Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-26 / 131. szám
1990. szeptember 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Eladható termékeket a háztájiból Johann Wolf elégedett, és erre magyarázatot is ad NEM LETT KORASZÜLÖTT A GYORSAN SZÜLETETT KFT. Szeptember második hétfőjén rendkívüli elnökségi ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöksége. Arról tárgyaltak: mi lesz az áfészek sorsa, hogy illeszkedik a szövetkezeti mozgalomban elindult privatizáció a kormány elképzeléseihez. A tanácskozást követően beszélgettem Horváth Lajossal, a Somogy Megyei Áfész- szövetség elnökével. — A szövetkezet véleményem szerint olyan gazdasági és társadalmi forma, amely most és a jövőben is fontos szerepet tölt be a gazdaságban — mondta. Hozzáteszem: az új parlament az alkotmányban deklarálta a szövetkezés szabadságát. Tehát, hogy a forma változatlanul korszerű, de valóban új tartalommal kell megtölteni. A szövetkezeti mozgalmat a megalakulása óta hatékonyabb gazdálkodás jellemzi, mint az állami vállalatokat. Az önállósága azonban többnyire csupán látszat volt: a tagok csak lazán kötődtek a szövetkezetekhez még az utóbbi időben is. Nem alakult ki a tulajdonosi érzésük. Ezen feltétlenül változtatni kell. Az önállóság ugrásszerűen megnőhet, s ha a tagsági kapcsolatokat is erősíteni tudjuk, kialakulhat egy versenyképes, az új piaci viszonyoknak megfelelő szövetkezet. — Hogyan kívánják erősíteni a tagok tulajdonosi érzését? — A privatizációval párhuzamosan előtérbe került a vagyon nevesítése. Az eddigi rendelkezések értelmében a szövetkezet vagyonának csupán 50 százaléka nevesíthető. Azt szeretnénk, ha az új szövetkezeti törvény lehetővé tenné, hogy minden érdekelt saját maga dönthessen ennek mértékéről, s akár 100 százalékban is neve- síthessék a közös vagyont. — Kik a tagok? Hallottam, olyanok is szerepeltek a névjegyzékben, akik már nem is élnek... — Valóban fontos tudnunk, hányán is vagyunk: a felmérések elkezdődtek. A múlt évben 55 ezer tagunk volt, az új listán biztosan kevesebben szerepelnek már. — A kis településeken élőknek csak egy része tagja a szövetkezetnek. El tudják-e választani a tagok és a,,csak" ott élők érdekeit? — Nem, de nem is ez a cél! Legszívesebben azt mondanám, hogy a kis települések lakói saját érdekeik érvényesítéséért lépjenek be a helyi szövetkezetbe, de ez nem kötelező. Ha sok a tag, többet tehetnek az ellátás javításáért. — Fenntartják a szövetkezetek a jövőben is a veszteséges boltokat az apró településeken? — A kis települések gondja továbbra is a miénk. Egyéb vállalkozásokkal kell eredményessé tenni a szövetkezet egészét. Lehet ez például ipari vagy feldolgozó tevékenység is. Természetesen az alapvető feladatok — például a felvásárlás — háttérbe szorítása nélkül. —A felvásárlás gyenge pontja a fogyasztási szövetkezeteknek. — Jelenleg az a gyakorlat, hogy a gazda el akarja adni amije van. Azzal nem foglalko- zi, hogy mennyire piacképes az áru. A mi feladatunk az lesz, hogy irányítsuk a termelést: jól eladható termékek kerüljenek ki a háztájiból. Erre ösztönözni jól működő szerződéses rendszerrel lehet. Ma, „aki bírja, marja” alapon folyik a felvásárlás. Egy összehangoltabb, célszerűbben piacorientált termelés segíthet ezen a gondon. Számolunk azzal, hogy több lesz a magántermelő és azzal is, hogy lesznek olyanok, akik majd ezután, a megújult szövetkezetbe szeretnének belépni. — Mit gondol, hogyan alakul majd az áfészek taglétszáma ? — A nyugati — hasonló tevékenységre szerveződött—szövetkezetek jóval nagyobbak, mint nálunk akár a legnagyobb is. Ez ugyanis gazdaságosabb, mint a helyi kis szövetkezeti forma. Tehát a jelenleginél nagyobb, szervezettebb és vállalkozóbb fogyasztási szövetkezetek lesznek a jövőben. Nagy Zsóka Egyéves a kaposvári Pannon-Wolf Kft. technológiájának legnagyobb előnye a gyorsaság: egy ház szerkezetkész kivitelezése 800—1000 órát vesz igénybe. A teljes befejezése ennek a kétszeresét. így aztán a szerződést követő negyedév elteltével a kulcsot tudják adni a tulajdonosnak. Az építésre fordított idő tehát a töredéke, mint hagyományos technológia esetén. Ebbőí a gyorsaságból következik az olcsóság is: ahol az idő pénz, ott sok pénzt lehet ezzel az építési eljárással megtakarítani. A Wolf-technológia sok előnye közül egyet külön is kiemelnek a szakemberek: két- és félszer jobb a hőszigetelő képessége, mint amennyit a magyar szabvány előír. Ezzel a fűtés fele annyiba kerül, mint a hagyományos technológiával épített házak esetében. A Pannon-Wolf Kft. egyéves. Hét alapítója van: az osztrák Wolf cég, valamint a kaposvári és a székesfehérvári IKV, az Alföldi Tüzép, a Veszprémi Erdőgazdaság, a kaposvári agrár- tudományi egyetemi kar és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank. Irány a csarnok Az egyéves születésnapot mérlegkészítéssel töltötték az alapítók. Johann Wolf, az osztrák cégtulajdonos, mielőtt a másik hat alapító képviselőjével találkozott volna, a gyártócsarnokba sietett. A kaposújlaki bázison — igazi zöld környezetben — nem a gépek működésére, hanem az emberek, a munkások hangulatára volt kíváncsi. Többet ismert személyesen is közülük. Örülni tudott a személyes jó híreknek és bosszankodott a rosszak miatt. A munkások mondták a telepen: ha belép a kapun, az első útja soha nem az irodába, hanem a gyártócsarnokba vezet. — Miért? — kérdeztem Johann Wolfot. — Mert az irodában csak papírok vannak. Azok tartalmát pedig úgy is ismerem. A műhelyben viszont mindig mondanak újat az emberek. —Milyennek ítéli meg az első esztendőt? — Elégedett vagyok, mert kellemes benyomásokat szereztem ez alatt az egy év alatt: jól alakultak személyes kapcsolataim a dolgozókkal és a partnerekkel. Viszonylag gyorsan született meg a vállalat és gyorsan alakult ki a jelenlegi rendszere is. Sok munkahelyen dolgoztak ez alatt az egy esztendő alatt az emberek és ez jó dolog. Nagyon örülök annak is, hogy szép házakat tudunk már bemutatni, munkánk eredményeként. — Akkor nyugodtan tekinthetjük sikeresnek ezt az évet? — Nyugodtan. Annak ellenére, hogy a problémákat sem szeretném a szőnyeg alá söpörni. Ezek a gondok a magyar gazdaság jelenlegi általános helyzetéből adódnak. Ezt az állapotot nem tudjuk mi megváltoztatni, ezért stratégiánk csak egy lehet: alkalmazkodni kell hozzá. Ilyen problémákkal — mint a vállalatok fizetőkészsége és képessége — nemcsak Magyarországon lehet találkozni, hanem mindenütt a volt szocialista országokban. A megoldás, az alkalmazkodás és ennek feltételét mi a megfelelő csapatmunkában látjuk. Ennek az volt a feltétele, hogy a régi — megcsontosodott — hierarchiát megszüntessük és a szervezetet a piacgazdálkodás igényeihez igazítsuk. A legfontosabb ebben az átalakítási folyamatban a jó munkahelyi klíma. Azt akarjuk, hogy minden munkás szívesen jöjjön ide dolgozni, szívesen végezze a rábízott feladatot. így lesz családias a légkör, amelyet aztán megerősíteni és ápolni kell. A bizalom, amely az egy éve alakult Pannon-Wolf Kft.-t körbeveszi, engem arról győzött meg, hogy ez a vállalat természetes módon tovább tud fejlődni, erősödni. Program- csomagban a ház — Európa hány országában szeretik — és ismerik — a Wolf céget? — Ezeket a házakat először Ausztriában szerelte össze a Wolf cég. Ott ál ma is legtöbb. Az osztrák termelésből azonban került Franciaországba, Nyugat-Németországba, illetve Olaszországba is. A Wolf cég azonban nemcsak házakat szállít, hanem gépeket is a házak előállításához. Mindent, ami a házak elemeinek gyártásához, illetve összeszereléséhez kell. Mindenhová eladjuk ezt a programcsomagot, ahol igény van épületeinkre. így aztán az egész világon bárki megkaphatja ezeket a házakat. A keleti országokban a Szovjetunióban és Lengyelországban van most sikerünk, de természetesen ismerik technológiánkat az Egyesült Államokban is. — Említette, hogy a magyar gyártóbázis rendkívül gyorsan készült el. Túl van már a gyermekbetegségeken is ? — Még vannak gyermekbetegségei, még a fejlődés stádiumában vagyunk. Most keményen dolgozunk az együttműködés további javításán az alapító cégekkel. — Mely területeken ? — Tulajdonképpen minden területen. Johann Wolf — Nincs olyan tapasztalata, hogy a magyarok türelmetlenebbek, mint az osztrák tulajdonos? — Nem tudom megítélni ezt, mert nem tudom összehasonlítani magam a magyarokkal. Megértem viszont azt a gazdasági szituációt, amely mára Magyarországon kialakult. A földrajzi közelség és a hasonlóság mentalitásban segít ebben. — Ha ennyire bízik a magyar gazdaság talpraállásában, akkor megkérdezhetem, hogy mi a prognózisa? — Egy-két éven belül megerősödik a gazdaság és ez jó hatással lesz a Pannon-Wolf fejlődésére. A vállalatnak alkalmazkodnia kell a gazdaság változásaihoz. Azt azonban tudni kell, hogy a felemelkedéshez vezető út nehéz lesz. A Wolf cég anyagilag erős. Nemcsak az osztrák háttér miatt, hanem azért is, mert az elve: nem szabad a piacon semmit feladni. A Wolf cégnek 36 százalékos a részesedése a magyar vállalatban: tehát relatív többségben van. Mégis azt mondom, hogy a magyar tulajdonos érdekeire tekintettel kell lenni a döntések meghozatalakor. Ezzel is részt kívánunk vállalni a gondok megoldásában. Nem hiányzik a jóakarat, az elszántság, s amit elkezdtünk, azt be is fejezzük. A „lejáratott” fa jövője — Hogyan áll hát a cég? — kérdeztem Kiss Béla ügyvezető igazgatót a Pannon- Wolfnál. — Egy esztendő alatt építettünk közel negyven lakóházat, s Dunaharasztiban panziót. Adtunk el csarnoktartó szerkezeteket mezőgazdasági farmot és több ezer négyzetméter tető- szerkezetet. A farm egyébként ezüstérmet kapott az idei OMÉK-en. Egy év alatt feldolgoztunk 10 millió forint értékű fát termékké. A termékek fo- gadhatását befolyásolta, hogy Magyarországon még tapasztalható idegenkedés a faházaktól, mertafát, mint építőanyagot lejáratták. Nehézséget okozott az, hogy az infláció a vártnál nagyobb mértékű. 1988-ban például még csak 5600 forintba került egy köbméter fenyőfűrészáru, az idén pedig már 23 ezer forint. Ez az oka annak, hogy csökkent a versenyképességünk. Ennek ellenére még mindig körülbelül 10 százalékkal olcsóbban építsünk, mint a hagyományos technológiát alkalmazó cégek. És sokszor gyorsabban. Sajnos azonban a piac ma még nem kellően honorálja az időt. A Wolf-technológia igazán jól a piaci körülmények között működik. Sikertelenségeink is vannak: jelentős szellemi és anyagi tőkét fordítottunk például a Balaton-parton (Fonyódon) egy nemzetközi üdülőtelep építkezésének előkészítésere. Anyagi okok miatt a beruházás nem kezdődhetett el. A céget azonban nem a nehézségei, hanem a sikerei miatt tartják számon Magyarországon. Budapesten 45 lakásos lakótelep építését készítik el és egy ezer négyzetméter irodaház kivitelezéséhez is hozzálátnak hamarosan. Sorház, illetve családi ház építésére kötöttek szerződést Passauban, panziót építenek Berlinben és előrehaladottak a tárgyalások havi 4-6 családi ház felépítésére Münchenben. Ez már a kibontakozás jele. — Milyen lesz ehhez a szervezet? — A Wolf cégnél nincsenek „főnökök”: témafelelősök vannak. Mindenki tudja, hogy mi a dolga, és azt nagy felelősséggel végzi. Mi is erre törekszünk. Kercza Imre Áradó rágalmak, apadó népszerűség A fonyódi tanácselnök nem futamodott meg Dr. Komáromi József 1985 óta Fonyód tanácselnöke, s most a polgármesteri címre is pályázik, ám személyét élesen támadták a pártok. Néhány hónapja csaknem 1400 aláírással bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a tanácsülésnek, de a 22 jelenlévő testületi tag közül 18-an a tanácselnök mellett szavaztak. Az aláírások nagy száma azonban arra utal, hogy az elnök nem túlságosan népszerű a városban. Vajon hogy látja ő saját helyzetét; miért jelöltette magát ismét az első számú posztra? — Úgy éreztem, sok embert megtévesztettek a rágalmazásokkal, hazugságokat terjesztettek rólam. A fonyódi sajtóban olyan állításokat tettek közzé, amelyek egyértelműen a lejáratásomat célozták s amelyek teljes mértékben valótlanok. —Ön egy nyílt levelet juttatott el a Somogyi Hírlaphoz, s ebben cáfolja ezeket az állításokat. Megjegyzem: nem lapunkban jelentek meg az önt támadó írások sem. Miért tartja fontosnak, hogy fórumot kapjon? — Azt szeretném, ha a fonyó- diak objektívan, érzelmi hangulatkeltés nélkül, megismernék a másik fél véleményét, a tényeket. — Elnök úr, Somogybán alig van olyan település, ahol olyan következetesen és vehemensen támadták volna a tanácselnököt, mint Fonyódon. Ön szerint mi áll emögött? — Olyan személyek kerültek helyben a politika színpadára, akik engem, Fonyód tanácselnökét a régi rend utolsó képviselőjének kiáltanak ki. Most már nem számít, mit tettem, az sem, hogy értek-e az államigazgatási munkához. Aki végig követte a támadások sorozatát és a tényekkel veti össze, annak egyértelműek a megállapításai. Véleményem szerint a személyemet támadók azzál lőttek túl a célon, hogy kizárólag a hibákat hozták fel ellenem. Azokat is eltúlozva. A hibákért kizárólag engem tesznek felelőssé, mintha én egyeduralkodó lettem volna Fonyódon. Meggyőződésem, hogy ha az eredményeknek csak kis töredékét is számításba vették volna, állításuk hitelesebbnek tűnne. —Az aláírások nagy száma a bizalmatlansági indítványon elgondolkodtató lehet. — Én is hallottam már, hogy van lovardám, azt is; hogy sikkasztottam, hogy házat vettem a gyerekeimnek Budapesten és Esztergomban. Ellenfeleimet én nem rágalmazom, nem járatom le, de azt szeretném, ha ők sem tennék ezt velem. Akik kezdeményezői voltak e rágalmaknak, bíróság előtt fognak felelni. A becsületemet ugyanis még politikai okok miatt sem hagyom bemocskolni. — A rendszerváltást — az előzmények után — elképzelhetőnek tartja Fonyódon a régi tanácselnökökkel? — Nem politikusként kerültem a közigazgatásba, hanem a szakmai ranglétrát végigjárva. Jogi végzettséggel, szakvizsgával előbb vb-titkár, majd az utóbbi ciklusban elnök lettem. Meggyőződésem, hogy az 1985-ös választásokat követően a tanácselnöki funkcióba került személyek nagy része nem politikai megbízhatósága, hanem szakmai felkészültsége alapján került ebbe a pozíciójába. Jellemző az is, hogy Fonyódon például a tanácstagoknak mindössze 34 százaléka volt MSZMP-tag. Ez az arány szinte egyedülálló volt a megyében. — Az ön igazságát látszik megerősíteni egy közeli példa: Marcali tanácselnökét az MDF kérte föl polgármesterjelöltjének. Fonyódon ezzel szemben... — Lehet, hogy a támadások mögött az emberi hibák vannak. Nekem is van hibám, hiszen a problémákat mindig a legrövidebb úton közelítettem meg, s a fájdalmas nemet is ki tudtam mondani. Soha nem ígértem, és nem húztam „diplomatikusan” az időt... — Gondolom, ön is tisztában van azzal, hogy a kopogtatócédulák alapján vajmi kevés esélye van a győzelemre, hiszen a riválisa ezerrel többet szerzett. — Én nem jártam házról házra a kopogtatócédulákért: számomra nem létkérdés a polgár- mesteri tisztség. Azért vállaltam, hogy ne mondhassák később: megfutamodtam, mert igazak a rólam terjesztett rágalmak, állítások. Bízom a sportszerű megméretésben. Ézért képviselőt sem küldök a szavazatszedő bizottságba. Szinte az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy — elsősorban az engem ért sértésekre válaszul — elfogadom a felkérést. Tudom, hogy akárki lesz Fonyódon a polgármester, és akármilyen lesz az önkormányzat összetétele, ebben a rossz gazdasági helyzetben nem lehet csodát művelni. Süli Ferenc AZ ÁFÉSZ HOLNAPJA „Holt lelkek*' a taglistákon A gyártóbázis Kaposujlakon (Fotó: Gyertyás László)
