Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-07 / 115. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember?., péntek ÜLÉSEZETT A KORMÁNY (Folytatás az 1. oldalról) Módosították a nemzetbiztonsági feladatok ellátásáról szóló, februári rendeletet is. Ennek értelmében a BM Határőrség Biztonsági Szolgálata a határőrség szervezetétől átkerül a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. Az új házszabályok megalkotása a kormány és a képviselők szerint is igen sürgős feladat. Ezért a kormány támogatja azt az elképzelést, mely szerint a házszabályok kidolgozásával foglalkozó bizottság a törvényhozási szünetben is folytatja munkáját. A csütörtöki kormányülésen szóba került a Donaukraftwerke kártérítési igénye is. Az ügyben a kormánybiztos külön közleményt ad ki. Bush „ fellép ” az iraki tv-ben Katonák milliói Az iraki államfő csütörtökön felkínálta azt a lehetőséget az amerikai elnöknek, hogy televíziós beszédet intézzen az iraki néphez. Erre az alkalomra a televízió két csatornáját is rendelkezésére bocsátják, s egy televíziós stáb készenlétben áll, hogy az interjú elkészítésére Washingtonba utazzék. Bush elfogadta a lehetőséget. Egy másik bagdadi bejelentés szerint az iraki hadvezetés csütörtökön több ezer tartalékos mozgósítását rendelte el. A parancs értelmében a tartalékos állományú tiszteknek és katonáknak három napon belül be kell vonulniuk kijelölt alakulatukhoz. Az iraki elnök szóvivője szerdán, az Egyesült Államok elleni „szent háborúra" szóló felhívásában jelentette ki, hogy egymilliónyi sorkatona mellett még ötmillió iraki áll harcra készen. Azoknak pedig, akik Ira- kot akarják megtámadni, legalább 12 millió katonára lesz szükségük — mondta. Iraki vegyi támadás esetén Szaúd-Arábia vissza fog vágni ,,a rendelkezésére álló fegyverekkel, közöttük Irakot mélységében elérni képes rakétákkal” — jelentette ki csütörtökön a szaúdi védelmi miniszter. Szultán bin Abd Del-Azíz herceg egyszersmind reményét fejezte ki, hogy a rakétákat nem. fog kelleni bevetni. Ez volt az Öböl menti válság kitörése óta az első alkalom, hogy szaúdi részről felvetették rakéta bevetésének lehetőségét Irak ellen. Husszein jordániai király szeptember 5-én Ammanból Bagdadba érkezett, ahol Szaddam Húszéin iraki elnök fogadta a repülőtéren és megkezdték a tárgyalásaikat az Öböl menti válság békés megoldásáról. MTI TELEFOTO Orvoslást, sérelmek nélkül Helsinkibe várják Busht és Gorbacsovot Csúcsmenetrend (Folytatás az 1. oldalról) Az Agrárszövetség Somogy megyei választmánya a következő törvényi alapelvek elfogadását tartja fontosnak. A termőföld tulajdonjogának rendezése nem sértheti azokat a személyeket, akiknek a magántulajdonában jelenleg termőföld van és azokat a volt szövetkezeti tagokat, akiknek a tulajdonában termőföld van vagy volt, de az utóbb megváltásra került. A megváltással sérelmet szenvedettek részére kártérítést kell fizetni úgy, hogy a jelenlegi földművelőkkel közvetlen jogvitába ne keveredjenek. A termőföld azok tulajdonába kerüljön, akik abból élnek és akik a termőföldet ellenérték fejében szerezhetnék meg. Ez az ellenérték — az állam által befizetett összeg mellett, azzal azonos mértékben — a Nemzeti Földrehabilitációs Alap tőkéje. Nemzeti Földrehabilitációs alapot kell létrehozni, s ennek hoza- dékából rendszeres járadék képződne a megváltási árkiegészítéseképpen. A szövetkezetekben használt földeknek a regabilitáció végrehajtása után valóságos tulajdonosai lesznek, s ők szabadon eldönthetik, hogy továbbra is a szövetkezést választják-e vagy földjükkel kiválva egyénileg gazdálkodnak. (Mészáros) A vasárnapi szovjet—amerikai csúcstalálkozó menetrendjét csütörtökön hozták nyilvánosságra. A tervek szerint mind George Bush amerikai, mind Mihail Gorbacsov szovjet elnök szombaton érkezik a finn fővárosba, s még aznap külön-külön találkoznak házigazdájukkal, Mauno Koivisto finn köztársasági elnökkel. Bush reggeli érkezése után együtt ebédel a finn államfővel, Gorbacsov pedig, akit csak estére várnak Helsinkibe, vacsora keretében találkozik Koivistóval. Az Öböl-beli válsággal, az európai hagyományos fegyveres erőkkel és más kérdésekkel foglalkozó egynapos csúcstalálkozó, amelynek a helsinki elnöki palota ad otthont, vasárnap reggel kezdődik. A délelőtti tárgyalások után a két elnök munkaebéden vesz részt, majd délután folytatják a megbeszélést. A két külügyminiszter, Eduard Sevardnadze és James Baker szintén szombaton érkezik Helsinkibe. Kettőjük megbeszélésére valószínűleg a csúcstalálkozó után, vasárnap este kerül sor. A HÁBORÚ HATÁRÁN? Az örmény parlament állásfoglalása szerint Örményország es Azerbajdzsán a háború határára sodródott. Ebben a helyzetben Jereván szükségesnek tartja, hogy szovjet belügyi és katonai egységek őrizzék a Karabah Hegyvidéki Autonóm Terület határait, illetve a környékbeli, örmények lakta településeket. A szerda este nyilvánosságra hozott deklaráció követeli a Karabah hegyvidék korábbi helyhatósági szervei jogkörének helyreál- I ítását, és a karabahi örmény települések blokádjának feloldását. A dokumentum egyúttal elítéli azt, hogy „az azerbajdzsáni hatóságok a szovjet belügyi és katonai alakulatok közreműködésével terrorizálják a helyi örményeket! RÖVIDEN • Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap fogadta Francisco Fernandez Ördonez spanyol külügyminisztert és Stefan Strömquistet, a Svenska Dagbladet nevű svéd lapkiadó vállalat elnökét. • Az örmény parlament állás- foglalása szerint háború fenyeget Örményország és Azerbajdzsán között. Jereván ezt elkerülendő most azt szeretné, hogy szovjet belügyi csapatok és katonaság akadályozza meg a vérontást. • Tegnap véget ért a két Korea miniszterelnökeinek első találkozója. A kormányfők elégedettek voltak az eredménnyel— sok kérdésben közel állt a két küldöttség véleménye, ám a megoldási módozatokban jelentősek még az ellentétek. • A Moszkvai Városi Tanács válságstábot hozott létre, amelynek feladatai közé tartozik a várható hiánycikkek előrejelzése is. Jurij Luzskov tanácselnök egyébként a hetek óta tartó kenyérmizéria miatt (is) kénytelen volt vállalni a felelősséget, ám a húshiányt a szállítások ütemtelenségére fogta. • Heves viták robbantak ki a Szolidaritás jövőjéről a szervezet nyári szünet utáni első gdanski ülésszakán. A szak- szervezeti szövetségen belült válság mélységét jelzi, hogy megvonták a Szolidaritás-jelvény használatának jogát a szervezet eddigi hivatalos lapjától, a Gazeta Wyborczától. • Bulgária lezárta Romániával közös határát, az északi szomszédnál, kitört kolerajárványra hivatkozva. Mindenesetre elgondolkoztató viszont, hogy a hírt közlő bolgár lap egy második okot is megemlít: az elharapódzott csempészetet... A helyi hatalom erényei és gyengéi Beszélgetés Schlett István politológussal, az önkormányzati esélyekről — Amint közeledik az önkormányzati választások időpontja, egyre több szó esik róluk. Furcsamód ezt az ügyet a közvélemény számára elsősorban valamiféle vidéki kérdésnek mutatják a tömegkommunikációs eszközök, holott nem erről van szó. Ezért most arról kérdezem önt, hogy milyen változások következhetnek be ott? Tehát azoknak az embereknek a világában, akik az utóbbi néhány évtizedben tették a dolgukat, élték az életüket, és viszonylag keveset politizáltak. Az önkormányzatfogalma — Kezdjük egy rövid, az utóbbi évtizedeket illető történeti visszapillantással. Az a szisztéma, amelyet tanácsrendszernek neveztünk, roppant ellentmondásos jelenség volt. Részint rendkívül sok helyi jog fogalmazódott meg, úgy, hogyha azokat komolyan lehetett volna venni, akkor a tanácsok valóban fontos önkormányzati szervek lehettek volna. Másrészt viszont annyi állami és egyéb feladatot ruháztak a tanácsokra, hogy ezek szükségképpen az állami centralizáció jellegzetes megtestesítőivé váltak. így azután e szerveknek nem sok közük maradhatott az önkormányzatisághoz, jóllehet bizonyos helyi érdekek képviseletére alkalmasak voltak. A legfontosabbnak — hogy valamelyest érteni lehessen — az önkormányzat fogalmának körülhatárolását tartom. Igen lényeges, hogy e fogalmat a „hatalommegosztás” szempontjából vizsgáljuk. A liberális gondolatkörben az önkormányzat az állami hatalom, a centralizáció egyik ellenpontjaként jelenik meg. Eötvös Józsefnek, a magyar liberalizmus talán legkiválóbb képviselőjének nagy fontosságú munkájából, az Uralkodó eszmékből a második kötet jószerivel arról szól, hogy hogyan lehet az önkormányzat megszervezésével az állam centralizációs törekvéseit megfékezni. A hatalommegosztás kérdésén túl azonban ott van a „racionalizálás” problémája is. E kérdés megértéséhez azt a közhelyet kell felidéznünk, amely szerint az ügyeket ott lehet leghatékonyabban intézni, ahol azok felbukkannak. Ebből viszont egyértelműen következik: létre kell hoznunk azokat a szerveket, amelyek a legalkalmasabbak a különféle helyi problémák megoldására. Magyarán: bármely faluban, helységben az ott élő emberek a legjobb ismerői saját gondjaiknak, egyszersmint ők képesek a velük kapcsolatos legjobb megoldások kiötlésére. De van itt egy harmadik dolog is; Ez az úgynevezett,,civil társadalom" megszerveződésé- nek kérdése. Itt persze szó lehet kulturális, gazdasági, politikai és az isten tudja még hányfajta szerveződésről. A lényeg az önszerveződés, és nem a felülről irányított szervezkedés. Summa summárum: az önkormányzati törekvések igen sok irányból érkező impulzusok hatására nagyon sokszínűén érvényesülhetnek. — Tudjuk, sokak véleménye szerint Magyarországon nincsenek igazi hagyományai az önkormányzatnak. Hagyomány és demokrácia — Ez valóban kényes kérdés, amire talán igen is, meg nem issei lehetne válaszolni. Hiszen a nemesi vármegye például létező önkormányzati szerv volt, csakhogy mindössze egy bizonyos réteg számára, azaz a politizáló népesség, a nemesség számára. De hát e probléma bonyolultabb annál, hogysem kijelentsük: a nemességnek voltak jogaik, másoknak nem. Gondoljunk például a mezővárosi autonómiára, amely a hatalommegosztás dimenziójában is jelen volt. Azután említhetők a hegyközségek, a legeltetési és az erdőtársulások, amelyek így vagy úgy valamiféle demokratizmust testesítettek meg. Mindehhez azonban rögtön hozzáteszem azt is, hogy amikor önkormányzatot mondok, nem értek rajta feltétlenül demokráciát. — Ez eléggé különös, mert mai szóhasználatunkban az önkormányzat a demokrácia szinonimájának számít. — Talán abból kellene kiindulnunk, hogy egy liberális demokrácia nem képzelhető el hatékony önkormányzat nélkül. Azonban amikor én önkormányzatot mondok, egyszersmind arra is gondolok — s ez óhatatlan —, hogy egy önkormányzat esetleg keményebb diktatúrát testesíthet meg, mint a legdurvább központi diktatúra. Már csak azért is, mert közvetlenebbül képes rátelepedni a helyi közösségre, mint bármi más. Egyszerűen nem lehet elbújni előle, mert ott van az emberek nyakában, és csúnyán szólva: nincs előle menekülés. — Már ne is haragudjék, de mindarról, amiről ön beszél, egy kukkot nem lehet hallani, egy szót nem lehet olvasni sehol. Az önkormányzat manapság csak mint természeténél fogva szép és jó, demokratikus dolog jelenik meg. Ugyanakkor rengeteg szó esik arról, hogy a központi hatalom — egyebek között a főispánság intézményén keresztül —' majd szépen likvidálni fogja a helyi kezdeményezést. A helyi diktatúra esélye — Ne legyünk naivak! Ha egy négy esztendőre megválasztott helyi hatalmi gárda azt tehet, amit akar, akkor mindegy, hogy önkormányzati hatalomról van szó vagy nem, megvan a korrupció és a hatalmaskodás lehetősége. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az önkormányzatnak is legyen hatalmi ellensúlya. — Mi lenne az? — Hát éppenséggel a központi hatalom. — Ez az a probléma, ami fel sem bukkan az önkormányzattal kapcsolatos vitákban. — Bizony, épp az nem lát napvilágot a vitákban, hogy a központi hatalom szerepe egyebek között épp abban áll, hogy megakadályozza: a helyi hatalom ne lehessen diktatórikus. A központi hatalomnak ugyanis épp az a feladata, hogy számos emberi jogot ő biztosítson az állampolgárok számára a helyi hatalommal szemben. Hogy egy példával éljek: az állampolgárok alapjogának kell lennie, hogy a bírósághoz fordulhassanak egy önkormányzati döntés ellenében. Ez a demokráciának sine qua non- ja. Hiszen az egyéni szabadságot mindenféle — így a helyi — hatalommal szemben is biztosítani kell. Magyarán szólva: működnie kell annak a logikának, amelynek értelmében hatalmi ágakat állítunk egymással szembe, hogy megakadályozhassuk a jogsértést. Vagyis az önkormányzatokkal szemben is szükség van az ggyén számára garanciákra. Éppen ezért figyelem csodálkozással az utóbbi idők vitáit, amelyek oly módon láttatják a helyzetet, mintha ez a probléma nem is létezne. Megint mondom: igenis korlátok közé kell szorítani a helyi hatalmat, amely mostanában valóságos varázsszóként jelenik meg a nyilvánosságban. Országos politika, helyi adottság — A magyar társadalomban szemmel láthatóan megy végbe egyfajta polarizációs folyamat. Sokan szegényednek, kevesebben gazdagodnak. Az önkormányzati politika világában is óhatatlanul meglesz ennek a következménye. Nem lát olyan veszélyt, hogy nem a szegények fognak majd pozícióhoz, befolyáshoz jutni, hanem a módosabbak? — Az ilyen típusú konfliktusok rendezésére, kezelésére az önkormányzat nem alkalmas. Ezek „kihordására” a nagypolitika hivatott, ezek a liberális demokrácia elvei szerint rendeződnek. Ennek a jegyében alakultak ki a különböző érdekcsoportok, érdekképviseletek. Magyarországon ezeknek majd ezután kell megszerveződniük. És hát ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venni, hogy párttípusú szervezetekkel szemben — vagy velük együtt — ott kell lenniük az érdekvédelmi típusú szervezeteknek, az önsegélyező szervezeteknek stb. — Milyenek lehetnek a beavatkozási lehetőségei az ön- kormányzati szervezetekkel szemben? — Meglehetősen nagyok. Hiszen a pártok a parlamenten, a kormányon, a különféle bizottságokon keresztül képesek befolyásolni az önkormányzatokat, az országos érdekvédelmi szervezetek pedig igen komoly erőt jelenthetnek egy helytelenül működő önkormányzattal szemben. Itt említenék meg még egy fontos dolgot. Az ország úgy készül az önkormányzati választásokra, mintha a helyi és az országos politika azonos típusú lenne. Az országos politikában valóban nehezen képzelhető el más hatékony forma, mint a pártpluralizmus. Helyileg azonban másról van szó. Egy néhány ezer lakosú faluban nem biztos, hogy ugyanazon pártoknak van mondanivalójuk, amelyeknek országos szinten. Félő, hogy értelmezhetetlenné válnak pártprogramok, kérdés, hogy egy MDF—SZDSZ-konfliktus értel- mezhető-e bármelyik faluban. És még valamit: lehetséges, hogy sokan tragikusnak tartják, ha esetleg az önkormányzati választásokon alacsony lesz a részvétel. Én ettől óvnék. Ugyanis az utóbbi évtizedekben — a Kádár-korszakban — kialakult egy olyan informális társadalmi-politikai viselkedési forma, amely „nem normális” úton kívánja az ügyeit intézni. Ha tehát valami baja van valakinek a hatóságokkal, az nem a hatóságokhoz fordul, hanem a barátaihoz. Ennek a mentalitásnak a megváltoztatására van szükség, ha demokráciát, igazi rendszerváltást akarunk. — Mennyi időt tart ön ehhez szükségesnek? — Sokat. — Az én tapasztalatom szerint évtizedes léptékben kell számolni. — Én nem vagyok ennyire pesszimista, de azt hiszem, nem megy a dolog az egyik napról a másikra. Hovanyecz László
