Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-06 / 114. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 6., csütörtök A főtisztelendő és az ávós Nem lehetett valami felemelő érzés a főtisztelendőnek találkozni egykori ávós üldözőjével a kőszegi utcán. Amikor összefutottak a járdán és felismerték egymást, amaz elrántotta a fejét, a páter pedig lehunyt szemmel lépett el mellette. Háromszor vitték el „Háromszor vittel az ötvenes években, míg aztán 1956-ban elhagytam Magyarországot. Most mégsem akartam botrányt rendezni. Úgy gondoltam, nyelek egyet és felülkerekedek személyes sérelmeimen” — mondta Domonkos László, a Buenos Aires-i Mindszentynum magyar katolikus szövetség káplánja nyári magyarországi tapasztalatairól az MTI délamerikai tudósítójának. Vajon másnak is hasonló magatartást javasol? — kérdem tőle. Igennel válaszol. De hozzáteszi: csak egyéni, személyes sérelmekre gondol, nem pedig volt állami és pártvezetők felelősségének megállapítására és a társadalmi igazságtalanságok jogszerű orvoslására, amit helyénvalónak tart. Az egyéni sérelmek felhánytorgatása helyett előre kell nézni, s egy szebb, demokratikusabb Magyarországot építeni. Együtt a legkülönfélébb világnézetű emberekkel. A kommunizmusnak is voltak remek eredményei, meg kell tartani őket — vélekedett a páter. Elutasította a városi értelmiség között tapasztalható kom- munistaellenességet. Úgy találta, vidéken ez nem él annyira az emberekben. Szembenállás helyett összefogást ajánl, az együttcselekvés híve. Úgy érezte, a falusi magyar ember nem akarja visszavenni a régit, hanem megelégszik a háztájival és a tsz-ben levővel. Egykori ispán ismerőse is kiállt a tsz-ek mellett, abból a megfontolásból, hogy hatékonyabbak, s az egyéni gazdáknak nincs gépük a földművelésre. Nem világos, mit akarnak a kisgazdák — mondja. Domonkos atya igen nagyra tartja a kormány és személy szerint Antall József miniszter- elnök tevékenységét. Nem igaz, hogy nem történik semmi, mint sokan állítják — mondta. Inkább arról van szó, hogy alaptörvényeket kell megváltoztatni, rendbe rakni a házat, ez pedig időt igényel, és nincs azonnali hatással az életkörülmények javulására. Türelemre int, míg a kormány rendbe nem hozza a dolgokat. Anyagias ország Hallatlan anyagiasságot tapasztaltam Magyarországon. Másról sem hallani, mint a pénzről és a pénzről — mondja. A kultúrában viszont visszaesést láttam, s ezt annál is súlyosabbnak tartom, minthogy a jelenség hátráltatja egy olyan kulturált embertípusnak a kialakulását, amelyik kellő szellemi és érzelmi felkészültséggel képes szembenézni az új kihívásokkal. Megbirkózni az anyagi valóság irányításának bonyolult feladatával és helyes irányba terelni az emberek közti viszonyokat is. A kultúrának ki-ki csak egy- egy részét képes birtokolni, bármilyen okos és rátermett legyen is — fűzi tovább gondolatainak láncszemét. A kultúrlény éppen azt keresi a másikban, amit a másiktól is joggal vár: egymás kiegészítését, gazdagítását, a motivációt az együttcselekvés- hez. Egy parasztember is lehet hasonlóképpen kulturált a maga szakmájában és életében, mint egy városi értelmiségi, s az utóbbihoz hasonlóan neki is volna helye az ország- gyűlésben, pedig ott most nemigen látni paraszti arcokat — mondta. Domonkos páter „kulturális altruizmus” híve. Ezen a különböző kulturális értékek találkozását és szintézisét érti. Nem elutasítaniok, hanem kiegészíteniük kell egymást — vallja. Szerinte mind XIII. Leo pápa múlt század végi Rerum Nova- rum enciklikájának, mind pedig Marxnak van mondanivalója a ma embere számára, csak mi- dent a megfelelő módon kell használni. A kulturált ember nem véres forradalmakban keresi a megoldást, hanem a párbeszédben a más nézetűekkel — vélekedett, jó példaként említve Orbán Viktor politikai „le- higgadását”. Kissé elöregedettnek véli a magyar katolikus egyházi vezetést. „A megkötött kéz nehezen oldódik” — mondta. Az egyházra is áll olykor, hogy nem tud mit kezdeni a szabadsággal. Pas- kai László bíborostól kérte, küldjenek papot Argentínába, s foglalkozzanak annak gondolatával is, hogy a magyar egyház hatáskörébe kerüljön a Buenos Aires-i Mindszentynum magyar katolikus közösség. Gyűlölet Erdélyben Domonkos atya Erdélyben is járt. „Rettenetes gyűlöletet” tapasztalt az erdélyi magyarsággal szemben. Ugyanakkor semmi jelét sem látta annak, hogy Románia valóban demokratizálódik. Az erdélyi magyarság körében nem tapasztalt revansszellemet, ellenkezőleg, úgy vélték, hogy a legtöbb amit majdan elérhetnek Erdély autonómiája. Az ottélő magyarok az lliescu-kormánynál is jobban tartanak a román keresztény agrárpárttól és a Vatra Roma- neascától. A román orthodox egyház is annyira elkötelezte magát a nacionalizmus mellett, hogy nem hajlandó együtt dolgozni a többi egyházak hierarchiáival. Erdély helyzetét az újjáépülő Európa keretében kell rendezni — vélekedett. Noha Magyarországot a Nyugat részének tartja, figyelmeztetett: gazdaságilag egyaránt ráutaltak vagyunk a Nyugatra és a Keletre. Szerinte Magyar- országon nem szabad leírni a baloldalt. Az ország irányításában lesz még szerepük a né- methmiklósoknak, a pozsgayk- nak, a homoknak—véli. A szélsőségek elszigetelését tartja a legfontosabbnak a születő új érdekében. Meg kell akadályozni, hogy a különböző előjelű revansizmusok, vagy nosztalgiák találkozzanak és összefogjanak a demokrácia ellen. Konkrétan utalt a hazai szélsőbaloldalra és a dél-amerikai magyarság szélsőjobboldali köreire, két letűnt múlt mai nosztalgikusaira. Eltűnt a védőszent? Eltűnt, pedig kicsiny hazánkban most jött el az az idő, amikor az összes védőszentre szükségünk lenne. A siófoki polgárok közül jó néhányan elkeseredve vették tudomásul, hogy a régi edzőpálya és a vasút között — az autóút mellett — a Szent Kristóf emlékszobornak egyszerűen nyoma veszett. A szobor rövid története a következő: 1934. július 15-én a Hoyos grófi család személyautója az enyhe kanyarban kisodródott, és az utat szegélyező — akkor még mély — árokba zuhant. A kocsiban utazó három személy: Hoyosné, Márffy Elemér és Hoyos Béla szinte karcolások nélkül megúszta a balesetet. Hálából Szent Kristófot ábrázoló reliefet készítettek, rajta nevükkel és a következő felirattal: „Megmenekülésünk emlékére”. Ezt azután egy kb. két méter magas talapzatra helyezték. A szobor túlélte a háborút, a Siófok környékén dúló harcokat, a mellette százszámra el- dübörgő tankok menetét. Ez év nyarán azonban egy autó derékba kapta a szobrot, kettészakította, és a járdára döntötte. Az utasoknak szerencséjük volt: nagyobb baj nélkül megúszták e találkozást. Szent Kristóf hetekig hevert elhagyatottan, aztán eltűnt. Megsárgult, földbe nyomott fűcsomók jelezték: nemrég itt feküdt. A környéken lakók szerint egy teherautó jelent meg, fölrakták, és elfuvarozták a kettévált emlékművet. Siófok városában megindult a találgatás. Akadtak nénék, akik „látták”, hogy a megsértődött szent hajnalra kelve eltűnt egy rózsaszínű felhőben. Má- < sok tudni vélték: egy gonosz, ám gazdag villatulajdonos az éj leple alatt a kertjébe cipelte, szökőkútjának díszévé tette... A politikában jártasak „megbízható” forrásokból arról értesültek: szobordöntögetők tevékenykedtek itt... Augusztus 28-án elhatároztam: utánajárok. S íme, siker koronázta próbálkozásomat! Néhány óra kellett, és máris megláthattam a szobrot. Nem a felhők felett, nem a gazdag ember ápolt kertjében, hanem egy „szoborkórházban”... Ott feküdt műtőasztal-állványzatán, s körülötte munkások szorgoskodtak. — Egy ilyen gyönyörű szobor? Miért tunt volna el?—kérdi tőlem csodálkozva Bukovics László művezető a Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat panelbetonüzemenek siófoki kirendeltségén. — Igaz, amikor behozták a költségvetési üzem dolgozói, az első kérdésük ez volt: itt hagyjuk-e vagy...? Aztán nekiláttunk. Nézze meg: már majdnem befejeztük a munkát. Pár hét, és bárki megtekintheti a régi helyén, teljes szépségében. Figyeltem a művezetőt, a vele együtt dolgozó három munkást. Bőrük gyöngyözött a verejtéktől, hiszen a nap kegyetlenül ontotta sugarait. Műtét volt ez a javából, Isten szabad ege alatt. Itt nem volt, aki letörölje a szemükbe csörgő izzadságot; s pattogó betonszilánkok repdestek, véresre dörzsölte ujjúkat a kő... Nem valószínű, hogy ezek az emberek prémiumot, külön dicséretet kapnak majd munkájuk befejeztével. Pedig megérdemelnék. Ott álltam mellettük, s láttam mit tettek, és hogyan tették. Köszönet érte. Helényi Béla Tamás úr kitartó AZ EXPRESSZ BOY IS MINDIG KÉTSZER CSENGET Titokzatos virágkiildemények Az Expressz Boy Szolgálat két hónapja alakult. Szórólapjain látom: széles a skálája az ajánlatoknak. Dr. Tamás Viktor, a vállalkozás vezetője. — Folyamatosan kapjuk a megrendeléseket, megbízásokat, ám még nem jutott el mindenkihez hírünk. Egy megrendelőnket sem utasítottuk visz- sza, még ha szokatlanabb kéréssel fordult is hozzánk. — Hány „boy" várja „száguldásra készen” a megrendeléseket? — Jelenleg öten, családtagok. — Milyen módon igyekszik bővíteni a tevékenységi körét az Expressz Boy? — Megalakulásunk után hamarosan felvettük a kapcsolatot néhány szerkesztőséggel. Tárgyalunk a Vasárnapi Hírekkel is. A Kurírt a Balaton déli partján Balatonföldvár—Fonyód térségében terjesztettük rövid ideig. — Milyen — a munkához kapcsolódó — furcsaság, színfolt tarkította eddig mindennapjaikat? — A legtöbb megrendelés a virágcsokrok házhoz szállítására érkezik. Többször előfordult már, hogy a címzett hölgyek nem tudták, ki küldi a virágot. Egy hölgy például hitetlenkedve s csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó átvenni a részére megrendelt virágot. Egyik megrendelőnk — nyilván a családi ünnepek (névnap, születésnap) összekapcsolódása okán — egyszerre akart meglepetést okozni édesanyjának és barátjának tortákkal és virágcsokorral. Szolgálatunk annak rendje és módja szerint nekilátott feladatának — lebonyolította a megrendelést. Ám a kérdéses napon hiába mentünk a Corso cukrászdába a tortákért: mint kiderült, már rég lemondták, s a virágcsokor kézbesítésével is kudarcot vallottunk! Az ünnepeiteknek nyoma sem volt a megadott címen! Mint utóbb kiderült a cím jónak bizonyult, csak épp nem tartózkodtak otthon! (A virág végül is eljutott az ünnepekhez.) Egy megbízás nyomán egy idős, fekvőbeteg bevásárlásait bonyolítottuk le egy hónapon át, szívesen teljesítettük ezt a feladatot is. A szolgálat első ajánlata a, .friss reggeli házhoz szállítása” volt. Sajnos, csak egy család vette igénybe ezt a szolgáltatást. Kedves kis történet volt, amikor egy idős nénike a heti bevásárlásához a Boyt hívta segítségül. Mi mentünk, kifizettük, házhoz szállítottuk az árut. Mikor azonban fizetni kellett volna a szolgáltatásért is, a néni akkor csodálkozott el! Ő a kis nyugdíjára hivatkozva sirdogált, mi meg belementünk az alkudozásba és engedtünk az árból. — Hogyan tovább? — Talán a nyári indulás, a szabadságolások is közrejátszanak a mérsékelt érdeklődésben. Csak annyit mondhatok: kitartó ember vagyok, bizakodom és nem adom fel! — mondta Tamás úr. Kasza Csilla A SKÁLA-COOP ZSELIC ÁRUHÁZ élelmiszerosztálya értesíti kutya- és macskabarát vásárlóit, hogy különféle bolha és kullancs elleni importnyakörvek, samponok, spray-k, játékok, csontok, konditabletták, ételek, rágók, etető- és itatótálak stb. érkeztek. (111870/a) FUVAROZÓK, IDEGENFORGALMI VÁLLALATOK! Ha Önöknek igényük van kamionra, autóbuszra vagy bármilyen tehergépjárműre, akkor hívják a IERMO KÉR Kft.-t. Tőkés importból vállaljuk haszongépjármüvek 1990. évre szóló beszerzését forintért. Budapest XIII., Teve u. 57—61. Telefon: 169-4119,169-0044 I Tfax: 160-3127, telex: 22-6279 I Az SZDSZ—Fidesz siófoki szervezetei az 1990. szeptember 30-i önkormányzati képviselő- választásra az egyéni választókörzetekben a következő jelölteket állítják: 1. Dr. Fábián Károly Fidesz 2. Ármánkó Dávid SZDSZ—Fidesz 3. Csizmazia Tibor SZDSZ—Fidesz 4. Dr. Tóth Ákos SZDSZ—Fidesz 5. Takács Sándor SZDSZ—Fidesz 6. Juhász János SZDSZ 7. Molnár Árpád SZDSZ 8. Csapody Lajos Fidesz 9. Dr. Szalay József SZDSZ—Fidesz 10. Kiss Tamás Fidesz—SZDSZ Kérjük, hogy támogassák jelöltjeinket és ajánlásaikat a siófoki SZDSZ-irodában (Sió u. 32.), a Fidesz-irodában (Fő tér 1.) vagy a jelölteknek adják le, illetve a városi tanácson megnyitott ajánlási íveken tegyék meg. Csatlakozva Göncz Árpád köztársasági elnök felhívásához kijelentjük, hogy a választási előkészületek során tisztességes, becsületes kampányt folytatunk, s erre kérjük a választás többi résztvevőjét is. SZDSZ siófoki szervezete, Fidesz siófoki szervezete (Fizetett politikai hirdetés) (136034)
