebből a lehetetlen helyzetből milyen kiút van? Hogy lehet a legmodernebb technikával piacképtelen árut termelni? A szemlélettel lehet a baj? A hatvan- százalékos kapacitás miatt csökken a sertésállomány felvásárlása, ezzel sok termelőt tesznek tönkre. Hamarosan pedig a kevés állat miatt kénytelen lesz a kombinát felemelni a felvásárlási árakat, amivel ismét a vásárlókat sújtják. De a legszomorúbb az lenne, ha közben maga a gyár is tönkremenne, és újabb munkások kerülnének az utcára. Akkor majd igazgatóhelyettesekre sem lesz szükség. Hunyadkürti Ilona Új termékek a Ganz- Hunslet-nél A britt tulajdonba került Ganz vasúti járműgyár új néven a Ganz-Hunslet állandóan továbbfejleszti termékeit. Most elkészültek a tervek, egy városközi villamos vonatról és Nyugateurópai igényeket is kielégítő villamosról. A kész tervek megvalósulását a jövő évben láthatjuk. A képen: az új városközi villamos vonat modellje. Válságbizottság a Videotonnál (Folytatás az 1. oldalról) A helyzetértékelést elősegíti, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága által támogatott és a kormány által jóváhagyott 130 millió forintos foglalkoztatáspolitikai alapot a Videoton-vállalatcsoport célszerűen, a veszélyeztetett dolgozók érdekeit figyelembe véve tudja majd felhasználni. A szakértői javaslat alapján a gazdasági egységek ezekben a napokban a munkáltatói és az érdekvédelmi szervek képviselőiből álló bizottságokat hoznak létre, ugyanis a 130 millió forint többlettámogatás egy részét a székesfehérvári, a többit pedig többek között a vidéki, így a tabi gyáregység foglalkoztatási gondjainak enyhítésére használják. Ezért tegnap reggel hat tagú „válságbizottságot” hoztak létre, melynek tagjai a munkáltató részéről: Kudich Antal igazgató, Horváth István főkönyvelő és Lenner Zoltán megbízott osztályvezető. A dolgozói érdek- védelem képviselői: Androsovics Ferencné, Herczeg Gyula és Szentesi János. A Közgazdaság-tudományi Intézet által a válságkezelésre ösz- szeállított „Támasz” elnevezésű akcióprogramot a jövő héten a Videoton tabi gyáregységénél munkásgyűlésen ismertetik a dolgozókkal. A Videoton vállalatnál még az idén mintegy kétszázan részesülhetnek korengedményes nyugdíjazásban, összességében több mintegy ezerfős létszámleépítés várható. K. J. A VALÓS TELJESÍTMÉNYT HONORÁLJÁK Európai árakhoz, európai béreket A munkástanácsok az elbocsátások csökkentéséért A mezőgazdasági termelésé a jövő NEM A PÉNZ LETT TÖBB Külföldi töke a termelés teljes integrálására A munkások új szemléletű képviseletét vállalják az eddig megalakult munkástanácsok a megyében. A közelmúltban létrejött a Somogy megyei munkástanácsok koordinációs bizottsága. Ügyvezetőjével, Sándor János gépkocsivezetővel, a Kaposvári Tejipari Vállalat szállítási üzemének munkástanács elnökével beszélgettem. — A megyében eddig csak négy munkástanács jegyeztette be magát. A többi nem fordított erre figyelmet. Segítségemmel most alakult meg a munkástanács a kaposvári tejüzemben, s így ketten már többre megyünk a vállalatnál is. Még a nyáron olvastam, hogy megalakult a munkástanácsok szövetsége, de nem sikerült kinyomoznom, hol székel, még a szakszervezetek megyei képviseletének segítségével sem. — Milyen céllal alakult meg a munkástanácsok koordinációs bizottsága? — Azzal, hogy összefogja a munkástanácsokat, összehangolja a feladatokat, s egyben segítse a szakszervezeteket is. A törvényváltozásokkal megnyirbálták a szakszervezetek jogait, beleszólását a vállalat munkájába. Nem helyettesíteni akarjuk tehát a szakszervezeteket, hanem közösen visszanyerni azokat a jogokat, amelyeknek meg kell illetniük a munkásokat, hogy érvényre jusson a kollektív érdekképviselet a vállalattal szemben. Ugyanis nálunk is annyira le van fékezve a szakszervezet, hogy jobbára az üdültetést, a kedvezményes áruvásárlási akciókat, a Mikulás-csomag osztását szervezi... Márpedig ez kevés! — Mibe kívánnak beleszólni? — Az eddiginél jobban kellene képviselni a munkások érdekeit a munkabérek felülbírálatá- nál, felosztásánál. Egyáltalán a vállalat „gazdaságos előreme- netelénél” figyelembe kellene venni a munkástanácsok és a szakszervezet véleményét is. Szeretnénk hozzájárulni például ahhoz, hogy a vállalatok mindenhol megtalálják a piaclehetőséget, s ne egy-két ember önkényétől függjön, hogy kötök vagy nem kötök üzletet ezzel vagy azzal. A hatékony üzleti élet megteremtésébe szintén bele akarunk szólni. — A munkástanácsok a vezetők kiválasztásában is állást kívánnak foglalni? — Igen, ebbe is szeretnénk beleszólni, már az elbíráláskor. Ma különösen nagy a szerepe ugyanis annak, hogy ki mennyire fölkészült, milyen a képzettsége, a tudása, s azt hogyan kamatoztatja a vállalat érdekében. A munkásokat különösen foglalkoztatja, mekkora az improduktív létszám. Ha túl nagy, akkor a vártnál nagyobb visszhangot vált ki például a vezetők évközi premizálása, különösen akkor, ha a dolgozók ezzel nem tartják arányosnak a bérük emelkedését, s a gazdasági eredmények alakulása miatt nincs remény arra, hogy az áremeléseket náluk valahogy kompenzálják. Az áremelések a kisembert tönkreteszik. A munkástanácsok- véleménye szerint, ha nálunk európai árak alakulnak ki, akkor a bérek is legyenek európaiak! Csak egy olyan példát hozok fel, hogy egy régi minisztériumi döntés alapján mi, tejipari gépkocsivezetők óránként hat forint éjszakai pótlékot kapunk, míg máshol esetleg az alapbér 40 százaléka jár a dolgozónak. A munkástanácsok szeretnék elérni az ilyen elavult rendelkezések megváltoztatását is, mégpedig országosan, mert nem tartozik a vállalat hatáskörébe. Azt hiszem, hogy az a legfontosabb: mindenki a tényleges teljesítménye alapján keressen, vegyékfigye- lembe azt, ha valaki az átlagosnál többet dolgozik, s ne ugyanannyit kapjon, mint az, aki nem hajt, aki teszem azt fél ötkor bezárja az íróasztalát. —Milyen tanácsokat adnak a munkástanácsoknak ? — Szeretnénk a szakszervezetekkel közösen elérni, hogy minél kisebb legyen a létszám- leépítés a vállalatoknál, minél kevesebb dolgozó kerüljön az utcára. Ne a kétkeziek fizessék meg a rossz vezetés hibáját! Ezenkívül a megyei koordinációs bizottság szeretne útmutatást adni ott, ahol még csak gondolkodnak a munkástanács megalakításán. Elmondjuk, hogyan álljanak neki, ha pedig szükséges, akkor még irányelveket is kapnak tőlünk, aztán segítünk a munkástanács megalakításában. Azt hiszem, hogy így — a szakszervezetekkel közösen — eredményesebben tudjuk képviselni a munkások érdekeit. Lajos Géza Az Agrobank új kaposvári irodájának megnyitásakor nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak dr. Kunos Péter vezérigazgató. A bank rt. teljes egészében vállalja a nevében szereplő ágazat pénzügyi gondjait? — Bankunk részvényeseinek nagy többsége az agrárszférában tevékenykedik. Természetes, hogy ebben a körben szeretnénk forgatni a tőkénk jelentős részét. Hiszünk a magyar mezőgazdaság mielőbbi megerősödésében, hiszen a természeti adottságaink, évtizedes, évszázados tapasztalataink, szakembergárdánk tudása elvitathatatlan és mindez rendkívül vonzó a külföldi tőkének. — Hol van az annyira áhított külföldi tőke? — Ha végre megszűnnek mindazok a bizonytalanságok, amelyek még béklyóban tartják az egész népgazdaságot, ha tisztázódnak az árviszonyok, akkor megindul a tőke is. Nem hiszem, hogy a hazai ipar belátható időn belül versenyhelyzetbe kerüljön a távolkeleti híradástechnikával, vagy az autóiparral. Mindenképpen a mezőgazdasági termelés lesz a döntő. — Milyen típusú mezőgazdaságot kíván finanszírozni az Agrobank Rt.? — Olyant, amelyben egymástól nem különülnek el a szereplők, és ezt olyan tőke segíti, amely átfogja a termelés első szakaszától a piaci értékesítésig az egész vertikumot. —Csak az üzemi szintet kívánják finanszírozni, vagy a vállalkozásokba is beszállnak? Mi lesz a vállalkozókkal, ha tovább tart az ágazat bizonytalansága? — A nagy hiteligényű, kezdő vállalkozás sajnos bizonytalan kimenetelű, mondhatnám halálra van ítélve. Ilyen esetekben csak a hosszabb lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelekkel szabad kezdeni, mint amilyenek például a világbanki hitelpályázatok. — Miben látja a gazdasági élet mielőbbi fellendülését, ezáltal a pénzvilág komolyabb aktivitását? — A privatizáció mielőbbi végrehajtása adhatja meg a startjelet, ehhez kell egy szigorú versenytörvény, amelynek hatására a jelenleg még virágzó monopolhelyzetek megszűnnek. Téves az a nézet, hogy több bank, több pénz. A több bank között osztottak fel ugyanannyit, így teremtődött a banki versenyhelyzet.
