Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-07 / 115. szám
1990. szeptember 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Díjazott tenyészállatok — Aki hazájában is próféta marad — Vegyikonszem az eredményért Független és erős önkormányzatot Incze Domokos: „A Szabad Demokraták sehol sem törekszenek kizárólagos helyi hatalomra. ” A Makovecz stúdió által tervezett állattartó épületek pompás díszletként igazodtak a bemutatott tenyészállatokhoz. A félkörívben kialakított szarvasmarha-bemutató karámok központjában, az őshonos szürkemarha-állomány kapott helyet, de nem kevesebb érdeklődője volt az egyre csökkenő, hazai tisztavérű magyartar- ka-tenyészetek reprezentánsainak. Külön területen, ,,laktak” a vásárvárosban a magyartarka és a külföldi származású tejelő fajták keresztezései. Ők, a mostanában hanyatlásra ítélt tejtermelő tehenészeteket képviselték aggódó tekintettel. Jól megfértek mellettük az egyéb hasznosítású, külföldről behozott fajták, mint a charolais, a limousine. Örömmel fedeztük föl a here- fordokat bemutató karámban a Balatonnagybereki Állami Gazdaság törzstenyészetéből származó és a kiállításon II. díjjal jutalmazott bikanevelő teheneket. A herefordtenyésztő egyesületnek már 16 partnergazda- sága van, a legújabb a hedrehe- lyi tsz. Dr. Márton István ügyvezető igazgató mondja: — A hazai húsmarhatartást igencsak kellemetlenül érinti a legutóbbi kormányzati döntés, a felvásárlási árak csökkentése. Az aszály szintén csapásként nehezedik az ágazatra. Már három-négy hete téli takarmányból etetjük az állatainkat. Az ügyvezető igazgató szerint a jelenlegi mezőgazdasági politika szétveri a még meglévő termelési alapokat. A várható óriási szarvasmarha-létszámcsökkenés a jövő évi árualapból hiányozni fog. — Érthetetlen, hogy miért nem kell a 78 forintért kitermelhető dollár, amit a vágómarháért kapunk — mondta az Európában legnagyobb herefordtenyésztő egyesület igazgatója. A szarvasmarhákat bemutató standot fél körívben fogja körül a kiállított lovak féltetős szállása. 65 bemutatott lóból 14 a somogyi. A siker viszont ennél jelentősebb! OMÉK-nagydíjat kapott a Pannon egyetem kaposvári karának tenyészetéből származó gidrán kanca, egy másik, ugyancsak gidrán kanca pedig II. díjas lett. Különdíjat kapott a Balatonnagybereki Állami Gazdaság tenyészetének kisébri kancája, első díjas lett a kaposvári Kápostáj Termelő- szövetkezet hidegvérű ménje. A híres kutasi tenyészet magyar félvér kancája is első díjas lett az idei OMÉK-en. Eredményes tenyésztői munkájukért vehették át a díjakat a somogy- sziliekés agölleiek.. A somogyi juhászat eredményeit, tenyésztési helyét a bemutatón a siófoki termelőszövetkezet 9 növendék kosa, 5 anyajuha bárányaival, valamint a Pannon egyetem 10 növendékkosa reprezentálta. A lovak bemutatóterén találkoztam dr. Horn Péterrel, a Pannon egyetem rektorával. Örömmel nyugtázta a somogyi sikereket. —A díjakban a hatalmas életteljesítmény is benne van — mondta, majd csak halkan tette hozzá: — kár, hogy ezt a kiállítók nem jelzik külön. A kora reggel még csöndes a Kahyb szállítási pavilonjában. Kovács István szaktanácsadóval beszélgetünk. — A mai viszonyok között átmeneti létszámcsökkenésre kell számítanunk, de tenyész- téspolitikailag ki kell használni a dekonjunktúrát — mondta Kovács István. A nagyüzemi tartásra alkalmas állomány nemesítése mellett a Kahyb már 12 éve olyan vérvonalakat is kitenyésztett, melyek jól alkalmazkodnak a kistermelői tartástechnológiához. Ez biztos jövőt ígér a Ka- hyb-sertésnek a farmergazdaságokban is. — Tavaly 10 ezer vemhes kocasüldőt és töb száz tenyészkant helyeztünk ki háztáji gazdaságokba. Ez a fajta — tapasztalataink szerint — ebben a környezetben is megőrzi előnyeit — mondta a szaktanács- adó. A világ egyik legnagyobb hib- ridsertés-tenyésztő szervezete törekvéseihez méltó ejismerést kapott ezen az OMÉK-on. A rendszer nagydíjas lett, 10 arany-, több ezüst- és bronzérem a mostani mérleg. Első díjas lett a magyaratádi termelő- szövetkezet kansüldőcsoport- ja, második díjjal jutalmazták a siófoki termelőszövetkezet kocasüldőit és harmadik díjat érdemelt a kaposfői termelőszövetkezet kansüldőállománya. Hiába! A Kahyb saját szőkébb pátriájában is próféta tud maradni. A Hoechst cég, a világ egyik legnagyobb vegyikonszerje, programot kínál többek között a sertésprogramhoz is. Dr. Lau- bál Lászlóval és Rolf Winterrel beszélgettünk erről. — A Hoechst és leányvállalatai komplex programot dolgoztak ki a serténytenyésztés fejlesztésére— mondtadr. Laubál László. — Elsőként a Reguma- te nevű szerünket említem. Egy koca kezeléséhez mindössze 520 forint értékű anyagot kell felhasználni. Hatására általában eggyel több malacra lehet számítani, s az alom kiegyensúlyozott lesz. Vagyis minden egyed azonos súlyúnak remélhető. De említhetem a világon egyedülálló szerünket, a Salo- cint. Hatását 270 helyen évek óta vizsgáljuk, így Magyarországon is. Á napi súlygyarapodás ezzel a szerrel 700—750 gramm. A tápanyag-hasznosítás 20 százalékkal fokozható. Általában 8—10 nappal korábban érhető el a 105 kilós súly. — Ezek mesterséges szerek, tápszerek. Összeegyeztethe- tőek a biotermelésre, a környezetvédelmire vonatkozó törekvésekkel? — A Hoechst központja az NSZK-ban van. Ott, ahol a legerősebbek a zöldek. Ez is arra kényszeríti a céget, hogy a kutatások a környezetvédelemre is kiterjedjenek. Rolf Winter statisztikákat mutat. Az NSZK-ban végzett kísérletek szerint a hizlalás időszakában malaconként 600 grammal csökkenthető a trágyával kiürülő nitrogén. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon egyre növekszik a nitrátosodás, akkor érdemes ezzel a szerrel foglalkozni — jegyezte meg dr. Laubál László. — ,,Férgek mindenütt vannak’’— ez a programjuk egyik szlogenje. Miért? — A hizlalás mellett az állategészségügyi védelemre is gondolni kell. A sertésnél gyakori a külső és belső betegség. Nos, mi kétféle szert ajánlunk. A külső kártevők ellen a BU- TOX—B nevűt, amelyet Bábolnával közösen gyártunk, míg a belső betegségekre Rousselt. Ismét a kutatásainkra hivatkozók: az emberre nem káros szerekről van szó. Mészáros Tamás—Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László A külsőségek ugyan még nem ezt mutatják, de már javában tart az önkormányzati választásokat előkészítő kampány. Incze Domokossal, az SZDSZ megyei érdekegyeztető tanácsának egyik ügyvivőjével pártja választási céljairól beszélgettünk. — Hogyan készülnek az ön- kormányzati választásokra? — Az SZDSZ már korábban kialakította álláspontját a szabad önkormányzatokkal kapcsolatban. Ebben az is megfogalmazódott, hogy szeptember 30-án szabad önkormányzatot választhat végre minden település. Megszűnik a kormányzatot és a hatalmat kiszolgáló tanácsi rendszer. Végre a maga ura lehet minden helyi közösség. Az SZDSZ hosszú parlamenti vitákban megakadályozta a települések szabadságát korlátozó kormányzati javaslatok nagy részének elfogadását. A polgárok érdekei szerint Az SZDSZ eszménye a független és erős önkormányzat, amely lehetőséget ad arra, hogy a helyi döntésekben a település minden polgárának érdekeit figyelembe vegyék. Az is fontos alapelv, hogy a szabad demokraták sehol sem törekszenek kizárólagos helyi hatalomra. — Már korábban is kötöttek választási koalíciót. Számíthatunk-e újabb együttműködésre? — Somogy megyében az SZDSZ-szervezetek azon az állásponton vannak, hogy amennyiben az adott településen van Fidesz-csoport, akkor azzal koalícióban indulnak a választásokon. No persze, ez nemcsak azért van, mert országos szinten koalíciót kötött az országos vezetőség, hanem mindenekelőtt azért, mert ez a két párt áll legközelebb egymáshoz. Kaposváron sajnos a Fidesz kilépett a többpárti koalícióból. Ezenkívül a kisgazdákkal is igyekszünk koalícióra lépni, figyelembe véve a megyénk sajátosságait, mindenekelőtt a kisebb településeken, a falvakban. Megyénkben több koalíciós megállapodás is született, például Tabon, Barcson, Csurgón, Siófokon és nagyon sok kis településen is. De szeretném hangsúlyozni, hogy koalíciós kérdésekben minden SZDSZ- csoport maga dönt, ebbe sem a központ, sem pedig mi nem szólunk bele. — Milyen rendezvényeket szerveznek a választási kampánysorán? Hordó a szónok alá — Megyénkben az SZDSZ- nek két irodája működik: Kaposváron és Tabon. Ezek egyben választási irodák is. Különböző rendezvényeket, nagygyűléseket szervezünk gazdag programmal. Tárgyalást folytatunk arról is, hogy egy kiemelt rendezvényünkön részt vegyen Rajk László, Magyar Bálint és Demszky Gábor országos ügyvivő is. A kisebb településeken is népszerűsíteni fogjuk programunkat, jelöltjeinket. A kampány során több érdekesnek ígérkező dolgot is kipróbálunk. Például Kaposváron azt tervezzük, hogy a sétálóutcában fölállítunk egy méretes hordót, melynek tetejéről bárki bármit világgá kiálthat. Akár az SZDSZ tevékenységét is kritizálhatja. Reméljük, lesznek vállalkozó szellemű emberek a megye- székhelyen, akik kipróbálják ezt a lehetőséget. Abban is bízunk, hogy a technikai megvalósításnak nem lesz akadálya. Ajelöltek legalább fele bekerülhet — Milyen eredményeket vár az SZDSZ Somogybán ? — Megyénkben olyan arányban várjuk az SZDSZ sikerét, amilyen részt tudunk venni a választásokon. Tehát röviden és lényegre törően: azt várjuk, hogy az indított jelöltjeinknek legalább a fele bekerül az ön- kormányzati testületekbe. Hiszen az SZDSZ bármelyik településen tud jelöltet állítani — hiszen közel 70 csoportunk van a megyében — mert nemcsak a helyi csoport áll mögötte, hanem a megyei és az országos szervezet is. Természetesen Somogy sajátos helyzetét is figyelembe kell venni. Az ország- gyűlési választásokon az MSZP itt második helyezést ért el, s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez is indokolja taktikánkat és stratégiánkat. Lengyel János 40 éves a bogiári kutatóáliomás (Folytatás az 1. oldalról) ,, Vége a békeidőszaknak”— ezekkel a szavakkal kezdte megnyitóját Czirák Imre vezérigazgató-helyettes azokra az értékesítési, piaci viszonyokra utalva, amelyek igen súlyos problémák ele állítják ma a szőlőtermelőket. Mind az értékesítésben, mind az elviselhető jövedelemben megnyilvánuló korábbi biztonság megszűnt, a régi piacok elvesztek, újat kell keresni. A megváltozott politikai, gazdasági légkörben, amikor minden tekintetben az átalakulás korát éljük, igen lényeges, hogy miként határozza meg egy termelő, vagy egy ágazat, hogy milyen irányban haladjon tovább. Ahogy utalt rá a vezérigazgató-helyettes: úgy tűnik, hogy Boglár korábbi törekvése a mai viszonyok között is helytálló. Ám ha eddig is a minőségi termék előállítása volt Vége a békeidőszaknak Szőlészek, borászok országos találkozója a cél, akkor ma és a jövőben méginkább mindent ennek kell alárendelni. Ebben a törekvésben igen fontos szerepet játszott a kutatóállomás. Sajnos a tegnapi tanácskozáson úgy olvasták fel dr. Bálo Endrének a kutató állomás volt vezetőjének erre alkalomra írt előadását. Néhány hete, rövidesen nyugdíjba vonulása után meghalt. Emlékének egy perces néma felállással adóztak a résztvevők. Bálo Endre összefoglalta azokat a legfontosabb témákat, kísérleteket, melyeket az elmúlt negyven évben végeztek, emlékeztetett arra, hogy az üzemi laboratórium miként vált vállalati kutatóhellyé és milyen sok, olyan lehetőségre derítettek fényt szoros kapcsolatban a gyakorlattal, amely- lyel javítható a minőség, fokozható a jövedelmezőség. Szendrődy Győző kertészeti igazgató a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról mondta el gondolatait, sok év személyes tapasztalatára alapozva. Hangsúlyozta: Boglár azok közé tartozik, ahol a kutatást az átlagosnál mindig jobban értékelték, és nincs senki, aki ma kétségbe vonná, hogy eredményével, hírével ott tartana ma a kombinát, ahol van a tudományos támogatás nélkül: ,,Hogy Boglárból Boglár lett abban elévülhetetlen szerepe van ennek a szellemi csiszoló műhelynek” — hangoztatta. Nagyon fontosnak tartotta azt a tényt, hogy e szervezeti formában a kutató benne él az üzem napi életében, közvetlenül látja, érzékeli a legégetőbb problémákat, — más oldalról viszont a gyakorló szakember napi gondjával „első kézből” fordulhat a tudományhoz segítségért. A tanácskozás igazi szakmai programja Happ Istvánnak, a kutatóállomás vezetőjének vetített képes előadásával kezdődött. A résztvevő szakembereket egy 1985-ben indított kísérlet első tapasztalatairól tájékoztatta. Hatféle művelési módot hasonlítottak össze azt kutatva, hogy a művelésmódnak milyen szerepe van és lehet a minőségi szőlőtermelésben. Előadásához a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója, dr. Diófási Lajos fűzött szakmai megjegyzéseket. Az elméleti ismereteket természetesen személyes tapasztalatokkal is dúsították. A kombinát rádpusztai kerületében gyakorlati bemutatóval, szaknlai eszmecserével ért véget a tudományos emlékülés. Vörös Márta Vásári képeslap Aranyos sikerek
