Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-28 / 133. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 28., péntek Jó volt a szilva, kevés lett az alma Gazdasági pillanatkép Kutasról A Kutasi Állami Gazdaságban befejeződött az almaszüret. Közben igazgatóváltás történt. Az összehívott vállalati tanács nem erősítette meg Kir- kovics Istvánt igazgatói posztjában. A volt vezető május óta betegsége miatt csak távolról tudta irányítani a gazdaságot. Egy éve volt még hátra a nyugdíjig. Az újjáalakult vállalati tanács a héten dönt arról, hogy milyen feltételeknek kell majd megfelelnie az új igazgatónak. Átmenetileg Vargha László termelési elnökhelyettes irányítja a gazdaság ügyeit. Vele és Kiss Gyula közgazdasági igazgató- helyettessel beszélgettünk. — Milyennek ítélik meg az idei termést? — A szilva jó közepesen termett. — mondja Varga László. — Nagy szemű, de az eső hiányában könnyű, kevés levű volt. A kilencvenhárom vagonból ötvenkettővel a finn, svéd, német és a svájci piacra szállítottunk. Belföldön a szigetvári és a nagyatádi konzervgyár és a zalaegerszegi hűtőipar volt a vásárlónk. A tavalyihoz képest az idén jobban sikerült az értékesítés. Elértük a 12 forintos átlagárat. Almafáink viszont gyengén termettek. A tavaszi fagy, majd az aszály megviselte a gyümölcsöst. Csak léalmaként tudtuk értékesíteni a betakarított termés hetven százalékát az osztrák piacon. Az idén a már megszokott „szedd magad” akció is elmarad, de a kis- korpádi hűtőházunknál kedvezményesen, 15 forintért lehet vásárolni az alma kilóját. — Milyen betakarítási munka van még hátra? — A kukorica szedése. Az idén az aszály miatt 180 vagon kiesésére lehet számítani a gazdaságban. A gyengén termő területeken már lesilóztuk a kukoricát. Sok a szarvasmarhánk, így a takarmányra is nagy szükségünk van. Az idén eladásra nem jut, de talán vásárolnunk sem kell. — A legfontosabb most az, hogy zökkenőmentesen tudjuk végezni a feladatainkat — mondta Kiss Gyula. — Mert azt azért hangsúlyozni szeretném, hogy Kirkovics István vezetése alatt eredményes volt a Kutasi Állami Gazdaság. És a mostani nem könnyű helyzetben jó lenne ezt a folytatást őrizni. (Hunyadkürti) Viták, válaszok, vélemények Hová tűnt a sok uborka? (Marlene Dietrich után szabadon) A vasúti tartálykocsi befutott a pályaudvarra. Gázolajjal volt töltve csurig, a drága nedű szinte feszegette az eresztékeket. A feladó elfelejtette a cégállomás nevét ráírni a vagonra, ezért sokáig csupán ide-oda lökögették az indulásra váró szerelvények között. Hetek elteltével aztán az állomásfőnök megelégelte a dolgot; vevőt keresett a gázolajra, s legott eladta az egészet. A szép summát aztán zsebre vágta — telt belőle a téli tüzelő mellett dínom-dánomra is. Ilyen is történik már Magyarországon. Vasutasszarkák Panaszos keresett föl szerkesztőségünkben azzal: a siófoki teherpályaudvaron némelyik vasutas lop a vagonokból. Csizmát, cukorborsót, sört s minden egyebet, ami mozdítható. Ő maga is a MÁV dolgozója, s többekkel együtt sérelmezi a dolgot — a kárt ugyanis a vállalatnak kell megtérítenie, a közösből. Először arra gondoltam: ízi- ben meglesem a huncut vasutasokat. Megmondom őszintén, csak azért nem tettem ezt, mert féltem, hogy megsajnálom a máséban turkálókat. Ugyan nagyon rossz hazánk gazdaságának helyzete s ki tudja: esetleg épp kisgyermekének lop tejet a vasutas, mert kevéske fizetéséből nem telne rá. Aztán láttam lelki szemeim előtt a nagy- berényi autóbuszjáratot, ahová dunsztosüvegenként felpakolnak jó pár mázsányi uborkabefőttet. No igen, biztosan kell a kicsiknek a sok vitamin — vélhetném. S talán megmagyarázhatnám azt is, hogy egy fiatal hölgy tucatnyi pár csizmával bőröndjében kapaszkodik fölfelé. Miért ne? Ő már tudja: közeleg a tél, s lehet, hogy hideg lesz. Még az is eszembe jutott: talán Ignatyenko, a hipnotizőr bűvölte el őket Siófokon jártakor ezért önhibájukon kívül lett „enyves” a kezük. Szóval, nem mentem el meg- kukkolni őket. A tettenérés egyébként is inkább a MÁV és a rendőrség feladata lenne. Nekem csak az birizgálja a fantáziámat; vajon mihez kezdenek a tengernyi savanyított uborkával? Elrekesztik vele a Sió-csatornát? Elvek és ekék „Nem az aszály, hanem a hozzá nem értés károsítja a mezőgazdaságot”. Bata Sándor siójuti lakos azért keresett föl, hogy elmondja: nem ért egyet a politikusok televízióban, rádióban és újságokban tolmácsolt gondolataival, melyek a mezőgazdaság helyzetét minősítik. — 1968-ban legalább az ideihez hasonló aszály tette próbára az ágazatot, de akkoriban még a régi parasztemberek közül kerültek ki a termelőszövetkezetek vezetői — mesélte. — Ők még tudtak úgy gazdálkodni (pedig le kellett rakni közben a mozgalom alapjait), hogy ezt kevésbé érezze meg az ország. Egyébként valamennyien iskolázatlanok voltak, s „csak” a szakmához értettek. Szóval minden nehézség nélkül átvészelte az ország azt az aszályt, s nem kellett közben fenyegetőzni, hogy ugyan, ki kockáztatja meg a jövő évi termés magjainak elvetését. Mert még, 56-ban, a forradalom napjainak teljes bizonytalansága alatt is a parasztember nem az elvek, hanem az eke után ment—folytatta. — Pedig akkor géppisztolyok dörögtek. Tudomásom szerint az országgyűlési képviselőknek legalább 90 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett—tette hozzá. — Végre gondolkodóba kellene ejteni ezeket a nagy embereket: nem volna-e célszerű, ha az egyszerű emberek is, akikre hivatkoznak, elmondhatnák erről a véleményüket. Bata Sándor elmondta még; jövedelmező például sertést is tartani, mert egy 120 kilós hízó felnevelésén körülbelül 800 forintot (tavaly még 1200-at) lehet keresni. S épp ezért nem érti: miért befolyásolják rossz irányban a közvéleményt ezekről, a lakosság nagy részét érintő dolgokról. — Vonattal utaztam fel Budapestre, az ÓMÉK-ra—mesélte. — Az ablakból odafelé a Balaton felé eső, vissza a másik oldal szántásait figyeltem. Meggyőződésem, hogy évente több millió mázsa már megtermett gabonát szórnak el aratás közben az országban. A sajátra mindenki jobban vigyázna — folytatta. — Most meg kell nézni például a siófoki Siómente termelőszövetkezet földjeit: úgy négy—öt mázsa elszórt terményt lehetne összegyűjteni hektáronként... Erre mondják: „No kom- ment". Elbocsátás — sorsolással Ki ne ismerné a nevet: Videoton. Ezernyi termékről köszönt ránk a népszerű márkajelzés. Legutóbb annak a fiatalembernek a pólóján olvastam, aki gondjaival keresett fel. Szavaiból lassanként kirajzolódott a kép: Tab (ahol a világhíres gyár egyik egysége üzemel) Monte Carlo-i Las Vegas-i babérokra tör. A rulettkerék, bakkara (21) totó, lottó, lóverseny és bongó után mint az új szerencsejáték szülőföldjére zarándokolhatnak majd ide — elmondása szerint kisvártatva — a négylevelű lóhere állhatatos keresői. A nyerők nem milliókat, százezrekre átváltható zsetonokat, vagy nyerő tiketteket vághatnak zsebre, hanem: megtarthatják álláshelyeiket. Történt — újságolta —, hogy a Videoton tabi gyáregységének vezetői ráfanyalodtak: tetszik, nem tetszik, elbocsátják közel 700 dolgozójuknak több mint a felét. Mit tehet ebben az esetben a gyár hagyományaira valamit is adó igazgató? Ugye, teljesen egyértelmű, hogy a vállalat egyik csúcstermékén, egy számítógépen sorsolja ki a nyerteseket. Nekem egyébként még soha nem volt egynél főbb találatom a lottón, a később történtek alapján most is veszítettem volna (ingemet, gatyámat), ha ráteszem a tétet erre az információra. Mint azt ugyanis Kudich Antal, a gyáregység igazgatója kérdésemre elmondta; még a sorsolás ötletét is hajmeresztőnek tartja. Hosszú távon persze elképzelhető, hogy néhány dolgozó az utcára kerül, de a legtöbbeknek hasonló foglalkoztatást nyújtó munkahelyet biztosítanak majd. Már megint egy információ, mellyel a Somogyi Hírlap megelőzi a történéseket. Megyei I. osztályba a Ferencvárossal! Alig pitymallott szerda reggel a Balaton fölött, amikor szerkesztőségünkben mogorván megcsörrent a telefon. A vonal másik végén Szalai István bala- tonendrédi polgár beszélt. — Olvastam a „300 fradista két rendőr ellesel mmel megjelent újságcikket lapjukban — mondta. — Kérem, az már teljesen tűrhetetlen, hogy néhány tucat részeg megvadult fiatal félelemben tarthassa a szórakozni vágyó szurkolókat. Határozottabban kellene fellépni ellenük, úgy mint például Angliában tették. Addig is javaslom: 2—3 évre száműzzék a Fradit a labdarúgó bajnokság megyei I. osztályába! Megvallom őszintén: Dózsa drukker lévén szívesen látnám az „ősi ellenséget” jó messze az NB l-től. Akár a járási másodosztályban is. Csak azért örülnék, ha az MLSZ később hozná meg szigorú döntését Szalai úr javaslata alapján, hogy addig visszavághassunk a legutóbbi rangadón elszenvedett szégyenteljes vereségért. Czene Attila BŰNÜGYI KRÓNIKA Száguldás a semmibe HARAPÓS TOLVAJNŐ — RABLÁS A KOCSMA ELŐTT Az üdülési idény lezárultával csökkent a bűncselekmények száma a megyében. Nem így a megyeszékhelyen, ahol a múlt hét végén — péntektől hétfőig — több mint félszáz bejelentés érkezett a városi rendőrkapitányságra. Ezúttal is a gépkocsifeltöres és a biciklitolvajlas vezet. A gép- jármü-eltulajdonítók közül a legnagyobb „alakítása” kétségkívül Bánki Zoltánnak volt. Ő 22-én a késő esti órákban feltört egy Aro tehergépkocsit, és mindjárt indíttatást is érzett arra, hogy elinduljon vele. Már az is meghökkentő, hogy valakinek teherautóval támadjon kedve autókázni. Mégin- kább: hogy mindezt italos állapotban teszi, úgy, hogy fogalma sincs hová megy, mi történik körülötte. Mint később, a rendőrségen vallotta: arra sem emlékszik, hogyan kerítette a teherautót. Hogy valami nincs egészen rendben, ezt igazában akkor érezte először, amikor járművével egy ház falának ütközött. Ez természetesen az éjszakai utazás végét is jelentette. Talán mondani sem kell: az, hogy ez az ámokfutás nem okozott tragédiát az utakon, nem rajta múlott. Sajnos — a rendőrség tájékoztatása szerint — Bánki nem először érzett kedvet ahhoz, hogy mások járművével keljen útra. A nála levő kulcsok valahogy mindig alkalmasnak bizonyultak a zárak felnyitására. A visszaesésben hasonlít rá a Mázaszászvárról Kaposvárra került L. Marianna, aki már többször környékezett meg kisgyerekeket, hogy pénzhez jusson. Szeptember 24-én reggel ismét bejött a szokásos trükk: a 11 éves H. Árpádnak beadta, hogy szüleivel egy aranylánc eladásában állapodtak meg és jön a vételárért. Arra kérte a fiút, menjen vele az Arany János utcai lakásba az összegért. L. Marianna a gyermek jelenlétében a szekrényből négyezer forintot vett magához és angolosan távozott. A fiú azonban kapcsolt, érezte, valami nincs rendben. A lépcsőházban utolérte a nőt és követelte vissza a pénzt. Ehelyett azonban ütést kapott. Ráadásul bántalmazója meg is harapta (!?)... A lakók, akik időközben felfigyeltek a furcsa csetepatéra, nem méltányolták a nő meséjét, gondoskodtak róla, hogy amíg a rendőrség megérkezik, Marianna a társaságukban töltse az időt. Nem árt figyelmeztetni a gyerekeket újfent: semmilyen mesével se engedjenek idegeneket a lakásba. Azok viszont, akik a 36 éves F. László kisbajomi lakost az egyik csökölyi kocsma előtt nyolcad- magukkal „elintézték", nem ragaszkodtak kimondottan lakáshoz. Anélkül, hogy szóváltásba keveredtek volna vele, bántalmazták, és közben ellopták 70 ezer 200 forintját. A dulakodásban F. István súlyos sérülést szenvedett. A társaság egyik tagja ismertté vált a rendőrség előtt: Zsebi Józsefnek hívják. Ellene rablás alapos gyanúja miatt indítanak eljárást. Ha pedig már a tettesek közül egy megvan, akkor rendszerint hamarosan előkerülnek a cimborák is. Bizonyára az is kiderül, miért választották a rablásnak ezt a módját, miért szemelték ki a foglalkozás nélküli F. Istvánt, és persze, hogy kinek milyen része volt a bűncselekményben. Ha már a kocsmáknál tartunk, ne hallgassuk el, hogy betörtek a csornai italboltba, továbbá, hogy a bűnügyiek látókörébe került ismét a betörés terén már rekordot elért sörnyepusztai vegyesbolt, amelynek környékén az éjszaka leple alatt enyhén szólva furcsa dolgok történtek. De erről — a nyomozás érdekében — bővebbet csak később. Szegedi Nándor r i i i i i i i FIDESZ-EST! Szeptember 28-án a kaposvári Kilián György Művelődési Házban 18.30 órakor Bjelovári Fúvószenekar és BIG Band 19.30 órakor DEUTSCH TAMÁS és JELÖLTJEINK utána a BBC és a MERCEDES BAND előadása ,A NARANCS FINOM ES NEM KUKACOS!” (3473) SIÓFOKON MEGNYÍLT A SIÓ DOMUS LAKBERENDEZÉSI KISÁRUHÁZ VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A MUNKÁSŐR UTCA 6. SZÁM ALATT. MINDEN SZERDÁN DOMUS-SZERDA! ÁRENGEDMÉNYES ÁRUSÍTÁSSAL BÚTOR ÉS LAKBERENDEZÉSI CIKKEKBŐL. DOMUS
