Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-07 / 115. szám

1990. szeptember 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Díjazott tenyészállatok — Aki hazájában is próféta marad — Vegyikonszem az eredményért Független és erős önkormányzatot Incze Domokos: „A Szabad Demokraták sehol sem törekszenek kizárólagos helyi hatalomra. ” A Makovecz stúdió által ter­vezett állattartó épületek pom­pás díszletként igazodtak a bemutatott tenyészállatokhoz. A félkörívben kialakított szar­vasmarha-bemutató karámok központjában, az őshonos szürkemarha-állomány kapott helyet, de nem kevesebb ér­deklődője volt az egyre csökke­nő, hazai tisztavérű magyartar- ka-tenyészetek reprezentán­sainak. Külön területen, ,,lak­tak” a vásárvárosban a magyar­tarka és a külföldi származású tejelő fajták keresztezései. Ők, a mostanában hanyatlásra ítélt tejtermelő tehenészeteket kép­viselték aggódó tekintettel. Jól megfértek mellettük az egyéb hasznosítású, külföldről beho­zott fajták, mint a charolais, a limousine. Örömmel fedeztük föl a here- fordokat bemutató karámban a Balatonnagybereki Állami Gaz­daság törzstenyészetéből szár­mazó és a kiállításon II. díjjal jutalmazott bikanevelő tehene­ket. A herefordtenyésztő egye­sületnek már 16 partnergazda- sága van, a legújabb a hedrehe- lyi tsz. Dr. Márton István ügyve­zető igazgató mondja: — A hazai húsmarhatartást igencsak kellemetlenül érinti a legutóbbi kormányzati döntés, a felvásárlási árak csökkenté­se. Az aszály szintén csapás­ként nehezedik az ágazatra. Már három-négy hete téli takar­mányból etetjük az állatainkat. Az ügyvezető igazgató sze­rint a jelenlegi mezőgazdasági politika szétveri a még meglévő termelési alapokat. A várható óriási szarvasmarha-létszám­csökkenés a jövő évi árualapból hiányozni fog. — Érthetetlen, hogy miért nem kell a 78 forintért kitermel­hető dollár, amit a vágómar­háért kapunk — mondta az Eu­rópában legnagyobb hereford­tenyésztő egyesület igazgató­ja. A szarvasmarhákat bemuta­tó standot fél körívben fogja körül a kiállított lovak féltetős szállása. 65 bemutatott lóból 14 a somogyi. A siker viszont ennél jelentősebb! OMÉK-nagydíjat kapott a Pannon egyetem ka­posvári karának tenyészetéből származó gidrán kanca, egy másik, ugyancsak gidrán kanca pedig II. díjas lett. Különdíjat kapott a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság tenyészetének kisébri kancája, első díjas lett a kaposvári Kápostáj Termelő- szövetkezet hidegvérű ménje. A híres kutasi tenyészet ma­gyar félvér kancája is első díjas lett az idei OMÉK-en. Eredmé­nyes tenyésztői munkájukért vehették át a díjakat a somogy- sziliekés agölleiek.. A somogyi juhászat eredmé­nyeit, tenyésztési helyét a be­mutatón a siófoki termelőszö­vetkezet 9 növendék kosa, 5 anyajuha bárányaival, valamint a Pannon egyetem 10 növen­dékkosa reprezentálta. A lovak bemutatóterén találkoztam dr. Horn Péterrel, a Pannon egyetem rektorával. Örömmel nyugtázta a somogyi sikereket. —A díjakban a hatalmas élet­teljesítmény is benne van — mondta, majd csak halkan tette hozzá: — kár, hogy ezt a kiállí­tók nem jelzik külön. A kora reggel még csöndes a Kahyb szállítási pavilonjában. Kovács István szaktanácsadó­val beszélgetünk. — A mai viszonyok között átmeneti létszámcsökkenésre kell számítanunk, de tenyész- téspolitikailag ki kell használni a dekonjunktúrát — mondta Ko­vács István. A nagyüzemi tartásra alkal­mas állomány nemesítése mel­lett a Kahyb már 12 éve olyan vérvonalakat is kitenyésztett, melyek jól alkalmazkodnak a kistermelői tartástechnológiá­hoz. Ez biztos jövőt ígér a Ka- hyb-sertésnek a farmergazda­ságokban is. — Tavaly 10 ezer vemhes kocasüldőt és töb száz tenyész­kant helyeztünk ki háztáji gaz­daságokba. Ez a fajta — ta­pasztalataink szerint — ebben a környezetben is megőrzi elő­nyeit — mondta a szaktanács- adó. A világ egyik legnagyobb hib- ridsertés-tenyésztő szervezete törekvéseihez méltó ejismerést kapott ezen az OMÉK-on. A rendszer nagydíjas lett, 10 arany-, több ezüst- és bronz­érem a mostani mérleg. Első dí­jas lett a magyaratádi termelő- szövetkezet kansüldőcsoport- ja, második díjjal jutalmazták a siófoki termelőszövetkezet ko­casüldőit és harmadik díjat ér­demelt a kaposfői termelőszö­vetkezet kansüldőállománya. Hiába! A Kahyb saját sző­kébb pátriájában is próféta tud maradni. A Hoechst cég, a világ egyik legnagyobb vegyikonszerje, programot kínál többek között a sertésprogramhoz is. Dr. Lau- bál Lászlóval és Rolf Winterrel beszélgettünk erről. — A Hoechst és leányvállala­tai komplex programot dolgoz­tak ki a serténytenyésztés fej­lesztésére— mondtadr. Laubál László. — Elsőként a Reguma- te nevű szerünket említem. Egy koca kezeléséhez mindössze 520 forint értékű anyagot kell felhasználni. Hatására általá­ban eggyel több malacra lehet számítani, s az alom kiegyen­súlyozott lesz. Vagyis minden egyed azonos súlyúnak remél­hető. De említhetem a világon egyedülálló szerünket, a Salo- cint. Hatását 270 helyen évek óta vizsgáljuk, így Magyaror­szágon is. Á napi súlygyarapo­dás ezzel a szerrel 700—750 gramm. A tápanyag-hasznosí­tás 20 százalékkal fokozható. Általában 8—10 nappal koráb­ban érhető el a 105 kilós súly. — Ezek mesterséges szerek, tápszerek. Összeegyeztethe- tőek a biotermelésre, a környe­zetvédelmire vonatkozó törek­vésekkel? — A Hoechst központja az NSZK-ban van. Ott, ahol a leg­erősebbek a zöldek. Ez is arra kényszeríti a céget, hogy a ku­tatások a környezetvédelemre is kiterjedjenek. Rolf Winter statisztikákat mutat. Az NSZK-ban végzett kísérletek szerint a hizlalás időszakában malaconként 600 grammal csökkenthető a trá­gyával kiürülő nitrogén. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy Ma­gyarországon egyre növekszik a nitrátosodás, akkor érdemes ezzel a szerrel foglalkozni — jegyezte meg dr. Laubál László. — ,,Férgek mindenütt van­nak’’— ez a programjuk egyik szlogenje. Miért? — A hizlalás mellett az állat­egészségügyi védelemre is gondolni kell. A sertésnél gya­kori a külső és belső betegség. Nos, mi kétféle szert ajánlunk. A külső kártevők ellen a BU- TOX—B nevűt, amelyet Bábol­nával közösen gyártunk, míg a belső betegségekre Rousselt. Ismét a kutatásainkra hivatko­zók: az emberre nem káros szerekről van szó. Mészáros Tamás—Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László A külsőségek ugyan még nem ezt mutatják, de már javá­ban tart az önkormányzati vá­lasztásokat előkészítő kam­pány. Incze Domokossal, az SZDSZ megyei érdekegyeztető tanácsának egyik ügyvivőjével pártja választási céljairól be­szélgettünk. — Hogyan készülnek az ön- kormányzati választásokra? — Az SZDSZ már korábban kialakította álláspontját a sza­bad önkormányzatokkal kap­csolatban. Ebben az is megfo­galmazódott, hogy szeptember 30-án szabad önkormányzatot választhat végre minden tele­pülés. Megszűnik a kormányza­tot és a hatalmat kiszolgáló ta­nácsi rendszer. Végre a maga ura lehet minden helyi közös­ség. Az SZDSZ hosszú parla­menti vitákban megakadályoz­ta a települések szabadságát korlátozó kormányzati javasla­tok nagy részének elfogadá­sát. A polgárok érdekei szerint Az SZDSZ eszménye a füg­getlen és erős önkormányzat, amely lehetőséget ad arra, hogy a helyi döntésekben a te­lepülés minden polgárának ér­dekeit figyelembe vegyék. Az is fontos alapelv, hogy a szabad demokraták sehol sem törek­szenek kizárólagos helyi hata­lomra. — Már korábban is kötöttek választási koalíciót. Számítha­tunk-e újabb együttműködés­re? — Somogy megyében az SZDSZ-szervezetek azon az állásponton vannak, hogy amennyiben az adott települé­sen van Fidesz-csoport, akkor azzal koalícióban indulnak a választásokon. No persze, ez nemcsak azért van, mert orszá­gos szinten koalíciót kötött az országos vezetőség, hanem mindenekelőtt azért, mert ez a két párt áll legközelebb egy­máshoz. Kaposváron sajnos a Fidesz kilépett a többpárti koalí­cióból. Ezenkívül a kisgazdák­kal is igyekszünk koalícióra lép­ni, figyelembe véve a megyénk sajátosságait, mindenekelőtt a kisebb településeken, a falvak­ban. Megyénkben több koalí­ciós megállapodás is született, például Tabon, Barcson, Csur­gón, Siófokon és nagyon sok kis településen is. De szeretném hangsúlyozni, hogy koalíciós kérdésekben minden SZDSZ- csoport maga dönt, ebbe sem a központ, sem pedig mi nem szólunk bele. — Milyen rendezvényeket szerveznek a választási kam­pánysorán? Hordó a szónok alá — Megyénkben az SZDSZ- nek két irodája működik: Ka­posváron és Tabon. Ezek egy­ben választási irodák is. Külön­böző rendezvényeket, nagy­gyűléseket szervezünk gazdag programmal. Tárgyalást folyta­tunk arról is, hogy egy kiemelt rendezvényünkön részt vegyen Rajk László, Magyar Bálint és Demszky Gábor országos ügy­vivő is. A kisebb településeken is népszerűsíteni fogjuk progra­munkat, jelöltjeinket. A kam­pány során több érdekesnek ígérkező dolgot is kipróbálunk. Például Kaposváron azt tervez­zük, hogy a sétálóutcában fölál­lítunk egy méretes hordót, melynek tetejéről bárki bármit világgá kiálthat. Akár az SZDSZ tevékenységét is kritizálhatja. Reméljük, lesznek vállalkozó szellemű emberek a megye- székhelyen, akik kipróbálják ezt a lehetőséget. Abban is bízunk, hogy a technikai megvalósítás­nak nem lesz akadálya. Ajelöltek legalább fele bekerülhet — Milyen eredményeket vár az SZDSZ Somogybán ? — Megyénkben olyan arány­ban várjuk az SZDSZ sikerét, amilyen részt tudunk venni a választásokon. Tehát röviden és lényegre törően: azt várjuk, hogy az indított jelöltjeinknek legalább a fele bekerül az ön- kormányzati testületekbe. Hi­szen az SZDSZ bármelyik tele­pülésen tud jelöltet állítani — hiszen közel 70 csoportunk van a megyében — mert nemcsak a helyi csoport áll mögötte, ha­nem a megyei és az országos szervezet is. Természetesen Somogy sajátos helyzetét is fi­gyelembe kell venni. Az ország- gyűlési választásokon az MSZP itt második helyezést ért el, s ezt nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Ez is indokolja takti­kánkat és stratégiánkat. Lengyel János 40 éves a bogiári kutatóáliomás (Folytatás az 1. oldalról) ,, Vége a békeidőszaknak”— ezekkel a szavakkal kezdte megnyitóját Czirák Imre vezér­igazgató-helyettes azokra az értékesítési, piaci viszonyokra utalva, amelyek igen súlyos problémák ele állítják ma a sző­lőtermelőket. Mind az értékesí­tésben, mind az elviselhető jö­vedelemben megnyilvánuló korábbi biztonság megszűnt, a régi piacok elvesztek, újat kell keresni. A megváltozott politi­kai, gazdasági légkörben, ami­kor minden tekintetben az áta­lakulás korát éljük, igen lénye­ges, hogy miként határozza meg egy termelő, vagy egy ágazat, hogy milyen irányban haladjon tovább. Ahogy utalt rá a vezérigazgató-helyettes: úgy tűnik, hogy Boglár korábbi tö­rekvése a mai viszonyok között is helytálló. Ám ha eddig is a minőségi termék előállítása volt Vége a békeidőszaknak Szőlészek, borászok országos találkozója a cél, akkor ma és a jövőben méginkább mindent ennek kell alárendelni. Ebben a törekvés­ben igen fontos szerepet ját­szott a kutatóállomás. Sajnos a tegnapi tanácskozá­son úgy olvasták fel dr. Bálo Endrének a kutató állomás volt vezetőjének erre alkalomra írt előadását. Néhány hete, rövi­desen nyugdíjba vonulása után meghalt. Emlékének egy per­ces néma felállással adóztak a résztvevők. Bálo Endre össze­foglalta azokat a legfontosabb témákat, kísérleteket, melyeket az elmúlt negyven évben vé­geztek, emlékeztetett arra, hogy az üzemi laboratórium miként vált vállalati kutatóhellyé és milyen sok, olyan lehetőség­re derítettek fényt szoros kap­csolatban a gyakorlattal, amely- lyel javítható a minőség, fokoz­ható a jövedelmezőség. Szendrődy Győző kertészeti igazgató a tudomány és a gya­korlat kapcsolatáról mondta el gondolatait, sok év személyes tapasztalatára alapozva. Hang­súlyozta: Boglár azok közé tar­tozik, ahol a kutatást az átlagos­nál mindig jobban értékelték, és nincs senki, aki ma kétségbe vonná, hogy eredményével, hí­rével ott tartana ma a kombinát, ahol van a tudományos támo­gatás nélkül: ,,Hogy Boglárból Boglár lett abban elévülhetetlen szerepe van ennek a szellemi csiszoló műhelynek” — han­goztatta. Nagyon fontosnak tar­totta azt a tényt, hogy e szerve­zeti formában a kutató benne él az üzem napi életében, közvet­lenül látja, érzékeli a legége­tőbb problémákat, — más oldal­ról viszont a gyakorló szakem­ber napi gondjával „első kéz­ből” fordulhat a tudományhoz segítségért. A tanácskozás igazi szakmai programja Happ Istvánnak, a kutatóállomás vezetőjének ve­tített képes előadásával kezdő­dött. A résztvevő szakembere­ket egy 1985-ben indított kísér­let első tapasztalatairól tájékoz­tatta. Hatféle művelési módot hasonlítottak össze azt kutatva, hogy a művelésmódnak milyen szerepe van és lehet a minőségi szőlőtermelésben. Előadásá­hoz a pécsi Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet igazgatója, dr. Diófási Lajos fűzött szakmai megjegyzése­ket. Az elméleti ismereteket ter­mészetesen személyes ta­pasztalatokkal is dúsították. A kombinát rádpusztai kerületé­ben gyakorlati bemutatóval, szaknlai eszmecserével ért véget a tudományos emlékülés. Vörös Márta Vásári képeslap Aranyos sikerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom