Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-17 / 149. szám
1990. október 17., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Nemzetközi konferencia Kaposváron Szabadság a parasztudvarban Megállapodás a francia és a magyar szövetség között — Fafaragás közönség előtt — Támogatás kell Talán az előző napi megnyitónál is többen vettek részt tegnap a „Falusi turizmus 2000- ben” gondolat jegyében rendezett nemzetközi konferencián a Pannon Egyetem kaposvári karán. A műhelyviták, a részletek megbeszélésének napja volt. Maria-Meier Gresshoff, az Észak-Rajna-Westfaliai „üdülés a parasztudvarban” mozgalom elnöke néhány gondolatot fejtett ki a németországi falupo- litikáról. Kiemelte, hocjy az agrártúltermelés szükségessé teszi a falun élők kiegészítő foglalkoztatását, s ebben a feladatkörben fontos szerepet tölthet be a falusi turizmus. Am ahhoz, hogy valóban vonzó legyen egy parasztudvarban az üdülés, a szabadság számos feltételét kell biztosítani, — a mozgalom sem az erkölcsi, sem az anyagi támogatást nem nélkülözheti. Sixtus Lanner, az Európa Tanács mezőgazdasági bizottságának elnöke többek között ezekről a feltételekről szólt. A táj jellegének megőrzése mellett hangsúlyozta: az infrastruktúra — közlekedés, hírközlés—fontosságát, és azt is, hogy a vidéki környezet iránti igény mellett a városi ember nem tud lemondani a komfort-igényéről sem. Utalt rá, hogy most, az NDK-val való egyesülés után, e tekintetben sokasodtak meg leginkább tennivalóik. Európában a kormányok más és más rpódon támogatják ezt az ügyet. Eszak- Rajna-Westfáliában más módon segítenek, mint például a svájci kantonokban, vagy Fran- ciaorszságban —, de mindegyik ország valami módon hozzájárul a zöld turizmushoz. Épp olyan általánosan jellemző ez, mint az, hogy a komfort fokozásával az infrastruktúra fejlesztésével egyidőben első helyen marad a természetes környezet megőrzése. A franciaországi Robert Hol- lier más oldalról elemezte ezt a témát. Elmondta, hogy az Európa Tanács legutóbbi statisztikai adatai szerint Európában a hollandok érdeklődnek leginkább a falusi turizmus iránt, sorrendben követi őket Dánia, Németország, Anglia, Franciaország. A vidéki nyaralást elsősorban a városi lakosok igénylik. Személyes tapasztalata és véleménye szerint ahhoz, hogy a zöld turizmus ne csak az országon belül, hanem az országok között is gyorsabban fejlődjön, nem nélkülözhető a nyelvi ismeret. Az iskoláknak, az oktatásnak, a lakosságnak, a fogadó családoknak fel kell készülni a nyelvi akadályok elhárítására. Szólt a falusi turizmus marketing munkájáról is az utazási irodák, az idegenvezetők a prospektusok és ajánlások fontosságáról. A tegnapi napon igen nagy érdeklődést keltett Marcel Foul- quierelőadása, aki a falusi turizmus francia szervezetének, a Gites de France-nak az elnöke. Rövid visszapillantást adott az évtizedekkel korábban végbement történelmi-gazdasági változásokról, melyek hatására néptelenedni kezdtek a falvak. Részletezte azokat a támogatási folyamatokat, melyek hatására sikerült megállítani ezt a hátrányos tendenciát. Hangsúlyozta, hogy kormányzati, minisztériumi, megyei, falusi szinten megvannak azok a „jól kitapintható” tennivalók, melyekkel támogatni lehet és kell(!) ezt a fontos, nemzeti értékeket is teremtő. gazdasági, társadalmi tevékenységet. A francia szövetség elnökével tegnap együttműködési megállapodást írt alá dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi és Tanyai Vendéglátók Szövetségének elnöke. Az aláírást követően dr. Csáky Csaba elmondta, ez a megállapodás az első konkrét eredménye ennek a nemzetközi konferenciának. A francia szövetség vállalta, hogy segíti a magyar szakértők, menedzserek képzését, a számítógépes program megszervezését. A sok hasznos ismeret mellett, melyet tegnap a konferencia műhelyvitái nyújtottak, különös élménye volt a hazai és külföldi részvevőknek: Pólyák Ferenc faragó művész „nyíltszínen” alkotott. (Képünkön) Ma a konferencia részvevői Dél-Dunántúllal, a falvakkal, a már meglévő és a leendő falusi vendéglátókkal ismerkednek. Vörös Márta Az IMS-dosszié (2) Ne bűnbakot; megoldást! Lássunk tisztán: mit is jelent az IMS- technológia? Hidakra találták ki A hidakra találták ki: előregyártott pillér- és födémelemeket kötöttek össze, nagy szilárdságú feszítőhuzalokkal. A betonelemeket a súrlódás tartja össze — válaszolta Galambos Tamás műszaki főmérnök. — Ha a két tenyere közé szorít 4— 5 téglát, ezek nem esnek le, pedig a téglák között nincs kötőanyag, mert kétoldalúkkal egymáshoz vannak szorítva, így képzelje el az IMS-technoló- giát is. — Mayer György építőmérnök révén, úgy 18 éve kísérleti rendszerként indult Magyarországon, az ÉMI és a minisztérium engedélyével. Pályakezdőként magam is részt vettem az első elemek gyártástechnológiájának kidolgozásában. Talán meglepő, amit mondok: büszke voltam erre a technológiára. Igazi mérnöki alkotásnak, korát megelőző, szellemes és praktikus megoldásnak látszott. Most pedig az egyik feladatom az, hogy egy szakértői teamet összehozzak azokból a szakemberekből, akik akkor részt vettek az IMS-ben, és együtt próbáljuk meghatározni az azonnal és a távolabbi feladatokat. Még valamit: családommal együtt IMS-épületben lakom. Ráadásul én vagyok a ház közös képviselője. Ezt csak azért mondtam el, hogy lássa: mindkét oldalát ismerem ennek a helyzetnek. — Hogyan és mikor jöttek rá, hogy ez egy rossz technológia ? — Véletlenül, vagy talán ráér- zés?! Rabb Péter nevéhez fűződik a felismerés. Ő ismerte az IMS-t, hiszen nálunk dolgozott, majd az ingatlankezelő vállalat műszaki igazgatóhelyettese lett; a pécsi 25 emeletes toronyház is hozzá tartozott. Az egyik lakó panaszának kivizsgálása nyomán bukkan a korróziós nyomokra. Akkor vette észre, hogy fárad a feszítőhuzal és nincs, ami összefogja a házat. Ezekután kezdtük vizsgálni a többi IMS-szerkezetü házat is. Sajnos, hasonló nyomokat fedeztünk fel. — Tíz éve nem lehetett látni, hogy a korrózió megindulhat? ben van, de Baranyában, Szegeden, Veszprémben, Buda- esten is épültek magán- és özépületek ezzel a módszerrel. — Hogyan reagáltak a jugo- szlávok, amikor meghallották a magyarországi IMS-problé- mát? — Eljöttek, megnézték, és azt mondtak; náluk ilyen gond nincs. Ez elég hihetetlennek hangzik. A földrengés után fél Belgrádot ezzel a technológiával építették fel. De épültek IMS-házak Kubában, Bulgáriában, Líbiában és a Szovjetunióban is. — Hogyan lehet ezeket a házakat megmenteni? — Általános szabály nincs. Külföldi és magyar szakemberek tucatjai dolgoznak ezen. A Bázis által elindított koordinációt a Dél-dunántúli Tervezővállalat viszi tovább. Egy épület vizsgálatai millió forintba kerül. Ebben az évben 7 milliót költöttünk a bajok feltárására. Bízunk benne, hogy értékcsökkenés nélkül tudjuk helyreállítani ezeket a házakat. — Ki fogja ezt az összeget biztosítani? Nincs válasz És jött a rozsda — Nem, mert nem a technológiában van a hiba. A tartópilléreknél úgynevezett PU-pasztát használtunk — ez szintén jugoszláv találmány —, szabad kloridionokat tartalmaz, amely diffúziós úton elérte a feszítővasat, és emiatt megindult a rozs- dásodás. — Hány ház épült Magyar- oszágon IMS-rendszerrel? — Háromszáz-hetvenötezer négyzetméter. Ebből 15 ezer négyzetméter Somogy megyé— Nem tudom. A lakók, a Somogy Megyei Tanács elnöke, a Bázis es minden érintett levelekkel „bombázták” az illetékes minisztériumot; még a miniszterelnököt is megkeresték, kérve a támogatását. Ezt a gondot egy-egy vállalat vagy megye nem tudja felvállalni. Már eddig is sokan föltették a kérdést: ki a felelős? Hibáztatható-e valaki azért, mert 375 ezer négyzetméter épületben (3 Kaposvár nagyságú város) az emberek rettegnek, és úgy érzik, becsapták okét?! A kérdésre nem tudok választ adni. A maga szempontjából mindenkinek igaza van. Talán most kivételesen nem bűnbakot, hanem megoldást kellene keresni. Hunyadkürti Ilona Nem lesz új Marshall-segély Amerika a szovjet kapcsolatot keresi nálunk (Folytatás az 1. oldalról) — A Szovjetunióba való bejutás vágya valamennyi amerikai nagyvállalatnak. Ilyenkor gyakran elhangzik, hogy Magyarország a „híd”. Ám vannak, akik szerint ez a hídszerep mára sokkal inkább pajzsszereppé változott. Híd vagy pajzs? —A pajzs megjelölést túlzásnak tartom. A hídszerepben is sok az illúzió, de a tradicionális személyi és üzleti kapcsolatokat, a szovjet piac ismeretét tőkeként használhatnánk. Ha képesek vagyunk fenntartani nyitottságunkat, akkor érdeke lenne az USA-nak, hogy termelőbázisokat telepítsen hozzánk. — Valamennyi volt szocialista országnak kialakult kapcsolatai vannak a szovjet piaccal. Miért éppen Magyar- ország lenne a kiválasztott? — A piacteremtésben mi járunk legelöl, és ugyanez mondható el külgazdasági nyitottságunkról. S ami fontos szempont (bár sokan szidják) az infrastruktúránk még mindig sokkal jobb, mint a környező országoké. — Elképzelhető egy esetleges visszarendeződés a Szovjetunióban? — Óvatosság jellemzi a cégeket, de az érthető. A szovjetunióbeli politikai bizonytalanság kihat a gazdaságra is. Én személy szerint azonban nem hiszem, hogy — akár a legszéle- sőségesebb esetet feltételezve — a megkezdődött folyamat visszafordítható volna. — Ön szerint melyek azok a hazai ágazatok, amelyekbe a legnagyobb valószínűséggel áramlik a tőke? Van munkaerő —A már nem csúcstechnológiának számító iparágak jöhetnek szóba. Egyebek között autó és más tartós javak gyártására, valamint az építőiparra gondolok. A csúcstechnika is bejöhet, de csak a munkaigényes ágazatai. Az ország legnagyobb kompratív előnye éppen a munkaerőben rejlik. Olcsó, viszonylag képzett és fegyelmezhető. — Nekünk miért fontos, hogy amerikai vállalatok jöjjenek Magyarországra? Európa sokkal közelebb van... — Az amerikai vállalatok a legmobilabbak. Vállalkozó- készségük és kockázatvállalásuk nagyságrendekkel meghaladja például a japán vállalatokét, amelyek nagyon óvatosak Kelet-Európa vonatkozásában. Az öreg kontinensen kevés még a transznacionális vállalat, a többiek pedig ragaszkodnak bejáratott piacaikhoz. Kis túlzással általában elmondható, hogy az európai vállalatok nem terjeszkedők. Az amerikai cégek színre lépése katalizátor lehet, s a kockáztató — de nem kalandor — tőke bizonyíthatja, hogy igenis érdemes Magyar- országra jönni. A képlet egyszerű: ha a magyar törvények, szabályozás biztosítják a jó bizniszt, akkor bejönnek az amerikai vállalatok, ha nem, akkor más piacok felé fordulnak. Ez fontos, mert ha ezek a cégek bejönnek — és maradnak —, akkor a többiek is követik a példájukat. Politikai stabilitást! — Melyek azok a kérdések, amelyeket a magyar gazdasági vezetésnek minél gyorsabban meg kellene oldania ennek érdekében? — Nincs szükség a nemzetközi normákat meghaladó, különleges törvényekre. Ám a politikai stabilitás még az ésszerű preferenciáknál is sokkal fontosabb. Kárt okozunk magunknak a kiárusítási vitákkal. Igazságosan privatizálni szinte lehetetlen, ugyanúgy, mint az elavult üzemekért dollármilliókat kérni. Világos, egyértelmű törvények szükségesek a külföldi tőke megnyeréséhez. S nem jó, ha ezeket a gazdasági feltételeket túl gyakran változtatjuk. T. K. — Ez se pénzt hozl (Krenner István rajza)
