Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-17 / 175. szám

1990. november 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 II. I Majd a Rotchild segít... Eladó a húskombinát? Öt igazgatóhelyettes... — A kombinát nincs vala­mi fényes anyagi helyzet­ben, hiszen ebben az évben 210 millió forint az ered­ménytelensége. Ilyen hely­zetben hogyan engedheti meg, hogy öt igazgatóhe­lyettesnek fizessen egy­szerre, fejenként évi egy­millió 200 ezer forintos fize­tést? — Jó a kérdés. Az öt helyet­tes a még meglevő szervezeti struktúra része. Van a válla­latnak egy hosszabb távon el­fogadott szervezeti felépíté­se, amelyben összességében két helyettes szerepel, ennek a kialakulását kell megtalálni. A jövő évet nem fogjuk öt he­lyettessel kezdeni. — Úgy tudom, hogy veze­tő munkatársait kötelezte, hogy alávessék magukat a vezetőképesség-vizsgáló tesztnek, ugyanakkor ön elzárkózott ettől. — Ez így nem igaz. Én is te­rítékre kerültem. Valóban kö­teleztem a vezetők egy részét arra, hogy a tesztet elvégez­zék. Ennek két oka volt. Egy­részt szerettem volna egy fényképet átadni munkatár­saimnak, hogy a képessé­geikkel tisztában legyenek, másrészt a megváltozott szervezeti struktúrában a leendő munkatársainkat en­nek alapján szeretnénk majd kiválasztani. — Ismét szeretnék néhány mondatban kiegészítést fűzni az elhangzottakhoz —- kap­csolódott a beszélgetésbe a jelenlevő igazgatóhelyettes. — A kft.-sítés és a privatizá­ció nem egymást kizáró, ha­nem egymást segítő tevé­kenység. Megkönnyítheti a privatizációt, ugyanis a tőke- befektető mondhatja azt, hogy a vállalatból nem kívánja az egészet megvenni, hanem csak valamelyik részét. Most, miután mi szétválasztottuk, ez már előre egy gazdasági tisztánlátást eredményez, és mind a tulajdonosnak, — itt az FM-ről van szó —, mind a be­fektetőnek megkönnyíti a dol­gát. Az exportjog önmagában még nem üzlet. Hiába kapná meg mondjuk a KNAKK és a Kaposhús kft.-k, kell egy át­meneti állapot. Először is szervezze meg a saját műkö­dését és tevékenységét. Ami­kor ezt megszervezte, utána lehet szó arról, hogy átadjuk a jogot. Ma már igenis gondol­kodunk azon, hogy nem biz­tos, hogy jó helyen van a válla­lat központjában az exportjog. — Igazgató úr! A munká­sokat a szokásosnál is érzé­kenyebben érintette, hogy a hátuk mögött történnek a dolgok. Ebben talán szere­pet játszhat az is, hogy két évvel ezelőtt önt a gyár dol­gozói egyhangúlag, biza­lommal választották meg vezetőjüknek. — Megtiszteltetésnek érez­tem amikor engem választot­tak. Annak ellenére, hogy nem volt szándékomban a húskombinát igazgatójának lenni. De olyan mértékű volt akkor a dolgozói nyomás, hogy ezt a szerepet fel kellett vállalnom. Nekem személyes konfliktust jelent ennek az át­alakulásnak, a vállalat lehe­tetlen helyzetének a felisme­rése. Mindez nem kis problé­mát okoz, de mivel benne vagyok, ezt végig kell vezé­nyelnem. Egy magánvéle­ményt is hadd tegyek hozzá: az én helyzetem a mai napig tisztázatlan. Engem még a régi kormány vállalati irányítá­sa nevezett ki. Abban a bi­zonytalan helyzetben vagyok, hogy nem tudom: meddig ve­zethetem a folyamatokat. Egyet tudok: a kinevezésem 1992. március 31 -éig tart. * * * Hiába tettük fel, — mégis maradtak megválaszolatlan kérdések. Az igazgatót a kol­lektíva választotta ki maga közül vezetőjének, de ez va­jon feljogosíthatja-e arra, hogy a vállalat jövőjéről egy- személyben döntsön?! Azt hittük, végre kiderül, mi az oka annak, hogy a hús csak ráfizetés; a termelőnek, a hús­kombinátnak, és kiváltképpen a vásárlónak. Ebből a lehetet­len helyzetből milyen kiút van? Hogy lehet a legmoder­nebb technikával piacképte­len árut termelni? A szemlé­lettel lehet a baj? A hatvan- százalékos kapacitás miatt csökken a sertésállomány fel­vásárlása, ezzel sok termelőt tesznek tönkre. Hamarosan pedig a kevés állat miatt kény­telen lesz a kombinát felemel­ni a felvásárlási árakat, amivel ismét a vásárlókat sújtják. De a legszomorúbb az lenne, ha közben maga a gyár is tönkre­menne, és újabb munkások kerülnének az utcára. Akkor majd igazgatóhelyettesekre sem lesz szükség. Hunyadkürti Ilona Új termékek a Ganz- Hunslet-nél A britt tulajdonba került Ganz vasúti járműgyár új néven a Ganz-Hunslet ál­landóan továbbfejleszti ter­mékeit. Most elkészültek a tervek, egy városközi villa­mos vonatról és Nyugat­európai igényeket is kielé­gítő villamosról. A kész ter­vek megvalósulását a jövő évben láthatjuk. A képen: az új városközi villamos vonat modellje. Válságbizottság a Videotonnál (Folytatás az 1. oldalról) A helyzetértékelést elősegíti, hogy az Országos Érdekegyezte­tő Tanács munkaerőpiaci bizott­sága által támogatott és a kor­mány által jóváhagyott 130 millió forintos foglalkoztatáspolitikai alapot a Videoton-vállalatcsoport célszerűen, a veszélyeztetett dol­gozók érdekeit figyelembe véve tudja majd felhasználni. A szakér­tői javaslat alapján a gazdasági egységek ezekben a napokban a munkáltatói és az érdekvédelmi szervek képviselőiből álló bizott­ságokat hoznak létre, ugyanis a 130 millió forint többlettámogatás egy részét a székesfehérvári, a többit pedig többek között a vidé­ki, így a tabi gyáregység foglal­koztatási gondjainak enyhítésére használják. Ezért tegnap reggel hat tagú „válságbizottságot” hoz­tak létre, melynek tagjai a mun­káltató részéről: Kudich Antal igazgató, Horváth István főköny­velő és Lenner Zoltán megbízott osztályvezető. A dolgozói érdek- védelem képviselői: Androsovics Ferencné, Herczeg Gyula és Szentesi János. A Közgazdaság-tudományi In­tézet által a válságkezelésre ösz- szeállított „Támasz” elnevezésű akcióprogramot a jövő héten a Videoton tabi gyáregységénél munkásgyűlésen ismertetik a dol­gozókkal. A Videoton vállalatnál még az idén mintegy kétszázan részesülhetnek korengedmé­nyes nyugdíjazásban, összessé­gében több mintegy ezerfős lét­számleépítés várható. K. J. A VALÓS TELJESÍTMÉNYT HONORÁLJÁK Európai árakhoz, európai béreket A munkástanácsok az elbocsátások csökkentéséért A mezőgazdasági termelésé a jövő NEM A PÉNZ LETT TÖBB Külföldi töke a termelés teljes integrálására A munkások új szemléletű képviseletét vállalják az eddig megalakult munkástanácsok a megyében. A közelmúltban lét­rejött a Somogy megyei munká­stanácsok koordinációs bizott­sága. Ügyvezetőjével, Sándor János gépkocsivezetővel, a Kaposvári Tejipari Vállalat szál­lítási üzemének munkásta­nács elnökével beszélgettem. — A megyében eddig csak négy munkástanács jegyeztet­te be magát. A többi nem fordí­tott erre figyelmet. Segítségem­mel most alakult meg a mun­kástanács a kaposvári tejüzem­ben, s így ketten már többre megyünk a vállalatnál is. Még a nyáron olvastam, hogy megala­kult a munkástanácsok szövet­sége, de nem sikerült kinyo­moznom, hol székel, még a szakszervezetek megyei képvi­seletének segítségével sem. — Milyen céllal alakult meg a munkástanácsok koordinációs bizottsága? — Azzal, hogy összefogja a munkástanácsokat, összehan­golja a feladatokat, s egyben segítse a szakszervezeteket is. A törvényváltozásokkal meg­nyirbálták a szakszervezetek jogait, beleszólását a vállalat munkájába. Nem helyettesíteni akarjuk tehát a szakszerveze­teket, hanem közösen vissza­nyerni azokat a jogokat, ame­lyeknek meg kell illetniük a munkásokat, hogy érvényre jusson a kollektív érdekképvi­selet a vállalattal szemben. Ugyanis nálunk is annyira le van fékezve a szakszervezet, hogy jobbára az üdültetést, a kedvez­ményes áruvásárlási akciókat, a Mikulás-csomag osztását szervezi... Márpedig ez kevés! — Mibe kívánnak beleszólni? — Az eddiginél jobban kelle­ne képviselni a munkások érde­keit a munkabérek felülbírálatá- nál, felosztásánál. Egyáltalán a vállalat „gazdaságos előreme- netelénél” figyelembe kellene venni a munkástanácsok és a szakszervezet véleményét is. Szeretnénk hozzájárulni pél­dául ahhoz, hogy a vállalatok mindenhol megtalálják a piacle­hetőséget, s ne egy-két ember önkényétől függjön, hogy kötök vagy nem kötök üzletet ezzel vagy azzal. A hatékony üzleti élet megteremtésébe szintén bele akarunk szólni. — A munkástanácsok a ve­zetők kiválasztásában is állást kívánnak foglalni? — Igen, ebbe is szeretnénk beleszólni, már az elbíráláskor. Ma különösen nagy a szerepe ugyanis annak, hogy ki mennyi­re fölkészült, milyen a képzett­sége, a tudása, s azt hogyan kamatoztatja a vállalat érdeké­ben. A munkásokat különösen foglalkoztatja, mekkora az im­produktív létszám. Ha túl nagy, akkor a vártnál nagyobb vissz­hangot vált ki például a vezetők évközi premizálása, különösen akkor, ha a dolgozók ezzel nem tartják arányosnak a bérük emelkedését, s a gazdasági eredmények alakulása miatt nincs remény arra, hogy az ár­emeléseket náluk valahogy kompenzálják. Az áremelések a kisembert tönkreteszik. A munkástanácsok- véleménye szerint, ha nálunk európai árak alakulnak ki, akkor a bérek is le­gyenek európaiak! Csak egy olyan példát hozok fel, hogy egy régi minisztériumi döntés alap­ján mi, tejipari gépkocsivezetők óránként hat forint éjszakai pót­lékot kapunk, míg máshol eset­leg az alapbér 40 százaléka jár a dolgozónak. A munkástaná­csok szeretnék elérni az ilyen elavult rendelkezések megvál­toztatását is, mégpedig orszá­gosan, mert nem tartozik a vál­lalat hatáskörébe. Azt hiszem, hogy az a legfontosabb: min­denki a tényleges teljesítménye alapján keressen, vegyékfigye- lembe azt, ha valaki az átlagos­nál többet dolgozik, s ne ugyan­annyit kapjon, mint az, aki nem hajt, aki teszem azt fél ötkor bezárja az íróasztalát. —Milyen tanácsokat adnak a munkástanácsoknak ? — Szeretnénk a szakszerve­zetekkel közösen elérni, hogy minél kisebb legyen a létszám- leépítés a vállalatoknál, minél kevesebb dolgozó kerüljön az utcára. Ne a kétkeziek fizessék meg a rossz vezetés hibáját! Ezenkívül a megyei koordiná­ciós bizottság szeretne útmuta­tást adni ott, ahol még csak gondolkodnak a munkástanács megalakításán. Elmondjuk, hogyan álljanak neki, ha pedig szükséges, akkor még irányel­veket is kapnak tőlünk, aztán segítünk a munkástanács meg­alakításában. Azt hiszem, hogy így — a szakszervezetekkel közösen — eredményesebben tudjuk képviselni a munkások érdekeit. Lajos Géza Az Agrobank új kaposvári iro­dájának megnyitásakor nyilatko­zott a Somogyi Hírlapnak dr. Ku­nos Péter vezérigazgató. A bank rt. teljes egészében vállalja a ne­vében szereplő ágazat pénzügyi gondjait? — Bankunk részvényeseinek nagy többsége az agrárszférában tevékenykedik. Természetes, hogy ebben a körben szeretnénk forgatni a tőkénk jelentős részét. Hiszünk a magyar mezőgazda­ság mielőbbi megerősödésében, hiszen a természeti adottságaink, évtizedes, évszázados tapaszta­lataink, szakembergárdánk tudá­sa elvitathatatlan és mindez rend­kívül vonzó a külföldi tőkének. — Hol van az annyira áhított külföldi tőke? — Ha végre megszűnnek mindazok a bizonytalanságok, amelyek még béklyóban tartják az egész népgazdaságot, ha tisz­tázódnak az árviszonyok, akkor megindul a tőke is. Nem hiszem, hogy a hazai ipar belátható időn belül versenyhelyzetbe kerüljön a távolkeleti híradástechnikával, vagy az autóiparral. Mindenkép­pen a mezőgazdasági termelés lesz a döntő. — Milyen típusú mezőgazda­ságot kíván finanszírozni az Agrobank Rt.? — Olyant, amelyben egymás­tól nem különülnek el a szereplők, és ezt olyan tőke segíti, amely átfogja a termelés első szaka­szától a piaci értékesítésig az egész vertikumot. —Csak az üzemi szintet kíván­ják finanszírozni, vagy a vállalko­zásokba is beszállnak? Mi lesz a vállalkozókkal, ha tovább tart az ágazat bizonytalansága? — A nagy hiteligényű, kezdő vállalkozás sajnos bizonytalan kimenetelű, mondhatnám halálra van ítélve. Ilyen esetekben csak a hosszabb lejáratú, kedvezmé­nyes kamatozású hitelekkel sza­bad kezdeni, mint amilyenek pél­dául a világbanki hitelpályázatok. — Miben látja a gazdasági élet mielőbbi fellendülését, ezáltal a pénzvilág komolyabb aktivitását? — A privatizáció mielőbbi vég­rehajtása adhatja meg a startje­let, ehhez kell egy szigorú ver­senytörvény, amelynek hatására a jelenleg még virágzó monopol­helyzetek megszűnnek. Téves az a nézet, hogy több bank, több pénz. A több bank között osztot­tak fel ugyanannyit, így teremtő­dött a banki versenyhelyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom