Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-13 / 120. szám

1990. szeptember 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 UTOLSÓ ROHAM A VÁROSHÁZÁN Mindenki ajánlotta a jelöltjét A PÁRTOK IZGATOTTAN VÁRJÁK AZ EREDMÉNYT Képviselőjelölt-ajánlási hajrá volt tegnap délután a városi ta­nács ügyfélszolgálati irodájá­ban Kaposváron. Már az előző nap is érezték az itt szolgálatot teljesítők a növekvő rohamot, tegnap azonban minden vára­kozást felülmúlt a forgalom. Az állampolgárok többsége pontosan tudta, hogy három féle módon lehet képviselőjelöl­tet ajánlani. Csekély volt azok­nak a száma, akik zárt boríték­ban küldték el az előzetes ,,vok- sukat’’, legtöbben leadták az ajánlásukat az ügyfélszolgálati irodán. Kevesen ragaszkodtak a titkossághoz, ők a helyiség­ben felállított urnát használták, oda dobták be (kitöltve) az érte­sítőhöz csatolt ajánlás megfele­lő részét. így a nyugdíjas Ma- jercsik Janka is: — Fontosnak tartom az ön- kormányzat megalakulását. Változást szeretnék, ezért jöt­tem el ma délután az ajánlá­sommal. Néhányan tegnap délután „jelentkeztek be” mint képvise­Tegnap minden várakozást felül­múlt a forgalom lőjelöltek. Köztük volt Dovigyel Csaba testnevelő tanár. — Független jelöltként indu­lok a donneri 2. számú választó- kerületben, a Humán Párt tá­mogatásával. — Nem olyan egyszerű ösz- szegyűjteni az ajánlásokat — sóhajtott nagyot Devecseri Já­nos cukorgyári hegesztő szak­munkás, aki szintén független jelölt lesz a 13. számú választó- kerületben. Az őt elkísérő Svaj- da Józseftől megtudtam, hogy a szakszervezet is támogatja a munkás képviselőjelöltet. Szinte minden párt képviselő­je megfordult délután az irodá­ban. Mindegyiküket izgatta, melyik jelöltnek mennyi az aján­lása. — A mieink közül van, akinek sok: olyan is akad, akinek kevés — mondta az MDF-es Hódos Győző. Bizonyos időszakban sorban álltak a pultnáj, máskor csök­kent a roham. így három óra öt perckor a két szolgálatot teljesí­tő hölgy megihatta a déli kávé­ját. — Általában kétszáz ember jött naponta—magyarázta Far­kas Sándorné —, ma viszont egymást érik, az ajtót sem lehet becsukni. — Egyébként rendesen ment az ajánlás, zökkenő nélkül — vette át a szót Békési Jánosné, aki most nemcsak irodavezető­ként, hanem a választási mun­kabizottság tagjaként is tevé­kenykedett. — Sokan megkér­dik azonban, mielőtt leadják az ajánlásukat, hogy ki indul a vá­lasztókerületben. Arra is meg­kérnek, mondjunk róluk valamit. Hát legföljebb annyit tudunk, hogy X tanár, Y pedig mérnök. Szinte az elmondottak illuszt­rálására jöttek néhányan, akik ilyen segítségre szorultak. Farkas Sándorné kérésemre összeszámolta, hogy kilenc­venhat képviselőjelölt nyitott náluk ajánlóívet. Békési János­né azzal egészítette ki: van olyan, akinek csak az előírt egy százalék ajánlása jött össze, s olyan is akad, akinek négysze­res. Négy órakor lezárult az aján­lás. Kinyitották az urnát, hogy a csekély számú titkos ajánlást is összeírhassák. Dr. Tóth Mihály, a városi ta­nács szervezési és jogi osztály- vezetője azzal búcsúzott, hogy még sok a munka. — Ma éjjel 24 óráig még beje­lenthetik a jelöltet és a pártlistát. Az összeszámolás eredménye alapján a helyi választási bizott­ság pénteken dönt a jelöltek nyilvántartásba-vételéről, s 15 órakor itt, a tanácsházán kisor­solja a pártlisták sorrendjét. Lajos Géza Tisztelt Olvasó! Szeptember 23-án Ön is közelebbről megismerkedhet e vadászgép műszerfalával Fényképezte: Kovács Tibor Repülönap Tas záron (Folytatás az 1. oldalról) A várhatóan nagy tömeg fo­gadására alaposan felkészül­tek Tászáron. A Dombóvárfelől érkezők Taszár falu főútján kö­zelíthetik meg a repülőteret, a Kaposvárról érkezők pedig a laktanya főkapujának irányá­ban. Igazán nem lesz nehéz megtalálni, hiszen katonák és rendőrök fogják irányítani a for­galmat. Az autóval érkezőket két hatalmas parkoló várja, de célszerű inkább autóbuszokkal megközelíteni a repülőnap helyszínét. A Volán az igények­nek ' megfelelően külön indít buszjáratokat Kaposvár és Tászár között; ezek a megállók­ban is fölveszik az utasokat. A torlódás elkerülése végett elővételben is fogják árusítani a belépőket. (A felnőtteknek 100, a diákoknak 50 forintért. Gőgös Ottó ezredparancs­noktól megtudtuk: a repülőnap­pal párhuzamosan egy alapít­ványt is létrehoznak, hogy a katonai repülés áldozatait, sé­rültjeit, egyéb szolgálati okból hátrányos helyzetbe került hi­vatásos sorállományú és polgá­ri dolgozókat vagy közvetlen hozzátartozóikat, továbbá a re­pülőkatasztrófák, repülőbal­esetek esetleges polgári áldo­zatainak hozzátartozóit támo­gassák. Az alapítvány további célja a magyar katonai repülők közösségének fejlesztése, va­lamint a nemzetközi katonai re­pülőtársadalom kapcsolatainak fejlesztéséhez való hozzájáru­lás. Az alapítvány alaptőkéjét a mostani rendezvény bevétele adja, de várják különböző intéz­mények, vállalatok, magánsze­mélyek és kft.-k csatlakozását is. Á Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyára, a Somogyker, az Agroker, a Hun­gária Biztosító és aTejipari Vál­lalat kaposvári gyára az elsők között csatlakozott e nemes kezdeményezéshez. A repülőnap elsődleges célja a lakossággal való kapcsolatte­remtés. Az alakulat az idén ünnepli fennállásának 40. év­fordulóját, s a repülőnap életre- hívásával szeretnének Taszá- ron az elődök emléke előtt tisz­telegni. Fenyő Gábor Múzeumi raktár vagy turistaszálló? Kánya zavaros vízügye Fogytán a türelem Három év várakozás után fogytán Kánya lakóinak tü­relme. A tabi tanács által erre a tervidőszakra ígért közki- folyós ivóvízből ugyanis valószínűleg nem lesz semmi. A nyáron a családi házak ásott kútjai közül több kiszáradt, s ez tovább borzolta a kedélyeket. A Tabhoz tartozó települések közül nyolc faluban fo­gyasztásra alkalmatlan a kutak vize. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága még tavaly májú 4-i ülésén döntött az egészséges ivóvíz megteremtését szolgáló fejlesztések­ről. Határozata kimondta: Kányán a település egy részén 1990-ig megteremtik a közki folyós rendszert, a második ütemben pedig rákötik a gerincvezetékre. Eddig azonban nem sok valósult meg... A kányaiak problémájával kapcsolatban Schmuck Ferenc helybeli elöljáró, a Tabi Városi Tanács általános elnökhelyet­tese elmondta: — A lakosság Kányán türelmetlen. 1985-ben ugyanis, amikor a tehot elfo­gadták, az ivóvízhálózat kiépí­tését jelölték meg célként leg­alább közkifolyós rendszerrel a következő ötéves ciklusra. A falu vize ugyanis egészségte­len, nitrátos. Eltelt öt év, Kányán azonban ma sincs egészséges ivóvíz. — Mi történt eddig ? Kutat fúrtak féláron... — A városi tanács megren­delte a kút fúrását. Kapott egy ajánlatot a Vízkutató és Felújító Gmk-tól, amely féláron fúr ku­tat... Ennek a vezetője, Pálfy Endre vállalta, hogy 150 méter mély kutat fúrnak, s 1986 de­cemberében végeznek a mun­kával. Megkötötte a szerződést a tabi tanáccsal, aztán különbö­ző okokra hivatkozva halasz­tást kért. Sok huzavona után végre 1987. október 6-án el­kezdte a gmk a munkát, s de­cemberre elkészült vele. Ez a kút azonban 67 méter mély volt, noha a szerződésben 150 mé­ter mély kút fúrását vállalták. Megnyugtatott bennünket, hogy a talált víz jó minőségű, tehát mélyebbre felesleges menni. Aztán vártunk; tudtuk, hogy nehéz a tanácsnak 12 te­lepülést kiszolgálni... — Miért nincs még most sem a községben ivóvíz? — A végrehajtó bizottsági üléseken rendszeresen felszó­laltam az egészséges ivóvíz miatt, s válasz is kaptam. Tör­téntek lépések is, ám ezeket a bürokrácia kuszaságában nem lehetett nyomon követni. Elké­szült a vízkivitelezési terv is, több mint 400 ezer forintért. E terv azonban teljesen nem kivi­telezhető. Mintegy 26 közkifo­lyóval és tűzcsappal számolt, pénz azonban csak három kifo­lyóra volt... Meglepetések sorozata A megye segítségével aztán módosították a tervet. — Ez év májusában kötött szerződést a tanács a DRV-vel a kivitelezésre, hogy június 1- jén megkezdődnek a munkák. Az építési engedélyhez azon­ban szükség volt különféle szakvéleményekre; ezeket a DRV a szegedi Aquaplus kft.- nek adta. A meglepetések soro­zata ezután következett. A kutat fúró gmk által adott adatok kö­zül ugyanis szinte egy sem volt helytálló. Nem volt meg a mély­ség, a vízhozam, és technoló­giai problémák is felmerültek. —Hogyan lehet akkor segíte­ni? — Augusztus 15-én tartottak megbeszélést Tabon a DRV déli üzemigazgatóságának és tabi üzemvezetőségének illetve a városi tanácsnak és az Aqua­plus kft.-nek a képviselői, vala­mint a Dél-dunántúli Vízgazdál­kodási Társulatok Egyesületé­nek kaposvári kirendeltsége; a tanácskozáson az elöljáróság részéről én vettem részt. Az Aquaplus kft. képviselője be­számolt a kányái mélyfúrású kút vizsgálatáról, s megállapod­tunk, hogy a városi tanács meg­bízza a DRV-t az új vízminőségi vizsgálat elvégzésével. A DRV képviselői kijelentették, hogy a szükséges javítások után, jó vízminőség esetén a kutat üze­meltetésre átveszik. E megbeszélés óta a DRV tabi üzemvezetőségének szak­emberei 4 napig szivattyúzták a kútból a vizet, majd a siófoki köjál elvégezte a víz vegyi elemzését. Schmuck Ferenc elöljáró értesülése szerint a víz minősége jó, mennyisége pedig elegendő a lakosság ellátására, tehát nincs akadálya a közki­folyós rendszer megépítésé­nek. A tanács fizeti A két, 50 köbméteres víztáro­zó és a 2,4 kilométer hosszú gerincvezeték építését a DRV vállalta. A kivitelezés költségét a Tabi Városi Tanács fizeti, la­kossági hozzájárulás ehhez nem kell. Természetesen a kivi­telezést úgy rendeli meg a ta­nács, hogy a lakossági ráköté­sek biztosítva legyenek. — Most már megnyugodtak a kányaiak? Még nem. Változatlanul türel­metlenek vagyunk; minél előbb szükségünk volna egészséges ivóvízre. Eddig a kútfúrás és a terv költségére egymillió forintot fizettünk, de víz még nincs. Krutek József Az ötlet jó, csak... Batéban is baj van a kastéllyal Vegyes érzelmekkel hallgat­tam végig tegnap azt az egyez­tető tárgyalást, amelyre a batéi faluház vezetője, Palásti János hívta meg a résztvevőket. Mi­közben a házigazda és a ven­dégek — a Műemlékvédelmi Felügyelőség megyei referen­se, a megyei tanács, a megyei múzeum képviselői — között folyó diskurzust figyeltem, nem tudtam szabadulni a gondolat­tól: olyasmiről beszélgetnek, amiről jelen helyzetben dönteni nem tudnak. Az egyetlen és le- zárhatatlan napirendi pont az egykori Gaál-kastély volt, amelynek rangjához méltó hasznosításáról cseréltek esz­mét az érintettek. Palásti János hangsúlyozta, nem akarnak az önkormányzat és a helyi lakosok meghallgatá­sa nélkül, azok feje fölött dönte­ni. Tény azonban, hogy meg­született egy ötlet, amelyet min­denki jónak vél, s hogy ez meg is valósulhasson, mar most el kell kezdeni az előkészületeket. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a kastélyokra — így a batéira is — oly jellemző lerom­lott állapoton változtassanak. Ha sikerül megegyezni a jelen­legi kezelővel — a megyei mú­zeummal —, akkor raktár he­lyett turistaszállóként hasznosí­tanák a kastélyt. Térv tehát van, s megvan hozzá az Országos Műemléki Felügyelőség elvi hozzájárulása is—természete­sen az ilyenkor szokásos meg­kötésekkel. S támogatják mind­azok, akiknek valamiféle bele­szólása lehet ebbe az ügybe, csak hát... Szóval nehéz dolog a jövőbe látni, és mivel nagyon rövid idő választ csak el bennünket a helyhatósági választásoktól, fe­lelősen dönteni sem tud senki. Hogy a klasszicista stílusú kas­télyhoz méltatlan mostani sze­repe, azt senki sem vitatta, de a múzeum a raktárnak használt kastélyt csak akkor akarja átad­ni, ha helyette biztosítanak szá­mára más, e célra megfelelő épületet. Ilyen cserealapot nem tudnak felajánlani az ötletgaz­dák, egyelőre hiábavaló dolog arról is beszélni, hogyan, hon­nan lesz pénz a helyreállításra. Nem mintha ez könnyebb kér­dés lenne, hiszen ahogy azt L. Szabó Tünde megyei főépítész elmondta, az ilyen célra fel­használható keretek kimerül­tek. Mégis azt javasolta, mie­lőbb pályázzanak meg valami­lyen támogatást... Konkrét ösz- szegről ugyan senki sem be­szélt, de több tízmillió forintra becsülték a költségeket, amely a kastély és a hozzá tartozó park rendbehozatalához szük­séges. Az már most bizonyos, hogy a helyi önkormányzat nem lesz képes ezt az összeget elő­teremteni, így csakis a megye, esetleg a volt tulajdonos leszár- mazottainak hozzájárulásával és egyéb támogatásokkal újul­hat meg a kastély. Sajnálatos módon — bár kaptak meghívót — a helyi elöljáróság vezetői nem vettek részt a tárgyaláson. Ott volt viszont a szövetkezet elnöke, aki hangosan gondol­kodva azt fejtegette: mi lesz akkor, ha a leendő önkormány­zat valami egészen mást akar majd kezdeni a kastéllyal? Döntés és megegyezés végül is nem született. A résztvevők egyvalamiben jutottak közös nevezőre, abban, hogy túl sok a ha... N.Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom