Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-13 / 120. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 13., csütörtök Hol van már a protokoll! Csöndesedő vadászat Beszélgetés dr. Sinkovits Miklóssala Mavosz főtitkárával Aki népszerűségre vágyik, jobb, ha elkerüli a va­dászatot manapság. A vadász szó hallatán nem a ter­mészetszeretet, az egészséges sportfogalmak jutnak az emberek eszébe, hanem a jogtalan előny, a korrup­ció és az átdőzsölt éjszakák. A statisztikákból azonban az is kiderül, hogy negyvenezer vadász van Magyar- országon; s ebből mintegy következik, e sommás ítélet aligha lehet általánosságban érvényes. A vadászokról, a vadászatról kialakult kép árnyalása végett kerestük föl dr. Sinkovits Miklóst, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkárát. Kié volt a protokollosztály? rozatban a következőket fogal­mazta meg: ,,elhatároljuk ma­gunkat azoktól a személyektől, akik hatalmi pozíciójukkal visz- szaélve, olyan vadászokhoz nem méltó magatartást tanúsí­tottak, amely egyáltalán nem jellemző a negyvenezer va­dászra, de a vadásztársadalom kedvezőtlen megítéléséhez ve­zetett". A Mavosz kezdeményezte szervezetének átalakítását, a demokratikus elvekre és az egyesületi önkormányzatra ala­puló, alulról építkező szerveze­tet hozott létre. A választások befejeződtek, s ma már mond­hatjuk, társasági, megyei és országos szinten egyaránt hite­les vezetők vannak tisztség­ben, akik saját szakterületük kiváló ismerői. Új törvényre várva — Mindenekelőtt tisztázan­dó: a vadászokat tömörítő szer­vezet szerint jogos-e a közvéle­mény által hangoztatott bírálat? — A bírálat jogos, ha a va­dász fogalmat általánosságban használjuk, s minden puskát viselő embert vadászként emle­getünk. Valóban előfordultak visszaélések, vadászházi üz­letkötések, átmulatott éjszakák. De éppen a kép árnyalása miatt azonnal meg kell állapítani: a jogos bírálat a vadászok rendkí­vül szűk rétegére érvényes, a többség tisztessége, etikusan vadászott. Kevesek éltek visz- sza lehetőségeikkel, párt- és ál­lami funkcióikat használva fel jogtalan előnyök megszerzésé­re. A többség épp ezért mél­tánytalannak érzi, és tiltakozik az ellen, hogy minden vadászt egy kalap alá vesznek. — Azért azt lehetett tudni, hogy a volt Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban külön osztály foglalkozott az úgynevezett protokollvadá­szatok szervezésével. — Ez is a számos félreértés egyike, s egyben táptalaja. A MÉM protokollvadászati osztá­lyához a Magyar Vadászok Országos Szövetségének sem­mi köze, a vidéki vadászok többsége pedig talán nem is tudott e szervezetről. — Fogadjuk el, eggyel keve­sebb ok van a vadászokkal szembeni bizalmatlanságra. Miként vélekednek a vadászok az őket ért méltánytalan bírá­latról, s mitt tett a Mavosz a helyzet rendezésére ? — A magyar vadászok több­sége számos alkalommal elha­tárolta magát a tisztességtelen helyzetüket jogtalan előnyökre váltó vadászoktól. Erről a köz­vélemény is tudomást szerez­hetett, hiszen a múlt ősszel saj­tótájékoztatón is igyekeztünk tisztázni a helyzetet. A magyar vadászok áprilisi közgyűlése mindezt megerősítette, s hatá­—A viták, az ellentmondások nemcsak a vadászokat jellem­zik, hanem a földdel gazdálko­dó tsz-ek és állami gazdasá­gok, valamint a vadásztársasá­gok között is időről időre kiéle­ződnek. Kissé leegyszerűsítve a kérdés így fogalmazható meg: kié legyen a vadászterü­let? — A mostani helyzetben a vad tulajdonjoga és a vadászati bérbeadás joga az államé, s e jogát gyakorolva adja a területet a vadásztársaságoknak. A vita a földet használók és a vadá­szatra jogosítottak között van. Ennek oka, hogy a társaságok jövedelmezően gazdálkodnak, s e jövedelmet a területen mű­ködő nagyüzemek is szeretnék megszerezni. A Mavosz véle­ménye korábban is az volt, hogy a vadászatból, illetve annak eredményéből nem szabad ki­rekeszteni a mező- és erdőgaz­daságokat. Éppen ezért a tár­saságokat ösztönöztük is az együttműködésre. Ugyanakkor az üzemektől azt vártuk, hogy a gazdasági fejlődés érdekében beruházásokkal segítsék a te­rületükön dolgozó társaságo­kat, s annak eredményéből be- feketetéseik arányában része­sedjenek. Meggyőződésem, nem képzelhető el korszerű vadgazdálkodás a földet műve­lőkkel való szoros kapcsolat hiányában. A vitákat eldöntendő, már az előző Országgyűlés is tervezte a vadászati törvény módosítá­sát, de akkor ez elmaradt. Nyil­vánvaló, hogy az ellentmondá­sos helyzet sokáig nem tartha­tó, ezért új vadászati törvényre van szükség. A Mavosz véle­ménye az, hogy az új törvény keretei között a vad maradjon az államé, mint nemzeti kincs. Kinek a kára a vadkár? mert az nincs nevesítve, a Pol­gári törvénykönyv ellőírásai az irányadók az elbírálásában. A törvény úgy fogalmaz, ha valaki kárt okoz, köteles azt megtérí­teni. Mentesül viszont a térítés alól a károkozó, ha szabálysze­rűen járt el munkájában. Ha a törvény szövegét értelmezzük, patthelyzet alakul ki, mert a tár­saságok tudják igazolni sza­bályszerű működésüket s ezál­tal mentességüket; gazdálkod­Fotó: Gyertyás László nak, vadföldet művejnek, és lehetne még sorolni. így aztán szinte természetes, hogy az erdőgazdaságok még nem nyújtottak be kártérítési igényt. Más módszerhez folyamodnak, zsarolják a társaságokat. Azt mondják, ha nem fizettek vad­kárt, fölmondjuk a szerződést, a területet másnak, kedvezőbb feltételekkel adjuk bérbe. — Üzemi panasz, hogy a vad az állami tulajdon jogán a va­dásztársaságoké, a vad által „Csúcsot döntött” a balatonalmádi betörő Elvitte az önvédelmi fegyvert is A Balaton északi partján az. idei legnagyobb kárértékű betö­rést követték el hétfőn délután Balatonalmádiban. A Huba ut­cai nyaraló tulajdonosa — bu­dapesti lakos — éppen rövid bécsi kiránduláson tartózko­dott, amikor a tettes betörte a konyhaablakot és elemelte azt a vaskazettát, amelyben 350 ezer forintot, 5000 schilling készpénzt és milliós értékű csa­ládi ékszert őriztek. A kazettá­ban tartották a tulajdonos el­hunyt férjének önvédelmi fegy­verét és annak engedélyét is. A betöréses lopást a károsult fia jelentette hétfőn este a rendőr­ségnek. A szakértők számára egyér­telmű, hogy a betörő jól ismerte a körülményeket. Fényt derítet­tek arra is, miként maradhatott a nyaralótulajdonos birtokában az önvédelmi fegyver. Az el­hunyt férj 1960-ban, mint kato­natiszt kapta meg a fegyvervi­selési engedélyt, a rendőrség­nek viszont nem jelezték a halá­lozást, a család pedig önként nem adta vissza. A jelenlegi ön- védelmifegyver-bevonási intéz­kedéseket azért „úszta meg” a kis teljesítményű Zbrojovka pisztoly, mert nem a hajdani tu­lajdonos budapesti lakásán, hanem Almádiban őrizték. A bizonytalanság időszakában A MEGKOPOTT LŐERŐ NEM ÓCSKAVAS Már a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon is fel­tűnt, hogy egyre több a használt erőgépeket, traktorokat, talaj­művelő eszközöket árusító kft. Ennek oka kézenfekvő: az új gépek ára az eget veri. Egyelő­re azonban nincs pénz és a magas kamatú hitel sem látszik megoldásnak. Ezt csak tetézi majd, ha igaz, ami hírlik, hogy január 1-jétől a szocialista piac által gyártott gépek is dollárel- számolásúak lesznek. A használt gép árusítása Nyugaton már bevált gyakorlat. Ott az új gépek mellett — az autópiachoz hasonlóan — a kissé megkopott lóerő sem je­lent ócskavasat. A bizalmatlan­ságot legtöbben garanciaválla­lással igyekeznek eloszlatni. A megyénkhez legközelebb fekvő szekszárdi telephelyű Agrotechnika Kft. tavasszal nyitott. Dárdai Ildikó — a tulaj­donos leánya, egyben az egyet­len alkalmazott is —, elmondta, hogy gépkészletük mostanra megfogyatkozott, mert nyáron nagyon nagy volt az érdeklődés és a vásárlási kedv. John Deere márkára specializálódtak; így az alkatrész-utánpótlásban is könnyebben tudnak segíteni; ebben pillanatnyilag a KSZE a partnerük. Terveik között sze­repel a számítógépes-telefaxos postai utánvétellel történő szol­gáltatás beindítása. A tulajdonos 20 éven keresz­tül hasonló gépeket szervizeit a KSZE-ben, ismereteit külföldi továbbképzéseken megerősí­tette. Szaktudása tehát egyben garancia is a gépek megítélésé­ben. Megbízható kapcsolatot sikerült kiépítenie a bajororszá­gi Baleg GMBH kereskedelmi ügynökséggel, amely a gépek egy részét vásárolja. Az OMÉK módot ad az ösz- szehasonlításra. Az Agrotech­nika Kft. gépeinek az ára jóval kedvezőbb. Ennek ellenére — fizetőképes kereslet híján — az üzlet döcög. — Májusban, amikor felállt az új kormány, minden gépet elvit­tek; azóta csökkent a forgalom, mert nem történik semmi. So­kan várnak a földtörvény elfo­gadására, — mondta Dárdai Il­dikó. (Hunyadkürti) okozott kár viszont a gazdálko­dóké. Kártérítést ugyan kaphat­nak a termelők, de ez egyesek szerint töredéke a tényleges kárnak. Mennyi a vadkár éven­te? — A múlt évben 144 millió fo­rint vadkárt fizettek a társasá­gok a gazdálkodóknak. Egyéb­ként kétféle vadkár ismert, a mezőgazdasági és az erdei. A mezőgazdasági károknál a térí­tés módját törvény rendezi, az általános gyakorlat szerint a tár­saság és a gazdaság megegye­zik a térítés összegében. Ha nézeteltérés van, a tanács dönt, szakértők bevonásával. Ha még így sem tudnak meg­egyezni, bírósághoz fordulhat az elégedetlen fél. Az erdei ká­rok megítélése bonyolultabb, Még mindig sorban kell állni — Furfangos sport és gazdál­kodás a vadászat. Kik és ho­gyan kerülhetnek a kívülre- kesztettek közül az irigyelt tár­saságokba? — Magyarországon vadász­társasági tag lehet, aki a 18. életévét betöltötte, büntetlen előletű, és állami vizsgát tett. Ha e feltételeknek megfelel, társa­ságot keres magának; ott köz­gyűlésen döntenek a felvételé­ről. Ezután vásárolhat puskát, s indulhat a mezőt járni. — Ez így szépen hangzik, a gyakorlat azonban nem ilyen sima. A leendő vadászok ese­tenként évekig kénytelenek vár­ni arra a bizonyos közgyűlési döntésre. — Valóban többen akarnak vadászni, mint ahány embert a társaságok fölvesznek. A vad­állomány nagysága szerint ma optimális a vadászok létszáma, ezért a társaságok nem szíve­sen növelik tagjaik számát. Biz­tos vagyok benne, hogy a társa­ságoknak meg kell barátkoz­niuk a létszámbővüléssel, s he­lyet kell adniuk azoknak is, akik mostanában kaptak kedvet a vadászatra. Ennek persze egyenes következménye, hogy intenzívebb vadgazdálkodásra lesz szükség, másfelől a szak­mai követelményeket is erősíte­ni kell. V. Farkas József IMPULSE ENTERPRISE Amerikai—Magyar Kereskedelmi Kft. / MEGÉRKEZETT! MEGÉRKEZETT! A MAR JELZETT \ \ AMERIKAI fagyálló hűtő- és kenőfolyadék Hígítás nélkül — 37 C-ig alkalmazható ÁRA: 3,78 literes flakonban 499 Ft KÖZÜLETEKET IS KISZOLGÁLUNK! \ Keresse Kaposváron y \ Május 1. u. 7. sz. / alatti boltunkban! (111975) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom